Pesti Napló, 1918. augusztus (69. évfolyam, 177–203. szám)

1918-08-23 / 196. szám

lől, 5 percg mi­t rendező a darab minden szerepét tudja. Fogta magát, beugrott. Azóta sziniházi kife­jezés szerint „nála maradt" a szerep. Igy lépett­­Mün­­chenben a színészi­­pályára— -Jenő- - -aki­eddig csa­k ügyvéd, iró, színigazgató, kritikus és hírlapíró volt életében. Színházi hírek . ~ f*) A „Féltékenység" uj^ szereposztásban ke­ll szánre szombaton a Vigszinházban. Szergejt, ki­nek szerepét Hegedűs Gyula, kreálta: Góth­­Sándor adja. Az ujság irót Fenyő Emil, a herceget Luk ács Pál személyesiti. Pénteken ,,Az asszony és a bábu­'-t ismétlik. (*) A „Tul a nagy Krivánon” tegnapi har­­­mincötödik előadása teljesen prem­ierhangulatban folyt le. A szenzációs sikerflis operett minden este színre kerül, azonkívül rendes esti hely árakkal va­sárnap délután is. Nagy érdeklődés előzi meg Góthné Kertész Ella és Tótih Sándor szombat délutáni ven­dégjátékát. Filmszínházak (*) Uránia-színház. Ma utoljára kerül bemu­tatóra Grandais Susanne le­gúja­bb film­játéka és A „Haláljockey'' című világsláger (5, 7, 9). Képzőmű­vészet (*) A Szépmilvéss Ezeti Múzeum új szerzemé­nyeinek ismertetése. Dr. Lázár Béla, az ismert esz­tétikus a ,,I die bildendem. Künste" című bécsi folyó­iratban érdekes és nagy tudásra valló cikkben is­mertette a budapesti Szépművészeti Múzeum leg­újabb szerzeményeit, amelyekkel dr. Petrovics Elek rezsimje­ alatt gyarapodott a modern képtár. Külö­nös súlyt helyezett Lázár az ismereté­ben a magyar művészek műveire, hogy felhívja a külföld figyelmét a magyar kultúra jelentős fejlődésére. Az érdekes tanulmány különlenyomatban is megjelent a na­pokba­n. A TÖRVÉNYSZÉK N — ° Lazítással vádolt ezredorvos. A pozsonyi főosztálybíróság szombaton­­kezdi tárgyalni dr.H­amburger Jenő ezredorvos ügyét, akit lázítás és haderő elleni vétség vádja miatt ál­lítottak bíróság elé. Dr. Hamburger a januári munkássztrájk idején szabadságon Nagyka­nizsán tartózkodott. A sztrájk után néhány nappal letartóztatták, mert állítólag a nagy­kanizsai vasutasokat sztrájkra buzdította. Héthónapi vizsgálati fogság után végre tus 24-ikére kitűzték a per tárgyalását. Hamburger országos hirű orvos, aki Ágostnak, a hires svájci egyetemi volt az asszisztense. Jenter PESTI NAPLÓ 1918. axigaszám 28. 9 A MAI ELŐADÁSOK : Vígszínház: Az asszony és a bába (8). Magyar Színház: Pillangó főhadnagy (8.) Belvárosi Színház: "Varieté, Vasúti kocsi. Ugyanaz balra. Kék orgonák (8). Fővárosi Nyári Színház: Túl a nagy Krivánon (148). Margitszigeti Színház: Hejahuja báró (8). Fasor-Kabaré: Cseresznyevirág (Vendrey), A sötét szoba (Rajnai) (9). Sörkabaré: 8—12 kacagtató műsor. Fővárosi Orfeum: Négyheti szabadság és a megnyitó műsor (8). Royal-Orfeum: Pitypalaty kisasszony (8). Uránia: Grandais-film és a Haláljockey (S, 7, 9). Beketow-cirkusz: Szépség­ műsor (Y28): . immimrruP­at — '**• • — — TESTED­ZÉS Az MLSz tanácsülése. A Magyar Labdarúgó­­Szövetség igazgató­tanácsa holnap pénteken este 8 óra­kor ülést tart Az első bajnoki footballmérkőzések. Vasárnap kezdődnek a bajnoki footballmérkőzések. A Hungáriá­ul! sporttelep ketős bajnoki mérkőzéssel­­nyitja meg kapuit. Az egyikben a MTK a BAK-al, a másikban a BTC a 33 FC-vel mérkőzik. .