Pesti Napló, 1914. július (65. évfolyam, 153–180. szám)

1914-07-10 / 161. szám

Budapest, péntek PESTI 1914. július 10. (161. szám.) 5 nem reflektál az ellenzék szakszerű kritikáira. Azt óriási feszeget hozhatna be és ezzel az erkölcsnek­­ is jó szolgálatot tenne. A megokolásban annyi az ellentétes érv, hogy arra kell gondolnia, hogy a miniszter nem számított azzal, hogy az ellenzék e javaslat á­rgyalására be­jön. Az indokolásban utalás nincs arra nézve, hogy jó javaslat folytán előálló több bevételből a bírói kar anyagi helyzetén segítenének. A javaslat helyes számé, szóló szerint, az volna. Törvényjavaslat az igazságszolgáltatás fokozottabb megadóztatásáról. A javaslatot méltánytalansága miatt nem fogadja el.­­(Taps és éljenzés.) Félórás ebédszünet Az elnök erre az ülést félórára felfüggeszti. Félóra múlva az elnöki székbe Szász Károly ül. Barcsay Andor: Megokolatlannak tartja, hogy a javaslat büntető szankciókat tartalmaz és épp ezért pontról-pontra mutatja ki a javaslatnak azon rendelkezéseit, melyek változást igényelnek. A ja­vaslatot nem fogadja el. Huszár Károly (sárvári) nem jogászi, hanem szociális szempontból kívánja bírálni a javaslatot. "Konstatálja, hogy ebben a Házban nem érvényesül semmiféle kapacitálás, a kormány semmiféle ja­vításba nem megy. (Igaz! Úgy van­ a baloldalon.) Fráter Lóránd: Ha nem megy simán, jönnek Gerővel. Huszár Károly (sárvári): Ez nem törvény­alkotás. Nem lehet belenyugodni abba, hogy siket­néma intézetté alakuljon át a Ház, ahol az egyik oldalon néma emberek ülnek s ha az ellenzék a nép érdekeit hangoztatja előttük, akkor siketekké válnak. Kifogást tesz az ellen is, hogy a szorgos gazdasági munka idejét rabolják el a képviselőktől. A néppárt nevében kijelenti, hogy ettől a kormány­tól semmi javaslatot el nem fogad, mert ez a kor­mány a parlamenti jogrend fel­forgatásával, nem szabadon megnyilatkozott választás útján ül a nem­zet nyakán. Szociális szempontból ez a korszak a legmedőbbek közé sorozható. Az, aki ennek a kor­nak a történetét megírja, elfogulatlanul meg fogja állapítani, hogy ez a kormány két milliárd koro­­nányi államadósságot csinált. Az elnök: Figyelmeztetem a szónokot, hogy maradjon a tárgynál. Felkiáltások balról: Az általános vitánál csak hozzászólhat általánosságban? Az elnök: Bartos János képviselő urat rendre­­utasítom. Kortesjavaslat Huszár Károly. Ezeket az adósságokat meg­győződése szerint az illetéktörvényhez hasonló bur­kolt adóemelések által akarják fizetni. Egyébként rá akar mutatni az előadó egyik kijelentésére. Az elnök: Kérem az előadó urat, foglalja el az előadói széket. Felkiáltások balról: Helyes, helyes. (Az elő­adó elfoglalja az előadói széket.) Huszár Károly: Azt kérdi, hogy ha az elő­adó helyesnek tartja az illetékek kirovásánál az átalányrendszert, akkor mért valósítja meg mégis az egyes­ rendszert? Azt hiszi, azért, mert ezzel ked­vez a szesz-báróknak, az új nemeseknek, úgy hogy már valóságos kutyabőrveszedelem van az or­szágban. (Derültség.) Az volna az igazság, hogy a szesz-bárókra hárítanák ezeket a terheket, nem pe­dig a kisemberekre. A vidéken nagy munkáshiány van a mezőgazdaságban és itt a fővárosban a mun­kanélküliek tízezrei éheznek, az ipari központok­ban óriási nyomor uralkodik. (Úgy van­ balról.) Fölkiáltások a baloldalon: A munkanélküliek­nek adjanak pénzt! Gróf Pongrácz János: Hozza mifelénk, adunk munkát! Bartos János: Önnél nincs munkahiány! Egy hang balról: Tudniillik, nincs egy hold­­nyi birtoka sem! (Nagy derültség a baloldalon.) Huszár Károly: Különben is milyen együgyü gondolat ipari munkásokat mezőgazdasági mun­kára felhasználni. Kívánom önnek, hogy szabók ka­pálják meg a kukoricáját. (Derültség a balolda­lon.) Ez a javaslat is kortescélokat szolgál, mint a kormány valamennyi törvényjavaslata. A legna­gyobb bizalmatlansággal van a kormány iránt, a javaslatot nem fogadja el. (Éljenzés a baloldalon.) Igazságtalan birtokpolitika Szabó István (nagyatádi): Kifogásolja, hogy ilyen javaslatokat a mostani időkben