Pesti Napló, 1918. szeptember (69. évfolyam, 204–228. szám)
1918-09-21 / 221. szám
11 .n d. -tí.v " Színházi hírek • " (c) Délutáni előadások. A Királyszínházbanholnap, vasárnap délután először kerül mérsékelt helyi árakkal a szenzációs sikerű Pillangó főhadnagy színre, amelyen ugyanazok játsszák a főszerepeket, akik az esti előadáson. A Magyar Színházban a Hotel Imperial-t ,adják ugyancsak mérsékelt helyárakkal. Mind a kétdélutáni előadás két és fél órakor kezdődik. (*) Ma van a „Pintyőke" bemutatója a Budapesti Színházban. Bródy István pompás operett társulata téli vendégjátékait, Walter Koll e gyönyörű zenéjű, rendkívül mulatságos operettjével kezdi meg.Vasárnap délután a Hejehuja báró kerül színre a bemutató szereplőivel, olcsó helyárakkal, tizedszer.Holnap, vasárnap és hétfőn este a Pintyőke előadásai, kedden Hejehuja báró, szerdán, csütörtökön ismét a Pintyőke, pénteken Hejehuja báró, szombaton és vasárnap este Pintyőke, vasárnap délután ismét ftott felhajú báró van a műsoron. Jegyek egész hétre előre kaphatók. A pénztár telefonja: József 28—17. ; (*) Krecsányi bucsuja a budai közönségtől.Sebestyén Géza a Budai Színikor igazgatója, arravaló tekintettel, hogy annak idején a háború kitöltése miatt ez nem volt lehetséges, alkalmat kíván adni elődjének, Krecsányi Ignácnak, hogy a budai közönségnek búcsút mondhasson. A búcsúzás szeptenober 30-án este lesz a „Túl a vagy Krivánon" keretében, mely addig is minden este színre kerül. (*) Budai Színkör: Gombaszögi Irén és Törzs Jenő vendégszerepel a jövő szombaton délután a Budai Színkörben, a Sárga liliomban. (*) A „P'ntyőke" premierje a Budapesti Színházban holnap szombaton este fél nyolckor kezdődik. Képzőművészet (*) A Neiujeen Szalon csoportkiállítása. Tekintettel arra a nagy érdeklődésre, mely a Conrád Gyula, Károlyi Lajos, Lénárd Imre és Wagner Géza gyűjteményeiből rendezett csoportkiállítás iránt megnyilvánul, a Nemzeti Szalon igazgatósága minden szerdán délután 5 óráig nyitva tartja a kiállítást. Így azoknak is «nódjuácban van a kiállítást megtekinteni, akik délelőtt nem érnek rá,, mivel más napokon csak 9 órától 2 óráig van nyitva a kiállítás. Filmszínházakba (*) „A fauná ma 5, 7 és 9 órakor kerül beboktatásra az Urániában. (*) Fedák és Moissi játsszák a Mozgóképüszletm műsorán tár csak két napig szereplő két szenzációs filmnek főszerepeit. Előadások 5, 7 és 9. U[ -•fa om- • U (UK Vr': A MAI ELttADÁSOK ! Operaiiv.; Parasztbecsület, Az infánsnő sérletés-Iapja. (7). Nemzeti Szinház: Faust 7). Vígszínház: Baccarat. (V,8). Magyar Színház: Egy férj, aki mindent tud. (7). Király Színház: Pillangó főhadnagy. (7). Városi Színház: Médi. (1 48). Belvárosi Színház: Kék orgonák. (18). Fővárosi Nyári Színház: d. u. Bőregér ('/13); este: Túl a nagy Krivánon. (148). Budapesti Színház: Szombaton Pintyőke, vasárnap délután Hejehuja báró. Royal Söskabara: Vígjáték-műsor. (AB). Fővárosi Orfeum : Négyheti szabadság és a megnyitó műsor. (Vlso). Royal-Orfeum : Varieté és színházi műsor (V-S). Télikert: Winterry mágikus csodái. Operett. "Varieté és táncszántók (7). Ünnep és vasárnap d. u. 1(4). Uránia: A faun; Vérrózsák a hóban! (5, 7, 9). Mozgókép-Otthon : A szerető (Fedák); Égi élet álma (Moissi). (5, 7, 9). Beketow-cirkusz; 2 előadási d. tt. S5 félárak, este18 vége 10 előtt. % '50: Sjíi arít, -6 I li ii-rnrr i —i r~—ir I* iT- -r , -7*11*1 -i 4 T iw 1 i T,t TI VI * t- 1 - 1 KOSSUTH Kl^O; LEVELEI EGY FIATAL LEÁNYHOZ,AZ ISZTENIÍ«» TEMBEM KÖTETÉNEK* OSSZÁGBASZÓLÓ SZENZÁCIÓJA* MIKD EJSTI/TT IS '• Szombat ' i" -: -Ti gr,-; • :lyen és valószínű, hogy rövid idő múlva ismét megrkezdheti működését. PESTI NAPLÓ 5918. szeptember 21. 9 KÖZGAZDASÁG Parcellázó intézetek központja A tudós imperialisták. A magyar iperializmus hírlapjában a német imperializmus dicséretét zengi dr. Slain Ferenc kolozsvári publicista. Az újságcikk a német közgazdaság nagyszerű — valóban nagyszerű — fejlődéséből indul ki. Hogy a német ipar és kereskedelem a háború előtt amerikai méretek szerint növekedett, abban egészen igaza van, ez köztudomású. A német imperializmusnak ez a dicsérete azonban azon a kijelentésen épül fel, hogy a német nép ,,a béke utolsó éveiben egymaga annyi árut szállított idegenbe, mint az angol meg a trar in naiv ••! együttvéve". Hát erről szó sincs. e.: rgj .