Pesti Napló, 1914. június (65. évfolyam, 128–152. szám)

1914-06-11 / 135. szám

Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ 1914. trímusin r ?T36. szaru .T A run fesssiver értéke - egy millió Paris, junius 9. (Saját tudósítónktól.) Valentine de Saint- Point asszony, aki Paris gazdag társaságában nagy szerepet játszik, nem elégedett meg azzal, hogy millióit kénye-kedve szerint élvezze, hanem azt kívánta, hogy Páris egész nyilvánossága asz­szisztáljon kedvteléseinek. Önagysága költő is, épp a minap jelentek meg essay-i, amelyekben a nőknek a korlátlan élvezetekhez való jogai mel­lett szállt síkra. Ezenkívül ,,Metachoria " néven új láncot komponált, amely — szerinte — a lélek indulatait egészen új módon ábrázolja. Táncmű­vészeté azonban sokkal inkább árulta el a táncoló hölgy igéző bájait, mint lelki életének tüneteit, mert tánc közben ruházatát legnagyobbrészt öltö­zőjében hagyta, a színpadon alig födte valami szép idomait .Madame de Saint Point, (aki ősei közé sorozhatja Lamartine-t), a legelőkelőbb művész­körökkel tart összeköttetést-- Hadin múzsájának tartják őt -- erősen hódol a reklámnak. A párisi­­ ünnepeltetések nem elégítették ki, külföld ha­táraira áhítozott, ahol kiállítja a festményeit el­­táncolja poémáit. Ezért, a kitűnő hölgy most Ame­rikába hajózott. A tengerentúli újságok hasábszámra foglalkoz­tak a sokoldalú hölgygyel. Az egyik hírlapíró külö­nös részletességgel foglalkozott élettörténtével. Töb­bek között azt is megírta, hogy odahaza palotájá­ban „művészi­ estéket" szokott rendezni, amelyeken ő teljesen meztelenül szokott megjelenni egy csapat táncosnő körében, akik szintén ruhátlanul tán­c port nemcsak Newyorkban, de Párisban is fogják tárgyalni. A művésznő hangosan hirdeti, hogy a tárgyaláson majd beigazolja, hogy művészi ideál­jait és meztelenségi tanait félreértették. A pikáns olvasmányok híveinek a tárgyalás bizonyára ínyenc-falat lesz. (§) A legfőbb katonai törvényszék bírái. Az uj katonai törvénykönyv és perrendtartás tudvale­vőleg julius elsején lép életbe s ebből az alkalom­ból a király több új katonai bírót nevezett ki. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király július 1-ével kinevezte a legfőbb katonai törvényszék pe­relé tanácselnökére, Entremont Ede tábornok-had­­bírófőnököt, a hadbírók tisztikarának főnökét és hadügyminisztériumi osztályfőnököt; a legfőbb ka­tonai törvényszék tanácselnökeire: Zeller Bohumil, K­uchsing László és Finkel Károly tábornok-hadbí­rókat, a legfőbb katonai törvényszék előadóit; a legfőbb katonai­ törvényszék tanácsosaivá a követ­kező ezredes-hadbírákat: Seidl Győzőt, dr. Koske Emilt, Márai Májay Bélát, Lukasch Hugót, Neu­­bau­er Ferencet, Pessina Istvánt, Céch Jánost, Boab­­lik Jánost, Sid­wi Alajost, ns. Zetl Bélát és Bégeri Frigyest, a katonai főtörvényszék előadóit, Perlh Ágostot a hadügyminisztériumtól, Streubel Róber­tet, a katonai fötörvényszék előadóját, Brunhauseni Weiss Lipótot a hadügyminisztériumtól, Kobercz Károlyt, Bucar Józsefet, Wencelides Károlyt, Pola­­cek Albertet, Krebs Rezsőt és Wozniakowski Antalt, a katonai fötörvényszék előadóit. (§) Megsemmisített eskü­dtbírósági ítéletek. A Kúria ismét két esküdtszéki ítéletet semmisített meg. Kadarász Gusztáv nyitrazsámbokréti föld­­birtokos. a ..Nyitravármegye*' című