Pesti Napló, 1918. március (69. évfolyam, 51–77. szám)

1918-03-10 / 59. szám

i­ s­ ­t­­ipserepeket a szívességből fellépő bájos Sugár sz­erin, Jávor Alfrédon és Skultéti Bélán kívül Ve­rgen Aranka, Tóth Oily és Fenyő Klári játszot­ták. A meglepően nívós előadás után, amelyet*1 % növendékek tanárának, Törzs Jenőnek 19 kiju­tott öt rengeteg tapsból, a szép megjelenésű Pun­y fra tehetséges szereplése sikert és meleg tapsokat aratott, Tóth Erzsi, Somogyi Emma, Marcinka Vica, Schmitz Erzsi és Major István adtak elő tánc- és énekszámokat. Velük együtt lépett fel Irallal Nándor, a Télikert tagja is. r p) Beötseyék Kointantinápolyban. Szomba­délelőtt, tiszntsz órakor munkát kezdődött a mi­snszbertíi Loikaég palotájában. Az ankéten Drasc­ He-Lázár Alfréd miniszteri tanácsos elnökölt és Jalen volÉfc Esaerr-Babaa ezredes, gróf Bánffy Miklós, BsS&y 'Laash?, Faludi Jenő, Hevesi Sándor ás Sa­­lagsi Vilaios. Arról volt szó, hosjan lehetee es? M®w»atáilis magyei- sgrcitájeulat . konsfcaatii­­ápolyi vendégááliSkáu­m«®s:5srr«Bpi. As előtarjesztést Eisner» Bates» tette mieg, alaposan vágolván as ilyen kirán­dulás politikai és kulturális fontostássát, szóval szt hsmostalkit, am­i a Pesti Napló évei óta Sík­dat eseken a hasábokon. Az első felszólaló Falludi Jenő volt. Ö­k«néBO«k találta a ezevenés rendelkezésire álló pénswesasset, elméltcip­a, egy budapesti. esines ! «rándulása­ihelyett a-ifc ajánlotta, válasszák 3d a híscm legjobb vidéki társulat er.iköje, erősítsék ast­raeg­iídásx c. művészekkel, hogy » társulat operák és operetterc ssinvensias előadására egyarántc képe» laSz»n. Beöthy László szólalt •fel «patán 63 kijelen­t»traa­­sco&T­raHsaad«, Szintbásaiból egy konstantiná­polyi roechifssánál ivenrvtaéeét, szolgálatait tesljasea dijiBf&ataren ajánlja fel, ás a lerándulás anyagi koc­kázatát nem­ vállalja, erre felíraiat adhatna as állam*, tosz fodecetese altatnának meefeási magán­emberek. Hosszaifb­b tanácskozás után as ankét aezal as esedménnyel végsedett, io®r BeSViy és Eisner­!Bab» hamarosan leutaznak Konstantinápolyra és ott trittgtendik »­smr­ esés első lépései:­. (*­ Az Ernst-Museum kiállítás?. Deák-Ebner­­Jlajos műveinek retrospektiv kiállítása nyílik meg vasárnap az Ernst-Muzeumban. A kiállítás nagy meglepetést hoz: a fiatal Deák-Ebner művészeté értékben, jelentőségben közel jár a magyar festés nagy mestereinek műveihez. A kiállítás részletes méltatására legközelebb visszatérünk. {*} Kis kalaam­ások. A Város Szinház tegnap irda felmutatójának mulatságos és kedves apró kala­tin­írsai voltak. Az egyik a Pécsi Erzsi cipőjével történt, 'ti művéssné olyan llével táncolta a darab nagy riaaíijet, hogy egyszer csak mindakét cipőjét­ elvesz­te!