Pesti Napló, 1914. december (65. évfolyam, 303–332. szám)

1914-12-11 / 313. szám

4 B nd?apest, p?ntesc PESTI NAPLÓ 1914. december 11. (313. szám.)" Nagykároly, december 10. Hivatalosan jelenik: A máramarosi helyzet semmi aggo­dalomra nem ad okot. A kőrösmezői és risóvölgyi határokon ellenség nincs. Kassa, december 10. A kassai bankok és a fővárosi bankok ot­tani fiókjai zavartalanul működnek. Eperjesen szintén rendben folyik a bankok üzeme. A Ma­gyar Általános Hitelbank ottani kommandótja is zavartalanul működik. A szerbiai harcok December 9. Ér­de­zek december 10-én déli 12 órakor. A déli hadszíntérről hivatalosan jelentik: Szerbiában csapataink egy része Gm. Milanováctól nyugatra erős ellensé­ges haderőkre talált és nem érhetett el eredményt, hogy az ellenség megindított ellentámadása elől kitérjünk, egyes csapatrészeket kedvezőbben fekvő terepsza­kaszokba rendeltünk. Belgrádtól délre offenzívánk előbbre halad. December 8-ikán összesen húsz ágyút és egy fényszórót zsákmányoltunk és számos foglyot ejtettünk. A déli harctér Az uj szerb kormány Nis, december 8. A szerb sajtóiroda jelenti: A szkupstina teg­nap este megtartott ülésén az uj kabinet kormány­nyilatkozatot olvasott fel. Orvoshiány Szerbiában Szófia, december 10. Szerbiai menekültek beszélik, hogy Szerbia valamennyi városa kórházvárossá alakult át. A kö­tések felváltása csak hetenként egyszer lehetséges. Mindennapi dolog a sebek elmérgesedése következ­tében beállott halál. Akik pedig ilyen ápolás után felgyógyulnak, azok vonakodnak még egyszer a harctérre menni. Gyakran fegyveres ellentállást fejtenek ki a hatósági közegek ellen, akik bevo­nulásra akarják kényszeríteni őket. Muníciószállítás Szerbiába Szófia, december 10. Itteni beavatott körökben úgy tudják, hogy a szerb kormány a francia kormány közbenjárása útján a franciaországi Creuzot-műveknél nagy megrendeléseket tett ágyúkból és munícióból. No­vember 26-án megérkezett a rendelés első részlete szalonikiba, amely 32 ágyúból és 9000 láda muni­kóból állott. A hajóból való kirakásnál és a vas­úti kocsikra való szállításnál görög katonaság se­gédkezett. Szatonikiból a szállítmányt Üszkü­bbe továbbították. Oroszország a Franciaországban és Angliában rendelt muníciót és ágyukat Dedeagacsban akarta partra szállítani, ahonnan Burgasba vagy Várnába szándékozott továbbítani a szállítmányt. Ez a szál­lítmány 240 tábori ágyúból és 300 gépfegyverből illett volna és az orosz kormány minden módot megkísérelt, hogy a bolgár kormány beleegyezzen a szállítmánynak Bulgárián keresztül való továb­bításába, a bolgár kormány azonban hivatkozott semlegességére és megtagadta az engedélyt. Így alakulván a helyzet, Oroszország rövidesen szűköl­ködni fog ágyúban és munícióban, minthogy a másik út, amely Oroszországba vezet, az archan­gelski tenger, már befagyott. Athén, december 10. Patrasba az amerikai vöröskereszt missziója érke­zett nagymennyiségű gyógyszerrel és sebészeti cik­kekkel, amelyeket Szalonikin át Nisbe szándékoz­nak szállítani. A pétervári bolgár követ Szerbiáról Pétervár, december 10. Magyarosf, pétervári bolgár követ, fogadta a BirsevljaVjedomoszti munkatársát, aki kérdést in­tézett a követhez, hogy váljon megfelel-e a tények­nek, hogy Bulgária katonai konvenciót kötött Tö­rökországgal. Magyarosz ezeket a híreket megcá­folta és kijelentené, hogy katonai konvencióról a két állam között szó sincs. Törökországgal ugyan jó viszonyban vannak, de­ ezen túl a két állam kö­zött semmiféle katonai irányú megegyezés nem jött létre. Arra a kérdésre, miért nem segítette Bulgária Szerbiát a mostani háborúban, Magyarosf azt fe­lelte, hogy Bulgáriának semmiféle érdeke nem kí­vánja Szerbia megerősödését, sőt ellenkezőleg. Egy erős Szerbia a múltban is veszedelmes volt Bulgá­riára és a jövőben is az lenne. Ugyanolyan joggal kérdezhetnék a bolgárok az oroszoktól, hogy miért nem segítették őket a múlt évben, amikor egyszerre öt állam támadt Bulgária ellen és elrabolták Bul­gária jogos tulajdonát. Magyarosf azt mondta végül, hogy Bulgáriában nincs egy ötéves gyerek se, aki amellett volna, hogy Bulgária nyújtson segítséget Szerbiának. Agyonlőtt bolgár újoncok Szaloniki, december 10. Három bolgár újoncot, akik a szerb hadsereg­ből elszöktek, Monasztirban agyonlőttek. Monasztirban összeomlott egy kaszárnya Szaloniki, december 10. Monasztirban egy épülő