Pesti Napló, 1918. szeptember (69. évfolyam, 204–228. szám)
1918-09-03 / 205. szám
Xeda Unck és azokat a lakók között, még aznap tartoznak Ittoeztadi. _ Az Ujságiró-nap jegyei. Az Ujságiró-napra, a szezon legnagyobbszabású művészmulatsága, amelyet szeptember 10-én, kedden délután, este és éjszaka rendeznek a Nemzeti Parkban, már megkezdődött a jegyek árusítása. Egy jegy ára a Nemzeti Park egész területére 5 korona, felülfizetés nem fogadtatik el. Az álarcosbál páholyaira, az Írók kabaréja, a Nagy Endre kabaré, az Alpesi faluban rendezendő ballett és tengeri háború monstre hangverseny jegyeire előjegyzéseket elfogad a Színházi Élet kiadóhivatala (VII., Erzsébetkörút 26.). Az ütkoronás belépőjegyek, valamint a kétkoronás közélelmezési tombolajegyek válthatók a Színházi Étetnél és A Nap kiadóhivatalában (VI., F teréz-förút 5.), valamint az Újságírók Betegpénztára hivatalos helyiségében (VJ.. Rákóczi-út 10.). Az Ujságíró-nap délután 5 órától éjszakáig terjedő részletes programmját szerdától kezdve falragaszokon hirdetik. „Fáklya-Könyvtár." Ez lesz a címe annak a 4—6 évnyi terjedelmű, népszerűen megirt olcsó füzeteikből " álló sorozatos gyűjteménynek, mely a Fáklya könyvkiadóvállalat kiadásában és Zoltán Vilmos szerkesztésében már szeptember hó folyamán megindul s melynek munkatársaiul a legkiválóbb magyar tudósokat "sikerült megnyerni. Az irodalmunkban hézagpótló gyűjtemény első sorozata most van ,sajtó alatt. Rómar régi hírek. Az óbudai vizmatelepen Horváth Lajos huszonöt éves gépápolónak előírásszerint a főnyomócső zárját vasárnap reggel nyolc órakor kellett volna kinyitni és azután a gépésznek a kinyitást jelezni. A gépésznek azonba tévesen jelezte a zár felnyitását, mire az megindították a szivattyúkat. Horváth csak néhány másodperc múlva vette észre, hogy elfelejtette a zárt kinyitni. A géphez szaladt, de már késő volt, mert a szivattyú több nehéz vasdarabot vágott ki a gépből, melyek a gépápolót súlyosan, megsebesítették. A szerencsétlenül járt gépápolót életveszélyes sérülésekkel a Szent Margit-kórházba vitték. Wohl Izidor tejnagykereskedő Kapás utca 31. számu lakásán súlyos szerencsétlenség történt az éjjel. Wohléknál látogatóba volt rokonuk, Liivy Adolfné, aki Nagytapolcsányról jött látogatóba. Wohlné és Tonyné egy szobában aludtak és este, amikor nyugovóra tértek, nyitva felejtették a gázcsapot. Eszméletlen állapotban találtak reájuk reggel. Mindkettőt a Pajor-szanatóriumba szállították. Állapotuk súlyos. — Varján Gizella huszonöt éves cseléd a Fehérváry-út48. számi szolgálati rérvén a gázcsapot nyitva felejtette. "Eszméletlen állapotban vitték a Rókus-kórházba. •— Házasság. Dr. Nagy Vince, Szatmár város országgyűlési jőviselője hétfőn házasságot kötött Budapesten Szevera Erzsébettel. Bartos János országgyűlési képviselő augusztus 31-én a kistapolcsányi plébániatemplomban házasságot kötött Gálffy Ilonával, Gálffy István főhercegi erdőtanácsos leányával. Gerő Imre tartalékos hadnagy eljegyezte Ujhely úrit, néhai Ujhely Samu takarékpénztári igazgató leányát. — Gyászrovat: Verő Boriska, Verő György író és Margó Célia leánya, 17 éves korában Budapesten meghalt. Kedden délután 4 órakor temetik a kerepesitemető református halottas házából. Dr. Wekerle