Pesti Napló, 1914. november (65. évfolyam, 273–302. szám)

1914-11-10 / 282. szám

10 Budapest, kedd PESTI NAPL­Ó 1914. november 10. (282. szám.) — A fogoly katona regénye. Negyvennégy év­ezelőtt történt. Két nagy nemzet egymás ellen támadt, véres, romboló dühvel, halálos elszánt­sággal. Rettenetes tragédiák játszódtak le a fényes, »nagy,városokban, m­eg a napfényes, fehérházas apró falvakban. A legények énekelve indultak a s harcba . . . épen mint most ... És sok vidám­szedvű, dolgos ember nem jött vissza többé. Ott feküdtek némán, egymás mellett a német és a francia férfiak, Gravelotte, St. Privat, Szedán csatamezőin, Parisig, Metz, Strassburg falai előtt. Jépen, mint most .... Egy provencei kis falu­ban a bokrétás legények között elment katonának Michel Lafonte is. Ö nem énekelt ... A felesé­gét hagyta otthon és az apró gyerekét. Ö sem tért vissza többé. Felesége, kis­fia, fehér házacs­kája hiába várta. Senki nem tudta, hogy hova lett. Talán még visszajön, reménykedett sokáig az asszony. Nem tért vissza. Ki tudja, hol halt meg, hol fekszik? Francia föld, vagy idegen rög ta­karja porló testét? Múlt az idő, a hónapok, az iévek. A fehérfőkötős fiatal asszonyból középkorú asszonyság, azután meghajlott derekú, fehérhajú­­öregasszony lett. A földön mászkáló apró gyerek is felnőtt. Meglelt férfi lett már, s mint annak idején az atyja, tovább szántogatta földjét, nye­regette szőllőjét. Azután egyszer megint zivataros f­elhők sorakoztak Európa egén. Nagy nemzetek törtek egymás ellen, vérengző haraggal. A pro­,Vencel kis falu legényei énekelve, virágos kalap­pal mentek katonának. Köztük ment Lafonte is. Sok csatában harcolt, ment előre-hátra, mindig becsülettel megtette, amit rábíztak. Egyszer aztán fogságba került. Németországba vitték, a lerch­ifeldi fogolytáborba. A fogoly megnyugodott sor­sában. A napok eseménytelenül, lélekölően unal­masan múltak. Egy szomorú, esős őszi délután meghalt egy fogoly. Nagyszakállú, komolyképű marokkói legény volt. A német pap imát mondott­­fölötte, azután kivitték a temetőbe. A foglyok ott lépkedtek a halott bajtárs koporsója mögött. A temetőben hideg szél süvöltött, a foglyok dideregve húzták össze testükön a tépett, vékony katona­kabátot. Lafonte is ott ment köztük. A halott deszkakoporsóját lebocsátották a sötét verembe. A pap még egy rövid imádságot mondott felette. Lafonte szórakozottan nézegette a sírfelirásokat. Karl Schneider, Anton Mayer ... A koporsón dübörögtek a rögök. Egy félig elmállott, az idő­től megkorhadt keresztre tévedt a pillantása. Michel Lafonte, meghalt 1871 .. . Megtántoro­dott, a szeme előtt elsötétült a világ. Elfulladó torkán kiáltva tört ki a szó: — Ez az én apám! Elájult. Az idegen emberek könnyes szem­mel álltak körülötte . . . — A segítő­ akció. A kultuszminisztérium művészeti ügyosztálya ismét tízezer teljes melegruha­felszerelést szállít a harctérre, de még nincs elég térd­védő és különösen meleg kapca. Kérik a közönséget, hogy ezt a hiányt pótolja. A csomagokhoz teát, do­hányt, cigarettát is mellékelnek. Az ügyosztály ilyen adományokat is köszönettel fogad (V., Báthory­ utca 12. sz.) . Az Auguszta Gyorssegély-alap b­aba kiállítá­sát rendező hölgyek