tárgyaljanak. Meglátszik a kormány javaslatain, hogy olyan ré­tegeket adóztat meg, melyek már amúgy is nyög­nek az adóterhek alatt. A bélyegilleték emelése nem fogja a perek számát csökkenteni. A kormány szerint csak mintegy négy-öt millió lesz az illeték­többlet, az ellenzék szónokai azonban kimutatták, hogy legalább húsz millió lesz ez az összeg. Az­­emelkedés nem 25- 30%, hanem sok esetben 300%-06. (Csodálkozik, hogy a többség egyáltalán a következtetést vonja le ... Egy hang jobbról: Tessék levonni! Fráter Lóránd: Ez az ő beszédjük. Szabó István (nagyatádi): ... hogy maga a javaslat meghazudtolja az előadó fejtegetését, mert csak a legalsó fokon kisebb az emelés, de már a száz koronán felüli pereknél magasabb. De a pro­gresszivitás itt mégis fordított, mert a kis- és közép­pereknél a legaránytalanabb és legméltatlanabb a javaslat. A magyar birtokpolitika amúgy is a leg­igazságtalanabb. A szegényjog alapján való perlést nem látja a javaslatban precizírozottnak. A köz­ségi bíráskodást, mely mintegy kifejezője a patri­archális szokásoknak, nem lett volna szabad meg­adóztatni. A kormány a javaslat mostani tárgyalásával is bizonyítja, hogy folytatni akarja régi erőszakos politikáját. Nem fogadja el a javaslatot. (Éljenzés és taps a baloldalon.) Irányzat a kereskedelem ellen Preszly Elemér: A javaslatot első­sorban a bizalom szempontjából kell megbírálni. Az adóeme­lést még csak burkoltnak se lehet nevezni. Adót pedig az ellenzék nem szavazhat meg ennek a kor­mánynak. Amikor azt látjuk, hogy évek óta gazda­sági válság dúl az országban s a legszükségesebbe­ket is csak kölcsönnel, lehet fedezni. Fráter Lóránd: Uzsorakölcsönnel. Preszly Elemér: . .. akkor a legteljesebb bi­zalmatlansággal kell fogadni minden ilyen pénz­ügyi intézkedést. Híve a progresszivitásnak, de ab­ban a progresszivitásban, melyet a javaslat képvi­sel, nincsen köszönet. Az ingatlan-illetékeknél pél­dául a legszembetűnőbb az igazságtalanság. De kü­lönösen az örökösödés terén nem tesz semmit a javaslat, holott épp itt legfontosabb a helyes pro­gresszió megvalósítása. A javaslat következtében az lesz a helyzet, hogy Magyarországon több illeté­ket kell fizetni, mint Horvátországban Rakovszky István: Úgy van! Preszly Elemér: A horvátok bizonyára nem emelik az illetéket, azáltal megszabadulnak egy újabb adótól. Ez a példa is mutatja, hogy a mos­tani törvénygyártás milyen felü­letes. Ez a javaslat is kifejezésre juttatja az utolsó esztendőkben ta­pasztalható kereskedő-ellenes irányzatot. A ré­sz-*­letüzleteket egyenesen lehetetlenné teszi. (Klotár) Preszly Elemér: Áttérek a javaslat részletes bírálatára. Az első szakaszra nézve megjegyzem . .. Az elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a kérdés fejtegetése itt nincs helyén. (Nagy zaj balról. Fölkiáltások : A tárgyhoz beszél !) Bartos János: Hát miről beszéljen? Justh János: A javaslathoz szól! (Zaj.) Az elnök: Ne kritizálják az elnök megjegy­zését. (Óriási zaj.) Sümegi Vilmos: Már instrukciót kapott. Az elnök: Sümegi képviselő urat rendreutasi­­tom. (Nagy zaj.) Az elnök: Rakovszky Istvánt rendreutasitom. Gróf Andrássy Gyula: Velem beszélgetett! Ez provokálás ! Gróf Tisza István: Most is beszél! Rakovszky István: Most igen. (Szüntelen zaj, az elnök egyre a csengőt rázza.) Justh János: Hát miről beszéljen most? .A sóról és a panamákról ! ? (Nagy zaj a jobboldalon.) Fráter Lóránd: Ráth Endrét is rendreutasí­­tották. őrgróf Pallavicini György: Hol van Ráth Endre ? (Nagy derültség balról.) Egy hang a balodalon: Amerikában! Felkiáltások baloldalon: Mégis rendrealas­­tották ! Az elnök: Csendet kérek! Preszly Elemér folytatja beszédét. Nagyon inhumánus a javaslat. Nem szabadna megengedni, hogy egyetlen elmebeteg legyen az országban, aki nincs gondnokság alatt. Fráter Lóránd: Igaz! Igaz! Preszly Elemér: Behatóan részletezi az egyes szakaszokat és kimutatja a hibákat. Nem fogadja el a javaslatot. Az elnök javasolja, hogy a pénteki ülés napi­rendjére a mostani napirendet tűzzék ki. Elfo­gadták. Az ülés