Pesti Napló, 1915. március (66. évfolyam, 60–90. szám)
1915-03-09 / 68. szám
Csütörtök Görögország új miniszterelnöke Zaimis Sándor, akit Konstantin király a kabinetalakítással megbízott, nyugodt és becsületes politikus. Már apja és nagyapja is, kik Görögország politikájában nagy szerepetátszottak, a meggondoltságukkal és erőselemükkel tűntek ki kartársaik közül. Nagypja, aki egy calabritai vagyonos családbólzármazott, az 1821-iki szabadságharc alatti előleges kormány elnöke volt. Zaimis apja ebb ízben volt miniszter és miniszterelnök, miniszterelnöksége alatt két angolt Marathon mellett rablók öltek meg, s ez az esemény a örög kormánynak akkor nagy kellemetlenégeket okozott. Zaimis Sándor, Németországban tanult, mint képviselő követője volt Delyannisnak, kinek áldatlan politikája az első török háborút eredményezte. Már akkor remélték, hogy Delyannis politikájának rossz következményeit bölcsesége és megfontoltsága által meg fogja változtatni. Midőn György hercegrrétát elhagyta, Zaimist küldték oda főkormányzónak s itt a kibékítés politikáját folyatta. Krétának Görögországgal való egyesítse után a magánéletbe vonult vissza. György király meggyilkoltatása után a ormány Zaimist mint külön követet küldte z európai udvarokhoz, hogy Konstantin kiály trónralépését bejelentse. Ebből az alkalomból megfordult Bécsben is, ahol nagyon edvezően fogadták. Zaimis, aki jelenleg nemzeti bank kormányzója, rendkívül előrelló politikus és semmi hajlandóságot sem árult el eddig arra, hogy Görögországot másllam uszályhordozójává tegye. Előreláthatólag tisztán görög politikát fog folytatni. Görögország semleges marad Berlin, március 8. Athénból jelentik: Venizelosz lemondása szó szoros értelmében erőpróba akart lenni kötte és a király között. Dusmanis vezérkari önök teljesen a király álláspontjára helyezkedett és óva intette attól, hogy Görögország lhamarkodottan beleavatkozzék a háborúba. Genf, március 8. A párisi Newyork Herald értesülése szeint, Venizelosz miniszterelnök azért mondotta, mert a koronatanácson a jelen volt államérfiak, az egykori miniszterelnök és a pártok vezérei egytől-egyig szembehelyezkedtek vele is a kormány tagjaival, " amennyiben valamennyien Görögország semlegességének felartása mellett szavaztak. Berlin, március 8.Amsterdamból táviratozzák. A Telegraaf közli, hogy Görögország már a háború kitörésekor rokonszenvezett Franciaországgal és Angliával és csupán Bulgária magatartása akadályozta benne, hogy az ententehoz csatlakozzék. Athénból jelentik a berlini lapoknak, hogy Anglia és Franciaország pénzt és Kisázsiában bizonyos területeket kínált Görögországnak, ha Törökország ellen fegyveres támogatást ad. Berlin, március 7. A párisi Newyork Herald szerint Venizelosz lemondása azért történt, mert a koronatanácson a kabineten kívül mindenki Görögország semlegességének fentartása mellett foglalt állást Milano, március 8. Idevaló lapoknak jelentik Athénból: "A koronatanács Görögország semlegességének megőrzése mellett döntött. Róma, március 8. A milánói Corriere della Sera athéni tudósítója részleteket közöl az athéni koronatanácson történtekről. Dusmanis vezérkari főnök ellenezte, hogy Görögország azonnal beleavatkozzék a háborúba. Utána Venizelosz fejtette ki véleményét, majd beszéltek a volt miniszterelnökök: Theotokis, Dragumis és végül Rally. A király megköszönte megjelenésüket és a tanácskozást feloszlatta. A görög koronatanács eredménye nagy meglepetést keltett Olaszországban. Beavatott helyen tudják, hogy Konstantin király még nem tartja elérkezettnek