Pesti Napló, 1918. szeptember (69. évfolyam, 204–228. szám)

1918-09-21 / 221. szám

11 .n­ d­­. -tí.v "­­ Színházi hírek • " (c) Délutáni előadások. A Királyszínházban­­holnap, vasárnap délután először kerül mérsékelt hely­i árakkal a szenzációs sikerű Pillangó főhadnagy színre, amelyen ugyanazok játsszák a főszerepeket, akik az esti előadáson. A Magyar Színházban a Hotel Imperial-t ,adják ugyancsak mérsékelt helyárakkal. Mind a két­­délutáni előadás két és fél órakor kezdődik.­­ (*) Ma van a „Pintyőke" bemutatója a Buda­pesti Színházban. Bródy István pompás operett társu­lata téli vendégjátékait, Walter Koll­ e gyönyörű ze­néjű, rendkívül mulatságos operettjével kezdi meg.­­Vasárnap délután a Hejehuja báró kerül színre a be­­mutató szereplőivel, olcsó helyárakkal, tiz­edszer.­­Holnap, vasárnap és hétfőn este a Pintyőke előadásai, kedden Hejehuja báró, szerdán, csütörtökön ismét a Pintyőke, pénteken Hejehuja báró, szombaton és va­sárnap este Pintyőke, vasárnap délután ismét ft­ott fe­lhajú báró van a műsoron. Jegyek egész hétre előre kaphatók. A pénztár telefonja: József 28­—17. ; (*) Krecsányi bu­csuja a budai közönségtől.­­Sebestyén Géza a Budai Színikor igazgatója, arra­­való tekintettel, hogy annak idején a háború kitö­ltése miatt ez nem volt lehetséges,­­ alkalmat kíván adni elődj­éne­k, Krecsányi Ignácnak, hogy a budai­­ közönségnek búcsút mondhasson. A búcsúzás szep­­teno­ber 30-án este lesz a „Túl a v­agy Krivánon" keretében, mely addig is minden este színre kerül. (*) Budai Színkör: Gombaszögi Irén és Törzs Jenő vendégszerepel a jövő szombaton délután a Budai Színkörben, a Sárga liliomban. (*) A „P'ntyőke" premierje a Budapesti Szín­házban holnap szombaton este fél nyolckor kezdődik. Képzőművészet (*) A Neiujeen­ Szalon csoportkiállítása. Te­kintettel arra a nagy érdeklődésre, mely a Conrád Gyula, Károlyi Lajos, Lénárd Imre és Wagner Géza gyűjteményeiből rendezett csoport­kiállítás iránt meg­nyilvánul, a Nemzeti Szalon igazgatósága minden szerdán délután 5 óráig nyitva tartja a kiállítást. Így azoknak is «nódjuácban van a kiállítást­ megte­kinteni, akik délelőtt nem érnek rá,, mivel más na­pokon csa­k 9 órától 2 óráig van nyitva a kiállítás. Filmszínházak­ba (*) „A fauná m­a 5, 7 és 9 órakor kerül be­boktatásra az Urániában. (*) Fedák és Moissi játsszák a Mozgókép­üszletm mű­során t­ár csak két napig szereplő két szenzációs filmnek főszerepeit. Előadások 5, 7 és 9. U[ -•fa om­- • U (UK Vr': A MAI ELttADÁSOK ! Operaiiv.; Parasztbecsület, Az infánsnő sérletés-I­­ap­ja. (7). Nemzeti Szinház: Faust 7). Vígszínház: Baccarat. (V,8). Magyar Színház: Egy férj, aki mindent tud. (7). Király­ Színház: Pillangó főhadnagy. (7). Városi Színház: Médi. (1 48). Belvárosi Színház: Kék orgonák. (18). Fővárosi Nyári Színház: d. u. Bőregér ('/13); este: Túl a nagy Krivánon. (148). Budapesti Színház: Szombaton Pintyőke, vasárnap délután Hejehuja­ báró. Royal Söskabara: Vígjáték-műsor. (­AB). Fővárosi Orfeum : Négyheti szabadság és a megnyitó műsor. (Vlso). Royal-Orfeum : Varieté és színházi