mindennap délelőtt és délután a Pesti Lloyd­ Társulat dísztermében várják a baba- és játékkiállításra szánt babákat és játékszereket. (V., Mária Valéria­ utca 12.) — A Magántisztviselők Orszá­gos Szövetsége tagjai számára kedvezményes áron tud beszerzni élelmiszereket, akik a kedvezményt igénybe akarják venni, forduljanak a szövetség hivatalához (VI., Eötvös­ utca 44.) — A Progresszió Szabadkőmű­ves Páholy az­­Andrássy­ út 67. számú háziban szegény­sorsú nők támogatására foglalkoztató műhelyt nyitott. — öngyilkos államtikár. Newyorkból jelen­tik, hogy Woods amerikai államtitkár, az ismert demokrata politikus, Springfieldben (Illions) levő garageában agyonlőtte magát. Tettének oka isme­retlen. — A tanárok áldozatkészsége. A Tanitóképző­intézeti Tanárok Országos Egyesületének választ­mánya dr. Báló József leneklésével tartott ülése a rendes tárgysorozat mellett behatóan foglalkozott azokkal a kötelességekkel, amelyeket a háború az állam minden polgárára ró. A társadalmi munka mellett a tanárok fizetésük 1,3 százalékával já­rulnak mindenütt a hadbavonultak családtagjainak segélyezéséhez. A választmányi ülés határozata sze­rint az egyesület a Magyar Tanítóképzőben meg­jelent írói díjak 50 százalékát a hadsegélyző hiva­talnak adja, a maga kebelében külön is gyűjt had­bavonult kartársai segélyre szoruló családjainak gyámolítására. Jelentős határozata a választmány­nak Dékáni­ Mihály indítványa alapján az, hogy az egyesület alapjainak takarékpénztárban kezelt­betétjeit, 2500 koronát, a­aradi járadék-kötvényekbe­­fektet.­­ *­­ — A pécsi ciszterciták jubileuma. Pécsről jelentik, hogy az ottani rend hétfőn ünnepelte meg százéves jubileumát. Ez alkalomból a város meleg­hangú átiratban üdvözölte a rend apátját, dr. Bé­kefi Remiget és a pécsi rendház főnökét, Buzássy Ábelt. — Adományok mülábra. Egyre érkeznek kiadóhivatalunkhoz adományok műlábra: Héber Adolf (Tiszaszentimre) 10 koronát, Dévai Szőllösy István (Budapest) gyógyszerész 5 koronát, Salkovics Károlyné (Budapest) 10 koronát, özvegy Raszlaviczy E.-né (Al­sókomornok) és Kassayné (Lemes) koszorumegvártás címén 4 koronát, Dobrodolacz Illés főszámtanácsos (Karlovci) 5 koronát, egy magát megnevezni nem akaró úrhölgy (Besztercebánya) 5 koronát, Steinbach Sa­muné (Pécs) 10 koronát és özvegy Procskó Mihályné (Budapest) 3 koronát küldöttek. A nemesszivü adomá­nyokat rendeltetésük megjelölésével továbbítottuk a Vöröskeresztnek. — Új buvárnaszád. Newyorkból jelentik. A „Newyork Times" értesülése szerint a tengeré­szetügyi vezetőség befejezte előtanulmányait egy újabb buvárnaszád építése dolgában, amely na­gyobb lesz az összes eddig épített ilynemű naszá­dokná­l. E naszád hosszúsága 300 láb és gyorsa­sága 21 csomó lesz. A költségeket öt millió már­kával vették számításba. — Magyarok Szibériában, Debrecenből je­lentik: Balla Gergely debreceni ügyvédjelölt, tarta­lékos hadnagy, aki az északi harctéren küzdött, már hosszabb idő óta nem adott életjelt" magáról. Most levél jött október hetedikéről keltezve, amely­ben azt írja, hogy augusztus 30-án Irapnell-szilánk­tól megsebesülve, hadifogságba jutott. Jelenleg Szibériában, Barnaul városban van. A sebe kezd gyógyulni, az oroszok elég jól