„terikn tévedés, még pedig igan alapos és ha aa imperiul-Zamsnak ez a nagy igényekkel fellépő publicistája zárójelben Eulenburg aacheni professzorra, mint forrásra hivatkozik, akkor habozás nélkül hajlandók vagyunk feltételezni, hogy nem a kitűnő tudós tévedett, hanem a magyar imperialista, aki legjobb esetben — ezt nem volt módunkban megállapítani — rosszul értette Eulenburgnak a német külkereskedelem valamely részletére nézve tett ilyesféle megjegyzését. Az imperializmus publicistájának azonban legalább egy statisztikai kézikönyvben utána kellett volna néznie, hogy jól érlelte-e meg azt az adatot, melyről azt mondja, hogy „e tény mindennél többet mond, többet a legvaskosabb kötetnél, ezer statisztikai számoszlopnál és többet a legragyogóbb újságcikknél." A statisztikánál lehet, hogy többet mond az ilyen újságcikk; az a baj, hogy egyúttal mást mond. Azt mondja ugyanis a statisztika, hogy Németország 1911-ben 9.5 milliárd korona értékű árut vitt idegenbe, 1912-ben 10.5 milliárd értékűt, 1913-ban 11.9 milliárdot. Anglia — az anyaország egyedül — ugyanezekben az években 10.9, 11.7 és 12.6 milliárd korona értékű árut exportált, Franciaország pedig 5.8, 6.4 és tíjra 6.4 milliárd korona értékűt. Szó sincs tehát róla, hogy a német nép — mint Ulain állítja — egymaga annyi árut szállított volna idegenbe, mint az angol meg a francia nemzet együttvéve. Ellenkezőleg az angol export egymaga mindeddig állandóan nagyobb volt a németnél, nem számítva a gyarmatok jelentékeny kivitelét (csak angol India kivitele az évi öt milliárd korona körül mozog). A német külkereskedelem fejlődése még így is példátlan arányú. S ha ezt az arányt egy „felületes" újságíró túlozná a maga gyors munkájában, akkor nem szólnánk semmit. De az imperializmusnak teljes névvel és teljes fegyverzetttel jelentkező tudós publicistájától joggal várhatnak lelkes olvasói alaposabb és megbízhatóbb munkát. Az értékpiacról. Tekintélyesen megnövekedett forgalom mellett ma is szilárd volt a tőzsdei üzlet iránya. Úgy a kuliszban, mint a korlátértékek mai piacán 10—15 koronával emelkedett kurzus (ú jon. kerültek forgalomba a papírok. Csupán a Déli vasút részvényei hanyatlottak 20 koronával Bécsből érkezett eladások hatása alatt. A helyi piacon jegyezhettük fel a legnagyobb áremelkedéseket. Feltűnően nagy érdeklődés mutatkozik a bányavállalatok papírjai iránt, de pártfogásába vette ma a spekuláció az egy idő óta elhanyagolt tengerhajózási papírokat is, amelyek 20—30 koronával drágultak. A titkárság a következő árfolyamokat jegyezte fel: Bankok: Magyar Intel 1365—1373, Osztrákhitel 894—898, Bosnyák agrár 430—432, Agrárbank 1056— 1062, Fabank 957—963.50, Forgalmi 640—649, Földbirtok 437—433, Hazai 637—642, Hermes 500—561, Ingatlan 750—757, Jelzálog 570—575, Leszámítoló 820 —825.50, Kereskedelmi 6100, Kereskedelmi hitel 282— 283, Magyar bank 960—964, Mercur 363—367, Országos bank 588—585. — Takarékok: Általános takarék 886— 892, Központi 1925, Lipótvárosi 284—291. — Biztosítók: Pannónia 5000—5030, Jég 514, Magyar-francia 560— 566. — Malmok: Borsod-miskolci 1560—1570, Concordia 885—893, Viktória 1810—1820. — Bányák és téglagyárak: Általános kőszén 2130—2150, Aszfalt 113—117, Beocsini 1220—1228, Cement 465—470, Kerámia 700— 705, Kohó 1898—1910, Magnesit 450, Salgó 1281—1298, Urikány 920—924, Szentlőrinci 566—570, Északszén 934—936. — Vasművek: Rima 1177—1185, Csáky 548— 558, Fegyver 1160—1175, Kóburg 590—584, Ganz 4450 —4520, Láng 485—490, Lipták 260—264, Repülő 524, Schlick 512—514. — Közlekedési vállalatok: Adria Államvasút 1063—1057, 8212—814, Vasútforgalmi 08—612. — Különféle vállalatok: Braassói 660—662, Jaróti 637—653, Danica 1128—1120, Légszesz 1290— 00, Flóra 1415—1440, Guttmann 1040—1070, Gázzó 1030—1040, Hal 