lapban külön­féle visszaéléssel vádolta Blaskovics Gyula posta­mestert. A pozsonyi esküdt­bíróság Kadarász Gusz­távot a rágalmazás alól felmentette. Blaskovics semmiségi panaszt jelentett be az eskü­dtbiróság ítélete ellen és e panasz folytán a Kúriának Var­rik Béla elnöklésével ítélkező tanácsa megsemmi­­sítette az esküdtbirósági ítéletet és az esküdtbiró­ságot új tárgyalásra utasította. Oláh János a múlt év november 11-én dél­után bezörgetett Hanek József gazdálkodó hor­gosi tanyájára és éjjeli szállást kért. Az istálló­ban feküdt le a házigazdával együtt. Éjfél után három órakor Oláh felkelt és Haneket egy ásó élével úgy fejbecsapta, hogy a szerencsétlen em­ber hetekig feküdt eszméletlenül. Oláh a merény­let után bezörgetett a lakásba és a magányosan alvó Haneknétől pénzt követelt. Az asszony nem ijedt meg, lármát csapott, mire az éjszakai rabló elmenekült. Szándékos emberölés és rablás kísér­lete címén fogták perbe Oláht, de a szegedi es­küdtek csupán súlyos testi sértés bűntettében ta­lálták bűnösnek a vádlottat, akit a verdikt alap­ján egy évi börtönre ítéltek. A Kúria megsemmi­sítette az eskü­dtbíróság ítéletét, azzal, hogy az esküdtek az ügy lényegében tévedtek. (§) A kürtösiek Mladin Miklósért, Aradról jelentik: Mladin Miklós védője kérvényt adott be a törvényszékhez, hogy Mladint bocsássák szabadon. A beadványban elmondja a védő, hogy miután Mladinnak rendes lakása és foglalkozása van, semmi sem indokolja további fogvatartását. Kürtös község legvagyonosabb polgárai ezenkívül biztosí­tékképpen felajánlják földjeiket. A törvényszék még nem határozott ez ügyben. (L) A pat­ronázs-tanfolyam, A fia­tallkor­uak párt­fogói és a fiatalkorúak fogházainak vezetői részére rendezett tanfolyamon szerdán Bernolák Nándor a kriminológia alaptanáról, Angyal Pál a büntetőnovella és a fiatalkorúak bíróságáról szóló törvényről tartott felolvasást. A tanfolyam hallgatói délután meglátogat­ták a katolikus patronázs-egyessületet és a nővédő­­egyesü­letek menedékházait. (§) Kliczin felmentése jogerő­s. Szegedről je­lentik: Kliczin Dömötör izgatási perében, amely tudvalevően felmentéssel végződött, az ügyészség visszavonta a semmiségi panaszt és így az ítélet jogerőssé vált. Kliczint annak idején az ügyész­ség azért fogta perbe, mert a szerb egyházi auto­nómiát felfüggesztő királyi rendeletet törvényte­lennek mondotta egyik cikkében. (§) Ki a gyilkos? Szabadkáról jelentik: Március 15-én Balmonostoron a korcsma előtt há­rom lövés dördült el, melyek egyike Boda Pált halá­losan találta. A csendőrség Zrínyi József és Szabó György legényeket letartóztatta. Zrínyi beismerte, hogy a három lövést­g tette; az ügyészség ennek folytán Szabó ellen a vádat jogerősen elejtette. Zrínyi szándékos emberölés miatt került az esküd­tek elé. A törvényszék két napig tárgyalta az ügyet. A kihallgatott tanúk szerint négy lövés volt, ame­lyek közül az elsőt állítólag Szabó tette és ez a lövés volt halálos. Az esküdtek Zrínyit emberölés kísérletében mondották ki bűnösnek, mire a tör­vényszék másfél évi börtönre ítélte. Szabó ellen az ügyészség újra vádat fog emelni. (§) ,,Erőszak“ — a hadsereg ellen. A buda­pesti Lobkowitz-kaszárnya volt kantinosának leány­kája állt ma a budapesti bíróság előtt, mert a kan­tin egy üzleti látogatóját