Pesti Napló, 1915. október (66. évfolyam, 274–304. szám)
1915-10-09 / 282. szám
Szombat i döntő balkáni válság • — A Balkán főhadiszintér lett, a vasútvonalak, amelyeknek szinte minden stációjához nemzetközi egyezmények tapadnak, a sziklák, hegyek, vízmosások a történelem országútjai most és ami következik, az a „népek csatája"— az egész világháború sommázódik most a Balkánon. Az a jóslat, hogy a világháború a Balkánon dől el, úgy tetszik, bevált. Az első két Balkán-háború előőrse volt amostani világháborúnak — akkor azonban még a Balkán sorsa sem dőlt el, most eldől egy egész világé és minthogy most minden balkánkérdés a maga egész világtörténelmi szövevényével jelenik meg, a maga minden történelmi szövevényével meg is oldódik. A hadállások még nem egészen élesen tisztázódtak ugyan, de éppen ezek a mostani napok olyanok, amelyeknek elmúltával nem lesz több kérdés, rejtély, titok, minden kérdésre megjön a viharos válasz, minden rejtély megoldódik, minden szfinksz megszólal. Bulgáriában lelkesen és komolyan tekintenek a fejlemények elé. Az utcákon mindenütt lelkes ovációk, minden katona magával visz valamit a nemzet diadalmas öntudatából. A bolgár nép tudatára ébredt hatalmának, hivatásának, jelenztőségéneek és hogy ha nem ébredt volna rá, fölnyitották volna a szemét az oroszok, akik most egész leplezetlenül megírják, hogy Bulgáriának egy kis provincia szerepét szánják. Az entente lapjai természetesen hevesen támadják Ferdinánd királyt. Hervé aziránt érdeklődik, hogy mennyi csapatot küld az entente Macedóniának; a franciák, úgy látszik, okultak a gallipoli-i rémes tanulságokból és most nagyobb haderőt akarnak küldeni. Londonban azon a véleményen vannak, hogy Bulgária ellen az akciót a tenger felől fogják megindítani. Egyik francia újsághír szerint a bolgár csapatok átlépték a szerb határt. Görögországban most komponálódik ki tisztán az a helyzet, amelyet Venizelosz bukása megteremtett. Az egész ország fölszabadult a Venizelosz terrorja alól és hogy szabadon nyilvánul meg a közhangulat, látható, hogy az mennyire az entente ellen fordul. A görög hadsereg lelkesen ünnepli a királyt, a katonák kifejtették hálájukat Venizelosz elbocsájtásáért. — Venizelosz szemben találta volna magát az egész görög hadsereggel, ha a király akarata ellenére mert volna fellépni. Görögországban ma a helyzet ura a király, az új görög kormány, amelynek élén Zaimisz áll ,s tagjai közt vannak Gunarisz, Dragumisz, Theotokisz és Kallisz is, aki a király politikáját követi és ez rájuk nézve annál könnyebb, mert ez a görög népnek a politikája is. A kávéház másik feléből egy trabális fekete alak törte magát előre az összedobált székek, asztalok dzsungelén. Bobby, a szerecseny birkózó volt. Elégedett vigyorgással állt meg a társaság előtt. Sorban kezeltek vele és fürge előzékenységgel szorítottak helyet a gigászi legénynek. A komor hangulat egyszerre szétfoszlott, vagy tíz ízetlen, hallgatag nyelv muzsikája kotyogott bele az álmos, nehéz csöndbe. Bobby boldog megelégedéssel csücsörítette húsos szájaszélét. — Innánk valamit Bobbykám! — sipította át valaki az általános lármán. Zöld, nehéz illatú szesz került az asztalra és szapora csilingelésel koccantak össze a mély üvegpoharak. A székek feszesen egymás mellé szorultak, az emberek fejéből kihullt a bánat, a nincsetlenség keserítő gondolata és a gödrös, tág szemekben kigyúltak az apró vörös tüzek. A nyelvek megállás nélkül peregtek, mindenkinek volt valami kérdezni valója és Bobby a felmagasztalt fekete úr hencegőn mesélt. Maca és Pipi minden másról megfeledkezve figyeltek át a rajongókhoz. A poharak csilingeltek s Bobby a mesterségéről beszélt. Mennél többször kóstolt bele a mérges italba, annál szilajabb, lelkesültebb lett, nevetett, eltanult utcai dolgokat drummolt, majd hirtelen megint a mestersége jutott az eszébe és cifra idegen káromkodással szidta a trénerit. • Vagy talán nincs itt min dolgozni? Mi? Nagy haragjában lerángatta tükrös smokingját, felgyűrte ingujját és kihívó tüntetéssel feszítette meg két gidres-gödrös karját, hogy roppant izmai, mint csiszolt, ragyogó kövek púposodtak elő a habos vászonból. A kollégák részegen tapsoltak a gyönyörű képhez. Páris, október 8. A félhivatalos Temps jelenti, hogy Ferdinánd bolgár király végleges döntése megtörtént és a mecklenburgi herceggel való megál-Bobby is nevetett. Itt nincs min dolgozni?! — kérdezte még egyszer gőgös megelégedéssel s mint az orfeumban szokta, kecsesen meghajolt a társaság előtt. Szemei mámorosan befutották a kávéház sötét zugait s csak most vette észre az ajtó mellett ülő két csodálkozón bámuló nőt. Vigyorogva átköszönt hozzájuk. Mindketten mosolyogva fogadták s Pipi a furcsa gyerekasszony most felkelt az árva sarokból. — Én is átmegyek hozzájuk — mondta és baglyos, szöszke fejét hízelegve tolta barátnője felé. Édes, cuppanós csókkal