Pesti Napló, 1916. május (67. évfolyam, 121–151. szám)

1916-05-01 / 121. szám

Hétfő Londoni világításban London, április 30. (Reuters) A legújabb dublini jelentések sze­rint Maxwell tábornok megérkezése után a fel­kelők közül szorosabbra fűzték a gyűrűt. Nem­csak a város központját erősítették meg kellő­képpen, hanem a külvárosokban is erős őrsé­geket állítottak fel. Ezeknek feladata megaka­dályozni, hogy a felkelők ne menekülhessenek a hegyek közé. ) Redmond nyilatkozatot tett közzé, amely s­zerint teljesen a hatóságok rendelkezésére bo­csátja magát, ő állandó érintkezésben van a hatóságokkal s a nacionalista önkénteseket az ország minden részében felszólította, hogy áll­janak a katonai hatóságok rendelkezésére. Dub­linon kívül számos helységben önszántukból fegyverbe állottak, hogy támogassák a csapato­kat. Tipperaryban tegnap az önkéntesek fel­ajánlották szolgálataikat. London, április 30. (Reuters) Egy Lublínból ideérkezett futár, aki tegnap este hagyta el a várost, közli hogy minden jel arra vall, hogy a felkelés vége felé közeledik. Egész napon át érkeztek csapa­tk a városba és megszakításokkal tüzeltek. A felkelők hátrányban vannak, a Történelmi időket élünk, az elmúlt hetet Anglia legfeketébb hetének nevezhetjük. Keleten a kuz-el-amarai kudarc, nyugaton az ír fölkelés, mind megannyi gyémántot és drágakövet lazít meg abban a koronában, amelynek történetét minden idők számára írta meg Shakespeare. De a legnemzetibb költő, amilyennek Alexan­der Bernát jellemezte Stratford nagy fiát, a maga életművével megvalósította azt a másik igazságot is, hogy a művész hazája széles e világ- Hiszen véres harcok közepett az angol ellenségek sorában a hivatalos Magyarország is ünnepli a brit költő halálának háromszázéves évfordulóját. A magyarországi Shakespeare-kultusz hivata­los fáklyavivői, az akadémiai vezetű Shakespeare­bizottság és a Nemzeti Színház egymást támogat­ják, hogy a vasárnapot, a Shakespeare-ünnepek első napját tőlük telhetőleg emlékezetessé tegyék. Ebből az igyekezetből egy matiné lett, amelyen az irodalom a színészekkel együtt hódolt az angol költőnek, aztán este a Nemzeti Színházban a Hamlet-nek díszelőadása részben új szereplőkkel. Mind a két emlékünnepségről szól tudósításunk. A délelőtti ünnepség színhelye szintén a Nem­zeti Színház volt, amelynek színpadán ezúttal fel­olvasó asztal volt. A Kisfaludy Társaság Shakes­peare Bizottsága nevében Berzeviczy Albert mon­dott megnyitó beszédet, amelynek lényege az volt, hogy Shakespeare nem Angliáé, hanem az egész világé, az egész emberiségé, ahogy Michelangelo és Bodthiiyen is köznapi harcaink fölött lebegnek. — Shakespeare elter­jeedése és közkedveltsége, buzgó színpadi és irodalmi mívelése — mondta a többi közt — mely legnagyobb költői rajongásában megnyilatkozott, a nemzetietek bizonyos rokonvonásaiban kell, hogy ma­gyarázatát találja. De mégis főkép a Shakespeare köl­tészetének általános emberi vonása, jellemeinek, lélek­festésének­ mindenütt és mindig érvényes igazsága az, mely megdönthetetlen uralmát a színpad felett nálunk is megmagyarázza. Párhuzamot vont ezután Beethoven, Michel Angelo és Shakespeare között, kikhez lelkünk fölött gyakorolt összehasonlíthatatlan hatalmuk mellett, lényüknek sajátságos talányszerüsége miatt vonzódunk. De mig Beethoven és Michel Angelonál ezt a talány­szerüséget életfolyásuk teljes ismerete sem oszlatja el, Shakespearenél „Az ő mirjád-lelkűségével" szemben életére vonatkozó adataik fogyatékossága mellett is tel­jesen tanácstalanul állunk. Lyrai megnyilatkozásainak, szonettjeinek, sokszoros ellentmondása még inkább összeza­­rja egyéniségéről alkotott fogalmainkat. Va­lódi shakespearei humor rejlik abban