1595—1605, Klotild 632—630, 7zó 862—870, Fobus 173—177, Gschwindt 2710—2740, Lámpa 033—937, Papír 564—570, Spódium 775—782, Slavonia 985—995, Tröszt 309—310, Pallas 790—800, Telefon 860—883, Chinoin 720, Fatermelő 885—895, Városfejlesztő 885—898, Marosi petróleum 630, Textil 740—734 korona. A katonai vasúti díjszabások felemelése. Régebben jelentettük, hogy a magyar és az osztrák kormány megegyezésével a vasutak díjszabásának általános emelése kapcsán a katonai tarifákat is felemelték. A szeptember elsején életbe lépett katonai tarifaemelés mértéke 50—100 százalék és a Máv a felemelt katonai árudíjszabásból 63—65 millió korona évi bevételi többletet vár. A vámot arany helyett bankjegyekben is lehet fizetni. A hivatalos lap ma rendeletet közöl, amely megengedi, hogy október elsejétől a vámok,nak, vámpótlékoknak és mérlegpénzeknek fizetése aranyérmék helyett az Osztrák-Magyar Bank jelügyeivel i-s történhessék. Külön pénzügyminiszterirendelet szabályosan. A birtokpolitikai törvényjavaslat — mint keretes ,állami irányítás alá kívánja helyesblni az egész birtokforgalmat. Több oldalról felmerült a kérdés, vajjon milyen lesz az a szerv, amelyre az egész ország birtokforgalmának lebonyolítását rá akarják bízni? Milyen terjedelmű és hatáskörű szervezetre van szükség, mely képes az ország 15.000 községében eladásra kerülő birtokokat nyilvántartani, azoknak bomlásáról, forgalmi és munkásviszonyairól meggyőződést szerezni, a vevőket kiválasztani, róluk minden tekintetben kielégítő információt szerezni, az egyes parcellákra kölcsönt folyósítani, a birtokok kezelési módját ellenőrizni, a visszamaradt birtokokban gazdálkodásra berendezkedni és a termékeket értékesíteni? A kételkedőket, akik egy ilyen szervezetnek eredményes működését kétségbevonták, nem nagyon nyugtatta meg az Altruista bank példájára való hivatkozás. Ez a bank hét vagy nyolc éves fennállása alatt mindenféle állami kedvezményeknek a birtokában sem tudta azt az eredményt elérni, melyet egy minden állami támogatás nélkül dolgozó középszerű pénzintézet. Ha az új törvény csak egy, az Altruista bankhoz hasonló vagy annál akár tízszerte jobban működő szervezetre bízza a birtokforgalom lebonyolítását, és mindenki mást kizár belőle, akkor nem a parasztbirtokok szaporítása, nem a kisemberek földhözjuttatása lesz az eredmény, hanem a jelenlegi birtokviszonyok megmerevítése. Jól értesült helyről ezzel szemben arra mutatnak rá, hogy a birtokforgalom lebonyolításánál, különösen pedig a parcellázásoknál, amelyek nagy hozzáértést és tájékozottságot kívánnak, nem akarják a jövőben sem kizárni a magánvállalkozást. Ezután is megfelelő szerepet szántak a pénzintézetek működésének. Ezután is ezeknek az intézeteknek a hivatása volna, hogy az eladó birtokokat a maguk felelősségére megvásárolják, az üzlet lebonyolításának minden munkáját elvégezzék. Csupán egy központi szerv lesz, amely az üzletek lebonyolítását irányítja. Ennek a szervnek lesz a feladata, hogy a tekintetbe jövő szempontoknak, úgy, mint a rokkantvédelmi, szociális és nemzeti szempontoknak az érvényesítésére befolyást gyakoroljon. A központ természetesen részesülni fog a kötelékébe tartozó egyes intézetek hasznában. Az sem bizonyos, hogy minden intézetre nézve, mely parcellázással foglalkozik, kötelező lesz-e a központba való belépés. Csupán bizonyos differenciális kedvezményekkel kívánják az önkéntes belépést előmozdítani. Az a terv, hogy a parcellázások üzletszerű lebonyolítását hozzáértő és nagy tőkeerővel rendelkező intézetekre bízzák, és csupán a legfelső irányítást kívánják a központ útján elvégezni, mindenesetre szimpatikusabb előttünk, mintha egy régi vagy 11 altruista bankra bíznának olyan feladatot, melynek a rtíLisee, Atlantika 1380—1390. végzésére nem egy, hanem száz intézetnek a Déli vasút 100—190. Közúti hozzáértése és tudása szükséges. Csak az a kérdés, milyen lesz az a „legfelsői irányítás" és hogy milyenek lesznek azok az iányelvek, ahelyek szerint a központ kötelékéie tartozó intézeteknek működniök kell?