be akarta vezetni a ka­szárnyába s eközben disputa támadt közte és az őr között Hatóság elleni erőszak büntette miatt indítottak pert ellene. A bíróság rövid tárgyalás után felmentette a kantinosleányt. (~­ Őrnagy és beraktározó. Lovag Pagliarucci Jenő miskolci őrnagy, mikor a fővárosba költö­zött,­­ Fischer Jenő budapesti beraktározónál he­lyezte el bútorait. Mikor a bútorok kiadására ke­rült a sor, az őrnagy úgy találta, hogy a berak­tározott holmik egy része megrongálódott és ezért kártérítési pert indított a beraktározó ellen. Íté­letre nem került sor, mert időközben kiegyeztek. Az őrnagy ezek után elment a tisztiszolgájával a bútorokért, s akkor újabb hibát vett észre: egy asztal lába el volt törve. Ezért felelősségre vonta Fischer Jenőt, aki a munkások előtt durva sza­vakkal illette az őrnagyot. Lovag Pagliarucci a sértések miatt nyilvános rágalmazás címén felje­lentette a beraktározót, akit a törvényszék nyolc napi fogházra és száz korona pénzbüntetésre ítélt. Erről az ügyről hírt adtak a lapok, ami módfelett felháborította a berak­tározót, aki azt hitte­, hogy a tárgyalásról szóló tudósításokat az őrnagy he­lyezte el az újságokban. Nyílttéri nyilatkozatot tett közzé és ismét megsértette a katonatisztet. Lovag Pagliarucci megint a bírósághoz forduló elégtétel­ért, sajtópert indított Fischer ellen, akit a buda­pesti esküdtbíróság vont felelősségre. Az esküdtek verdiktje alapján a törvényszék az enyhítő sza­kasz alkalmazásával 240 korona pénzbüntetésre ítélte a beraktározót, a Kúria azonban dr. Vavrik Béla elnöklésével most megváltoztatta az ítéletet, s Fischert egy hónapi fogházra és negyven korona­ pénzbüntetésre ítélte. . (§) A zágrábi merénylet, Zágrábból jelentik. A vizsgálóbíró tegnap délelőtt szabadlábra helyezte a Sch­aefer-féle merénylettervvel kapcsolatban le­tartóztatot­t Jorosa diákot, akit a további eljárás befejezéséig a rendőrségnek adtak át. Jaksics diákot, a másik gyanúsítottat, már előzőleg sza­badon bocsátották. (§) A zsebtolvaj felesége. Izgalmas jelenet játszódott le ma délelőtt a Kúrián egy nemzetközi zsebtolvaj perének tárgyalásán, aki meg akarta lepni a vonaton dr. Dömötör Józsefet. Múlt évi augusztus 3-án Bécsbe akart utazni dr. Dömötör. A­­gyorsvonat egyik első osztályú kocsijának fo­lyosóján egy emberbe ütközött, aki hangos „par­don" kiáltással tovább ment. Ebben a pillanatban egy­ másik ember belenyúlt Dömötör kabátjának belső zsebébe és a tárca után kotorászott, de rajtavesztett, mert Dömötör megragadta. A lelep­lezett zsebmetsző kitépte magát Dömötör kezéből és kiugrott a már induló vonatból, de olyan sze­rencsétlenül, hogy mindkét lábát eltörte. A rendőr­ségen megállapították, hogy a póruljárt ember Sporny József orosz származású hírhedt zseb­metsző, akit Bécsben, Londonban és Brüsszelben is figyelemmel kísértek az ottani rendőrségek. A budapesti törvényszék megállapította, hogy Sporny üzletszerűen űzi a tolvajlást és ezért három évi fegyházbüntetéssel sújtotta. A tábla leszállította a büntetést két évi fegyházra. Most tárgyalta ezt az ügyet a Kúria dr. Rhorer Miklós elnöklésével. Amikor dr. Stipl Károly koronaügyész-helyettes befejezte vádvnditeányának előterjesztését, a bírói emelvényhez rohant egy uriasan öltözött asszony, a földre vetette magát és tört