az időt a beavatkozásra és meg akarja óvni szabad elhatározásának lehetőségét. Ha a görög kikötőket a hármas entente rendelkezésére bocsátaná, ezzel Berlinben boszúságot keltene. A Secolo szerint Venizelosz amellett érvelt, hogy a görög hadsereg támogassa a hármas entente-ot 300.000 főnyi katonasággal, a király azonban nem merte ezért a felelősséget vállalni. Páris, március 8. Romanos párisi görög követ tegnapelőtt speciális misszióval Athénbe utazott. Ideérkező jelentések szerint egész Görögországban zajos tüntetések folynak a király mellett és Venizelosz ellen. Ezekben a tüntetésekben főképpen a szociáldemokrata párt emberei vesznek részt. Venizelosz — Zaimiszról Róma, március 8. A Messagero-nak állviratozzák Athénból. Venizelosz több újságíró előtt kijelentette, hogy Zaimisz a szigorú semlegesség politikáját fogja követni. Ő, Venizelosz, reméli, hogy ez a politika nem fogja veszedelembe sodorni az újonnan nyert területeket. Az ő pártja ezentúl nem fog kormányt támogatni. A kamara egybehívására gondlni sem lehet. PESTI NAPLÓ 1915. március 11. 3 . Ilona Irta : Szekula Jenő A hold besütött a fát fölött az ablakonon keresztül. Felriadtam álmomból. Kitekintettem az elhagyott éjszakába, amely most téma volt és hangtalan és dermedt, mint ha az ég egyetlen fojtó öleléssel magába akarná emelni a földet, a levegőt, a fákat és az egész világot. Felsóhajtottam. A sikerítő rendben szinte hallani véltem saját szivemnek ijedt dobogását. A szivemet! — Meddig fog még dobogni, meddig! — kiáltottam fel riadtan. — Mikor fogom elhallgattatni végre, egyetlen revolverlövéssel! De a hold arca sápadt volt és fagyott és vérbemártott és halott és márgaszinü és ijedt, mint a vízbefultak arca. Még sohasem láttam igennek a holdat, vagy talán csak nem vetem észre. Ez a Shakespeare-drámák sötét sillaga — háborút, betegséget, vészt és haált jelent. Azért izzik a kohók és alvilági bátyák vérfényü tüzében. — A hold! — kiálottam fel s karomat merengve tártam ki a tikokkal teljes égitest felé. Most jöttem csak rá, hogy az élet, csupanyilatkoztatás, csoda és rendkívüliség, de vokon születtünk a világra, nem veszünk szre semmit és lélektelenül suhannak el melettünk a jelenségek. Az emberek örök más korban élnek, a hatalom, hírnév, hivatalok, pénz, méltóságok és népszerűség felé s nem jut eszébe egynek sem, hogy kárhozatra ítélt égitesten élünk, amely kísérteties sebességgel rohan a nap körül. S hogy pillanatnyi öntudatunk a tér és az idő végtelen arányai között múlik el s minden lépésünkkel kérlelhetetlenül rohanunk az elmúlás felé. Csodálatos. Ha az ember tudná, hogy miért is él, talán nem is volna kedve élni. Így elmélkedtem. Kibámulva a sugaras éjszakába, mely tiszta volt most és rózsaszagu, mint a megtisztult asszonyok illatos és megfürösztött teste. Összerázkódtam. A nőkről a szenvedéseim jutottak az eszembe, halott gyönyöröknek és megváltó kétségbeeséseknek pillanatai. Tekintetem az asztalra tévedt. Nyitva feküdt a könyv, azon az oldalon, amelyen az isteni Spinoza de Baruch elmélkedik a halálról. — Ha golyót röpítenék a szívembe, — ismételgettem szivtépő lázban. Ebben a pillanatban kopogtattak az ajtómon. — Szabad! — kiáltottam föl. A kopogtatás megismétlődött. Felültem az ágyamon. — Szabad! Halk szoknyasuhogás zendült a küszöb fölött. Az aranynyal áttörött selyemnek ünnepies zenéje. Egy nő lépett a szobámba. Megismertem a holdnak aranyszínű ragyogásában. — Ilona! — kiáltottam fel s szemem kerekre tágult a csodálkozástól. kacagott. — Ugye csodálkozik, hogy eljöttem. Megdörgöltem a