Pesti Napló, 1916. január (67. évfolyam, 1–31. szám)

1916-01-05 / 5. szám

JUS Szerda PESTI NAPLÓ 1916 január 5. (§} Teljes ülés a Táblán. A budapesti Ítélő­táblán kedden délelőtt volt az évmegnyitó teljes ülés Juhász Andor ü­nöklésével. Az elnök meg­nyitva az ülést mindenekelőtt a harctéren küzdő pályatársakról emlékezett meg. — A jogi igazság és humanizmus kultuszának éltek ők is a háború kitöréséig, és erről a kultu­rális magaslatról ugyancsak ideáloknak, a haza­szeretetnek és király hűségnek hódolva, száltak le a harcterek fed­élkeibe. Büszke fájdalommal és leg­mélységesebb házával emlékezem meg a véres küz­delemben hősi halálit halt kartársainkról akiknek áldozatkészségét bizonyára ann­ak tudata fokozta, hogy fegyverrel kezükben is igazságos ügyért küz­döttek. Legyen áldott emlékük és kiontott vérükből derüljön fény és dicsőség hazánkra. Továbbküzdő pályatársaink számára pedig kérj­ük­ ki a Minden­ható oltalmát,és intézzünk hozzájuk néhány meg­nyugtató szót újévi üdvözlésül. Nyugtassuk meg őket afelől, hogy gondolunk reájuk, nagyra érté­keljük önfeláldozásukat, hogy minden illetékes té­nyezőt állandóan foglalkoztat az a törekvés, hogy hadbavonulásuk és az orral járó áldozatok birói pályájuk fejlődését ne hátráltassa. — Engedje a Mindenható, — folytatta az el­nök — hogy a magyar nemlét csodálatos vitéz­ségének és hősiességének megjutalm­azásául mi­hamarabb ránk köszöntsön a dicsőséges békének és ezzel a kultura és haladás újraébredésének várva-várt napja és vezérelje vissza akkor kartár­sa­inkat épen és sértetlenül aggódó családjaik és szerető pályatársaik körébe. Az elnök ezután, a tábla ügyforgalmát ismer­tette. Eszerint az ügyforgalom a folyó évben 10.987 ügydarab volt, a múlt évi 18.304-gyel szemben. A hátralék az idén 3031 darab, míg a múlt évben 7157 volt ismerte­ le a tábla személyi létszámában előállott változásokat, végül pedig sorshúzás útján megalakították a fegyelmi bíróságot, melynek tag­jaiul kisorsoltattak rendes tagokká: dr. Andor­ff­y Károly, Csizinszky Ágost, Ádám György, dr. Min­nich­ Jenő, póttagokká Antalffy Gábor, dr. Bothos Gyula, dr. Láng Ernő és dr. Bolla Árpád. (§) Egy válópör epilóamsa. Blum József Jenő, a Blum Jenő műszaki szerszám- és gépgyár rt. igazgatója ellen, felesége, született Steiner Boriska 1910. augusztus 27-én a budapesti törvényszék előtt válópert indított. Egyidejűleg a VII. kerületi já­rásbíróságnál az ideiglenes nőtartási pert is folya­matba tette. Ez utóbbi perben a járásbíróság az alperes Blumot elmarasztalta, s kötelezte, hogy fe­lesége részére 1910 július 22-étől kezdődől­eg havi 1­22 korona 22 fillért fizessen. Egy összegben meg­ítélt a bíróság 888 koronát s ennek az összegnek behajtása iránt az asszony férje ellen kielégítési végrehajtást is vezetett s lefoglaltatta férjének igaz­gatói fizetését. Dacára a foglalásnak, pénzhez jutni még sem tudott, mert férje a járásbíróság marasz­taló ítélete után előre felvette decemberi fizetését, majd pedig a december 18-án megtartott rendkí­vüli közgyűlésen igazgatói állásáról lemondott s helyébe sógorát, Hirsch Zoltánt választatta meg igazgatónak. Ez időtől fogva a részvénytársaság neki csak ezer korona fizetést adott. Blum azonban még hónapok­ig állt a részvénytársaság szolgála­tában s vezette az ügyeket. Blumné időközben meg­tudta azt is, hogy férje a közgyűlés előtt 1910 de­cember 2-án 324 darab, 54.000 korona névértékű részvényét 20.000 koronáért eladta nagybátyjának. Ezért feljelentette : az ügyészség csalás bűntette miatt tett elene vádat. Kedden tárgyalta ezt az ügyet a törvényszék. A tárgyaláson a vádlott ta­gadta bűnösségét. Miután tagadásával szentben a kihallgatott tanúk vallomásai a bűnösség meg­állapításához elég bizonyítékot nem szolgáltattak, a bíróság Blum József Jenőt a vád alól fölmentette. (§) A miskolci hadseregszállítók. Az egész