Pesti Napló, 1915. május (66. évfolyam, 120–150. szám)
1915-05-15 / 134. szám
Szombat *PBSI I NAPLÓ 1915. május 15, utólag még jobban megerősítse, bár meg van ez már erősítve, hogy a szövetségesek első támadásának ellenállni tudjon. Lezask és Szreniava—Jaroszló, Radymna és Przemysl lesznek most azok a támaszpontok, ahol a kimerült orosz menetelő oszlopok némi pihenőt és ellenálló erőt találhatnak, feltéve, hogy a mi csapataink, amelyek rendkívül mozgékony s nehéz és legnehezebb tüzérségükkel az ellenséget nyomon követik, erre még időt engednek nekik. Minden ellenállás azonban kérdéses lesz ha az orosz galíciai nyugati hadsereg nagy része katasztrófába kerül és még Przemysltől délnyugatra a hegyekben ártalmatlanná teszik. (Reichspost.) Japán új ágyukat küldött az orosz frontra Genf, május 14. Pétervárról táviratozzák a Temps-nak, hogy a japán kormány új ágyukat küldött az orosz frontra. Ezek az ütegek a legmodernebb típusúak, Oagata japán tüzérezredes találmányai. Húsz japán tüzértiszt is elutazott az orosz harctérre az új ágyukkal. Páris, május 14. A Temps arról értesül, hogy Japán modern építésű ágyukat küldött az orosz frontra. Az ágyú Ogata ezredes találmánya, négy részre szedhető szét, mindegyik részt négy ló húzza. Az ágyukkal együtt 29 japán tüzértiszt is érkezett Oroszországba, hogy az ágyuk mellett szolgálatot teljesítsenek. A német—franciaangol háború French jelentése az yperni harcokról Rotterdam, május 14. • " " "French legutóbbi jelentése az Ypern körüli harcokról azt mutatja, hogy az angolok egyre közelebb húzódnak Ypernhez és egymásután vesztik el Ypernt védő jól megerősített hadállásaikat. Az egyik jelentés szerint május 12-től kezdve a németek szakadatlanul ágyúzták az Ypern előtti állásokat, a másik jelentés pedig azt a beismerést tartalmazza, hogy a németek a Meenen felé vezető utat Yperntől északra és keletre oly hevesen bombázták, hogy több angol lövészárkot teljesen elpusztítottak és az angolok számára használhatatlanokká tettek. Rotterdam, május 14. Az angol hadsereg tizenkét nap alatt a hivatalos veszteségjegyzék adatai szerint 1420 tisztet vesztett. A franciák és angolok veszteségei az Arras körüli harcokban Rotterdam, május 14. Angol és francia jelentések bővebb részleteket tartalmaznak az Arras körül folyó harcokról, amelyek az angol és francia csapatokra igen súlyos veszteségekkel jártak. A Times szerint Arras és a tengerpart között három helyen folyt rendkívüli arányú ütközet. Az angol gyalogság szombaton kezdte meg a támadást Aubers magaslatai ellen és heves tüzérségi tűz után elfoglalta a németek első lövészárok-vonalát. Az angolok nyomban elhelyezkedtek ezekben a lövészárkokban, amelyek már teljesen össze voltak lőve és az indiai csapatokkal együtt rohamot indítottak a második lövészároksor ellen. Itt azonban a német gyalogság heves tűzzel fogadta őket. A német katonák elhagyták lövészárkaikat és gépfegyvereikkel pokoli tüzet indítottak az angolokra, akik már Haubourdin közelében érezték magukat. De a németek újabb csapatokat kaptak Lille környékéről és hátraszorították az angolokat. Még eddig egyetlen ütközetben sem volt akkora a veszteségünk, mint ebben — mondja a Times. Egy Havas-jelentés szerint az Arras körüli ütközetekben nagyon sok magasrangú francia tiszt esett el. Egy dandárparancsnok is meghalt, egy ezredes súlyosan megsebesült és négy őrnagy közül három elesett. Egy őszinte angol hang Németország