­ t. Az MTK országos atlétikai viadala vasárnap kerül eldöntésre a Hungária-úti sporttelepen. A viadal délután 1 órakor kezdődik. . " AZ SZÉPIRODALMI ÉS POLITIKAI FOLYÓIRAT AUGUSZTUSI SZÁMA MINDEN KÖNYVKERESKEDÉSNEL KAPHATÓ. 0 A VASKOS KÖTET ÁRA 3.50 KORONA, f1 KÖZGAZDASÁG Zsírtalan Magyarország ^ Egy«két hé­t ót« özönnel kapjuk a rendele­­tek­et, amllelyek a sertésforgalmat szabályozzák. A sertések rekvirálását rendelik el, a tengerik­nek­­a felhasználását korlátozzák, a sertésnek és a sertéstermékeknek az árát állapítják meg, zsiré­rt iparcikkeket ajánlanak cserébe. Ebből a rendeleti esőből, amelyet bizonyára nem ok nélkül zúdítottak a nyakunkba, már a laikus ember is kitalálhatja, hogy igen nagy bajok lehetnek az ország zsirellátása körül. Az ezidőszerinti hivatalos zsir«polítikát eb­­ből a rendelet«esőből úgy hámozhatjuk ki, hogy a termelő sem a tengerivel, sem a ser­téssel nem rendelkezhetik szabadon. A tengeri­­ből csak a saját házi és gazdasági szükségle­­tére, vagy­­a sertés­forgalmi irodának lekötött sertések részére való takarmánymennyiséget tarthatja vissza. A sertéseket pedig már dara­­bonként 35 kg. súlyban köteles ugyanezen iro­­dának felajánlani. Nemcsak a kész hízott ser­­tésnek, hanem a­ süldőknek és a malacoknak is maximális áruk van. Városok, beszerző csopor­­tok részére nem lehet hízó sertést lekötni, csu­­pán a sertésforgalmi iroda számára. Papiroson tehát egy hézagtalan központos sítás megy keresztül. A sertésforgalmi iroda már a fiatal süldőkre is ráteheti a kezét és nem­­csak a most beállított, hanem az ezután beállí­­tandó sertéseket is nyilvántartja. De ez csak az érem egyik oldala. A másik, hogy a hivatalos apparátus a maga szállítási igazolványaival, újdonsült bizományosaival, vidéki kisbankok igazgatói és más szakmabeli kereskedők, akik csak most kezdik tanulni, hogy­­mi, a sertésü­zlet­ -büróban dolgozó hiva­­talnokaival, nem tud a városoknak zsírt adni, nem tudja még a létminimum alá leszorított adagokat sem kiszolgáltatni. Az árufelhalmozás és a csempészés pedig a rendeletek aranykor­­ában öti legvadabb orgiáit. A városok polgár­­mesterei a közélelmezési minisztert ostromolt­ják és kifejtik előtte, hogy ha nem teszi szá­­mukra lehetővé, hogy maguk gondoskodjanak­­magukról, akkor a városi lakosság, beleértve az ezidőszerint igen fontos üzemeknek a munká­­sait is, zok nélkül marad. .­­,. A­ magyar­­háborús­ közigazgatás tragikuma, hogy különböző hivataloknak kitűnő munka­­erői külön-külön dolgozzák ki az egymással összefüggő rendeletek egyes szakaszait. Egyen­­ként valamennyi hivatalnok kitűnő detailt munkát­­végez és végeredményben .