a módban, ahogy a nagy író a maga­ homályba veszett emberi alakjával elrejtőzik munkáinak ezerszínű virága mögé s mintegy a szemünkbe nevetve mondja: „Kik annyit tudtak tő­lem, mégis oly keveset tudtok rólam." Életfolyásánál ismeretlensége miatt Shakespeare ma sokkal inkább él közöttünk, mint közbevetett földi élete idejében, s az évforduló, melyet most ünneplünk, nem azt jelenti, hogy ő háromszáz év előtt meghalt, hanem azt, hogy ő immár háromszáz éve halhatatlan. Alexander Bernát körülbelül egy óráig tar­tó előadásában Shakespeare világirodalmi jelen­tőségét és Angliához való viszonyát jellemezte és eközben többször utalt az aktuális háborúra. Sha­kespearet a legangolabb angolnak nevezte és en­nek során kifejtette, hogy igazi nagy költő csak hazájának, nemzetének talajából nőhet ki, csak innen magasodhatok föl az emberiség legnagyobb­jai közé. A két érdekes előadást, amely Shakes­pearet két különféle szemszögletből, de lényegében egyezően ismertette, a közönség tetszéssel és taps­sal honorálta. Ezután „II. Richárd" negyedik felvonásának első képe következett, amelyben Beregi Oszkár a királynak a trónról való lemondását művészi ere­jének legjavával tolmácsolta. Jászai Mari a ma­gyar színpadnak legklasszikusabb ihletű Shakes­peare-tragikája ..János király" egy jelenetében a bretagnei herceg anyjának fájdalmát játszotta a maga megrázó emberábrázolása nagyszerű mód­ján- Márkus Emília a Shakespeare szonettjei közül szavalt el vagy tizet azzal az előkelő és nemes mű­vészettel, amely egyéni sajátosságát a legkiválóbb színpadi értékek közé emeli. Ivánfi Jenő rendezé­sének kétségtelen része volt a Shakespeare-matiné nagy sikerében.­­ Este a „Hamlet" előadását, a tíz darabból álló Sh­akespeare-ciklus megnyitóját, ünnepiesen előkelő és telt ház nézte végig. Szerepének és alakításának jelentőségével Beregi Oszkár emelkedett ki. Hamlet egyike a legnehezebb szerepeknek a világon s Beregi alakításáról is lehetne kifogásokat, helytelenítéseket mondani, amik mind vi­ta tárgyai lehetnének. Két­ségtelen azonban, hogy igen fontos és kényes he­lyeken, mint a Hamlet nagy monológjában vagy az Oféliával való jelenetében olyan kvalitásokat mu­­tat, melyek szenzációsan hatottak a mai közönségre is. Új szereplő volt Somlay Artúr a Polónius szere­pében, amelyet érdekes és sokszínű egyéniségének ragyogó zománcával vont be, egészen újat és meg­lepőt adott. Mátrai Erzsi a színésznő és Kürti Jó­zsef a színész szerepében. Fehér Gyula a Marcellus szerepében nemcsak újak, hanem jók is voltak. Várady Aranka, Fáy Szeréna, Odry, Rózsahegyi, Hajdú József, Rajnay, Bartos Náday Mészáros és Ditrói az eddigi előadásoknak is már többször mél­tatott kitűnő szereplői. Ivánfi Jenő a dán király szerepében és rendezői minőségében­­is teljessé tette délelőtti sikerét. Az új díszletek nagyon hangulato­sak és ízlésesek. Hamlet előadása előtt Rákosi Jenő mondott verses prológust, amelyet a közönség nagy­ szeretettel tapsolt meg. S. Budapest, április 30. A bolgár képviselők elutazása Szófiából.­­A bolgár szobranje vasárnap Budapestre, Bécsbe és Berlinbe induló tagjai tiszteldére szombaton este az osztrák-magyar követségen fogadás volt, a­melyen jelen volt Radoslavov miniszterelnök, Ton­csev pénzügyminiszter is. Jelen voltak továbbá a német követség tagjai is. Gróf Tarnovszky osz­trák-magyar nagykövet a lunch alkalmával beszé­det mondott. Biztosította az­ elutazókat arról, hogy a monarkia két fővárosában tárt karokkal fogad-tják majd őket- kéri a jelenlévőket, hogy emeljék poharukat a bolgár királyra. Momcsiloff, a szob­ranje alelnöke válaszában megemlékezett arról a hűséges támogatásról, amelyben a monarkia az ifjú bolgár királyságot részesítette, amikor