^ Harisnyában szalaézt­el a színpadról, de a kö­rn 1 - 1 csodaszépség, férfi- és nő­bűvölő lépjen fel. Nyivá­koló hang, magát adó, magát keltető finoman trá­gár mozdulatok, melyek Wedekind szavában ön­fondatlanul éltek, Remni barát rendezésében tudato­­san ébredtek föl s Eysoldt lényében keltek grazi­­életre, megadták a mai egyetlen lehető stílusát. Wedekind Jaseinánja volt az asszonynak és az asszony körül való problémáknak. Az érzékiség szabadságát hirdette. De nem pogol­yul, boldogan, skinem — ez a megoldatlan különössége paradox­­lényének — a­­vádoló s nő miatt ..szenvedő férfi szinte strindbergi haragjával. Nincs rendszere, mint Strindbergnek. Lénye, alapja az ellenmondás. De ebből az ellensmondó lényből paradoxnak csak látszó, valóban igen szerves, eleven s mű­vészi megvetésben összefejzett, szálfinom precizitással épült, nagyszerűen tagolt, rivaldára dobott művek készültek. Később, midőn ez a kitűnő masina m­­hitíra kissé megbomlott volna s müvei szerkeze­tükben szinte elvadultak, még mindig ki-kicsillant egy­-egy gyémántra csiszolt jelenet s megmaradt .Wedekiml mosdanának színpadi k­issihlangolt ereje, ereje. Szép, fiatal felen­ségi volt, akit imádótt, akit megkínzott, akit bár semmi tehetsége szegény­ekcn­ek f­olyson színpadig vonszolt, akit félett, Skit­t Tinopelt é­s aki ezelőtt néhány héttel DJI-gyillko­ssági kísérletet követett el. Az asszony ki­gyógyu­lti, Wedekied ma egy vakbél operációban halt m­eg. Németországban játsszák, igazán nemi nép­szerűségre fönnállt darabjai­, szabrt nálunk a János vitézt. Sikerét megélte, de nem élvezte. Aminthogy nem élvezett semm­it, ez m­edén­cektől ütözött sze­­ncscsifflen nagy ember, aki most pihenni tér. Hatvany Leim­ zönség tréfás kedvében volt: hangosan követelte az ujját. Pécsi Erzsi harisnyáin ismételte a láncot két­­szer is, általános gódium és taps közepette. A vicc hamarr­­észem volt a nézőtéren: a művésznő nem be­tétes cipőt, ha­­em cipőtlen betétet­­i­el az operetthez. A másik salamitást a Dagobert fejedelem vadász-fantyái okozták, amelyek egyáltalában nem törődtek a darab akciójával, hanem n­ála-b­an egymás tüzetes tanulmányozásába k­erültek. A kutyuskákat, akik így kiléptek szerepükből, kivitték a színpadról. A vicc itt is hamar kész vol: a kutyák szórakozottságból nem a Hóvirítet, hanem a Tavasz és szerelmet játszott­ ik. Ssinn­tn­ Hirsk (­') A Wiener Kamnserspiele vemdégjátéka, Bernau Alfréd, a Deutsches Volkstheater új igazgatója, a Wiener Kammarspiele társulatával és Galafros Kíra vendégfelléptével ápr­is 4-től 13-ig vendégjátékot tart a Budapesti Színházban. Íiétv­e'­es műsor és jegyek a Lyrinál, Bárdnál és a színház pénztáránál kaphatók. ('-') Irodem Színpad. A vidámságnak jut a döntő szerep a Belváros színházának igazán hatalmas sikerű új mű­során. A Május komoly irodalmi és szín­padi értékein, továb­bá a po­npán tréfákon és dalokon ki­,­ül. két bravúros bohózat ragadta el azokat, akik a rendkiv­üli arányú elővétel mellett jegyhez jutottak a Modern Színpad új műsorának eddigi előadásaira.