Pesti Napló, 1914. július (65. évfolyam, 153–180. szám)

1914-07-31 / 180. szám

IVudapest,­péntek' PESTI NAPLÓ ' 1914. július 31. (180. szám.) 7 Csoport, amely két bábut hurcolt magával. A kitö­mött bábuk fejét farsangi álarcokkal pótolták, az egyiknek hosszú Pasics-szakálla volt, a másikra gyerekpuskát akasztottak. És ráírták : ez itt a szerb hadsereg. Amarra azt pingálták hatalmas be­tűkkel : Veszszen Pasics, a szerb intrikus !­ A két tömeg ismét egyesült, a Károly-kör­­úton a munkapártnál éljenzett. Innen lekerültek a Kossuth Lajos­ utcába. Eljutottak a Nemzeti Ka­szinó és az Országos Kaszinó épületei elé, viharos éljenzésekkel követelve, hogy beszédet intézzenek hozzájuk. A Nemzeti Kaszinó ablakából herceg Odescalchi Zoárd mondott szónoklatot, az Országos Kaszinó ablakából pedig Rakovszky Iván kép­viselő. Éjfél felé hajlott már az idő, de a tüntető csoportok még mindig fáradhatatlanul járták az utcákat. (József főherceg zászlója) A budai ifjúság, amely estéről-estére tünteté­seket rendez, tegnap arra kérte József főherceget, hogy ajándékozzon nekik egy zászlót. József főher­ceg eleget tett ennek e kérésnek és ma az ifjúság­nak díszes zászlót küldött. Este nyolc óra után az ifjúság ezzel a zászlóval indult tüntető körútjára, óriási közönség kíséreté­ben. Első megállóhelye az ezrekre menő tüntetők­nek, a főherceg palotája előtti térség volt, ahol per­cekig ünnepelték a főherceget. Az éljenzés lecsil­lapulta után József főherceg és Auguszta főherceg­­asszony megjelentek a palota erkélyén és a főher­ceg mély csöndben a következő szavakat intézte az ifjúsághoz: , Örülök, hogy önöknek adhattam ezt a zászlót. Lobogtassák hazafias lelkesedéssel és amikor fölnéznek rája, gondoljanak azokra, akik lenn a harctéren vérüket áldozzák a hazáért. Az Isten éltesse önöket! Percekig tartó éljenzés és taps következett a főherceg szava­ után. Az ezrekre menő tömeg levette a kalapját, elénekelte a Himnuszt s a főherceget él­tetve, vonult a Dísztérre, ahol a miniszterelnökség előtt tüntetett a háború mellett. * Csütörtökön is minden hír, mely a magyar vidékről, Bécsből és Ausztriából érkezik hozzánk, arról számol be, hogy nem szűnő lelkesedéssel fo­gadják a népmilliók az igazságos küzdelmet. Egy­mást érik a tüntetések és a katonákat elhalmozták a szeretet legkülönbözőbb megnyilvánulásával. Ahol csak katonacsapat vonul az utcán, viharos él­jenzésben van része s a legjobb hírek érkeznek a nemzetiségi vidékekről is. A Vörös­kereszt főfelügyelője Bécsből jelentik: Őfelsége legfelsőbb elhatáro­zással Ferenc Szalvátor lovassági tábornokot az önkéntes egészségügyi szolgálat főfelügyelőjévé ne­vezte ki. Mária Terézia főhercegnő engedélyt kért őfel­ségétől, hogy a Vörös Keresztnél tehessen szolgá­latot. Ferenc Szalvátor főfelügyelő ebből az alka­lomból a következő kéziratot intézte a főhercegnő­höz: Mély megindultsággal és tiszteletteljes kö­szönettel fogadom Fenséged elhatározását, hogy ezekben a mozgalmas időkben a Vörös Kereszt szolgálatában akarja segítségét felajánlani. Fen­séged legőszintébb tisztelője Ferenc, Szalvátor főherceg. Az osztrák Vörös Keresztnél eze­r ápolónő je­lentkezett. A jelentkezők között nagyon sok arisz­tokrata és polgári nő van. Az eddig érkezett ado­mányok meghaladják a félmillió koronát. Újabb hivatalos intézkedések Az eddig kiadott háborús rendeletek sora meg­szaporodott. A kereskedelmi miniszter a távirat­­levelek váltását új belföldi, úgyszintén az Ausztriá­val, Bo­znia Hercegovinával és Németországgal való forgalomban egyelőre beszüntette. A vasúton való utazás megkönnyítésére igazol­­ványok­ léptek életbe Aki utazni kivan, köteles a helyi hatóságnál megjelenni, ahol iratainak meg­vizsgálása idén utazát­i igazolványt állítanak ki számára­­ r. igazolvány nélkül a vasúti pénztárnál nem .