Pesti Napló, 1916. április (67. évfolyam, 92–120. szám)
1916-04-17 / 108. szám
Csütörtöli PESTI NAPLÓ 1916. április 19. 13 — Furfangos ékszercsalás. Kedden délelőtt a Váci utca 1. szám alatt lévő Latzkó Testvérei, ékszerész cég üzletében megjelent egy 26—28 évesnek látszó, rendkívül elegánsan öltözött fiatalember, aki gróf Karátsonyi Frigyesnek mutatkozott be. A tulajdonos távollétében az egyik kisasszony fogadta, akinek levelet nyújtott át .— Nagybátyám, gróf Károlyi Imre — mondotta — írta ezt a levelet, remélem, nem tagadják meg kívánságát. A kisasszony átvette a levelet, amelyben gróf Károlyi Imre közli az ékszerészszel, hogy unokaöccse, e sorok átadója, eljegyzését tartja s ezért ékszereket akar vásárolni. Minthogy nemrég vásárolt nála ékszereket s azok nagyon megtetszettek neki, reméli, hogy az ékszerész gróf Karátsonyit is előzékenyen fogja kiszolgálni. Kéri, hogy kiválasztás céljából adjon át neki néhány ékszerdarabot, bizonyos lehet, hogy máskor is ajánlani fogja főúri ismerőseinek. A levél elolvasása után a kisasszony több ékszert mulatott az állítólagos gróf Karátsonyinak, aki kiválasztott egy arany cigarettatárcát, egy brilliáns gyűrűt, egy igazgyöngygyel díszített aranygyűrűt és egy platina-láncot. Azzal távozott, hogy délután gróf Károlyival viszszajön és ekkor az árakra vonatkozólag megállapodik. Délután csakugyan megjelent az üzletben, ekkor már Latzkó Manó ékszerész is ott volt, akinek gyanús volt a fiatalember. Udvarias formában igyekezett kételkedésének kifejezést adni, de a fiatalember megnyugtatta, sőt amikor látta, hogy az ékszerész nem palástolja bizalmatlanságát, azt a tanácsot adta neki, hogy küldjön el valakit gróf Károlyi Imre gazdasági hivatalába, ott a számlát nyomban kifizetik. Ezzel a fiatalember eltávozott az üzletből. Latzkó akkor már tudta, hogy csalóval van dolga, a szolgát küldte utána, de a fiatalember eltűnt a Váci utcában Erre elküldött gróf Károlyi hivatalába, ahol kiderült, hogy az ékszerésznek csalóval van dolga. Latzkó Manó kedden este a főkapitányságon megtette a följelentést a szélhámos ellen. Pontos személyleírást adott róla és most mindenfelé keresik a detektívek a csalót. Az ékszerész kára 2600 korona. — Ki tud róla? Pecze Ágoston, péterrevei születésű, 86. gyalogezredbeli közkatona, aki ezelőtt tizenhárom hónappal sürgönyzött Szibériából, Novo-Nikolajevszkből, azóta nem adott magáról életjelt. Aki az orosz fogságból hazatért rokkant katonák közül tud róla valamit, írjon Pecze Imre M. címére, Bácsmegye, Péterréve, Baross utca 660. — Az égő villa és a vízhiány. Kedden délután három órakor az Istenhegyen, a Kakuk-völgyben, kigyuladt a Szent István Társulat villájának teteje- A tűzoltók a rossz csatornázó rendszer következtében nem tudták vízzel oltani a tüzet és kézikocsikon, puttonokban és vödrökben kellett meszezi vidékről vizet hordani az égő várához. Homokkal is akartak oltani) ez a munka azonban nehezen ment s igy történt, hogy a kis villa égő tetőzetét teljes hét órán keresztül, éjjel féltizenegyig oltották. — Rendőrségi hirek. Életuntak. A Klauzálutcai népfürdőben Katona Marcella húsz éves cseléd ecetsavval megmérgezte magát. A mentők bevitték a Rókus-kórházba. — Adamik Ilona tizenhat éves házileány a Szent László-tér 135. számu házban levő lakásáról eltávozott azzal, hogy öngyilkosságot fog elkövetni. Eddig nem találtak rá. — özvegy Nemecsek Józsefné született Hoványi Anna ötvenegy éves asszony, akinek a Dessewffy utca 26. számu házban volt bádogos műhelye, a lakásán felakasztotta magát és meghalt. Férje halála óta búskomor volt és ezért lett öngyilkossá. — Kerekes Mária huszonegy éves cseléd a Sövényiutca 25. szám alatt levő lakásán az éjszaka nyitva hagyta a gázcsapot és lefeküdt aludni. Reggelre eszméletlen állapotban találták meg. A mentők bevitték a Rókuskórházba. A Budafoki út 40. számu házban Sarlai Kálmán tizenkilenc éves péksegéd főbelőtte magát. Életveszélyes sérülésekkel a Rókus-kórházba