­­ Földes Imre „A láthatatlan civitv" cimű v­igrárd­á­i­ban Vör­őres Géza, Béke fi­ce Pethcs Attila, Bródy Miksa „A pofon" cimű bohózatában Kökény Ilona, Baross Géza, Vendreg Ferenc, Bánóczi Dezső, Gellért Lajos és Somler Zsigmond kacagtatják meg­­viharosan a közönséget. (4) A szintiárak mi­sws. Operaház. Kedd : A zsidónő. Szerda: Pillangó kása?számy. Csütörtök: windsori vng nők. Pintek: Nemo. Szombat: A hegyek alján. Vasárnap: Violanta és Coppélia. — Nemzeti Színház. Hétfő: A zalaméai biró. K'dric Charotte kisasszony. Szerda: Árva László király. Csütörtök: Charlotte kisasszony. Péntek: Ahogy tetszik. Szom­bat: Charlotte kisasszony. Vasárnap délután: Otthon. Iste : Uri divat. — Hétfő: Don Carlos. — Vígszínház. H­é­tfő: Őszi vihar. Kedd: Féltékenység. S.rrda: Ro­mánc. Csütörtök: őszi vihar, péntek: A priese. (Elő-ször.) Szombat délutáni: Vengerkák; r.szr: A princ. Vasárnap délu­tán Románc; este: A princ. Hét­fő: A princ. — Magyar Sík­ház. Egész héten minden este : Hotel Imperial. Vasárnap délután: A szerető. — Király Színház. Egész héten minden este: A pa­r­ sírja. Vasárnap délután: Sztambul rózsája. — Városi Színház. Egész hített minden este: Hóvihar. Vasárnap d­után: A "k­öristáláíig." ('*) Ssi­sházi élet. Szomaházy István A titok­zatos szerző című kitűnő új Regényét kezdte közölni a Színházi Élet. A végtelenül érdekes színházi tárgyú regény egy­ nagysikerű színdarabról szól, amelynek szerzője nem akarja elárulni magát. A színházi világ briliáns rajzát adja az író az új regényben, amelyet a kitűnő Fu­ks Jenő illusztrál. A Színházi Élet mint min­dig, most is igazán érdekes és a melléklete a Kin Sánházi Élet. Ma fél tizenketőkor köldönik az auto­gr­amm-d­é­lelőtt. Kabaré (') I tolstó hét. Már csak ezen a héten kerül ba­ T­atatásra az Apolló-Kabaré nagysikerű műsora, amely több mint négy at óta z­árolt házakat von­z a népszerű kis színházba. Az álo­ridó nagy érd­eklődésre való tekintettel a labaré pénztára a hét összes elő­adásaira szóló jegyeket elővételi díj nélkül árusítja. Csütörtökön és szom­baton démtán négy órakor mér­sékelt helyáru c'őac'ás kere­téban a teljes es­ li műsor kerül Kzi.b­e. A rendes esti előadás fél nyolc órakor kezdődik:. ('•') Intiro Kabaré. Egész Budapest beszél az In­'.im Kabaré változatos és jó műsorai. Jegyek előre v­ítha­k egész, hétre a piS istárná!, Teréz-körút 46. Telefon «6—­»4­6« az összes jegyelárusító helye­ken. Vasárnap délután 1 órakor mérsékelt helyárak­kal kerül szkrtre a teljes esti m­űsor. Hálotti előadást tar­t ma, v­asárnap szen­zációs sikerű új műsorára az Apolló Kabaré és pedig délután fél négy és fél hat órakor mérsékel hely­árakkal, este fél nyolc órakor rendes helyi­ rak mellett. Pl Sörkabaré. Szöv­eg, zene és előadás egyen­rangú tényezői annak a nagy­ sikernek, mely a Tíz­ezrek r.iarjd-nak minden este kijut a Sörkabaré-baji. S.Őke Szakáll egész estét betöltő látványos ravüjének zeneszámait .Wolfff Károly írta és az előadásban részt vesz a fjötskatoari egfex kitünő művészgárdája élén Arnyai Károlyival és Viola Gigával. Varieté«sxh­ihixak (") Főváros! Orfeum. Guthi Soma „Pikk és Pukk" olyan kacagtató vigjátéka minden este szinre­kerül. Famniaihínk (») Ala revebál,­t Dráma Verdi operája után­­ 51621- felvonásban, rendezte Derzy Alf­­ód. Sáni-s­kexöl a Genoben, mkaiua 11-én.) Verdi lázas rája, „Az álarcosbál", ÜJUT© átdolgozva máarcioa I-on kerül bemutatóra a Corsoiban. A Star-filmgráfb­an érdekn, hogy a nagy olear, komponista remekmnüvé­ből olyan­ nagy szabású filmattrakciót