— egy szörnyszülött jön a világra. A zsírkérdést úgy oldották meg a háború ötödik évében, hogy a centralizálás elve és a termelőnél való hizlalás elve is egyaránt gyönyörűen keresztülvitetett, de az eredmény, hogy zsír nem lesz. A rende­­lőMenger lehetetlenné tette, hogy az élelmi*­­szer odamenjen, ahol azt legjobban lehet fel­­használni és hogy a­ malac és süldő odamen­­jen, ahol eleség van számára. A rendelet ki­­kapcsolta a sertésbizományost is, aki felku­­tatja a malacot és a legeldugottabb helyről is odaviszi, ahol takarmány legbővebben van és így a nevelés és a hizlalás legjobb eredményé­nyel jár. Lesznek ezután sertést tartó gazdák takarmány nélkül és készlettulajdonosok sertés­­ nélkül, csak éppen a kettő együtt nem lesz és zsir nem lesz. Tegnap a városok mozdultak meg az uj sertésrendelet ellen. Ma — amint halljuk — a sertésbizományosoknak egy nagy csoportja je­­lenti be tiltakozását. A rendelet szerzői oly keveset tudnak a gyakorlati életből, hogy a vészen átment ma* lacnak az árát ugyanannyiban állapítják meg, mint az át nem vészeltét, pedig a vész az álla*­hiánynak 25—30%-át pusztítja el. A herélt és miskázolt sertések számára sem állapítottak meg magasabb árat. Addig "az ideáig, hogy a központosítás ma­­gában nem elég, hanem a termelés fentartásá­­ról és fejlesztéséről is kell gondoskodni, hogy jutalmat és buzdítást kell adni a produktív munkának és hogy erre legjobb mód az, hogy minden gazda tengeri produkciója arányában terméséből megfelelő részt hizlalásra visszatart­­h­asson, — a rendelet szerzői nem tudnak el­­jü­nni. . Eddig csak zsírtalan Ausztria volt­ a ket­­tős monarchiában. Az a sertéspolitika, amelyet kormányunk követ, a zsírtalan Magyarország­­hoz fog vezetni. B. B. Az Osztrák-Magyar Banknak nincs ezres­bankója. A bankok tisztviselői, akik ma reg­gel pénzért mentek a jegybankba, azt ,a hirt hozták haza, hogy­ az Oszrák-Magyar Bank- , nak kifogytak az ezresbankói. Talán a déli postával érkezik Bécsből új szállítp­ány. Nem volna az esetnek nagyobb jelentősége, mert igazán könnyen megtörténik,..­hogy emellett az óriási bankjegyi forgalom mellett egyes bankjegykategóriákban átmenetileg —, hisz mindig csak pár óráról lehet szó — a jegy­bank pénztárában is hiány mutatkozik. Na­gyobb baj és komolyabb meggondolásra tesz­tel az, hogy az ilyenfajta hiánynak igazi oka a bankjegyek óriási mértékű b­ezauralása. Rengeteg sok bankó van a közönség birtoká­ban: odahaza tartott bankjegy. Sajnos, ma már nemcsak a ládafia és a harisnya szolgál a bankjegy őrzőhelyéül, hanem a Wertheim­kasszák és a safek is. A paraszt oktalanság­ból tartja otthon a sok pénzt, a kereskedő és vállalkozó, aki mindent készpénzzel fizet, sokszor meggondolatlan kényelmi szempon­tokból. Az emberek sokkal több pénzt horda­nak most magukkal, mint a régi időben és nem gondolnak arra, hogy a forgalomból fö­löslegesen kivont minden bankjegy fokozza a drágaságot. Az értékpiacról. Bár az alaphangulat tartósan szilárd, a mai értéktőzsdei forgalomban az üzlet iránya nem volt egységes. A forgalomba került papírok nagyobb része ma is áremelkedéssel cse­rélt gazdát, viszont a magas kurzusok a realizá­ciókra is kedvet csináltak, úgy hogy nagy kur­zusemelkedések mellett, más papíroknak kurzusa viszont visszacsúszott. Az érdeklődés előterében a Salgó részvények állottak. Ellenőrizhetetlen hírek tőkeemelési tervekről számoltak be, ezenfelül a Salgó érdekkörébe tartozó vállalatoknál készülő különböző tranzakciókról is beszélnek, szóval nagy „fantázia"­­nyilvánul meg a papír iránt. A Salgó ma 16 koronával emelkedett 1173-ig. Az Esztergom-Szászvári is 30 K-val drágult. A bank­papírok közül