Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)
1914-08-14 / 194. szám
Budapest, péntek PESTI NAPLÓ 1914. augusztus 14 )fl®4. szám.? 9 A tárgyalás, úgy látszik, sokáig tartott. Maguka hivatalos jelentések is kiemelik, hogy Leman tábornok már kész volt az összes erőditményeketátengedni, azzal a feltételeivel, hogy a németek nemenjenek be a városba, ne keltsenek a város lakosságában rémületet és ne bénítsák meg a kereskedelem és ipar forgalmát. A német tiszt azonban nem engedett, feltétlen átadást követelt és kijelentete, hogy a németek a városról sem mondhatnak le. Amíg ez a tárgyalás tartott, addig a németeknem folytatták a harcot. Ezt a nyugalmat, úgy látszik, nagyon félreértették a belgák, mert amint , ennek híre érkezett Párisba, a lapok már nagy cikkeket közöltek a „fegyverszünetről" s arról, hogy ..a németek annyira fáradtak, hogy fegyverszünetet kellett elrendelniök." Csütörtökön este azután újra megkezdődött a harc és szakadatlanul tartott harminchat óra hosszán át, alaposan megcáfolva a német hadsereg fáradtságáról szóló híreket. A németek egymásután birtokba vették az erődöket. Leghevesebb volt a harc a bardhoni és a bonceressi erődöknél. . Szemtanúk beszélik, hogy e két erőd környékén a csata után másfél méter magasságban borították a holttestek a csatateret. A harc vége felé már apró csapatok is álltak egymással szemben. Harminc-negyven főből álló csoportok, amelyek már szuronyt szegezve rohantak egymásnak. Bizalmas okmányok Megint két intim fejedelmi irás került a nyilvánosság elé. Az angol király sürgönye az orosz cárhoz és a cár sürgönye az angol királyhoz. Micsoda idők! Amióta a világ fennáll, ilyesmi még nem történt. Hogy élő uralkodóknak bizalmas levélváltásaiba beletekinthessünk. S a közönség oly élvezettel olvassa ezeket az intimitásokat, mint valami szenzációs házaságtörési dráma titkos okmányait. Tényleg van is sok megfigyelni való ezekben a fejedelmi írásokban. A minapi sürgönyváltást például, mely a német császárnak az orosz cárral való eszmecseréjét közölte, érdekes összehasonlítani amost nyilvánosságra került sürgönyök hangjával. A német császár tegezi a cárt és viszont.Az angol király ellenben, aki pedig épp úgy első unokatestvére a cárnak, mint Vilmos császár (mindhármuknak közös nagyanyjuk volt) per ön beszél a típusinjével. Hanem azért a tegeződő vérrokonok nekitámadnak egymás birodalmának, az Önözők pedig egy rossz ügy szolgálatában összecsapják erejüket. A sürgönyökben megnyilatkozó temperamentum is igen jellemző. A német császár meleg impertuozitásával érdekes ellentétben áll az angol király megfontolt előkelősége és az orosz cár kertelő szenteskedése. A koronás fők izgalmas disputájában egyébiránt az igazságot az angol király találta el. Szomorú vád Európa diplomáciájának munkájával szemben, mikor György király azt állítja, hogy a rettenetes világfelfordulást félreértések okozták. A világ elé került fejedelmi bizalmasságokból, úgy az előző székesből, mint még inkább a mostaniból végképpen pőrére vetkőztetve került ki az oroszok cárja. Már a német császár megmondta róla, hogy megszegte a szavát. Ám erre akkor még nem voltak bizonyítékaink , csak elhittük a becsületes és jóhiszemű német császárnak, hogy így van. A mostani sürgönyváltásból azonban minden újságolvasó megállapíthatja saját maga számára, hogy a világ leghatalmasabb uralkodója fesztelenül szokott füllenteni. Miklós cárnak aránylag elég rövid sürgönyében három kézzelfogható, mindenki által ellenőriz,hető valótlanság foglaltatik. Az egyik valótlanság, hogy Ausztria-Magyarország célja az volt, hogy a szerbeket eltűzze és Szerbiából vazallus államot csináljon. Mindenki tudja, hogy Ausztria-Magyarország kötelező nyilatkozatot tett arra, hogy Szerbia területi