bánnak vele, csak az a kínos, hogy a harctéri eseményekről mit sem­ tudnak. Szibériában most elég enyhe az idő, de már figyelmeztették, hogy készüljön a nagy hide­gekre, amelyek rövidesen beállanak és lássa el magát téli ruhával. De miből és hogyan? — végzi a tartalékos hadnagy levelét. — Láng György deb­receni polgár László nevű fia, akit már rég elve­szettnek hittek, szintén irt, hogy Szibériában van fogságban. Súlyos sebbel esett az oroszok kezébe, de most már jobban van. — Magyar kórházvonat a törököknél. Az izlám hívei csodálatraméltó lelkesedéssel fogtak fegyvert orosz, angol és francia elnyomóik ellen és így segítségünkre siettek nagy küzdelmünkben. Ne­künk kötelességünk most jótékony munkásságunk­kal támogatni azt a munkát, amely minden hadat­viselő államra, a sebesültek ápolása terén vár. A fővárosban felmerült az az eszme, hogy a Török­országban gazdaságilag érdekelt bankok és nagyvál­lalatok közös költségen állítsanak össze kórházvo­natot, nagyobb önkéntes egészségügyi osztagot s bo­csássák azokat a Magyar Vöröskereszt Egylet ren­delkezésére azzal, hogy azt a Török Vörösfélhold Egylet működési területére küldjék. Ez az eszme az érdekelt gazdasági vállalatok vezető férfiainál tetszésre talált s igy a kórházvonat és az egészség­ügyi osztag nemsokára meg is kezdheti működését. Addig pedig, amig ennek a kórházvonatnak a török harctérre való küldetésére tényleg szükség lesz, e vonat és osztag a Magyar Vöröskeresztet fogja szol­gálni a magyar sebesülteknek a harctérről való szállításával és gyógyításával.­­ Még nem lehet csomagot küldeni a hadi­foglyoknak. A közönség tájékozatlanságból az Oroszországban és Szerbiában hadifogságban levő ka­tonák részére szánt csomagokat közvetítés végett a Vöröskeresztben alakult „Hadifoglyokat gyámolító és tudósító hivatal" címére Budapestre küldi. Minthogy ennek a hivatalnak nem áll módjában az ilyen csoma­gokat továbbítani, a közönség ilyen csomagokat az említett hivatal címére ne adjon fel, mert azok nem érhetik el céljukat. A magyar posta már legközelebb intézkedni fog, hogy a7 hadifoglyoknak közvetlenül le­hessen csomagot küldeni. — Gyászarovat. Kadarász Gusztáv földbirtokos és nyugalmazott nyitrazsámbokréti körjegyző hat­vankétéves korában Zsámbokréton elhunyt. Özvegy Drucker Mórnc, budapesti nagykeres­kedő özvegye, jótékonyságáról közismert úrnő, tegnap reggel, életének 69-ik évében elhunyt A megboldogult halálát fia, Drucker Géza nagykeres­kedő és leányai, Klein Adolf gyáros, dr. Reik Fe­renc ügyvéd és Fleissig Sándor bankigazgató fe­leségei gyászolják. Vámbéry Ármin özvegyét ma délelőtt temet­ték el a kerepes-úti temető halottasházából. Az elhunyt végtisztességén a gyászoló családon kívül — köztük az elhunyt fivérei, dr. Arányi Taksony rendőrtanácsos és Arányi Béla kegyes­rendi tanár — nagyszámú közönség jelent meg, hogy az elhalt matrónát utolsó útjára elkísérje. Al­ egyházi szertartás után Vámbéry­­Armin oldala mellé helyezték örök nyugalomra. Cark­a krónika Hol van a báró ura — Családi mora­tóriu­m — Az u­­fufsa A báróhoz a birtokra vendég érkezik. A ven­dég behajtat az állomásról s a kúrián az öreg Gazsi, a huszár fogadja. — Itthon van a báró ur? — kérdezi a vendég. — Most nincsen. — De visszajön? — Miért ne jönne? — Majd megvárom.