Pesti Napló, 1917. szeptember (68. évfolyam, 218-243. szám)
1917-09-22 / 236. szám
Szombat PESTI NAPLÓ 1917. szeptember 22. § követel. Painlevé hadibizottsága nem felel meg az Idők követelményeinek. Csupa öreg emberből áll, akiknek az az érdeme, hogy a békeidőkben miniszteri tárcákra tettek volt szert. Renaudel ezután követelte Painlevétől, hogy tartsa meg a legutóbbi titkos ülésen tett ígéretét. Nyilatkozata nem teszi azt a benyomást, hogy a kormány tetterős. A szocialisták tartózkodni fognak a szavazástól, de nem rezért, hogy a kormányt megbuktassák, hanem hogy ezt az eshetőséget elhárítsák. A napirend fölötti szavazásnál 160—170 szociálisa tartózkodott a szavazástól, Basly és Le Maudin kivételével. Hatvan radikális szocialista szintén nem szavazott. Painlevé ellenzéke Berlin, szeptember 21. A Nationalzeitung jelenti Génfből, a 378 szóval egy szavazat ellenében elfogadott bizalmi nyilatkozat alkalmával a francia kamarában 178 képviselő tartózkodott a szavazástól, köztük valamennyi szocialista. Cailleux szociál-radikális pártjából sem szavazott számos képviselő. Painlevé a bizalmi szavazat ellenére kétségtelenül szemben találja magával az egész baloldalt. A harmadik flandriai csata Több mint tíz hadosztállyal támadnak az angolok — Jakobstadtnál a németek áttörték az orosz vonalat - Olasz vereség a Dolomit-fronton A eseményei — A hadthelyzat ‘aflandriai csata első napja a németek teljes győzelmével végződött. Az angolok oly súlyos veszteségeket szenvedtek, hogy a második nap, péntek reggelén már nem folytatták támadásaikat. Az új angol offenzíva hasonlóan az előbbi két támadáshoz, az yperni hajtásból indult ki, kisebb lett azonban a támadófront szélessége s ezenkívül a főtámadás nem északkeleti, hanem keleti irányú volt. A támadó front Langemarck és Hollebeke között tört előre 12 kilométer szélességiben, nyilvánvalóan azzal a feladattal, hogy ha a német front áttörése nem is sikerülne, előbbre vigyék vonalaikat a langemarcki állások magasságába, ahol az előző offenziváknál a legtöbb tért nyertek. Az yperni centrumban megindított offenzivánál a főerők a két szárnyra voltak csoportosítva. Északon az ypern—roulersi utón Passchendaele felé, délen az ypern—menini utón Gheluvelt felé törtek előre. Eredményt csak a déli szárnyon értek el az angolok a nevezett műút mentén, ami arra mutat, hogy a németek ellenállása az északi szárnyon jóval erősebb volt, miután ismét ott várták az angol főtámadást. Az elért eredmény azonban egészen jelentéktelen lehet, mert az angol rohamoszlopok általában csak egy kilométer mélyen tudtak behatolni a német állásokba, kivéve a két minit vonalait, ami, átmenetileg messzebbre is jutottak. Az angol erőkifejtés, mint azt a német hivatalos jelentés megállapítja, felülhaladta az eddigi offenzíváknál tapasztalt méreteket s valószínűleg éppen a nagyobb erőkifejtés miatt szűkítették meg az offenzíva frontját. Minden támadó hadosztályra körülbelül csak egy és egyharmad kilométer arcvonal esett, úgy hogy tízezer emberrel számítva, csak egy hadosztályt a rohamoszlopok 8—10 sorosak lehettek, melyek még tankokkal és lángvetőkkel is meg voltak erősítve. Ennél sűrűbb tömegekkel már igazán nem lehet támadni, mert a modern tűzhatás nem engedi, így is rendkívüliek lehettek az angol veszteségek. Miután pedig a legnagyobb erőkifejtés is teljes kudarcot vallott, ennélfogva csak megerősítve láthatjuk a tegnapi lapunkban kifejtett nézetünket, hogy az angol offenzívának nincs semmi katonai értelme s csupán emberpazarlás politikai célokért. Az olasz hadszíntéren a dolomit fronton a híressé vált Col di Lena csúcstól északra támadtak tegnap az olaszok a Sief hegyen lévő állásaink ellen, de minden eredmény nélkül. A támadás ténye egész jelentéktelen, mert csupán egy helyi vállalkozás, melynek még siker esetén sem lehettek volna fontosabb következményei. Ezek a 2—3000 méter magasságban végrehajtott támadások inkább turisztikai, mint katonai jelentőségűek lehetnek A keleti hadszíntér északi szárnyán a németek új, fényes sikerű támadással tovább fejlesztették a rigai csata eredményeit. Az új frontáttörést Jakobstadttól északnyugatra hajtották végre s ezzel a legérzékenyebb részen oldalába találták az oroszokúj frontját, amely tudvalevőleg az Aa folyó mögött, azután pedig az A a fensík szegélyén vonul és Kokenhausennél, 40 km.