integritását nem kívánja bántani. A cárnak módjában lett volna e tekintetben alegmesszebb menő garanciákat megszerezni. De ő ezen a köztudomású tényen egy nyilvánvaló valótlansággal túlteszi magát. A másik, nem kevésbbé kézenfekvő valótlanság, hogy a részleges mozgósítástért kellett a cárnak elrendelnie, mert Auszria-Magyarország általános mozgósítást rendelt el. Okmányok szólnak arról, hogy Ferenc József csak akkor rendelte el az általános mozgósítást, mikor hivatalos értesítést kapott az orosz mozgósításról. A cár a valóság ellenkezőjét oly biztonsággal mondja, mint ahogy az Orczy-féle kávéházban két-három elfogyasztott kiflit szoktak letagadni. A legelszántabb valótlanság pedig az, melylyel őfelsége a német császár által rásütött szószegést próbálja helyreigazítani. .„Garanciát vállaltam arra nézve, — mondja az oroszok cárja — hogy csapataim a helyükből sem mozdulnak ki, amig tárgyalások folynak". Nem igaz, Felséges Úr. Hisz olvastuk sürgönyének szó szerinti szövegét, ön arra adta becsületszavát, hogy ellenséges intézkedést nem fog tenni, amíg a tárgyalások folynak. És mégis folyamatba tétette az általános mozgósítást, mialatt Vilmos császár Bécsben az ön kérelmére minden erejének megfeszítésével a békén dolgozott . . . A cár még mielőtt seregeink megverték volna, olyan vereséget szenvedett, mely minden gentlemannt halálosan sújtana. ^vww^A/v^/v^^vwvvvwvvwvvvvw^/v^ A fejvesztett franciák Nem sikerült mozgósítás Egy nagy olasz napilap egyik munkatársa július utolsó napjaiban beutazta Lyont, Marseillest, Toulont, Nizzát és Ventimigliát, hogy tanulmányozza a francia mozgósítás lefolyását és a franciák hangulatát. Tapasztalatairól a következő érdekes cikkben számol be: — Ha a francia kormány elég merész arra, hogy letagadja, milyen nagyszabású katonai intézkedéseket foganatosított, akkor bizonyára rossz szándékai vannak Olaszországgal szemben, amely csak kisebb természetű katonai intézkedéseket tett a határon, noha Sasa és Bardonecchia között, valamint Ventimigliában nagyarányú csapatösszevonásokat figyeltem meg Modenától kezdve egész Chambery-ig minden állomás telve van katonasággal. Amikor Modenában leszálltam a vonatról, azt hittem, hogy egy hatalmas hadgyakorlat területén vagyok. Úgy látszik, hogy Párisban elhamarkodták a mozgósítást. Modenában ott időzésem alatt három ezred nehéz tüzérség érkezett meg, amelynek tulajdonképpen a német határra kellett volna mennie. Amikor ugyanis ez a három ezred megérkezett a pályaudvaron és épp tábort készült ütni, megérkezett a parancs, hogy azonnal szedelőzködjenek fel és az első vonattal térjenek vissza Lyonba. A legénység nagyon lehangolt. Rosszul élelmezik őket és gyakori köztük a megbetegedés. A francia tisztikart kínos meglepetések érhetik a legénység részéről ebben a háborúban. A lyoni vonaton egy szakaszban utaztam több francia katonával. Voltak köztük nőtlen fiatalemberek és több gyermekes családapák. Elbeszélték, hogy két nappal azelőtt kapták meg a behívójukat éjszakának idején. Azt mondták nekik, hogy a németek hirtelen betörtek Franciaországba, amelyet el akarnak foglalni. Erre a hírre rettenetes izgalom tört ki a békés lakosság között és durván szidalmazták azokat a tartalékosokat, akik szabadságot kértek. Azzal fenyegették őket, hogy a poroszok már másnap éjjel betörnek és lemészárolják a lakosságot. A behívottak nagyon elcsodálkoztak, mikor másnap megtudták, hogy nem Belfortba, hanem Lyonba kell menniök. A hadvezetőség ugyanis Nancy helyett tévedésből Modenába dirigált három tüzérezredet. Ez a három ezred a nagy zűrzavarban nem tudta ellátni magát kellő eleséggel. A katonák tizenöt óra hosszat utaztak korgó gyomorral. Végre valóságos zendülés tört ki közöttük, úgy, hogy hét katonát le kellett