országban feltűnést keltett márciusban több mis­kolci nagykereskedő, h­adsereg,­szállító letartózta­tása. A katonai hatóság indított ellenük eljárást, mert hadseregszállításoknál elkövetett visszaélé­sekkel vádolták őket. Ländlich Ármin kereskedőt­­ azért tartóztatták le, mert Simkovich Nándor élel­mezési tiszt üzleteit közvetítette. Az ellene tett vá­dak között legsúlyosabb az volt, m­ely a katonai barakkok építése közben kifejlett tevékenységére vonatkozott. A barakkok építésére nem is írtak ki szabályszerű nyilvános pályázatot, hanem Simko­vics telefonon értesítette a kereskedelmi és ipar­kamarát, hogy másnap nyilvános árlejtést tart az építkezésre. Ilyen módon a pályázók nagy része elmaradt s egyetlen pályázó akadt csak, aki négy­szögméterenkint huszonnégy koronáért volt haj­landó az építkezést elvállalni. Ezt az ajánlatot ezenbta­n Simkovichék nem vették figyelembe és négyszögméterenkint harmincöt koronáért, tehát tizenegy koronával drágábban Wilhelm Hermannt bízták meg az építéssel. Wilhelm magas províziót fizetett Tandlichnak ezért az üzletért. A kassai gyorsított eljárású polgári bíróság szombaton tár­gyalta Tandlich ügyét, akit három évi börtönre­ ítéltek. Tandlich felebbezett az ítélet ellen. Wil­helm Herman ellen szintén befejezték már a vizs­gálatot, amelynek eredménye alapján a katonai hatóságok polgári bíróság elé utalták az ügyet. Hetekkel ezelőtt már szabadon is bocsátották Wil­helmet, mert anyagi helyzetében garanciát láttak arra, hogy nem szökik meg. Az eljárás azonban folyik ellene.­­ Ugyancsak szabadlábra helyezték a vesztegetéssel vádolt Weidlich Pál és Nagy Mik­lós nagykereskedőket is. Benzy László nagykeres­kedő, aki Weidlich Pállal együtt került fogságba, szabadonbocsátása után, december tizenötödikén, mint hadiönkéntes bevonult. Weidlich Pál annak idején csak egy kis füszerüzletnek volt a tulajdo­nosa s ma már övé a legnagyobb miskolci bér­palota és a benne levő nagy füszerüzlet. A szaba­donbocsátott nagykereskedők ügyében a polgári bíróság rövidesen meghozza az ítéletet. (§) A törvényszék halottai. A budapesti kir. törvényszék kedden tartotta meg e­­­vi teljes tanács­ülését, amely kegyelettel és fájdalommal adózott a kir. törvényszék hősi halált halt tagjai: dr. Füredy Ar­túr, dr. Dittrich Árpád joggyakornokok és Schota Já­nos díjnok emlékének. Hadifogsai/im vannak: dr. Pe­rányi Jenő és Weidinger Géza bírók és dr. Selyeby Béla jegyző. i/wwww\vw.vwwv .­*wyw /vwv^vw rriiT'S $ni I ILM Ezen rovat alatt közléttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. kazánok, fi­le­pl­ések, gépek, cävek ©i "esik&s&k m es giptäep, Budapast, SI­ IWOS császár uC 53 rászvénytársaságnál V. IfiK'aiMéF 6. s*. Teisfosi 121­4 Tarefon fiai.4S Rsa ISsSteaBS«. TESTEDZŐ SPi Birkózó szakosztályi ülés. A Magyar Atlétikai Szövetség birkózó szakosztálya Csanádi Mór elnökleté­vel tartott legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a bir­kó­zó sport folytonosságának szempontjából a további országos versenyek rendezését szükségesnek tartja s ez iránt az egyesületekhez felhívást intéz. Elhatározta to­vábbá a szakosztály, hogy tavaszszal megrendezi Ma­gyarország hadi birkózó bajnokságát. Az osztrák olympiai bizottság nagygyűlése. Az osztrák olympiai bizottság a múlt héten gróf Col-Zorado-Blannsfeld Rezső elnökletével igen látoga­tott ülést tartott, amelyen a vezetőség a bizottság múlt évi működéséről számolt be. A hadiállapot folyton holtpontra jutott sporttevékenység ter­mészetein a főtitkári jelentésben is kifejezésre jutott. Az olympiai bizottság konkrét működése kizárólag a katonaelőkészítő­ tanfolyamokra szorítkozott, amelye­ket a bizottság a hadügyminiszterrel történt megállapo­dás folytán életbe léptetett. Nagyon érdekes az a sta­tiztika, amelyet a vezetőség a hadbavonult sportem­berekről készített és mely bár hiányos, de UIÓ£ÍS rávetőleges képet nyújt az osztrák sportvilág honvé­delmi ténykedéséről. A statisztikai adatok szerint ez év elejéig 128 egyesületből 5179 sportember vonult be, akik közül 219 hősi halált halt, fiat pedig megsebesült. A harcté­ren szerepelt atl­éták közül­­111 tette magát érdemessé a kitüntetésre. Ezek közül tizennégyen a nagy arany­érmet kapták meg. Söd­er alelnök indítványt tett, hogy a harctéren megsebesült és rokkant sportemberek ré­szére az olympiai bizottság alapot létesítsen. Az in­dítványt egyhangúlag elfogadták, a tagszolisiallóan uásít.