kaszárnya összeomlott és nagyszámú szerb katona életét vesztette. Számos katona sebesüléseket szenvedett. •* —H. A franciák veresége az Argonneokban Hivatalos jelentés: Berlin, december 10. A nagy főhadiszállás jelenti december 10-én délelőtt. Louain környékén a franciák tegnap heves tüzérségi tüzelésre szorít­koztak. A franciáknak az argonnei erdőség keleti szélén, Vauquois-Boureailles­ből megújított támadása nem jutott előre, összeomlott tüzérségünk tüzé­ben. Az ellenség nyilvánvalóan nagy veszteségeket szenvedett. Három ellenséges pilóta tegnap a „nyílt, hadműveleti területen kívül fekvő" Freiburg városra (Baden) tíz bombát dobott, kárt ezek nem okoz­tak. Ezt az esetet annak a ténynek a megállapítása végett említjük fel, hogy ezúttal is, mint a háború kezdete óta már annyiszor, „nyílt, a hadműveleti terü­leten kívül fekvő" várost bombáztak ellenfeleink. Í1 legfőbb hadvezetőség A néretet-spaocía­angol háború A flandriai harcok Ypern pusztulása Kopenhága, december 10. A hosszú, heves harc, amely már hetek óta dühöng Ypern körül, szomorú állapotba hozta ezt a régi, szép várost és számos történelmi és művészi becsű épületet megrongált. Lehet, hogy az ellen­ség e rombolások bűnét németek terhére írja, erre azonban az alkalmat mégis csak ők adták, amidőn éppen Ypernt tették meg hadállásuk legerősebb középpontjává. A „Daily Mail" harctéri tudósítója, Vasil Clarke, a valónál talán sötétebb színekkel ecseteli a régi kereskedő város mostani kinézését. A székesegyház, a régészeti múzeum, a színház, — írja — valamennyien súlyos károkat szenvedtek, ágyúgolyók, gránátok rongálták meg azokat. A szen­tek és angyalok szobrai, festmények, gyertyatartók, imakönyvek, a templomnak 1400-ból való kőosz­lopai most mind romokban hevernek egymás tete­jén. A gyönyörű székesegyház, amely uralgóan emelkedett fölfelé, még soha nem hallott oly po­koli zenét, mint aminőt a tetejére hulló gránátok okoztak. A templomhajó tetején a lövedékek oly nagy réseket vájtak, hogy azokon keresztül hatal­mas foltok láthatók a mennyboltozatból. A leomló kövek és a romok között csak nehezen járhat az ember. Jansenius hires yperni püspök márványból készült emlékköve teljesen elpusztult. Mindenfelé az égés szaga tereng. A székesegyház magasba nyúló tornyának már csak az egyik fele áll. Legmaga­sabb pontján egy belga zászló rúdja mered a jégbe, miként egy óriási fogpiszkáló. A romok között rá­bukkant egy sárgaréz trombitára, különös haran­gokra és kerekekre. Ezek a híres yperni harang­játék részei, amelynek melodikus hangjai az idő ál­lását tudatják az yperni polgárokkal s amelyek már Szép Fülöp idején is hangzottak. Mellettük feksze­nek a pompás szints üvegablakok cserepei. Fölemel egy darabot és szembe tartja a nappal. A töredék egy asszony ujjait és kézcsuklóját mutatja,, talán egy angyalét vagy egy szém­ét... N­a átmegyünk Ypern utcáin, talán egyetlen ép házat sem találunk. Mindegyiken rajta van az ágyuharc nyoma. Némelyiknek nincs teteje, a leg­többnél a lövedékek ütötte réseken bekandikál az ég­boltozat ... A yorki érsek Vilmos császárról Berlin, december 10. Angol lapok írják, hogy dr. L­­ig, a yorki bí­­boros érsek végre nyíltan vérfitülébe merte venni Angliában a német császárt az ellene szórt tömér­ü­le­tek váddal szemben. Egy előadásában a bíboros érsek azt mondotta, hogy a háború lefolyása Ang­liára nézve kedvező ugyan, de dőreség lenne elhi­tetni az emberekkel, hogy Anglia helyzete ment ko­moly veszedelmektől. Végül kijelentette a bíboros érsek, hogy a Vilmos császárral való találkozása mindenkor szent emlék lesz előtte. Brindejonc kapitányt elfogták Genf, december 10. Ideérkezett jelentés szerint Brindejonc de Mou­linais kapitányt, a híres francia aviatikust, aki a múlt évben a páris—berlin—varsói utat egy nap alatt tette meg, ma reggel Arrastól északra elfogták a németek. Brindejone Arras felől indult ki repülő­gépén, amikor lövés érte, gépe leesett és összetört, de a kapitánynak semmi baja nem történt. Franciaország és a Vatikán Kopenhága, december 10. Párisból jelentik: Bizonyos francia körökben igen buzgólkodnak a vatikánh­oz való közeledésen. Bourget Pál a kor­mány figyelmét felhívja annak szükségességére, hogy a vatikán közvetítésével tovább gyakorolják a Kelet katolikusainak protektorátusát. Bourget hang­súlyozza, hogy az arcvonalon kívánatos, hogy min-

Next