• adnak ki jegyet de ezenkívül még a vona­lai i .­öt hat­kor igazolásra kényszerül az, aki ebben a háborús világban útra szánja magát. Az utazási igazolvány a következőképpen szól: Utazási igazolvány N. község elöljárósága hivatalos hitelesség­gel igazolja, hogy K. M. 17 éves lakatossegéd a községben ideiglenesen tartózkodik, s nevezett állandó lakhelye Budapest városa, ahová 1. év július hó 31. napján kíván utazni. Nevezett egyén politikailag megbízható s ellene e tekintetben ki­fogás nincs. Ezt az igazolványt aláírja a község vezetősége. Bécsből jelentik: A katonai törvényszékek minden függőben lévő tárgyalást felfüggesztettek, mert a katonai ítélkező tanácsok nem állíthatók össze a mozgósítás következtében. Magasabb ren­deletre szabadon bocsátották a katonai vizsgálati foglyokat is, akik nem főbenjáró bűnökért kerül­tek bajba. Ezeket azonnal beosztották a csapat­testeikhez, amelyeknél rövid uton lefolytatják elle­nük a fegyelmi eljárást. (Táviratok és telefonjelentések) A szamosújvári püspök körlevele Dr. Hosszú Vazul szamosujvári görög ka­tolikus püspök a Szerbiával kitört háború al­kalmából a következő körlevelet intézte egy­házmegyéje klérusához és híveihez: Már évek sora múlt el azóta, amióta a szomszédos szerb királyság szakadatlanul nyugtalanítja országunk nagyjait, de minket valamennyiünket is, akik eme haza és Ferenc. József Magyarország apostoli királya fiainak nevezzük magunkat. Vájjon nem jut-e esze­tekbe az a sok köny, melyeket mindannyiszor ontottak szüleink, ahányszor fiaik kénysze­rülve voltak Boszniába menni, hogy ott a legkeservesebb fájdalmak között védjék meg uralkodónk örökségének a határait, melyek mindig veszélyeztetve voltak ama fegyveres csapatok részéről, amelyeket a szomszédos szerb királyság bujtogatott ellenünk. Bölcs és istenfélő uralkodónk éveken át tűrt. Eltűrte a sértegetéseket és a gúnyolódá­sokat és most már odajutott, hogy inogni lássa elődeinek trónját és hogy aláásva lássa biro­dalmának az alapját. Mit volt hát tennie? Kénytelen volt a háború félelmetes fegyverét kezébe venni és felszólítani fiait, hogy rohan­janak­­segítségére és hogy mentsék meg zász­lójának becsületét és ősi örökségének épségét. Jogosult tehát az a harc, melyre uralkodónk hív minket. Szeretett testvéreim és fiaim ! Látva a szent aggastyán példáját, akinek karjait meg­­edzette a Mindenható jobbja, kezébe vette az igazság pallosát, én is, mint lelkiatyátok, azért fordulok hozzátok, hogy az Úr nevében arra buzdítsalak benneteket, hogy ezekben a jelen­tőségteljes napokban, melyek kevesek számára lettek megadva, ti is méltók legyetek szülőitek tetteire és erényeire. Első teljesítendő köteles­­ségtek, hogy azonnal jó kedvvel és büszkén siessetek a kötelesség és a dicsőség zászlója alá, amely alá fognak benneteket hivni és ott felül­múlhatatlan erényeitekkel félelem nélkül áll­jatok szemben bármilyen ellenséggel. Elrendeli a püspök a körlevél felolvasását a szószékről és azt, hogy a lelkészek és tanítók a körlevél szellemében taní­tsák a román hí­veket. Franciaország nem mozgósít Pária, július 30. A Havas-ügynökség jelenti: Egy déli lap kommünikét tett közzé, amely teljesen valótlan adatokat tartalmaz a kormány által az elmúlt éjjel állítólag megtartott minisztertanácsról s a katonai intézkedésekről. Az elmúlt éjjel az­ Elviselt palotában egyáltalán m­­a volt minisz­tertanács és szó sem esett eddig a tartalékosok behívásáról. A kormány haladéktalanul meg­tette intézkedéseit, hogy ezen abszolút fantasz­­tiku­s híresztelés terjesztésének elejét vegye. Az államügyészség elhatározta, hogy a lap kiadója ellen vizsgálatot indít. A szerb hadsereg A háború lázában sokan arra is gondol­nak, kicsoda-micsoda tulajdonképpen az ellen­felünk? Évek óta beszélnek és írnak Szerbiá­ról, de jobbára csak politikai