műsor (V-S). Télikert: Winterry mágikus csodái. Operett. "Varieté és táncszántók (7). Ünnep és vasárnap d. u. 1(4). Uránia: A faun; Vérrózsák a hóban! (5, 7, 9). Mozgókép-Otthon : A szerető (Fedák); Égi­ élet álma (Moissi). (5, 7, 9). Beketow-cirkusz; 2 előadási d. tt. S5 félárak, este­­18 vége 10 előtt. % '50: Sjíi arít, -6­ I li ii-rnrr i —i r~—ir I* i­T- -r , -7*11*1 -i 4 T iw 1 i T,t TI­­ VI * t- 1 - 1 KOSSUTH K­l^O; LEVELEI EGY FIATAL LEÁNYHOZ,AZ ISZTENIÍ«» TEMBEM KÖTETÉNEK* OSSZÁGBASZÓLÓ SZENZÁCIÓJA* MIKD EJSTI/TT IS '• Szombat ' i" -: -Ti gr,-; • :ly­en és valószínű, hogy rövid idő m­úlva ismét meg­rkezdheti működését. PESTI NAPLÓ 5918. szeptember 21. 9 KÖZGAZDASÁG Parcellázó intézetek központja A tudós imperialisták. A magyar iperializmus hírlapjában a német imperializmus dicséretét zengi dr. Slain Ferenc kolozsvári publicista. Az újság­cikk a német közgazdaság nagyszerű — valóban nagyszerű — fejlődéséből indul ki. Hogy a német ipar és kereskedelem a háború előtt amerikai mé­retek szerint növekedett, abban egészen igaza van, ez köztudomású. A német imperializmusnak ez a dicsérete azonban azon a kijelentésen épül fel, hogy a német nép ,,a béke utolsó éveiben egymaga annyi árut szállított idegenbe, mint az angol meg a trar in naiv ••! együttvéve". Hát erről szó sincs. e.: rgj .„terikn tévedés, még pedig igan alapos és ha aa im­periu­l-Zamsnak ez a nagy igényekkel fel­lépő publicistája zárójelben Eulenburg aacheni professzorra, mint forrásra hivatkozik, akkor ha­bozás nélkül hajlandók vagyunk feltételezni, hogy nem a kitűnő tudós tévedett, hanem a magyar imperialista, aki legjobb esetben — ezt nem volt módunkban megállapítani — rosszul értette Eulen­burgnak a német külkereskedelem valamely rész­letére nézve tett ilyesféle megjegyzését. Az impe­rializmus publicistájának azonban legalább egy statisztikai kézikönyvben utána kellett volna néz­nie, h­ogy jól érlelte-e meg azt az adatot, melyről azt mondja, hogy „e tény mindennél többet mond, többet a legvaskosabb kötetnél, ezer statisztikai számoszlopnál és többet a legragyogóbb újság­cikknél." A statisztikánál lehet, hogy többet mond az ilyen újságcikk; az a baj, hogy egyúttal mást mond. Azt mondja ugyanis a statisztika, hogy Né­metország 1911-ben 9.5 milliárd korona értékű árut vitt idegenbe, 1912-ben 10.5 milliárd értékűt, 1913-ban 11.9 milliárdot. Anglia — az anyaország egyedül — ugyanezekben az években 10.9, 11.7 és 12.6 milliárd korona értékű árut exportált, Fran­ciaország pedig 5.8, 6.4 és tíjra 6.4 milliárd ko­rona értékűt. Szó sincs tehát róla, hogy a német nép — mint Ulain állítja — egymaga annyi árut szállított volna idegenbe, mint az angol meg a francia nemzet együttvéve. Ellenkezőleg az angol export egymaga mindeddig állandóan nagyobb volt a németnél, nem számítva a gyarmatok je­lentékeny kivitelét (csak angol India kivitele az évi öt milliárd korona körül mozog). A német külkereskedelem fejlődése még így is példátlan arányú. S ha ezt az arányt egy „felületes" újság­író túlozná a maga gyors munkájában, akkor nem szólnánk