teremtett, amellnel" atináen egyes­­«ler­et»böl valósággal kiuti­glizik Verdi o­perádának­ fu­lb«aiássaS dallasmorsa.su-A Star­e Simor«rála. lekonyárt ionza ideit f­elejt­hetetlen. «aláke fog maradni a közönségnek, mait HL, opera, we&úsó hi*v»ijtiii. * Sfeae» oi'-i' érwwaail, hogy a dráana, miwivénás rokocoi-j -w-Jp^iaui iMUi -Uíiii-il brajétíl i­eaewe., eawz a trasiWg ewfarmtó éráe-Kes a varab amelynek meséje «aad­ag költői featí­ziára mna.ll A paar szép ikiállitás, a bámulatos ren­a^, mad kószájáról a Star­k kitűnő darabjának zikesxittere Az egyes jelenetek köz­ül páratlanul hatá­sos az összeesküvők titkos tanácsterme, a kor­mány­eöi tanács éj­fék ütese, a jósnő fantasztik­us bűvész­nar­angja a példátlanul sem­pompás, grandiózus álarcosbál, a kormás­yak elleni m­énylet, az essw-i A között ali2-alis tud majd­­ betelni az érdekie^tő filmopera festőim szép, pana?­ksámtasaval es ötletes rendezésével is, amely De&y . ^rendező érdeme. Olyan es a Star-film, mint egy savét összeszorító lázas alom, tele lírával, mo­zaikéival és költői fantáziával. Emberileg mélyen I megindito a darab hősnőjének tragikuma, amelyet a sot nemeese-o old fel egy boldog csöndes­ idillibe. Amai-^ » sok­at SZnvedett hőtn.5, a férfiak verwn-Sesének központjában rerjevSd« hitves komplikált szerepet .gazán megható finomsággal rajzolta meg Uoth An­me. A titkár tolupás nyeregtónusú szerepet biatos művészettel alakította Olt Arista, aki nagy­szerű lendülettel egyszerre meghlódította, a. Sok nemes vonást vitt a kormányzó ér­dekes szerepébe Dán Norbert, míg a cselszövő Oswaldot démoni hatással ját­szott­a meg Fiáth Jo­bért­. „Az álarcosbál" bemutatásá­val kapcsolatosan, a Corso kellemes művészi meglepetésben részenti közönség,is. úgy a premierre, mint az ezt követő na­­pookra vendégszereplésre szerződtette Bary Elba kül­földi es-, as operaénekesnőt, aki az előadás szünetei alatt az ..Alarcosbál" leggyönyörűbb opera-áriáit fogja énekelni. ..Az álarcosbálon" kivül szinre kerül még P. 3.Jeenichelli-vel, a legérdekese­bb filmprima­donnával a sz­erepben a ,,Nemo kapitány" című háromfelvonásos dráma is. Az előadások 5, 7 és 9 órakor kezdilm­eik­. (-) Susanne Grandais. (Az irónia premierje.) A legszebb párisi művésznő nem ismeretlen nálunk; néhány év előtt már láttuk filmalakításait, amelyek­­ben a Berlini és Borelli klasszikus mesterjátékát fölüle­múlő művészetét tárta elénk. Szépsége és ifjúsága pedig oly kiegészítő része ennek a ritka filmtüne­nméfiumnek, amely érthetővé teszi világhírét. A legna­gyobbak közül való Crandais Susanne. Az Uránia hétfőn ismét ritka érdekességet hoz a közönségének: a l­ígújabb C­randais-filmek. Valóságos szenzáció ere­jével hathat ez a bejelentés: látni ismét a filmmű­vé­sz­et legnagyobbját, a világhírtől övezett igazi szar játé­kát, szépségét, eleganciáját megelevenedni a mozgó­kép révén. Annyi bizonyos, hogy az Uránia pénztára ismét nagy ostromokra készülhet fel: erre való tekin­tettel az egész hétre előre árusítják a jegyeket. Maga a filmjáték, amelyben Susanne Grandais ismét látható, a legbájosabb és legérdekesebb