szememet. — Valóban. Nem reméltem ily kedves éjféli látogatást. Csak most vettem jobban szemügyre az alakját. Estélyi ruhában volt. Haja elől köralakú csigákba volt sütve, ahogy valamikor az akviléjai asszonyok viselték. Kalapján ezerszálu kócsag, sötét és sugárzó, mint valami fekete üstökös. Vállán fehér ragyogású velencei kendő, igazi csipkékből. — A házmesterné azt mondotta, hogy még ébren van, — szólt mosolyogva. Azért vettem bátorságot. A csipkekendőt ledobta a válláról és szétterítette az ágyon. Elnéztem. A kendőt egy bankár adta neki ajándékba, — már régen, hódolata és szerelme jeléül, — de az most börtönben ül, esztelen életmódja és mértéktelen pazarlása miatt. Megragadtam a kezét. Fehér volt a kéz, mint a virágok húsos levele. Csókjaimmal halmoztam el. — Ön oly jó, Ilona — suttogtam. — Akkor jön elébem mindig, amikor az életem válságok előtt áll. Ha később jött volna. Ki tudja . . . Sóhajtottam. — Olyan, mint a géniuszok voltak, a nemzők, az őrzők! Akik védik és körülrajongják a férfit, a születés percében és a halál pil-lanatában. Harcok a duklai fronton — március 6. (A Pesti Napló kiküldött tudósítójától.) A krízis a Dukla-mélyedésben elmúlt. December óta fenyegette a Krosnó és Jasló medencéiből kiindított orosz hadsereg állandó túlerővel a Kárpát-vonalnak nyugati részét, azt a részt, amely csapatok által legjobban járható. Tüzérségünk azonban a Makovica-hegyhátakról, elmozdíthatatlan pozíciókból decembertől e napokig oly tüzeléssel fogadta az oroszok támadásait, hogy végtére is az ágyutüzek hatása alatt az orosz túlerő lefaragódott. Ma már mi vagyunk támadó lendületben, bár az oroszok sem hagyták abba kísérleteiket. A nagy küzdelemben egyszer már csapatokat cserélt az orosz hadvezetőség ezen a fronton. A vilnai kerületből ide dobott csapatok, bármily télszámban voltak is, képteleneknek bizonyultak hevesebb akcióra, úgy, hogy aztán szibériai lövészekkel és cserkeszekkel váltották fel őket. Ezeknek az új csapatoknak bátorságáról már megemlékezett a Pesti Napló, amidőn közölte, hogy napokon át nem szűntek meg a legvehemensebb rohamot intézni hadáillásaink ellen, bár az egyes rohamok százak életébe és megsebesülésébe kerültek is. Ezeknek a példátlan támadásoknak és védekezéseknek a célja, hogy a zágorc—jambor—lembergi vasúti vonalnak itt a nyugati Kárpátok felé leereszkedő részét tartani tudhassák, különben egy általános visszavonulásnál a keleti Galíciában és nyugati Galíciában operáló seregeik egymástól elvágatnának. Hadállásainkat már repülőgéppel is próbálták kikémlelni az oroszok. Azonban itt a duklai fronton megkísérelt ellenséges fölszállások is bizonyítják, hogy az orosz pilóták meszszire mögötte maradnak a mi pilótáink képzettségének és bátorságának. Alig merészkednek lövőárkaink fölé,és mihelyt megszólalnak ágyúink és puskáink, azonnal iramodnak visszafelé anélkül, hogy a feladatukat elvégezték volna. A közelharcokban tűnik ki harci és képességi fölényünk. Az orosz katonák golyói ily közelről is alig találnak, míg a mi katonáink eredmény nélkül alig lőnek ki patront. Az orosz sebesültek között feltűnően sok a fejlövéses. A makacs védekezés orosz részről a tetőpontját éri el. Hiába hullanak le a sáncok gátjairól katonái, nyomukba vagy hasoncsúszva, vagy az éjszaka sötétjében új pótlások érkeznek, ugy hogy elűzésükre, lövőárkaikból való kiűzésükre kézibombákat is használunk, melyeknek a hatása igen pusztító s amelyek alkalmazása után rendszerint bekövetkezik förgeteges szikrmunk és mindig eredménynyel Hasonlóan elkeseredett az oroszok védelüesasa"