semmit. De az imperializmusnak teljes névvel és teljes fegyverzetttel jelentkező tu­dós publicistájától joggal várhatnak lelkes olvasói alaposabb és megbízhatóbb munkát. Az értékpiacról. Tekintélyesen megnövekedett forgalom mellett ma is szilárd volt a tőzsdei üzlet iránya. Úgy a kuliszban, mint a korlátértékek mai piacán 10—15 koronával emelkedett kurzus (ú jon. kerültek forgalomba a papírok. Csupán a Déli vasút részvényei hanyatlottak 20 koronával Bécsből érkezett eladások hatása alatt. A helyi piacon jegyezhettük fel a legnagyobb áremelkedé­seket. Feltűnően nagy érdeklődés mutatkozik a bányavállalatok papírjai iránt, de pártfogásába vette ma a spekuláció az egy idő óta elhanyagolt tengerhajózási papírokat is, amelyek 20—30 ko­­ronával drágultak. A titkárság a következő árfo­lyamokat jegyezte fel: Bankok: Magyar Intel 1365—1373, Osztrák­­hitel 894—898, Bosnyák agrár 430—432, Agrárbank 1056— 1062, Fabank 957—963.50, Forgalmi 640—649, Föld­birtok 437—433, Hazai 637—642, Hermes 500—561, Ingatlan 750—757, Jelzálog 570—575, Leszámítoló 820 —825.50, Kereskedelmi 6100, Kereskedelmi hitel 282— 283, Magyar bank 960—964, Mercur 363—367, Országos bank 588—585. — Takarékok: Általános takarék 886— 892, Központi 1925, Lipótvárosi 284—291. — Biztosítók: Pannónia 5000—5030, Jég 514, Magyar-francia 560— 566. — Malmok: Borsod-miskolci 1560—1570, Concor­dia 885—893, Viktória 1810—1820. — Bányák és tégla­gyárak: Általános kőszén 2130—2150, Aszfalt 113—117, Beocsini 1220—1228, Cement 465—470, Kerámia 700— 705, Kohó 1898—1910, Magnesit 450, Salgó 1281—1298, Urikány 920—924, Szentlőrinci 566—570, Északszén 934—936. — Vasművek: Rima 1177—1185, Csáky 548— 558, Fegyver 1160—1175, Kóburg 590—584, Ganz 4450 —4520, Láng 485—490, Lipták 260—264, Repülő 524, Schlick 512—514. — Közlekedési vállalatok: Adria Államvasút 1063—1057, 8212—814, Vasútforgalmi 08—612. — Különféle vállalatok: Braassói 660—662, Jaróti 637—653, Danica 1128—1120, Légszesz 1290— 00, Flóra 1415—1440, Guttmann 1040—1070, Gáz­zó 1030—1040, Hal 1595—1605, Klotild 632—630, 7zó 862—87­0, Fobus 173—177, Gschwindt 2710—2740, Lámpa 033—937, Papír 564—570, Spódium 775—782, Slavonia 985—995, Tröszt 309—310, Pallas 790—800, Telefon 860—883, Chinoin 720, Fatermelő 885—895, Városfejlesztő 885—898, Marosi petróleum 630, Textil 740—734 korona. A katonai vasúti díjszabások felemelése. Ré­gebben jelentettük, h­ogy a magyar és az osztrák kormány megegyezésével a vasutak díjszabásának általános emelése kapcsán a katonai tarifákat is felemelték. A szeptember elsején életbe lépett ka­tonai tarifaemelés mértéke 50—100 százalék és a Máv­ a felemelt katonai árudíjszabásból 63—65 millió korona évi bevételi többletet vár. A vámot arany helyett bankjegyekben is lehet fizetni. A hivatalos lap ma rendeletet közöl, amely megengedi, hogy október elsejétől a vámok,­n­ak, vámpótlékoknak és mérlegpénzekn­ek fizetése aranyérmék helyett az Osztrák-Magyar Bank jelü­gyeivel i-s történhessék. Külön pénzügyminiszteri­­rendelet szabályosan. A birtokpolitikai törvényjavaslat — mint