László nyugalmazott királyi tanfelügyelő, számos bölcsészeti, jogközcsészeti és pedagógiai mű szerzője, ismert Árpádsír-kutató, munkás életének hetvennyolcadik évében Budapesten elhunyt. Temetése vasárnap volt a Kerepesi úti temető halottasházából. Molnár Viktor, a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának laboránsa és az intézetnek ötvenhárom év óta hűséges alkalmazottja- hetvenkét éves korában meghalt, tarka krónika. Szerencsekivonat — Magyar furfang Az üdvözlő táviratokat csak a vihiak tiltották be rendeletileg, de mint minden háborús rendeletet, ezt is kijátsszák már a furfangosak. Egy fővárosi tisztviselő ma megnősült s a kollégái a következő sürgönnyel gratuláltak : „Glück küldje el önöknek mindazt, amire kültségük van." (0 ) * A sikló második osztályában nyolc emiver részére van hely. A jegyszedő már előre elszedte mindenkitől a jegyet, mielőtt beülnének a fülkébe. Elindulásnál benéz, várjon nincsenek-e többen? Kilencen vannak, Egy ur befurakodott még. A jegyszedőnek soknak tűnik a fej s számolni kezd: Egy, kettő, három . . . kilenc. — Kinek van kérem jegye? Az utólag beszállt ur már nyomja is kezébe a jegyet, látszik a sugárzó öröm az arcán, hogy ő először adhatta oda a jegyet, ő biztosan menni fog. A többiek hallgatnak, de megszólal rögtön a jegyszedő. — Akkor tessék kiszállni kérem. — A többiek hahotája között, leforrázva lép ki a fülkéből. Elsiette a dolgot. (B. S.) SZINHÁZ.JVY VÉSZÉT C*) A német színigazgatók filmgyárat alapítanak. Berlinből táviratozza tudósítónk. A berlini színigazgatók, két igazgató kivételével, egyesültek, hogy egy nagyszabású filmgyárat alapítsanak. A szövetkezés folytán az egyesült színházak művészei a filmgyárak részére is játszani fognak, aminek az lesz a következménye, hogy a színészek más filmvállalatoknál nem léphetnek fel. A német színházi alkalmazottak szövetsége is részt vesz az új alapításban, amelybe csupán Reinhardt és Rernauer igazgatók nem léptek be. Reinhardtnak és Bernauernek ugyanis már van filmgyára. Dr. Sz. J. (*) Ambrus Zoltán vidéki körúton. Ambrus Zoltán, a Nemzeti Színház igazgatója, az ősz folyamán nagyobb vidéki körutazást fog tenni. Meglátogatja a jelentősebb vidéki színtársulatok állomáshelyeit, hogy szerződtetés céljából szétnézzen a fiatal színészgenerációban. (*) A Fasor-kabarét bezárták. Vasárnap váratlanul bezárták a Fasor-kabarét. Legfontosabb tagjai másutt voltak elfoglalva. .Rajnai Gábornak a ,,Faust", Vendrey Ferencnek a ,,Médi", Geller Lajosnak és Békési Lászlónak pedig a Belvárosi Színház előadásán kellett részt venni és a kabaré nem tarthatta meg az előadást. Majd jövőre kipótolja. Színházi hírek (*) A Vígszínházban szerdán a „Baccarat" kerül ismétlésre, amelynek reprízét mint valami bemutatót fogadták. Góthné Kertész Ella és Góth Sándor alakításai minden alkalommal a legnagyobb feltűnést keltik. Felvonások végén tizenöt-hatszor tapsolják ki a főszereplőket. Kedden a „Féltékenység" -et adják a nagyérdekű új szereposztásban. (*) Minden este a „Médi" kerül színre a Városi Színházban. A nagyszerű Schubert-operett új otthonában éppen olyan lelkes fogadtatásra talált, mint a nyári szünet előtt a Vígszínházban. Az előadás is éppen olyan tökéletes, mint