csillaga emelkedőben London, május 14. A Daily Mail írja: Néhányan közülünk kezdik belátni, hogy a mai óriási feladat nem az, visszaszorítani a németeket, hanem megállani ott, ahol ma vagyunk. Ma Németország csillaga emelkedőben van. A lap a továbbiakban kifejti, hogy a német főhadiszállás jelentései rendesen megfelelnek a tényeknek. Figyelemreméltó azonkívül az is, hogy a jelentéseket pontosan adják ki. A német támadások rendesen napkeltekor indulnak és este elsürgönyzik a jelentéseket az egész világba. Meghosszabbítják a mandátumokat Angliában Manchester, május 14. A Manchester Guardian londoni jelentése szerint abban esetben, ha a háború 1916-nál hos-szabb ideig tart, nem rendelik el a választásokat. A szándék az, hogy a mandátumokat meghosszabbítják addig az időig, amíg a háború befejezést nyer. Törökország A Dardanellák ostroma A szövetségesek 20.000 embert vesztettel Bécs, május 14. A Südslavische Korrespondenz konstantinápolyi távirata szerint a török csapatok rendszerint éjszaka támadják meg a Gallipoli-félszigeten partraszállott szövetséges csapatokat és mindannyiszor visszaszorítják őket azokból az állásokból, melyeket nappal hajóik tüzérségének fedezete alatt elfoglaltak. E harcok rendkívül hevesek. A török csapatok példátlan halálmegvetéssel, gyakran hét szuronytámadást intéznek egymás után a szövetséges csapatok ellen. A törökök nem zsákmányolnak foglyokat, e harcokban csak halottak és sebesültek vannak. Ali-Burnunál és Kaba-Tepénél vannak a legvéresebb harcok és bár eddig még végleges eredmény nincs, a szövetségeseknek nagyon csekély kilátásaik vannak. A törökök is súlyos vesztségeket szenvedtek, de az ellenség már is több mint húszezer embert vesztett. Orosz álmok Imbroszt és Tenedofist is akarják Bécs, május 14. A Südslavische Korrespondenz-nek jelentik Szófiából. Miljukov orosz kadetpárti vezér nyilatkozata, hogy Oroszország igényt tart Imbrosz és Tenedosz szigetére, amelynek birtoka Konstantinápoly és a tengerszoros birtokával szorosan öszszefügg, nagyon rossz benyomást tett Londonban. Úgy látszik, hogy Angliában Oroszország mindinkább növekvő követelései bizonyos idegességet okoznak, annyival is inkább, mert a tengerszorosért folyó küzdelemben tényleg Anglia hozta a legsúlyosabb áldozatokat, míg Oroszország beérte azzal, hogy a Boszporus előtt néhány értéktelen tüntetést rendezzen. Tekintettel arra, hogy Angliában már kezdik megismerni az oroszok galíciai nagy vereségének mértékét, Miljukov a legrosszabb időben állott elő Oroszország követelésivel. Nagyon kétséges most már az is, hogy Oroszország az Odesszában összegyűjtött haderőt, amelyet Törökország ellen szánt, nem lesz-e kénytelen más felé irányítani. Anglia közvéleménye a nyugat-galiciai események miatt meg van döbbenve. Visszavert ellenséges hajótámadás Athén, május 14. Tenedosból és Mityleneből érkezett legutóbbi táviratok megerősítik, hogy az angolfrancia hajóraj legutóbbi heves bombázását a Kilid Bahr valamennyi erődje, amelyeket a Nagara-erődből támogattak, erélyesen és pontos lövésekkel viszonozta, noha az angolok egy nappal előbb azt állították, hogy a Kilid Bahrt elhallgattatták. Az elsülyesztett Goliath menekültjei Amsterdam, május 14. Az itteni lapok hágai jelentése szerint azlsülyesztett Goliath angol páncélos-cirkáló legény-sége közül húsz tisztet és 150 tengerészt mentettek meg Londoni levél Chaos Angliában Anglia közvéleménye már hosszú idő óta