keretes ,állami irányítás alá kívánja he­lyesblni az­ egész birtokforgalmat. Több oldalról felmerült a kérdés, vajjon milyen lesz az a szerv, amelyre az egész ország birtokforgal­mának lebonyolítását rá akarják bízni? Mi­lyen terjedelmű és hatáskörű szervezetre van szükség, mely képes az ország 15.000 közsé­gében eladásra kerülő birtokokat nyilvántar­tani, azoknak bomlásáról, forgalmi és mun­kásviszonyairól meggyőződést szerezni, a ve­vőket kiválasztani, róluk minden tekintetben kielégítő információt szerezni, az egyes par­cellákra kölcsönt folyósítani, a birtokok ke­zelési módját ellenőrizni, a visszamaradt bir­tokokban gazdálkodásra berendezkedni és­ a termékeket értékesíteni? A kételkedőket, akik egy ilyen szervezetnek eredményes működé­sét kétségbevonták,­­ nem nagyon nyugtatta meg az Altruista bank példájára való hivat­kozás. Ez a bank hét vagy nyolc éves fenn­állása alatt mindenféle állami kedvezmények­nek a birtokában sem tudta azt az eredményt elérni, melyet egy minden állami támogatás nélkül dolgozó középszerű pénzintézet. Ha az új törvény csak egy, az Altruista bankhoz hasonló vagy annál akár tízszerte jobban működő szervezetre bízza a birtokforgalom lebonyolítását, és mindenki mást kizár belőle, akkor nem a parasztbirtokok szaporítása, nem a kisemberek földhözjuttatása lesz az ered­mény, hanem a jelenlegi birtokviszonyok megmerevítése. Jól értesült helyről ezzel szemben arra mutatnak rá, hogy a birtokforgalom lebonyo­lításánál, különösen pedig a parcellázások­nál, amelyek nagy hozzáértést és tájékozott­ságot kívánnak, nem akarják a jövőben sem kizárni a magánvállalkozást. Ezután is megfe­lelő szerepet szántak a pénzintézetek működé­sének. Ezután is ezeknek az intézeteknek a hivatása volna, h­ogy az eladó birtokokat a maguk felelősségére megvásárolják, az üzlet lebonyolításának minden munkáját elvégez­zék. Csupán egy központi szerv lesz, amely az üzletek lebonyolítását irányítja. Ennek a szervnek lesz a feladata, hogy a tekintetbe jövő szempontoknak, úgy, mint a rokkantvé­delmi, szociális és nemzeti szempontoknak az érvényesítésére befolyást gyakoroljon. A köz­pont természetesen részesülni fog a kötelékébe tartozó egyes intézetek hasznában. Az sem bi­zonyos, hogy minden intézetre nézve, mely parcellázással foglalkozik, kötelező lesz-e a központba való belépés. Csupán bizonyos dif­ferenciális kedvezményekkel kívánják az ön­kéntes belépést előmozdítani. Az a terv, hogy a parcellázások üzlet­szerű lebonyolítását hozzáértő és nagy tőke­erővel rendelkező intézetekre bízzák, és csupán a­ legfelső irányítást kívánják a központ út­ján elvégezni, mindenesetre­­ szimpatikusabb előttünk, mintha egy régi vagy 11­­ altruista bankra bíznának olyan feladatot, melynek a rtíL­isee, Atlantika 1380—1390. végzésére nem egy, hanem száz intézetnek a Déli vasút 100—190. Közúti hozzáértése és tudása szükséges. Csak az­­ a kérdés, milyen lesz­ az a „legfelsői irányítás" és hogy milyenek lesznek azok az iányelvek, a­helyek szerint a központ kötelékéie ta­rt­ozó intézeteknek m­űködniök kell?

Next