­Gl&atek ts MrslfcetSIc HÍRNEVES ZO-VOOÁR TERMEIBEN Budapest. VI., VáczT-kfirat 21. az.­­Ipjsr-nduarjl 'S­agy derűl a tojáspiacon.­­1 vásárcsar­nokban ma 15 tojást lehetett kapni két koro­náért, ami meglepően nagy hanyatlása az áraknak, ha meggondoljuk, hogy a két-három nappal ezelőtt még 22 fillér volt a tojás da­rabja. .1 tojástőzsdén is nagy felfordulás volt. Az árakat ma nem is jegyezték, az összes készletek eladatlanok maradtak és a hivata­los jelentés megjegyzi, hogy az árak további hanyatlása várható. Mely kedvező fordulata a sorsnak idézte elő ezt a fogyasztók számára igen kellemes változást a tojáspiacon? Szak­körökből úgy informáltak bennünket, hogy nagy árhanyatlást a készletek váratlan fel­szaporodása idézte elő. A sokat felpanaszolt tojáshiány után ime egyszerre nagy bőség tá­madt a tojáspiacon. Ennek egyrészt az a ma­gyarázata, hogy az enyhe időjárás következ­tében nagyobb a produkció, másrészt — és ta­lán ez a fontosabb OK — megcsappant a Né­metországba való kivitel, a híres Zentral-Einkaufstelle nem vásárol, mert arra számít, hogy ha néhány napig várakozik, úgy még a mainál is lényegesen olcsóbb áron szerezheti be a szükségletét. Ennélfogva a kereskedők és a spekulánsok sem mernek vásárolni, az árhanyhatástól félve, nem akarnak nagyobb készleteket tartani raktáron és éppen csak olyan mennyiséget szereznek be, amennyire a napi fogyasztás kielégítése végett okvetlenül szükségük van. De van még más oka is annak, hogy olcsóbb lett a tojás, és pedig az, hogy a német, magyar és osztrák kormány meg­állapodást létesítettek a Balkánról való tojás­behozatal centralizálása és az importált áru felosztása tekintetében. Nagymennyiségű kü­­­földi tojás behozatalára számíthatunk és már ennek puszta híre is elegendő volt, hogy a tojásspekuláció berkeiben nagy zavarokat idézzen elő. A közfogyasztás érdekei szem­­e pontjából nem kívánhatunk egyebet, mint azt, hogy a mai „dezolált" viszonyok a tojás­piacon nagyon sokáig tartsanak. Ki lesz a Pénzintézeti Központ vezetője. A Pénzintézeti Központ vezérigazgatói állásának be­töltéséről egyidőben többet beszélnek nálunk, mint magáról az intézményről. A bankvilágban nagyon sokáig hosszú fejtörések tárgya volt az a nehéz probléma, hogy ki volna a legalkalmasabb ember a központ élére, ki tudná elvégezni azokat a fontos feladatokat, amelyek az intézet program­jához fűződnek és amelyeknek megvalósításához nemcsak alapszabályok, de megfelelő emberek is szükségesek. Amióta azonban nyilvánvaló lett, hogy a Pénzintézeti Központ eredeti tervezetén igen mélyreható változások történnek, hogy a kö­telező revíziót mint elvi alapot feladta a pénz­ügyminiszter és hogy az intézmény csak ideigle­nes jelleggel, öt esztendőre létesül , erősen meg­csappant az érdeklődés a vezérigazgatói állás iránt is. Nagy kér lenne, ha ezek a körülmények elvennék az arra való szakemberek kedvét, hogy a Pénzintézeti Központhoz kössék a karrierjüket. Nagy kár lenne első­sorban a Péntn­­tézeti Köz­ponthoz fűződő komoly gazdasági érdekek szem­pontjából, amelyeknek megvédése komoly közgaz­dasági erőket, sok tudást és törhetetlen munka­kedvet igényel. Az értékpiacról. A bankértékek árfolyama ma csak lényegtelenül változott. Nagyobb kínálat kö­vetkeztében telent­ékeaxen­­csökkent 4 n­ullaum­.

Next