zavarog, elégedetlenkedik. Az angol hadsereg franciaországi veszteségeiről szóló hasábos listák elrettentő mély benyomást tettek. A lapok büszkeséggel sorolták fe Nagybritannia győzelmeit a régebbi időkben, az alantik, a mahdi, a Szudán, a Tibet és a Délafrika ellen folytatott háborúkat. A közvélemény azonban jól tudja, hogy a maihoz hasonló háborúban Angliának még nem volt része és a hadviselés ezen módját az angol temperamentum nem szíveli. Anglia nem lelkesedik ezért a háborúért és soha Angliában nem is volt lelkesedés. De hosszú időn át azt hitték hogy a Németország elleni hadjárat jó üzleti vállalkozás lesz. Azt hitték, hogy most fényes alkalom kínálkozik a hatalmas német kereskedelem legyűrésére, mely már-már azzal fenyegette Anglia kereskedelmét, hogy végképpen tönkreteszi. A háború eszméje ilyképpen a jó üzleti vállalkozás színében eléggé népszerű volt Angliában. Anglia bízott Kitchenerben, aki egy ízben, a búr háború idején még megmentette. Anglia gazdag és terveiben számíthatott a hatalmas orosz hadseregre, a maga óriási tengeri haderejére és Franciaországra, valamint Belgiumra, melyek Angliáért készek voltak a szárazföldön harcolni. Ma azonban Anglia elérkezett a világháború színjátékának második felvonásához és ma már tisztán látja, hogy a darab nyilván tragédia, Anglia tragédiája. Az angolok kénytelenek voltak megtudni, hogy egyre-másra veszítik el csatahajóikat, hogy Neuve Chapelle mellett 1200, Ypern mellett 900 tisztjük elesett. Megtámadták a Dardanellákat oly vakmerőséggel, melynek gyökerét a viszonyok teljes félreismerése képezte és amely támadást a szultán katonái véresen visszaverték. E támadásnál az angol haditengerészet nagyobb veszteséget szenvedett, mint Trafalgar óta bármely más tengeri csatában. És mindezen áldozatokkal Anglia semmiféle eredményt nem ért el, ellenben presztízse az egész világon, különösen azonban a mohamedán világ előtt súlyos csorbát szenvedett. Mind e bajokhoz hozzájárul még az is, hogy Oroszország katonai helyzete naprólnapra kétségbeesettebbé válik. A francia szövetséges immár képtelen arra, hogy csapatainak borzalmas veszteségeit csak megközelítőleg is helyrepótolja. Belgium pedig úgyszólván teljesen kimerült, hadserege megszűnt. És azután e szövetségesek ma már követelésekkel lépnek fel, pénzt akarnak, Oroszország pénzt kér Angliától, hogy a külföldön rendelt nagymennyiségű lőszert kifizethesse, Belgiumot is Angliának kell pénzelnie és angol pénzre vár Szerbia is. Anglia reményeiben és várakozásaiban igen keservesen csalódott és az angol népnek önmagába vetett bizalma megtörött. Mindenfelé óriási a cacs. Az angol miniszterelnök az alsóház ülésén kijelenti, hogy Anglia szervezete rossz és még távolról sem közelíti meg Németország szervezetét. Hamarosan bizottságot küldenek ki, hogy a helyzeten javítson, de néhány nap múlva kitűnik, hogy ha e bizottság a maga eszméit meg akarná valósítani, úgy összeütközésbe kerül Kitchener lord terveivel. Az yperni lövészárkokból keserves segélykiáltás hangzik el. Ha hamarosan nem küldtek ide több embert és több lőszert, akkor rövidesen itt már nyoma sem lesz az angol hadseregnek. És ugyanakkor az Angliában minden eszközzel, csalogatással, ígérgetésekkel folyó toborzás szánalmas eredményeket mutat, a legnagyobb hadseregfelszerelési és lőszerkészítési telepeken pedig lassan-lassan megszűnik a munka. Amerikai munkaerőt akarnak hozni és közbejő a Lusitania végzetes esete.