szempontból bí­­rálgatták déli szomszédunkat. Hadseregéről, ha szó esett róla, inkább mosolyogva tettek meg­jegyzéseket. Nem mulasztották el például föl­említeni a mezítlábbal járó szerb katonát, aki­nek derekára madzaggal van a bajonet oda­erősítve. Roda-Roda, aki mielőtt tollat fogott volna kezében, katonatiszt volt hadseregünkben,­­ bejárta Szerbiát, ott volt a balkáni háború előtt, látta a mozgósítást, megfigyelte a hibákat­­ és észrevette az előnyöket, véleményét most egy cikkében így foglalja össze: Háborút viselt és háborúban tapasztalt el­lenféllel lesz dolgunk. Ennek az ellenfélnek a tisztje és katonája azonban a mi tisztünk és katonánk mögött áll. Ugyan azzal a fegyverrel küzd ugyan, mint mi, de nem tudja úgy azt ki­használni, mint mi. Ez a vélekedés azt sejteti, hogy a szerb hadsereg nem valami operett-hadsereg. Roda- Roda helyreigazítja némelyik katonai könyv­nek azt az állítását, hogy a szerb sereg keretei csak papiroson vannak meg. Saját szemeivel látta, hogy mozgósításkor az összes zászlóaljak hadilétszámban vonultak fel. Igaz, hogy körül­belül 30% -át nemsokára kórházba kellett kül­deni. A balkáni háború alkalmával 400.000 em­bert állított talpra Szerbia. Ez a lakosság 13%-ának felel meg. Most bajosan fog tudni annyit hadba vinni, annak ellenére, hogy terü­lete azóta megnagyobbodott. A hódított terüle­tekről sorozott katonaanyag ugyanis nagyon gyönge. Azután számításba kell venni azt is,­­ hogy a balkáni háború majdnem 100.000 evn­ i bért tett harcképtelenné. Minden valószínűség szerint tehát Szerbia ellenünk nem fog tudni olyan erővel szembeszállni, mint a­milyennel Törökországnak ment neki. A szerb hadsereg minősége nem elsőrangú. Két év előtt a balkáni háború alatt oly súlyos taktikai hibákat követett el, hogtyha a hibák­­nak századrészét követi el velünk szemben, végzetes katasztrófák érhetik. A török hadser­­eggel szemben természetesen az elkövetett hi­bák ellenére győzedelmes tudott lenni. A mon­archia kitűnően képzelt haderejével szemben azonban nem fog tudni megállani. A lóanyaga roppant silány. A mi lóanya­gunk viszont kitűnő. Ez a körülmény nagy fö­lényt biztosít számunkra. A szerb lovasság a balkáni háborúban semmiféle diadalt nem tu­dott magának kiküzdeni. Könnyen elképzel­hető, mit fognak művelni a mi huszárjaink Szerbiában. A szerb tiszteket izzó hazafiasság jellemzi, kissé sokat politizálnak és ez árnyékot vet fe­gyelmezettségükre. Egy részüket a katonai aka­démia képezi ki, míg másik részük az altisztek sorából kerül ki. Ezek az utóbbiak csak fő­hadnagyi rangot érhetnek el, míg az előbbiek a legmagasabb rangot is megkaphatják. A fisz-f­­ok befolyása a legénységre igen nagy. A tár­sadalmi különbség közöttük nem olyan kiéle­zet­t ugyan, mégis a lisztek tekintélye feltétlenül érvényesül. A szerb tiszt látóköre nem túlságo­san tág és a külföldi hadsereg értékét nem tudja kellőképpen megbecsülni. A szerb közlegény eleven, okos. Jobbára parasztok, a földművelő ember minden hibá­jával és erényével. Engedelmesek és kevéssel beérők. Szolgálati idejük nagyon rövid és így: képességüket nem aknázzák ki. Most, amikor­ a lövőfegyverek igen bonyolultak és kezelésük­höz hosszú gyakorlat szükséges, a szerb katonai a rövid szolgálati idő alatt ki nem képezhető teljesen. A balkáni háborúban meglepően ke­vés lövészert fogyasztottak el a szerbek, in­kább szuronyrohamokat intéztek. Ez a taktika a gyönge törökkel szemben úgy ahogy bevált, a monarkia hadseregével szemben bizonyos, hogy csütörtököt fog mondani. A szerb hadsereg felszerelése tűrhető. Gyalogjag­ fegyvere éppen olyan jó, mint a miénk. Ágyúja igen nehéz. Travnso tipikus pa­raszti ökrös fogat. Ruházata "'önge. Mindent összevéve, a monarkia hadserege bíró nyugodalommal indulhat el a király pa­rancsainak k­­­i­­­e­s­­­l­é­s­é­r­e.

Next