Pesti Napló, 1914. július (65. évfolyam, 153–180. szám)
1914-07-10 / 161. szám
Budapest, péntek PESTI 1914. július 10. (161. szám.) 5 nem reflektál az ellenzék szakszerű kritikáira. Azt óriási feszeget hozhatna be és ezzel az erkölcsnek is jó szolgálatot tenne. A megokolásban annyi az ellentétes érv, hogy arra kell gondolnia, hogy a miniszter nem számított azzal, hogy az ellenzék e javaslat árgyalására bejön. Az indokolásban utalás nincs arra nézve, hogy jó javaslat folytán előálló több bevételből a bírói kar anyagi helyzetén segítenének. A javaslat helyes számé, szóló szerint, az volna. Törvényjavaslat az igazságszolgáltatás fokozottabb megadóztatásáról. A javaslatot méltánytalansága miatt nem fogadja el.(Taps és éljenzés.) Félórás ebédszünet Az elnök erre az ülést félórára felfüggeszti. Félóra múlva az elnöki székbe Szász Károly ül. Barcsay Andor: Megokolatlannak tartja, hogy a javaslat büntető szankciókat tartalmaz és épp ezért pontról-pontra mutatja ki a javaslatnak azon rendelkezéseit, melyek változást igényelnek. A javaslatot nem fogadja el. Huszár Károly (sárvári) nem jogászi, hanem szociális szempontból kívánja bírálni a javaslatot. "Konstatálja, hogy ebben a Házban nem érvényesül semmiféle kapacitálás, a kormány semmiféle javításba nem megy. (Igaz! Úgy van a baloldalon.) Fráter Lóránd: Ha nem megy simán, jönnek Gerővel. Huszár Károly (sárvári): Ez nem törvényalkotás. Nem lehet belenyugodni abba, hogy siketnéma intézetté alakuljon át a Ház, ahol az egyik oldalon néma emberek ülnek s ha az ellenzék a nép érdekeit hangoztatja előttük, akkor siketekké válnak. Kifogást tesz az ellen is, hogy a szorgos gazdasági munka idejét rabolják el a képviselőktől. A néppárt nevében kijelenti, hogy ettől a kormánytól semmi javaslatot el nem fogad, mert ez a kormány a parlamenti jogrend felforgatásával, nem szabadon megnyilatkozott választás útján ül a nemzet nyakán. Szociális szempontból ez a korszak a legmedőbbek közé sorozható. Az, aki ennek a kornak a történetét megírja, elfogulatlanul meg fogja állapítani, hogy ez a kormány két milliárd koronányi államadósságot csinált. Az elnök: Figyelmeztetem a szónokot, hogy maradjon a tárgynál. Felkiáltások balról: Az általános vitánál csak hozzászólhat általánosságban? Az elnök: Bartos János képviselő urat rendreutasítom. Kortesjavaslat Huszár Károly. Ezeket az adósságokat meggyőződése szerint az illetéktörvényhez hasonló burkolt adóemelések által akarják fizetni. Egyébként rá akar mutatni az előadó egyik kijelentésére. Az elnök: Kérem az előadó urat, foglalja el az előadói széket. Felkiáltások balról: Helyes, helyes. (Az előadó elfoglalja az előadói széket.) Huszár Károly: Azt kérdi, hogy ha az előadó helyesnek tartja az illetékek kirovásánál az átalányrendszert, akkor mért valósítja meg mégis az egyes rendszert? Azt hiszi, azért, mert ezzel kedvez a szesz-báróknak, az új nemeseknek, úgy hogy már valóságos kutyabőrveszedelem van az országban. (Derültség.) Az volna az igazság, hogy a szesz-bárókra hárítanák ezeket a terheket, nem pedig a kisemberekre. A vidéken nagy munkáshiány van a mezőgazdaságban és itt a fővárosban a munkanélküliek tízezrei éheznek, az ipari központokban óriási nyomor uralkodik. (Úgy van balról.) Fölkiáltások a baloldalon: A munkanélkülieknek adjanak pénzt! Gróf Pongrácz János: Hozza mifelénk, adunk munkát! Bartos János: Önnél nincs munkahiány! Egy hang balról: Tudniillik, nincs egy holdnyi birtoka sem! (Nagy derültség a baloldalon.) Huszár Károly: Különben is milyen együgyü gondolat ipari munkásokat mezőgazdasági munkára felhasználni. Kívánom önnek, hogy szabók kapálják meg a kukoricáját. (Derültség a baloldalon.) Ez a javaslat is kortescélokat szolgál, mint a kormány valamennyi törvényjavaslata. A legnagyobb bizalmatlansággal van a kormány iránt, a javaslatot nem fogadja el. (Éljenzés a baloldalon.) Igazságtalan birtokpolitika Szabó István (nagyatádi): Kifogásolja, hogy ilyen javaslatokat a mostani időkben