búcsúzkodtak. Ne feledd el, amit az előbb ígértél. — Mindenem a tiéd lesz — felelte a másik és mosolyogva visszagubózott cicomás magányosságába. Pipi számító, ravasz szűküléssel szorult be a lármás társaságba. Székét kedveskedőn a szerecseny, mellé erőszakolta, s míg a többiek a zöld italt szürcsölték, ő szerelmes alázatossággal lapult a heves, bőtorkú legényhez. Bobby új, még olcsóbb, még vadítóbb italt parancsolt az asztalra, még elfeszengett néhány izommutatványt az ámuló kollégáknak, aztán kábultan, nehéz szuszogással Pipi mellé ereszkedett. — Prozit! — mondta a többieknek és közös pohárból ivott a lánynyal. Kevés vártatva már valamennyiök eszét megülte az ital bolondító gőze és egymás vállára borulva, mint édes, jó testvérek valami régi német nótát énekeltek. Egy sovány, félvállu emberke bütykös két tenyerét a szája elé szorítva o karinázott, egy másik dupla hangon fütyült s csakhamar olyan is akadt, akihez régi, régi emlékek jártak vissza a szentimentális dalokban és lázas szemükből kigyöngyöztek a panaszos könyek. Bobby hangja bolondul kiütközött a karj Maca még sokáig a halál komor gondolatával ült a sarokban, de végre őt is megejtették a dalok s a sötét elhatározások észrevétlenül lecsúsztak a szivéről. A nóták és csökök nagy szomjúsággal húzták a mulatók közé s ahogy, a szerecseny egy pillanatra elhagyta helyét, pajkos kacagással ő is Bobby mellé telepedett. Mintha senki sem látta volna meg a csillogó jövevényt, részegen dalolásztak tovább, csak Pipi szűk szemei szúrtak felé gyűlölködő féltékenységgel. — Mert nem maradtál a helyeden? Ott sokkal könnyebben meghalhattál volna —— mondta dühösen, mikor Maca az ő közös porhajukat emelte szájához. — Mi? Meghalni?! — kérdezte Bobby és huncutul elfintorította tűzpiros száját. —• Miért? — Csak! Ma van a születésnapom és úgy érzem, hogy ezen a napon szép lenne meghalnom. — Hány éves vagy? *— kérdezte valaki a dalolók közül. — Tudcan is én! Talán kétszáz is, vagy talán csak tizenhat. Pipi sziszegve közbekiáltotta: — Huszonnégy! — Nem igaz! — Hazug bestia! — sikoltozott Pipi fulladozva. — Huszonnégy múltát — és a vigyorgó szerecseny előtt átnyúlva, tíz körmével kiásta barátnője kezéből a teli poharat. Maca egy, másik poharat kapott fel és hahotázva csöngetett vele a mocskos asztalon: — Most már csak azért is maradok . .. . Két üveg Mummod — parancsolta a pincérnek — és más poharakat PESTI NAPLÓ október 9. & Bulgária Bolgár csapatok átlépték a szerb határt ? Páris, október 8. Az Echo de Paris jelenti, hogy bolgár csapatok több helyütt átlépték a szerb határt. Szerb körökben az a meggyőződés, hogy Bulgária ezzel határincidenseket akar előidézni, hogy ezek alapján a hadüzenet megtörténhessék. Szerbiában szilárdul el vannak határozva, hogy a provokációknak nem fognak felülni. Páris, október 8. Ideérkezett hírek szerint bolgár bandák betörtek a szerb Macedóniába. A szerb őrségek parancsot kaptak, hogy a sorkatonasággal való összetűzést még kerüljék. Mfkkor kezdődik a bolgár offenzíva? lapodás értelmében a bolgár offenzíva Szerbia ellen október 10-ike körül meg fog indulni. mekkora sereget küld az entente Macedóniába ? Párt, október 8. A Guerre Sociale-ban Hervé kijelenti, hogy nem tudja, váljon a szövetségesek mennyi csapatot küldenek Macedóniába, de nem szabad a régi hibába esni, amelyet a Dardanellák elleni operációk elején elkövettek és elegendő számú csapatot kell Macedóniába küldeni. Ha Románia nem avatkozik be a háborúba, a szövetségeseknek legalább is 3—400.000 főnyi haderőre van szükségük Macedóniában, hogy a siker reményével indulhassanak harcba. Minthogy a Dardanellák frontján a szövetségesek haderőit nem szabad csökkenteni, önként felvetődik a kérdés, honnan veszik majd ezt a hadsereget Franciaország és Anglia nem rendelkezik ezekkel a szükséges csapatokkal. Hervé megjegyzése úgy tűnik fel, mint csendes szemrehányás Olaszország eddigi tétlensége miatt és úgy is értelmezhető, hogy Franciaország azt várja Olaszországtól, hogy az bocsássa rendelkezésre a szükséges csapatokat. Kézbesítették a római bolgár követ útlevelét Róma, október 8* (Stefani.) Sormirto külügyminiszter a bolgár követnek kézbesítette útleveleit. Angol mesék Rotterdam, október 8* A „Timies" jelenti, hogy Ferdinánd bolgár király maga vezeti csapatait, mert nem találkozott egyetlen bolgár tábornok sem, aki hajlandó a parancsnokságot német gyámság mellett átvenni. Elutaztak az entente követei Szófiából Szófia. október 8. A bolgár távirati iroda jelenti: A négyta entente-hatalmak képviselői a követségek személyzetével és azok hozzátartozóival ma este különvonattal elutaztak. Az orosz követség tagjai Ruszcsukon át vették útjukat, a többiek Dedengacson át utaztak. Kól, mély, bömböléssel fujta az érzelgős melódiákat s ha torka kiszáradt, egy hosszat ivott és mohón csókolta meg az asszonyosan alázkodó Pipit.