vitték. — Balesetek. Magyar István csapos kedden délelőtt Nemény Béla vendéglősnek a Teréz-körut 39. szám alatt levő borpincéjében üvegeket dugaszolt. Az egyik üveg felrobbant és Magyar súlyosan megsebesült. — A Révészutca 11. számu ház előtt Klermont János negyvenhét éves kocsis részegen leesett kocsijáról és súlyosan megsebesült. A Rókus-kórházban ápolják. — Gyászrovat. Ifj. Viczián Antal, belügyminiszteri segédtitkár, a Ferenc József-rend lovagja, Budapesten harminckilenc éves korában elhunyt. Adler Zsigmond hosszas szenvedés után 63 éves korában elhunyt. Temetése szerdán délután fél öt órakor lesz a farkasréti temetőből. Trácz Mariska tisztviselőnő, id. Rácz Pali cigányprímás leánya, húsz éves korában elhunyt Budapesten. A Ferenc József kereskedelmi kórház halottasházából hétfőn temették el nagy részvét mellett. A Török szerencséje örök! A most folyó 6. osztály húzásainak eddigi örvendetes nyereményeredményei mellett a Török A. és Társa bankház rt. (Budapest, IV., Szervita-tér 3.) szerencsés vevője a 65027. számú sorsjegygyel 10.000 koronát nyert. Benkő sorsjegye Bankó! Az osztálysorsjáték mai húzásán a 10.000 koronás főnyereményt a 10134. számu sorsjegygyel a Benkő Bank (Budapest, Andrássy út 60.) szerencsés vevői nyerték, mert Benkő sorsjegye Bankó! UVWVWWWWVWIAVVVWWVArAVA tarka krónika. Ji bezárt fogház — Ji sírfelirat — Ji vajda kivágja magát (Pályázat.) Egyik délvidéki járásbíróság egyetlen fogházőrét behívták katonai szolgálatra s a fogházat felsőbb intézkedésre kiürítették. A fogházőr, hivatali buzgóságát bevonulása előtt azzal fejezte ki, hogy az épület „Kir- járásbirósági fogház" felírása alá messze látható betükkel kiírta: „Bevonulás miatt zárval" (OS.895. számu előfizető.) * (Pályázat.) A régi időben majdnem mineden kántor többé-kevésbé poétai is volt, irván a verses halotti búcsúztatókat. Egyszer egy ilyen poéta-kántornak tragikus módon meghalt egy hive. Felkérték tehát, hogy írjon egy alkalmi sírfeliratot, amit meg is írt a következőképpen: Itt nyugszik nemes vitézlelt Kis Ferkó, Akit agyonrugott egy megvadult pejló, János volt a neve szegény szánandónak Csak a rím kedvéért íródott Ferkónak. (T. Gy. Marosvásárhely.) * (Pályázat.) Eötvös Károly egyikét tartotta legfulminánsabb beszédeinek. Fejérváry honvédelmi minisztert szapulta s leszedte róla még a keresztvizet is. A miniszter egy darabig csak állta, de a vajda egy állítására türelmét vesztve, közbekiált: — Sohasem mondtam! A vajda egy kicsit meglepődik, körülnéz, de azután így vágja ki magát: — No, ha nem mondta — hát ezután se mondja. (K. A. Budapest.) (Rökk Szilárd ujjjal kitüntetett tanitők.) A székesfőváros tanácsa az évenkint kiosztásra kerülő Rökk Szilárd-féle 1200 koronás tanítói segélydíjat az 1916—17. évre a következő tanítóknak juttatta: Bárdos Gyula, Bartos Gyula, Berkes Jakab, Cserny József, Csorba Alajos, Dilz Elek, Erdős Mór, Fejér Domokos, Ferenczi József, Hittig Gyula, Klimm Pál, Lathwesen Gyula, Sándor Károly, Siminszky Vilmos és Vitái Ödön. (Az Országos Rajztanár Egyesület) kedden tartotta meg Budapesten tizenkilencedik évi közgyűlését Csizik Károly alelnök elnöklésével. A titkári jelentést Kassai Sándor főreáliskolai tanár olvasta fel s ebben megemlítette, hogy a vezetőség ez évben legjelentősebb munkálata a középiskolák számára kiadott illusztrált rajzoktatási tanmenet volt, amelynek alapján a rajztanítást egységes elvek szerint fogják folytathatni nálunk. A tervezett reform középiskolának gimnáziumi típusában ,a rajzoktatás elengedhetetlen kellék, mégis, mert az Országos Közoktatási Tanácsban a rajzoktatásnak nincsen kellő képviselete, a Tanács e tárgyban sérelmes határozatokat hozott. Az egyesület nagy küzdelmet folytatott a méltányos igények kielégítéséért. Ezután a tudományegyetem rajztanítási kurzusának ügyeit fejtegette, majd a rajztanár-katonák hősiességéről emlékezett meg. Hofrichter József pénztári jelentése, Schouschett Árpádnak néhai Rauscher