a vígszínházi, amennyiben ugyanazok a főszereplők működnek közre, mint azelőtt. (*) A „Túl a nagy Krivánon" ötvenedszer. Ötvenedszer kerül ma színre a Budai Színkörben Farkas Imre nagyszerű dalosjátéka, a Tus a nagy Krivánon, teljesen a diadalmas prém IV szereposztásában. Az ötvenedik előadás azonban nem jelent megállást, mert a közönség továbbra is változatlan érdeklődéssel ostromolja a péztárt. Az igazgatóság a jubileum alkalmából 1000 koronát adományozott a krisztinavárosi hadiárváknak. Filmszínházak (- Uránia-színház. Amerikai film mindig különleges attrakció, mert idegenszerű miliője, sajátos jellege újszerűt nyújt az általánosan játszott filmek között. Az Uránia e heti új műsorának nagy képe ilyen különleges amerikai kép. Hallatlanul bravúros részletek egész sora teszi felejthetetlenné a ,,,Jim" című nagyszerű amerikai filmjátékot. A hétfői bemutató közönsége zsúfolt házakat jósol ismét az Urániának ezzel a pompás műsorral. Az előadások egész héten 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. (*) Mozgóképotthon. Éppen nem szokatlan az, hogy közepesfilmet is agyondicsér a reklám. A nagyközönség állapítja meg aztatán a bemutató után, hogy mennyiben felel meg a dicséret a mozgókép tényleges kvalitásának. Három nap óta mutatja be a Mozgókép otthoni a ,,Bohémek" című Murger regénye utánj, készült filmet, amelynek csodás szépségei, művészies rendezése, mesteri beállítása, például szolgálhatnak arra, hogy kell egy művészi nagyszabású mozgóképet készíteni. Nyolc főszereplője, Gys Lédával a gyönyörű művésznővel az élükön tökéletesek. A Mozgóképotthon valamennyi látogatója szóról-szóra aláírja ezt a bírálatot és gyönyörködni fog a „Bohémek" láktatlan szépségében. Meg kell jegyezni, hogy ez a film vadonatúj és egyáltalában nem azonos egy hasonló című másutt régebben már játszott képpel. Ennek témája, szereposztása egyaránt teljesn új. Pásztor Árpád jeles ,,100 ezer koronás ruhá''-ját már méltattuk. A befejezése túlságos drámai; jobb szerettünk volna megbékéltető végjelenetet, a jeles író amerikai fan darabjához. A ,,Pesti Napló" kitűnő aktuális filmreportja egészíti ki a pompás műsort. Hangversenyek (*) Dr. Wülfner Lajos dalestje nyitja meg az idei szezon hangversenyeinek sorozatát szeptember 23-án. A kiváló mester, aki nemcsak mint előadó művész egyedülálló, de mint dalénekes is a legnagyobb, elsőrangú szenzációt nyújt közönségünknek a szezon legelején. (Lyra.) A MAI ELŐADÁSOK : Nemzeti Színház: II. József császár (1ia). Vígszínház: Féltékenység (8). Magyar Színház : A kőszívű ember fiai II. 1849 (8). Király Színház: Pillangó főhadnagy (8). Városi Színház: Médi (8). Belvárosi Színház: Ugyanaz balra, Kék orgonák (8). Fővárosi Nyári Színház: Túl a nagy Krivánon (ötvenedszer (VHS). Margitszigeti Színház: Hejehuja báró 048). Sörkabaré: 8—12 kacagtató műsor. Fővárosi Orfeum: Négyheti szabadság és a megnyitó műsor (8). Royal Orfeum : A szeptemberi műsor (81. Télikert: Operett- és varieté-előadás (88). Uránia: Jim (5, 7, 9). Mozgókép-Otthon : A 100.000 koronás ruha. Bohémek (5, 7, 9) Seketov-cirkusz: Mesés női műsor (148). I PESTI NAPLÓ JiMS. swfptembftr 8. KÖZGAZDASÁG A tőkeemelések korlátozása Nagy, meglepetésben volt ma része azs amikor