tárgyaljanak. Meglátszik a kormány javaslatain, hogy olyan rétegeket adóztat meg, melyek már amúgy is nyögnek az adóterhek alatt. A bélyegilleték emelése nem fogja a perek számát csökkenteni. A kormány szerint csak mintegy négy-öt millió lesz az illetéktöbblet, az ellenzék szónokai azonban kimutatták, hogy legalább húsz millió lesz ez az összeg. Azemelkedés nem 25- 30%, hanem sok esetben 300%-06. (Csodálkozik, hogy a többség egyáltalán a következtetést vonja le ... Egy hang jobbról: Tessék levonni! Fráter Lóránd: Ez az ő beszédjük. Szabó István (nagyatádi): ... hogy maga a javaslat meghazudtolja az előadó fejtegetését, mert csak a legalsó fokon kisebb az emelés, de már a száz koronán felüli pereknél magasabb. De a progresszivitás itt mégis fordított, mert a kis- és középpereknél a legaránytalanabb és legméltatlanabb a javaslat. A magyar birtokpolitika amúgy is a legigazságtalanabb. A szegényjog alapján való perlést nem látja a javaslatban precizírozottnak. A községi bíráskodást, mely mintegy kifejezője a patriarchális szokásoknak, nem lett volna szabad megadóztatni. A kormány a javaslat mostani tárgyalásával is bizonyítja, hogy folytatni akarja régi erőszakos politikáját. Nem fogadja el a javaslatot. (Éljenzés és taps a baloldalon.) Irányzat a kereskedelem ellen Preszly Elemér: A javaslatot elsősorban a bizalom szempontjából kell megbírálni. Az adóemelést még csak burkoltnak se lehet nevezni. Adót pedig az ellenzék nem szavazhat meg ennek a kormánynak. Amikor azt látjuk, hogy évek óta gazdasági válság dúl az országban s a legszükségesebbeket is csak kölcsönnel, lehet fedezni. Fráter Lóránd: Uzsorakölcsönnel. Preszly Elemér: . .. akkor a legteljesebb bizalmatlansággal kell fogadni minden ilyen pénzügyi intézkedést. Híve a progresszivitásnak, de abban a progresszivitásban, melyet a javaslat képvisel, nincsen köszönet. Az ingatlan-illetékeknél például a legszembetűnőbb az igazságtalanság. De különösen az örökösödés terén nem tesz semmit a javaslat, holott épp itt legfontosabb a helyes progresszió megvalósítása. A javaslat következtében az lesz a helyzet, hogy Magyarországon több illetéket kell fizetni, mint Horvátországban Rakovszky István: Úgy van! Preszly Elemér: A horvátok bizonyára nem emelik az illetéket, azáltal megszabadulnak egy újabb adótól. Ez a példa is mutatja, hogy a mostani törvénygyártás milyen felületes. Ez a javaslat is kifejezésre juttatja az utolsó esztendőkben tapasztalható kereskedő-ellenes irányzatot. A rész-*letüzleteket egyenesen lehetetlenné teszi. (Klotár) Preszly Elemér: Áttérek a javaslat részletes bírálatára. Az első szakaszra nézve megjegyzem . .. Az elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a kérdés fejtegetése itt nincs helyén. (Nagy zaj balról. Fölkiáltások : A tárgyhoz beszél !) Bartos János: Hát miről beszéljen? Justh János: A javaslathoz szól! (Zaj.) Az elnök: Ne kritizálják az elnök megjegyzését. (Óriási zaj.) Sümegi Vilmos: Már instrukciót kapott. Az elnök: Sümegi képviselő urat rendreutasitom. (Nagy zaj.) Az elnök: Rakovszky Istvánt rendreutasitom. Gróf Andrássy Gyula: Velem beszélgetett! Ez provokálás ! Gróf Tisza István: Most is beszél! Rakovszky István: Most igen. (Szüntelen zaj, az elnök egyre a csengőt rázza.) Justh János: Hát miről beszéljen most? .A sóról és a panamákról ! ? (Nagy zaj a jobboldalon.) Fráter Lóránd: Ráth Endrét is rendreutasították. őrgróf Pallavicini György: Hol van Ráth Endre ? (Nagy derültség balról.) Egy hang a balodalon: Amerikában! Felkiáltások baloldalon: Mégis rendrealastották ! Az elnök: Csendet kérek! Preszly Elemér folytatja beszédét. Nagyon inhumánus a javaslat. Nem szabadna megengedni, hogy egyetlen elmebeteg legyen az országban, aki nincs gondnokság alatt. Fráter Lóránd: Igaz! Igaz! Preszly Elemér: Behatóan részletezi az egyes szakaszokat és kimutatja a hibákat. Nem fogadja el a javaslatot. Az elnök javasolja, hogy a pénteki ülés napirendjére a mostani napirendet tűzzék ki. Elfogadták. Az