Pesti Napló, 1918. augusztus (69. évfolyam, 177–203. szám)
1918-08-01 / 177. szám
ken, amelyeknek négyszögkilométereiről és négyszögöleiről éppen tegnap adtak hivatalos statisztikai kimutatást. ("A cenzúra itt 8 sort törölt.) Az entente gyűlöletesnek mondja a németeket". Ez hülyeség. A német nem gyűlöletes, csak hibái vannak. • Ezeknek esett most áldozatul a mazuri győző is, Generalfeldmarschall von Eichhorn. —A Pesti Napló kiküldött tudósítójától — Bécs, július 31. Eichhorn főtábornagy és hadsegédének meggyilkolása előtt pár nappal Németország és a monarkia megállapodást írtak alá, melyel az Ukrajnával kötött gazdasági szerződődésekre nézve egymás között a békekötéskor létesült egyezményeket egy esztendőre meghosszabbítják. Ugyanakkor előzetes tárgyalások indultak meg Kiev—Berlin—Bécs között egy teljesen új ukrán gazdasági és kereskedelmi szerződés létesítésének megbeszélésére. A kievi kormány bécsi és berlini képviseletének és a két nagyhatalomnak Kievben lévő követeinek jelentéséből s az eddigi tapasztalatokból úgy Berlinben, mint Bécsben arra következtettek, hogy Ukrajna nem tudja, teljesíteni szállítási kötelezettségeit olyan mértékben, mint ahogyan vállalta a bresztyílovszki szerződésekben. Éppen ezért Németország és a monarkia már az egymással most megkötött megállapodásban is számolt vele, hogy az új ukrán szerződésben csökkenteni fogják a bőrben, lenben, kenderben, ércekben, gabonában és zsiradékban ezt a mennyiséget, amelyre a bresztlitovszki szerződés Ukrajnát kötelezte. Ez a csökkentés nem túl nagy s az uj mennyiség elegendő volna a központi hatalmak hiányos szükségleteinek fedezésére. Az engedmények megtételében a központti hatalmakat elsősorban az, vezette, hogy Ukrajnában még nem teljesen rendezettek a viszonyok. A városok, amelyekben nagyoroszok viszik a vezető szerepet, nélkülöznek s ezt az állapotot könnyen felhasználják , az ukrán kormány ellen, élelem s nyersanyag, a falvakban van, ahonnan azonban a kormánynak nehéz beszereznie, mert a falusi lakosságot felizgatják az ententebarát Városi oroszok. Az ukrán kormány helyzetének megszilárdítása pedig, szemben a városi oroszok ententebarát törekvéseivel, elsőrendű érdeke Németországnak és a monarkiának s ezért hajlandók Ukrajna kötelezettségeinek menynyiségét arra a határra leszállítani, ameddig a bresztlitovszki szerződés követelményeit a maguk érdekei megengedik. A berlini, bécsi és kievi delegátusoknak az új szerződés megállapítására most kell összeülniök s Eichhorn tábornok meggyilkolása napján a kievi delegátusok arra készen állottak hogy annak részetei semmi olyan adatot nem derítenek föl, melyek miatt a tárgyalások ez idő Berlinbe. Mértékadó körök remélik, Eichhorn tábornagy meggyilkolásaszerint céltalanokká válnának. (d. o.) f sáról, de tudni akarta magát a titkot, amire Kuny egyetlen szóval válaszolt : Antimónium ! A gróf elnevette magát és elégedetten, bátorítólag nézett az öregedő iparosra. Kolumbusz-tojása volt a találmány, egyszerű és geniális. A gróf ugyanis olvasta Basilius Valentina híres munkáját. ..Az antimónium diadalszekerét" és tudta mi mindenre nem használták a régi alchymisták ezt az érdekes fémet. Íme, Kuny, mint az alchymisták utóda csengő aranyakat fog kapni azért, hogy az antimóniumban találta meg az ónnak és ólomnak sokat keresett szurrogátumát. Antimónium pedig volt Magyarországon elég. A találmány bővebb magyarázatot, nem kívánt. Azt a szerepet, amelyet eddig a drága ausztriai ón töltött be, átveszi az olcsó magyar antimónium. Punktum. Ez Brunswicknak elég volt. Utasította Kinyt, hogy felajánlja találmányát a helytartótanácsnak, amely azt bizonyára méltányolni fogja, ő maga rögtön 5000 forintot kölcsönzött neki „gyárának kibővítésére és a még szükséges olvasztó kemencék felállítására". Kuny 1810. április 1-én nyújtotta át memorandumát a helytartótanácshoz, ahol felhívták, hogy küldjön át az újfajta mázzal készült edényekből néhány darabot a pesti egyetemhez, a tanács szakértőjéhez. Kuny sebtiben elkészítette a kivánt edényeket és várta a helytartótanács döntését. A pesti egyetemen összeültek a tudósok: Mitterpacher Lajos, a technológia tanára, Kitaibel Pál, a vegyészeti és növénytani professzor, Schuster János fizikus és Fabriczi Lajos technikai szakértő. Nem valami nagy szimpátiával isnézték az ügyet. Híre járt, hogy Kuny nem csekélyebb jutalomra tart számot, mint ötvenezer forinntra, ily hallatlan összeget mer kérni egy közönséges fazekas és még hozzá azt állítja, hogy találmányával az összes eddigi vegyészeket lefőzte! Megindultak a kísérletek a mázzal és egy kémlőszerrel, a hidrogén-szulfiddal. A kísérletezők arrca csakhamar gúnyos kifejezést öltött és fejüket rázva kiáltottak fel: timónium! A szél másképp hatott rájuk, mint Brunsvrickra. [Elszörnyedtek. Azt, ami a találmány lényege volt, Kunynak nem javára, de rovására irták, úgyhogy a szakvélemény alapján a helytartótanács a budai városi tanács útján elrendelte Kuny egész győri üzemének zár alá vételét, aminek foganatosítására Hágits György tanácstagot küldték ki. Szegény Hágits fejét vakarva ment el a Krisztinába az erőszakos ember hírében álló Kunyhoz, aki nem tudott hová lenni a dühtől és a csodálkozástól. Azonnal fogta is magát, személyzetét szélnek eresztette, csomagolt s a legelső postakocsival Bécsbe imult, így bukott meg máról holnapra a negyedszázadon át fennállott budai majolikagyár. Mihelit Bécsben szakemberekkel érintkezett, oly vehemens érdeklődést tapasztalt találmánya iránt, hogy jóformán felelte a sérelmet, s mely hazájában érte. Csakhamar sikerült neki Ferenc császár és király ő felsége elé keülnie, aki azonnal elrendelte, hogy a holicsi gyárban is kezdjék meg a kísérleteket. A máj megvizsgálását pedig nem kisebb ember végezte, mint a Selmecbányai születésű Jaquis Ferencitó, a bécsi egyém gyész-professzora, a schönbrunni kertnek és a természetrajzi gyűjteménynek megteremtője. Kunyt tehát hazulról való eltávozása után néhány héttel már beragyogta a fejedelmi kegy és már hivatalos bizonyítvány volt a zsebében arról, hogy „mázában antimóniumon kívül, amelyet az egészségre való káros hatás nélkül lehet edényeken alkalmazni, sem ión, sem ólom nincsen és hogy, találmányának beható megvizsgálása, ami máris folyamatban van, igen kívánatos", Serényen folytak a kísérletek. Minden jel arra vallott, hogy Kuny eléri célját s a találmányt az udvari üzemek részére jó áron meg fogják vásárolni. Így állván a dolog, a bécsi udvari kamarának eszébe jutott, hogy Budáról információt kellene beszerezni Kuny, személyéről: ki is tulajdonképpen ez a Kuny és milyen állapotban van az ő gyára? A magyar kancellária útján egy ilyen természetű átirat ment a budai helytartótanácshoz. Ezenközben már alaposan előrehaladt az 18ll-ik esztendő. Kuny idestova egy éve volt már Bécsben. Ez alatt Budán a gyári műhelyek beporosodtak s a szobákban csak egy szomorú öregasszony lakott. Kunyné, született bonyhádi Perczel Erzsébet. Az ő kis körén kívül Kunyról már jóformán mindenki megfeledkezett. De mi történt a helytartótanácsnál, amikor megérkezett a bécsi írás? Egyszeriben eszükbe jutott az egy év előtti história. Arra nem is ügyeltek, hogy Bécsből nem szakvéleményt kértek; boldogok voltak, hogy volt egy szép tizenhatoldalas, kaligrafikus" szakvéleményük; sebtiben felküldték azt Bécsbe, óva intvén mindenkit a „szerencsétlen találmánytól", & misktt Kntx Kolán Csütörtök PESTI NAPLÓ , 1918. augusztus 