az orosz kolosszus támadásait kellett visszautasítani. Poharát Ferenc József császár és király egészségé­re ürítette. A két beszédet nagy lelkesedéssel fo­gadták. PESTI NAPLÓ 1916-­­1115­­ a A szétfoszlott varázs Mit jelent Kut-cl-Amara? A központi hatalmak fő­városai lobogó­díszben ünneplik a vitéz török szövetséges diadalát. A kis mezopotámiai fészek, a­mely piszkos utcáival, unalmasságaival semmiben sem különbözik a tipikus keleti kis városok­tól, belenőtt a világtörténelembe. Kut al-Amaránál több történt, mint egy ostromlott sereg kapitulációja. — egy világbirodalom kapott itt súlyos sebet. Mert az angolok kut-el-amarai vere­sége felvillanyozza az egész izlámot, a hatása végighullámzik Egyiptomon és Arábián, be­lerendülhet India, alapjaiban ereszkedik meg az elnyomatásnak az a mestermunkája, amelyet Anglia impériuma jelent. Angliát már sok vereség érte Ázsiában, d­e ez az első eset, hogy egy angol hadsereg megadta ma­gát,­­ éppen a törököknek, akikről Glad­stone óta mindig gúnyosan beszéltek Lon­donban. Anglia keleti politikáját végzetes csa­pás érte. Anglia államférfiai évtizedeken át­­ törekedtek Arábia leigázására. Nem is any­nyira új hódításokért, mint a meglevő fe­nn­tartásáért és azáltal, hogy az izlám szent Vá­rosaiban, mint Mokkában és Medinában egy olyanféle angol kanfátust akartak létesíteni, mint a m­ostani egyiptomi, mintegy a gyöke­rében, az intellektuális korrumpálásával akarták elsorvasztani örökre a mohamedán világ ellentálló erejét. Ennek most vége. A kut-el-amarai katasz­trófa az angolok keleti presztízsének, a híres brit varázsnak foszlányait is széttépte és most azok az izlám törzsek is csatlakoznak a szent háborúhoz, amelyek eddig tartózkodók vol­tak. A Bagdad elleni felvonulással Anglia Németország ázsiai világutját akarta keresz­tezni. Bagdad elleni vonultukban már 1915 augusztusában megerősítették Kut-el-Amarát, amely hídfőszerű helyzeténél fogva kitűnő védelmi áll­ást nyújthatott és ehelyett Anglia ázsiai uralma roppant össze. A mezopotámiai hadjárat Angliának egé­szen sajátos, kül­ön vállalkozása volt. — a vi­lágháború még messze volt, amikor Anglia a perzsa öböl felé nyújtotta a kezét és Délper­zsiában, Kuweitben, Arábiában mindent el­követett, hogy hidat verjen India és Egyip­tom közt. A világháború e terv megvalósítá­sára természetesen kitűnő alkalomnak lát­szott Londonban és a termékeny ország lá­tens közgazdasági lehetőségeivel, viziutjaival, Bagdaddal könnyen elérhető zsákmánynak látszott s épp a német Bagdad-vasutra való tekintettel különösképpen sorszorizták. A hadi kilátások határozottan kedvezőbbek vol­tak Angliára, mint Törökországra nézve, mert­­ az angolok közvetlenül a mezopotámiai­ hadszíntérig a Shatt-al-Arab torkolatáig nagy­ hajókkal, a Tigrisnek egy nagy vonalán gőz-­ hajókkal szállíthattak muníciót. A hadjárat fókusza Ktesiphon volt, itt november 23-án megverték az angolok­at, akiket azután Kut­el-Amaráig üldöztek és ott körülzártak. A­ brit birodalom komoly katonai gyöngesége bizonyult be Kut­el-Amaránál és ez a Nílus­tól a Gangesig mindenütt föltárhatja az el­­­nyomott népeket. Török h­ivatalos jelentés • Konstantinápoly, április 30. Az ozmán hadsereg fővezérének he­lyettese közli, hogy Kut-el-Amara 13.300 főnyi legénysége Townshend tábornok pa­rancsnoksága alatt feltétel nélkül megadta magát. lingo­ jelentés a kapitulálásról Lugano, április 30. Az angol sajk­iroda tegnap a következő hiva­talos jelentést adta ki: Lovagias, bátor, 143 napos ellentállá­s után, amely feledhetetlen lesz, Townshend tábornok a készletek kimerülése következtében kénytelen volt Kut-el-Amarát átadni. Előzőleg elpusztí­totta az ágyukat és lőszert. Csapatai külön.

Next