Lajos fölött mondott emlékbeszédének és Arnhold Nándor pécsi tanár értekezésének meghallgatása után befejezték a közgyűlést. MA NYÍLIK MEG A HADIFÉMKIÁLLÍTÁS, VII., ERZSÉBET-KÖRTIT 32 BELÉPŐ-IDÍJ NINCS E RENDEZI A FÉMKÖZPONT Párisi színházak Genf, április A második háborús téli szezon sem gazdagította figyelemreméltóbb újdonságokkal a párisi színházak műsorát. Érdekes jelenség, hogy a második császárság és a romantikus irodalom színpadi termékei ismét divatba jöttek és még a klasszikusokat is háttérbe szorították. A Comédie Francaise, amely máskor jobbára a francia klasszikusok műveiből állította össze műsorát, az idén Sardou, Alexandre Dumas, Emile Augier, Alfred de Vigny, Victor Hugo, Seribe és Labiche darabjait tűzte ki leggyakrabban előadásra. Az idők jele az is, hogy a „Vaudeville" színház — Páris egyik legnépszerűbb boulevard-i színháza — átalakult mozivá, ahol most Gabriel D'Annunzio „Caborna" című filmjét mutatják be nagy sikerrel. A színház igazgatója programmjá,ban így mentegeti magát: — Azoknak, akik csodálkoznak rajta, hogy sülyedhetett mozivá Páris legelőkelőbb színháza, így felelek: Tegyétek a szivetekre kereteken Hát van kedvetek ugyanazokon a szini darabokon mulatni, mint béke idején, mikor a világtörténelem legnagyobb drámájának szereplői vagytok? Dialógusokat hallgatnátok, amelyek egy író tetszetős fantáziájának szülöttei, szép frázisokat, amelyek nem létező, szinte azt mondhatnám önző álmokba ringatnak benneteket? Egészen más a mozgófénykép, amely minden hiábavaló szól száműz és csupa gesztusból áll. Mialatt a nagy múlt képei elvonulnak a szemeteitek előtt, a lelketek egészen a ma nagy eseményeinek élhet, amelyek egyedül méltók figyelmetekre". Az idei szezonban sok dramatizált regény is szinre került Párisbanz, így az Odéon Zola ,,L'Assomoir" című regényét (magyarul „A pálinka" címen jelent meg) vitte színpadra William Bus-Knach és Octave Gastineau átdolgozásában. A Porte Saint-Martin pedig Tolsztoj Karenin Annáját hozta szinre (Eudmond Guirdud átdolgozásában) a főszerepben Andrée Mégart-val, azonkívül felelevenítette Bataille „A meztelen nő" (Femme uue) című darabja. Az Odéon különösen Victorien Sardou műveit kultiválja. „A Benoiton-család", ,,A kém", „Fédora" telt házakat vonzottak az Odéonnak, amely egyébként Vigny „Chatterton"-ját is nagy sikerrel adja. Hasonlóképpen nagy sikerrel njitották fel az idősb Dumas művét, „A weslei tornyot". A Comédie Francaise műsorán viszont az ifjabb Dumas nagyszerű vígjátéka, „A nők barátja" szereppel igen gyakran. Maurice Soulié új „revandi-drámát" irt „1914—1937" címen. A darabot, amelynek hátterét a jelenlegi háború szolgáltatja, a Theatre Roraneban látták be Suzanne Després-vel a főszerepben. Az 1937-ben lejátszódó dráma hőse egy lillei francia ifjú, aki feleségül akar venni egy fiatal berni leányt. Az anyja bele is egyezik a házasságba, csak azt köti ki, hogy a menyasszony családja valóban svájci eredetű legyen. De a menyasszony atyja naturatlizált svájci, aki 1914-ben, mint német ulánus tiszt harcolt Franciaország ellen és egy éjjel Lillében is megszállt épp a fiatalember anyjának a házában. Az asszony, aki mindig azt mondta fiának, hogy atyja elesett Franciaországért, most nagy lelki megrázkódtatáson megy át, mélységes gyűlölet viharzik fel a lelkében az egykori ulánus tiszt ellen, akit elárul a fiának. És a fiú rárohan a menyasszonya apjára és megboszulja anyját — a saját apján. A háborús darab nem aratott sikert és csak Suzanne Després művészete mentette meg abukástól. (*) Fulda vígjátéka: „Jugendfreunde". Fulda Lajosnak négyfelvonásos vígjátéka minden szinte házias kedvessége mellett sem mentes némi vontatottságtól. Vagy talán a rendező kékceruzája a hibás, hogy túlságos tisztelettel a kiváló szerzők iránt meghagyott henye és terméketlen helyeket is, amik egész bátran elmaradhattak volna. A bécsi Slofburgtheater színészei kedd este a Vígszínházban nagy és hálás publikum előtt tolmás