-re Jakobstadtól nyugatra érte el a Dunát, ahonnan kezdve az oroszok még régi állásaikban, tehát a Duna innenső (bal) partján állottak. A Koltenhausen és Jakobstadt közti front, áttörésének közvetlen eredménye Jakobstadt város elfoglalása lesz, amely rendkívül fontos vasúti csomópont s emiatt, de különben is kulcsa a Duna-vonal védelmének, fel egészen Dünaburgig. Közvetve pedig az áttörésnek nagy a stratégiai jelentősége, mert abban a pillanatban, mikor a németek Jakobstadtnál átlépik a Dünfzt, elesik az oroszok új védelmi vonala az Aafensik nyugati szegélyén. A németek új támadásukkal ismét iskolapéldáját adták annak, hogy hogy kell aránylag kis erőkkel messze kiható, vagyis stratégiai jelentőségű taktikai eredményeket elérni. Ha a németek talán nem is fogják a győzelmük biztosította lehetőségeket kihasználni, akkor is fontos lott a siker, mert megjavította a német védővonalat. Bakos Tibor hiivvatalos jelentéseit I. Kiadatott 1917. szeptember 21-én délben, érkezett délután 3 óra 15 perckor. Az olaszok Sief állásunk ellen intézett támadását a vitéz védők a tüzérség kiváló együttműködése mellett közelharcban viszaverték. Az ellenség itt jelentékeny véres veszteségein felül foglyokban 4 tisztet és több mint 100 főnyi legénységet vesztett. Egyébként egyik harctéren sem volt különösebb esemény. •ff vezérkar főnöke II. Berlin, szeptember 21. A német nagyf főhadiszállás jelenti : Nyugati harctér: Rupprecht trónörökös hadcsoportja: A negyedik hadseregnek Sixt von Armin gyalogsági tábornok vezetése alatt harcoló csapatai sikeresen állották ki a harmadik flandriai csata első napját. Ha az utóbbi napok tűzhatása már sejteni engedte is az angolok nagy erőfeszítését, az ellenség részéről szeptember 20-án felhasznált harci eszközöknél egy 12 kilométeres arcvonalon történt összevonása és harcbavetése a legmagasabb erőkifejtést jelentette. Mindenféle kaliberű ágyuk és aknavetők legerősebb pergőtüzének hatalmas hullámai mögül a Langemark és Hollebeke között keskeny támadási vonalon reggel legalább 9 angol, amellett több ausztráliai hadosztály — sok helyen páncélos gépkocsiktól és lángszóróktól támogatva — rohamra indult. A támadás ide-oda hullámzó harc után eljuttatta az ellenséget egészen egy kilométer mélységig védelmi zónánkban. Passchendaele és Gueluveit irányában az ellenség időnként tovább előrenyomult, Passchendaeletől nyugatra ellentámadásunk visszavetette az ellenséget. A Méningperni úttól északra a terület egy része, kezén maradt. A harcmező valamennyi többi szakaszán csapataink szívós, hősies viaskodásban késő délutánig az angolokat legsúlyosabb veszteségeik mellett visszavetette harci vonalaink többérmezejére, amelyen túl az ellenségnek este újonnan harcbavetett erősítései nem voltak képesek többé tért nyerni. A harci zónában fekvő helységek mind birtokunkban vannak. Ma reggelig az angolok nem vették fel újból a harcot. A vezetőség és a csapatok teljesítményei, miként az előző flandriai csatákban, ezúttal is a legmagasabbak voltak. A nyugati arcvonal többi hadseregeinél, továbbá Keleten és a Balkánon nem volt különösebb esemény. Ludendorff tábornok első főszállásmester. Jakobstadtnál áttörtük az orosz állásokat Az esti német jelentés Berlin, szeptember 2. A Wolff-iroda jelenti szeptember 21-én este, Flandriában délután fokozódó tüzérségi harc. Este helyi gyalogsági harcok. A Duna balpartján csapataink Jakobstadtől északnyugatra áttörték az orosz állásokat. Eddig több mint ezer foglyot és több ágyút zsákmányoltunk. Az Ohhrida-tótól nyugatra (Macedónia) egy francia támadás meghiúsult. A nyugat harctér Angol jelentés az yperni harcokról Támadás nyolc kilométer széles fronton London, szeptember 20. (Hivatalos harctéri jelentés.) Ma reggeli támadásunkat az Yperntől keletre levő területen körülbelül k0’ mértföldnyi szélességben vittük végbe Ypern és Comities között lévő csatornáig és az Ypern-Stadon vasúti vonalig. Csapataink nagy eredményt értek el, elfoglaltak nagy katonai jelentőségű állásokat s az ellenségnek súlyos veszteséget okoztak. Az ízen támadásra összevont ezredet az állandó esőzés ellenére is zavartalanul gyülekezhettek az éj folyamán. Első céljainkat már a korai reggeli órákban elértük és ezekkel együtt elfoglaltunk több megerősített pontot és mikort is, amelyek birtokáért az előző támadásokban igen heves harcok folytak. A Rorthland-ezred és ausztrriiai csapatok megrohanták a Glincorse erdőt és Nonabest, skót csapatok perig délafrikai dandárokkal együtt elfoglalták Potsdam-Vantpurt és a Borre-majort, a nyugat-lancashirei csapatok megszállták az Merieimajort és a Gallipoli néven ismert megerősített pontot. Csapataink ezután rohamra mentek utolsó céljukért. Jobbszárnyunkon angol csapatok elérték utó- célunkat, miután kemény harcokat vívtak mg az erdőkben. A Northlandi és ausztráliai zászlóaljak benyomultak a németek állásába egy mértföldnél nagyobb mélységben és valamennyi céljukat elérték, azonkívül elfoglalták Hamel of Waldtrockot és a Polygon erdő nyugati részét Továbbá északra megszálltuk Zabenhockot (?). Londoni és felföldi csapatok elfoglalták a második vonalat a Rózsa-majorral együtt, továbbá a Duebeck- és a Hurka-majort, utolsó célpontjaik vonalán. Reggelre kitisztult az idő. Repülőink most már élénkebben vehettek részt a harcokban, amennyiben értesítenék tüzérségünket az ellenséges csapatösszeomások helyérii. Ilyen módon megtörtünk több német ellentámadás, tönket pedig puska- és géppuskatüzeléssel gyalogságunk vert