tartóztatni. Ezeket Culoz állomáson elszállították. A katonák általában nagyon fegyelmezetlenek. Ha csak a tizedrésze is igaz annak, amit a lyoni vonaton hallottam, akkor nagyon kevés bizalommal nézhet Franciaország a háború elé. A bevonuló katonák kárörömmel veszik tudomásul, ha valamelyik társuknak sikerül a svájci határt háborítatlanul elérnie és az volt a benyomásom, hogy. valamennyien Napi 300 millió Az egyetlen komoly pénzügyi kérdés ma a háború költségvetése. Charles Richet francia író még a mostani világháború kitörése előtt kiszámította egy háború valószínű költségeit és e számítása közben régebbi háborúk hivatalos jelentéseit és számadatait vette alapul. Az ő számítása szerint: 7,000.000 3,600.000 3,400.000 2,800.000 2,600.000 1.500.000 300.000 embert, összesen a hadviselő felek mind 21.200.000 embert állíthatnának ki. Ez ter-mészetesen egészen hibás számítás. A monarkia okvetlenül több embert tud hadba küldeni, mint akár Franciaország, akár Itália, az Oroszország és a német birodalom közötti differencia sem akkora, mint azt a francia író mondja, aki számadataiban szeret az entente javára tévedni. A számadás egyébként már azért sem illik pontosan a mai helyzetre, mert hiszen a Richet-féle felállítás nem illik a mai háborús államok csoportjára. Ilyen létszám mellett a francia író a következőként állapítja meg a háború egynapi költségeit. (A számok francsákat jelentenek mindenütt.) A csapatok élelmezése (az élelmiszereket békeárban számítva) 63 millió lovak ablakja 5 „ zsold 21 „ hadi célokra való munkások napidíja 5 „ mozgósítás (vasúti, stb.) költségek 10* „ a muníció és élelmiszer szállítása 21 „ elhasznált muníció a gyalogságnál 21 „ a tüzérségnél 6 „ a tengerészetnél 2 „ felszerelés (tíz napba számítva) 21 „ betegápolás 234 „ hajójáratok 234 „ adójövedelmi csökkenés 50 „ segélyosztás 34 „ kártalanítások, rekvizíciók, falvak, városok pusztítása 10 „ összesen: 27434 millió. Összesen tehát 274 és félmillió francsról van szó. Ennyibe vette a francia ízó valószínűségi számítással egy európai háború költségét, bele nem számítva a balkáni és a semleges államokat, amelyek közül pedig most szintén több a hadviselő felek közé állott. Belgiumot, Svájcot, Szerbiát és Montenegrót beleszámítva bátran tehetjük a hadviselés napi költségeit 300 millióra, ami egy hónap alatt kilencmilliárdot jelent. Nem kell négy teljes nap ahoz, hogy a háborús Európa egy milliárdot költsön el csak háborús célokra, mert hiszen ezekben az óriási számokban nagyon természetesen nincsen bent a polgári lakosságnak, amely pedig a katonaságnak legalább tízszeresét teszi, az élése. És nincs benne az sem, hogy háborús időben katonaság és polgárság számára egyformán megdrágul élet. Napi háromszázmillió! Ez olyan pénz, amelynek az elgondolása is még a leggazdagabb embert is megszédíti, nem is lehet erre a számra — noha az — mint valami reális anyagra gondolni, úgy kell vennünk a háború pénzügyi számműveleteit, mint a csillagászok számításait, ahol már a végtelen, számjegygyel ki sem fejezhető numerusok szerepelnek. Oroszország a német birodalom Franciaország Olaszország a monarkia Anglia Románia — követnék társaik példáját, ha alkalom kínálkoznék rá. A katonák képzettsége nagyon hiányos. Legtöbben azt hitték, hogy Németország Modenatól is legfeljebb két-három órányira van. Chamberyben, Culozban és Lyonban nagy csapatösszevonások történtek. Amikor a lyoni állomásra megérkeztem, éppen elszállítottak több ezredet a határra. A szocialisták nagy tüntetést rendeztek a háború ellen. Meg akarták akadályozni, hogy a katonaság szabadon elvonulhasson. A munkások összeütköztek a rendőrséggel, s a dulakodásnak több nehezebb sebesültje volt. Késő éjjel még mindig tartott a tüntetés a munkásnegyedben.