franciasággal jajve­­székelve könyörgött kegyelemért. Sporny felesége volt, egy orosz nő, aki végighallgatta a tárgyalást. Mivel az asszony nem tágított az emelvénytől, az elnök behívta a szolgát és kivitette Spornynét. A Kúria helybenhagyta a két évi fegyházbüntetést, amely most már jogerős. (§) Hol helyezik el az elítélt republikánus tanítónőt? Megírtuk, hogy Andrássy Emma, a republikánus érzelmű tanítónőt a szegedi törvény­szék tizennégy napi államfogházra ítélte király­­sértésért. Az elítéléssel meglehetősen nagy dilem­mába került a szegedi ügyészség, mert ha az íté­let jogerős lesz, Andrássy Emmát nem tudják hol elhelyezni, mivel Magyarországon nők részére de­colnak. A tündéri világítás, a hódító parfüm és a láthatatlan kísérő zenekar muzsikája még fokozták e varázsos táncok szuggesztivitását. A szép Saint- Point asszony művészi ideáljául azt állapították meg, hogy mindig meztelenek legyünk. Ő maga járt elöl a jó példával. Tanainak sok híve akadt tár­saságában, úgy az asszonyok és leányok, mint a férfiak között. Minthogy elve az volt, hogy ruhát odahaza sem öltött magára, családja kiközösítette. A költőnő azonban nem vette jó néven az ame­rikai zsurnaliszta részletező cikkét. Pert indított a lap kiadója és a cikk szerzője ellen és kártérítést követelt. Nem kevesebbet, mint egy millió frankot. Imrével, Bercsényi Bélával, Jászai Marival és az operai játékban Halmival és Ráday Ferenccel. A magyar színészet számára nagyon sok kitűnő művészt nevelt a már Színművészeti Akadémia cím­mel előléptetett intézet, így 1975. évben az iskola­­ tanítványainak sorába lépett : Márkus Emília, Csil­­­­lag Teréz, Lánczy Ilka, Gyenes László, Somló Sándor, majd később Ligeti Juliska, Gál, Császár, Iván­ff­y, Mihály­ff­y, Vízvári, Mariska és Kéler Irén, egy nagyszerű tehetségű drámai színésznő, aki az iskola után Kolozsvárra szerződött, de korai halála egy nagy tragikától fosztotta meg a magyar művé­szetet. Paulai­ Erzsi ugyancsak a Színművészeti Aka­démiában fejlesztette ki kiváló képességeit, valamint a Nemzeti Színház csaknem minden egyes tagja. De a Nemzeti Színház tagjain kívül : Takács Mihályt, Varsányi Irént, Góthnét, Csortost, Tapolczayt, Tör­zsöt, Gombaszögi Fridát, Z. Molnár Lászlót szintén az Akadémia nevelte. Hegedűs Gyula is jó ideig nö­vendéke volt a Színművészeti Akadémiának. Évről-évre mindjobban fejlődött a Színészeti Tanoda, míg végre is sok küzdelmes esztendő után az Újvilág­ utcából eljutott a Rákóczi-úti Színművé­szeti Akadémiáig. Régóta porladoznak a lelkes ala­piból,­ elhaltak a régi tanerők, de azért nem veszí­tett a nívójából Thália növendékeinek művészháza.­­ Ma Somló Sándor igazgatása alatt működik az intéz ■ zet s egykori látogatói közül ma nem egyet találha­tunk a tanári testületében. Hogy milyen kulturm­issziót teljesített egy fél­­század alatt a Színművészeti Akadémia, ezt a mai kiforrott színművészet igazolja, amely semmiben se áll mögötte a külföld színművészetének. A közelgő ötvenesztendős évforduló jubileuma t hát méltán jelenti a színészet ünnepét. K. L. A .,mankótörök jellemzi a források bámulatos gyógy­e­rej­ét ossz, iszvén­y, Juhiass­ J. eseteiben. Újonnan berendezett szanatórium idegbetegek és szív­bajosok számára. Teljes napi ellátás 6 koronától feljebb. Fürdőigazgatóság

Next