feltűnt, hogy a Kereskedelmi Bank 60 koronával, 6065-ig szökött fel. A Hermes 20 koronával drágább, a Leszámítoló- és a Fabank iránt is nagy az érdeklődés. A takarékpénztárak közül különösen a Magyar Általános felé irányul a spekuláció figyelme. Itt is közeli tőkeemelésről beszélnek. Meglepő volt a Csáky és a Lang gép­gyári részvények emelkedése. Az ok szintén új részvények kibocsátása. Nagyon szilárdan állnak a tengerd­agóziai,részjré^k,_A^titkárság a követ­kező árfolyamokat jegyezte fel: . Bankok: Osztrák h­itel 912—907, Magyar hitel 1380—1375, Agrárbank 1085—1075, Fabank 966—971, Forgalmi 655—662, Földbirtok 438—450, Hazai 664— 659, Hermes 570—583, Je­lzálog 573—569, Kereskedel­mi 6060—6080, Kereskedelmi hitel 297—295, Leszámí­toló 850—840, Magyar bank 984—988, Mercur 365— 367, Magyar országos bank 598—605, Ingatlan 725— 714 korona. — Takarékok: Magyar általános 900— 916, Lipótvárosi 293—298, Nemzeti 655, Belvárosi 676 —680 korona. — Biztosítók: Jég 540—536, Fonc­éra 820—825 korona. — Malmok: Bosod-miskolci 1580— 1590, I. Budapesti 1590—1600, Goncordia 890—918, Gizella 840—830, Viktória 1900 Union 1730 korona. — Bánnál­ és té­tlat)nárak: Általános kőszén 2195—2205, Aszfalt 112—116, Cement 498, Drasche 1162—1168, Kerámia 735—738, Kohó 1942—1935, Magnesit 485— 475, Salgó 1273—1260, Szászvári 1015—1030, Szent-Jőrinci 625—622, Kőbányai gőz 700—712, Északszén 958—975, Uri­kinyi 906—917 korona. — Vasművek: Rima 1188—1177, Csáky 526—538, Fegyver 1160— 1170, Koburg 619—614, Ganz 4215—4225, Ganz-villa­mos 770—775, Láng 490—510, Liptai 284—280, Schlick 514—522, Repülő 485—­490 korona. — Közlekedési vállalatok: Adria 1850, Atantica 1415—1425, Állam­vasút 1055—1062, Déli vasút 104, Levante 1155—4140, Közúti 817—813, Városi 337—338, Vasútiforgalmi 570, Bar 280—290 korona. — Közlekedési vállalatok: Brassói 660—670, Cukor 4150—4160, Baróti­ 658—645, Danica 1092—1098, Fatermelő 19120—1935, Flóra 1468—1472, Goldberger 520—525, Chinoin 728—760, Gázizzó 1085—1095, Guttmann 1360—1043, Fölip 1­154 —157, Hungária műtrágya 905—915, Karton 460—470, Klotild 653—665, Izzó 850—845, Kaszab 650, Nassil 3445—3455, Olaj 998—1003, Papir 515—520, Spodhnu 810—788, Slavonia 1010—1015, Tröszt 316—313, Ten­til 708—710, Telefon 860—865, Schartzer 505, Temes­vári sör .1320—1330, Országos fatermelő 860—872, Vá­­­rosfejlesztő 850—860, Felten 1575, Pannónia 4075—­ 4090, Marosvásárhelyi petróleum 665—655 korona. Frankfurti bankárok a berlini nagybankok ellen. Nyolc igen gazdag, igen tekintélyes frank-* furti bankár szövetkezett, hogy megtörje a ber­­lini pénzpiac egyeduralmát Szindikátust ala­­kítottak, mely ugyan az egyes tagoknak teljes mozgási szabadságot enged, de kölcsönös ket­zességi viszonyt támaszt közöttük. Frankfurt régi nagy magánbankházainak a függetlenségi harca ez, a mindennek fölébe kerülő, minden vidéki intézetet érdekeltségi körébe vonó ber­lini részvénytársasági nagybankokkal szemben. Arra mutatnak rá, hogy a háború még az ed­­diginél is sokkal nagyobb hatalmi eltolódást tá­­masztott Frankfurt és Berlin között, mert a berlini nagybankok vezetői fizetésnélküli ádán sokat vállaltak a hadiközpontok el ily mór

Next