­­— Csak tessék. A vendég leül. Vár. Telnek az órák. Már a második csibukot szívja ki a báró dohányából az idegen. Lassan leereszkedik a csendes tanyai este s az elsötétedett szobában hetet üt a vén, ki­fáradt óra. A vendég kissé sokalja a várakozást, de ebben a pillanatban kinyílik az ajtó s belép a huszár két ka­ros gyertyatartóval. Leteszi az asztalra, azután megszólal: — Mindjárt behozom a vacsorát. A vendég­szobában — ott van a folyosó végén — elkészí­tettem mindent, az ágyat is megvetettem. A kul­csok a Katinál vannak. Majd valahogy el lehet vele is igazodni nélkülem is, mert egy hétre el­utazom Szoboszlóra az öreg báró úrhoz. Az Er­zsike esküszik és szükség van rám, tetszik tudni. A vendég elbámul. Majd megkérdezi: — Hát mondja, az istenért, hol van a báró úr? — Elment, inszálom, a háborúba. * A háromhónapos asszony visszamegy a szü­leihez s megindítja a férje ellen a válópert­ Az asszony ügyvédje tárgyal a férjjel, hogy az elválás minél gyorsabb és simább lefolyású legyen. — Én nem akarok se gyors, se sima le­folyást. Én nem vá­lok! — Nem válik? Ezt nem értem. Hiszen ő nagysága azt panaszolja, hogy rá sem néz, soha meg nem csókolja. Pedig — bocsánat, ő nagysága szavait használom — vőlegény korában folyton falta. — Az igaz. De most moratórium van. — Ön így alkalmazza a moratóriumot? — Nem tehetek másképen. Mikor az apósom­tól a beígért hozományt kértem, ő is azt mondta: „Moratórium van." * A nagynéni először veszi fel az új ruháját A tükör előtt illeg s megkérdezi az unokaöccsét: — Hogy áll az új ruha? — Nagyszerűen. Legalább húsz évvel fiata­labbnak lá­tszik benne. — Oh, te hízelgő! Olyan ruha nincs, amely belőlem tízéves leánykát csinál. — Azt nem is mondom. De hirtelenében nem tartaná többnek az ember negyvenévesnél. vwvwwvwvvwwwvwwvvwwvww Használjunk sradisegély bélyeget SZÍNHÁZMŰVÉSZET (*) A „Vilmos-huszárok" főszereplői. Nagy érdeklődés előzi meg e szezon első magyar operett­premierjét, a Vilmos huszárok­at, amelynek szövegét Kardos Andor írta és zenéjét a zeneirók egyik leg­tehetségesebb tagja, Nádor Mihály szerzette s amely­nek bemutatója pénteken, e hónap 13-án lesz. A da­rab, amely hálásnál-hálásabb szerepekben bővelkedik, 14 elsőrangú színészt foglalkoztat. A fő női szerepet, egy előkelő magyar leányt Medgyasszony Vilma játsza, kinek bő alkalma lesz e szerepében nagy skálájú mű­vészetét érvényesíteni. A partnere egy daliás huszár­főhadnagy szerepében Virányi Sándor lesz, aki ezúttal először játszik Budapesten ilyen nagyobb énekes sze­repet. Nagyszerű operettszerephez jutott egy fiatalos­öreg táborszernagy szerepében Z. Molnár, továbbá egy élelmezési tiszt szerepében Latabár, és egy vidám szo­balány szerepében Tisza Varola, aki szintén ebben a darabban fog mint operettszubrett bemutatkozni. Hálás és jó szerepeket játszanak még Papp, Körmendy, Raskó, Boross, Huszár, Németh, Vándory és Csiszér. Tamaynak egy kedves huszárkadét szerep jutott, aki kuplékat fog énekelni és táncolni. Csütörtökön hang­versenyt tartanak a Király-színházban, amelyen a fő­város több előkelő és nagynevű mövésre fog fellépni. Jegy mérsékelt­ áron váltható. «»

Next