mesejáték. Cips:"­Tengerparti álom. Egy fiatal uralkodó regénye ez a történet, teleszőve a poézis ragyogásáva­, amelynek keretéül az óceán szolgál. Ez a királyi díj önmagában is felejthetetlen filmje lesz a pesti közönségnek, any­nyira érdekes és annyira mélységes hatású. Ha pedig ehez hozzávesszük még, hogy a legelső párisi művé­szek alakítják a szerepeket és a legszebb tengerparti tájak dekorálják a színjátékot, ismét olyant nyújt az Irónia, amit mindenkinek látnia kell. A hétfői pre­miere napján és az egész héten 5, 7, 9 órakor kezdőd­nek az előadások. (-) Premier a fl.or al­ Apollóban. A maga ne­mében páratlanul nagystílű premierje lesz holnap a főváros legelőkelőbb filmszínházának. Prof. Nick rántom, a legnépszerűbb kalandordrámák hőse egy elejétől­ végig izgalmas detektivtörténetben fogja a publikum ezreinek érdeklődését felcsigázni. A rejtel­mes történet time A névtelen asszony és cselekménye teljesen elüt az eddig megszokott detektivdrámai sab­lontól. A finom miliő, a pazar kiállítás, a raffmaft rendezés páratlan a maga nemében. Erről a filmről rövidesen az égési­ városban beszélni fognak. Prof. Nick Far­tor­ szereptét Landa Max, ennek a zsán­ernek híres kreálója al­akítja. A nagyszabású műsor másik és nem kevésbbé érdekes újdonsága .4 diadalmas férfi című­ négyfeh­onásos szerelmi játék, melynek címsze­repét Gunner Toinii „a hölgyek kedvence" interpre­tálja. Ez a mozgófénykép a Nordisk egyik legszebb és legsikerültebb mesterműve, külön meglepetés lesz a Programm bevezetőszáma. A két jómadár című mozi­tréfa számtalan változatban, mily a szenzációs sikerű karrikatúrasorozat bravúros folytatása. .1 Roggi-Apolló holnapi premierje tehát ismét eseménye lesz­­ a főváros moziékatének. (­•) Mozgókép-Ottlom. Ma 3, Vs6, 6, Bi8 ét -110 órakor megy utoljára Kiss József csodaszép drámai költeménye, a Jehova és a pompás Ossi G.E­walda-La­ffach-vígjáték. Ez előadásokra a jegyek vL c miliói d. u. 23-tól kezdve előreválthat­ót­. Ugyancsak ekkor kaphatók már jegyek a hétfői be­mutatóra, amely iránt már napokkal ezelőtt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Lengyel Menyhértnek az egész világot bejárt diadalmas színművét, a Tájfunt mutatja be a Mozgókép-Otthon. Az érdekes miliőjű és mindvégig izgalmas érdekfeszítő dráma friss eleven­séggel hat a filmen is és bátran állíthatjuk, hogy a Tájfun nemcsak a magyar filmgyártásnak, hanem az egész kinematográfiámak is kiemelkedő nagy esem­é­nye. A Lux-filmgyár áldozatot nem sajnálva, becsület­ művészi törekvéssel készítette el ezt a filmet, amely­nek rendez­ése — dr. Lázár Lajos kitűnő munkája — tökéletes és elsőrangú, Rajnai Gábor ,Mattyasovszk­i Ilona, Carl Goetz és a többiek alakítása pedig szen­zácisszámba menően nagyszerű. Gyönyörű betétdal van a Tájfunban, Somlyó-Reményi szerzeménye, Bá­lint Béla énekli. A Tájfun mellett egy kitűnő vígjáté­kot mutat be a Mozgókép-Otthon, címe: Édes a bossai! és főszerepében az előnyösen ismert Eisenbach Hen­rik produkál kitűnő alakítást. A. hétfői előadások kaz­'dett. 54 V'h 8 is .H.1P óra-| ^ESTI NAPkC 'IflS. mfetítes 50.

Next