ülés hat órakor végződött. Hozta, hogy a választók összeírása Pest megyében július 14-én kezdődik és augusztus 2-ig fog tartani. I — Újpesten az összeírás július 10-től augusztus 3-ig fog tartani, két küldöttség előtt. Budapest, július 9. A választók összeírása Budapesten. A választóösszeíró küldöttségek pénteken kezdik meg működésüket. A küldöttségek a kerületi elöljáróságok épületében hétköznapokon délután 4— 8-ig, vasárnap pedig délelőtt 9—12-ig dolgoznak tizenöt napon át. — A pest megyei központiválasztmány Princip is vallott — Letartóztatások mindenfelé A szerajevói vizsgálat tizennégy bűnrészest és vagy száz többé-kevésbbé beavatott bűnleplezőt és segédkezőt állapított meg eddig. Újabb fordulata a vizsgálatnak nincsen, s az eddigi nyomokat erősítette meg most nyilvánosságra került vallomásával Princip is, aki sokáig ellenállott s nem akarta a merénylet előzményeit elmondani. Letartóztatások egyre folynak, mégpedig nem csak Boszniában, hanem a monarkia minden részében. Újabb híreink a következők: A gyilkos vallomása Princip vallomása, amelylyel napokig késel , most már részleteiben is ismeretes. A merénylő a vizsgálóbíró elött jegyzőkönyvbe mondotta, hogy amikor olvasta Cabrinovicscsal együtt a trónörökösnek Szerajevóba való lejövetelét, elhatározta, hogy megöli a trónörököst és kíséretét. Bombára lett volna szüksége. Tanácstalanul állott. Ekkor véletlenül a belgrádi Zlatna-Mosuna (Arany ponty) nevű kávéházban bombát vett észre egy Bukovác Gyulaka nevű embernél. Princip beavatta Bukovácot terveibe és megkérdezte, hogyan, honnan kapott bombát. Bukovác azt felelte, hogy tisztektől a Narodna Obrana útján. Princip azt a kívánságát fejezte ki, hogy szeretne ezekkel a tisztekkel összejönni. Bukovác nevetve jegyezte meg : — Hát azt hiszi, hogy a tisztek ilyen dologban szóba állnak magával ? ők csak megbízottjul útján érintkeznek. Én tudom, hogy ki a megbízottjuk. Egy Cigo (Ciganyevics) nevű komitácsi. Az szerez majd bombát és pénzt is. Bukovác rögtön elvitte Principet Cigóhoz, aki kijelentette, hogy ad hat bombát, négy browningot és hat adag dankálit, amit a merénylet elkövetése után be kell venni. Ezeket a dolgokat csak aznap adja át, amikor Princip Szerajevóba utazik. A múlt hónap első napjaiban, mielőtt útra keltek Szerajevóba, Princip csakugyan átvette a bombákat, revolvereket és a dankálit és felvette a pénzt is. Boszniában a bombákat és revolvereket hoszszabb ideig Jovanovics gazdag tuzlai kereskedőnél rejtegették. (Jovanovicsot tudvalevőleg közben letartóztatták.) Jovanovics házából néhány nappal a merénylet előtt Princip elvitte a bombákat Hadzsicsiba, ahol elásta. Innen a merénylet előtti napon behozta Szerajevóba és szétosztotta egy részét a Vlajnics-féle cukrázdában. Princip határozottsággal azt állította, hogy a merénylet szervezéséhez szükséges pénzt Belgrádból kapta. Ezzel szemben azonban az a gyanú látszik felforogni, hogy a pénz egy részét Boszniában vette fel. Nem tudni, vájjon Pribicsevicsre vonatkozólag terhelő vallomást tett-e, mert Pribicsevics személyét illetőleg a részleteket szigorúan titokban tartják. Lehetséges, hogy Princip nem nevezte meg Pribicsevicset, de az bizonyos, hogy Cabrinovics első vallomásában hihetőleg nyilatkozott a szerb őrnagyról. Újabb letartóztatások Az összeesküvés közvetlen bűnrészesein kívül még ma is legalább százan vannak a rendőrség őrizetében. A kiutasítási eljárás állandóan tart. Szerajevóból naponként állag harminc, embert küldenek katonai és csendőri őrizettel a határra. Grácban letartóztatták tegnap Csubrilovics bátyját, dr. Csubrilovics Mirko orvost, akit vasraverve hoztak a csendőrök a szerajevói ügyészségre. Grasanicán elfogták Ilics Nikola nevű igazgatótanítót, mert bombákat találtak nála. A nyomozás természetesen ártatlan áldozatokat is követel. Így például a merénylet napján minden különösebb ok nélkül letartóztattak egy bank- hivatalnokot, akit a többi letartóztatottakkal együtt A szarajevói bűnvizsgálat