1. "Petli Napló tudósítójától — Berlin, Julius 31. roszországi és szibériai helyzet a beírók szerint a következőkben foglalható össze: A helyzet Oroszországban egyre világosabban mutatja, hogy a cseheket az entente támogatja s e támogatás folytán a csehharcok most már az európai Oroszországba is átcsaptak. Szamara elfoglalása következtében az ellenforradalom esélyei megnövekedtek és most mgot Moszkva is veszedelemben forog. A csehek előrehaladásával egyenlő lépést tart a szovjet tátalmának bukása. "Az ellenforradalom megerősödését jelenti az is, hogy Mihály nagyhercegnek sikerült Omszkiról elmenekülnie és elősegíti az ellenforradalmat a városokban dúló éhínség és a parasztoknak a rekvirálással szemben tanúsított ellentállása, amely folyton növekszik, úgy, hogy a forradalmi szocialisták elhihették, hogy ütött az ő órájuk. Mirbach meggyilkolása lett volna a jel az ellenforradalom kitörésére. A szovjet kormány az utcai harcokban győztes maradt. Események a bolsevikieknek bebizonulandó hadsereg felállításának szakis eddig már el is rendelték a hatsgálati kötelezettséget. A fentegetett déli Oroszország, valamint Szibéria, Moszkva és Petervik munkásait már be is hívták. A polgári körökből külön szervezett hadtápsereget állítóttak föl. A behívások azonban nem jártak különös eredménynyel, mert a behívott újoncok számos esetben haza szaladtak, vagy megtagadják az engedelmességet. A kiképzett legénység is gyakran megbízhatatlanságnak adta tanújelét. Közben az entente-hadsereg csapatai folytatják partraszállásukat Archartgelszkben és a Murmah-partvidéken. Az eddig partra szállott csapatok számát 15—20 ezer főre becsülik, közülük a legtöbb francia tengerész-osztag. A Murman-vasút északi részét Kólától Kémig az entense-csapatok már megszállották s most dél felé vonulnak a hátráló szovjet csapatok után, amelyek nem tudnak erősebb ellentállást kifejteni. A cseh csapatokat mint ellenséget nem szabad lekicsinyelni, mert jól vannak felfegyverkezve és katonailag szervezve. Számuk 40—60 ezer, amihez hozzá kell számítani Dutov tábornok 15 ezer főnyi kozák csapatát. A hadműveletek célja az, hogy összeköttetést létesítsenek a Murmari- és a cseh-arcvonal közt, ami feltétlenül nehéz feladat, de sikere, tekintetbe véve a moszkvai kormány tehetetlenségét, nem tekinthető kizártnak. A szibériai helyzet még mindig tisztázatlan. Csupán csak az látszik bizonyosnak, hogy a bolsevikiek még mindig urai Irkucknak, de már Irkuckban is megindultak a harcok a bolsevikiek és a csehek közt. Keleten a japán előnyomulás veszedelme fenyeget. A japán csapatok Mandzsúriában gyűltek össze, Nyugat-Szibériában a bolsevikieknek egyáltalában nincsen befolyásuk. Az omszki szibériai kormányt Japán, Kína és Amerika messzemenően támogatja. A katonai támogatás tekintetében azonban még nem fejezték be a tárgyalást A turkesztáni mohamedánok Anglia segítségét kérték, amely meg fogja ragadni a kedvező alkalmat, hogy Turkesztánba befészkelje magát. A perzsa-turkesztáni határon" máris lovasságot vontak össze és megszállták a Kaspi-tenger déli partjának kikötőjét is. Dr. Glück Kálmán: Japán nagyarányú előkészületei Zürich, július 31. A Corriere della Será-nak jelentik Tokióból: Japánban nagyarányú előkészületeket tesznek egy rövidesen bekövetkező katonai expedíció céljaira. A japán kormány a japán lapoknak megtiltotta, hogy csapatmozdulatokról híreket közöljenek. A kormány a hadsereg ellátására szükséges pénzügyi intézkedéseket már megtette. Hír Lenin lemondásáról Zürich, július 31. Orosz körökben, mint több híradás mondja, kijelentették, hogy Lenin visszalépése küszöbön áll. A Berner Nationalzeitung vezércikkben azt írja, hogy Lenin epizódja már nem tarthat sokáig.