hat órakor végződött. Hozta, hogy a választók összeírása Pest megyében július 14-én kezdődik és augusztus 2-ig fog tartani. I — Újpesten az összeírás július 10-től augusztus 3-ig fog tartani, két küldöttség előtt. Budapest, július 9. A választók összeírása Budapesten. A választó­­összeíró küldöttségek pénteken kezdik meg műkö­désüket. A küldöttségek a kerületi elöljáróságok épületében hétköznapokon délután 4— 8-ig, vasár­nap pedig délelőtt 9—12-ig dolgoznak tizenöt na­pon át. — A pest m­egyei központi­­választmány Princip is vallott — Letartóztatások min­denfelé A szerajevói vizsgálat tizennégy bűnrészest és vagy száz többé-kevésbbé beavatott bűnlep­­lezőt és segédkezőt állapított meg eddig. Újabb fordulata a vizsgálatnak nincsen, s az eddigi nyomokat erősítette meg most nyilvánosságra került vallomásával Princip is, aki sokáig ellen­állott s nem akarta a merénylet előzményeit el­mondani. Letartóztatások egyre folynak, még­pedig nem csak Boszniában, hanem a monarkia minden részében. Újabb híreink a következők: A gyilkos vallomása Princip vallomása, amelylyel napokig késel , most már részleteiben is ismeretes. A merénylő a vizsgálóbíró elött jegyzőkönyvbe mondotta, hogy amikor olvasta Cabrinovicscsal együtt a trónörö­kösnek Szerajevóba való lejövetelét, elhatározta, hogy megöli a trónörököst és kíséretét. Bombára lett volna szüksége. Tanácstalanul állott. Ekkor vé­letlenül a belgrádi Zlatna-Mosuna (Arany ponty) nevű kávéházban bombát vett észre egy Bukovác Gyulaka nevű embernél. Princip beavatta Buková­­cot terveibe és megkérdezte, hogyan, honnan kapott bombát. Bukovác azt felelte, hogy tisztektől a Na­­rodna Obrana útján. Princip azt a kívánságát fe­jezte ki, hogy szeretne ezekkel a tisztekkel össze­jönni. Bukovác nevetve jegyezte meg : — Hát azt hiszi, hogy a tisztek ilyen dologban szóba állnak magával ? ők csak megbízottjul­ útján érintkeznek. Én tudom, hogy ki a megbízottjuk. Egy Cigo (Ciganyevics) nevű komitácsi. Az szerez majd bombát és pénzt is.­­ Bukovác rögtön elvitte Principet Cigóhoz, aki kijelentette, hogy ad hat bombát, négy browningot és hat adag d­ankálit, amit a merénylet elkövetése után be kell venni. Ezeket a dolgokat csak aznap adja át, amikor Princip Szerajevóba utazik. A múlt hónap első napjaiban, mielőtt útra kel­tek Szerajevóba, Princip csakugyan átvette a bom­bákat, revolvereket és a d­ankálit és felvette a pénzt is. Boszniában a bombákat és revolvereket hosz­­szabb ideig Jovanovics gazdag tuzlai kereskedőnél rejtegették. (Jovanovicsot tudvalevőleg közben le­tartóztatták.) Jovanovics házából néhány nappal a merénylet előtt Princip elvitte a bombákat Hadzsi­­csiba, ahol elásta. Innen a merénylet előtti napon behozta Szerajevóba és szétosztotta egy részét a Vlajnics-féle cukrázdában. Princip határozottság­gal azt állította, hogy a merénylet szervezéséhez szükséges pénzt Belgrádból kapta. Ezzel szemben azonban az a gyanú látszik fel­­forogni, hogy a pénz egy részét Boszniában vette fel. Nem tudni, vájjon Pribicsevicsre vonatkozólag terhelő vallomást tett-e, mert Pribicsevics szemé­lyét illetőleg a részleteket szigorúan titokban tart­ják. Lehetséges, hogy Princip nem nevezte meg Pribicsevicset, de az bizonyos, hogy Cabrinovics első vallomásában h­ihetőleg nyilatkozott a szerb őrnagyról. Újabb letartóztatások Az összeesküvés közvetlen bűnrészesein kí­vül még ma is legalább százan vannak a rend­őrség őrizetében. A kiutasítási eljárás állandóan tart. Szerajevóból naponként állag harminc, embert küldenek katonai és csendőri őrizettel a határra. Grácban letartóztatták tegnap Csubrilovics bátyját, dr. Csubrilovics Mirko orvost, akit vasraverve hoztak a csendőrök a szerajevói ügyészségre. Grasanicán elfogták Ilics Nikola nevű igaz­­gatótanítót, mert bombákat találtak nála. A nyomozás természetesen ártatlan áldozato­kat is követel. Így például a merénylet napján min­den különösebb ok nélkül letartóztattak egy bank-­ hivatalnokot, akit a többi letartóztatottakkal együtt A szarajevói bűn­vizsgálat

Next