elterjedt a hír, hogy a kormány felkérte a Magyar Bankot, tekintsen a tervezett 40 milliós tőkeemeléstől, egyúttal azonban értesítette azintézetet, hogy a 20 milliós tőkeemelés ellen nincs semmi kifogása. Ezt az álláspontját azzal okolja meg a kormány, hogy egy rendelet van készülőben, mely csakúgy, mint Németországban, a tőkeemeléseket a háború alatt kormányhatósági jóváhagyástól teszi függővé. Persze mindenki magyarázatát kereste ennek a meglepő kormányhatalmi beavatkozásnak és éppen azért, mivel a pénzvilág erre semmiképpen sem volt előkészítve, mindenféle kombinációnak tág tere maradt. Végül kétféle magyarázat maradt felül. Az egyik és a tőzsdén általánosabban elfogadott felfogás az volt, hogy a két vezető nagybank, mely vezető szerepét főképp nagyobb alaptőkéjének köszönheti, vérszemet kapott a náluk kisebb intézetek hirtelen fejlődése miatt és pozícióját féltve, rábírta a kormányt, hogy egy ilyen megszorító rendelettel siessen segítségükre. Higgadtabb elemek, akik nem akarják elhinni, hogy a kormányt intézkedéseiben ilyen banknövekedési szempontok vezérlik, inkább ama felfogás felé hajlottak, hogy a korlátozás osztrák befolyásolásra történik. Tudvalevő, hogy Ausztriában még a hatvanas évek óta fennálló császári pátens alapján részvénytársaságok alapítása és minden alaptőkeváltoztatás kormányhatósági beleegyezéstől függ. Állítólag Ausztria már egy, idő óta rossz szemmel nézi, hogy a háború előtt hitel tekintetében az ő kegyeitől függő magyar bankok és iparvállalatok a háborús pénzbőség segítségével visszafizették összes adósságaikat és az utolsó két esztendő alatt ismételt sikeres tőkeemelések következtében, egész függetlenül Ausztriától Magyarországon is alakultak bankóriások. Ma éjszaka jelent meg egy botrányosan szövegezett félhivatalos kommüniké, amely bejelenti, hogy a pénzintézetek ezentúl csak a minisztérium előzetes, indokolt esetekben kivételesen megadott engedélyével emelhetik fel alaptőkéjüket. Dadogva, félig érthetően elmondja a kommüniké, hogy egyrészt azért szükséges ez az intézkedés, mert a pénzintézetek az alaptőke felhigításárl térnek ki az adótörvények alól. Másrészt pedig a hadikölcsönök számára akarja rezerválni a kormány az ország tőkeerejét. Ezzel indokolták 1914 augusztusában a londoni Cityben az akkor hirtelen életbe léptetett korlátozásokat. Hogy ha a magyar kormány, mondjuk úgy 1915 körül, amikor az inflációnak előfutárjai jelentkeztek, szintén hozott volna ilyenfajta intézkedést, csak örömmel üdvözöltük volna. De most, amikor tudjuk, hogy a bankjegyforgalom havonként legalább egy milliárddal szaporodik, amikor látjuk, hogy ennek dacára a régi kibocsátási állampapírok folyton emelkednek, anélkül, hogy az újabb hadikölcsönök sikerét lerontanák, igazán nehéz megérteni, miféle magas pénzügyi szempontok azok, amelyek egy ilyen újabb korlátozó rendelkezést tesznek szükségessé. Éppen az irláció és a mértéktelen árak teszik szükségessé a tőkeemelést. Ott, ahol a nyersanyag a békeáraknak ötszörösébe kerül, a befektessek tizenötszörösébe kerülnek, lehetetlen, hogy a régi, aránylag kicsiny alaptőkékkel dolgozhassanak a vállalatok. Utóvégre a tőkeemelés nem valami inkorrekt dolog, egyrészt meg is nézi a cégbejegyző hivatal, másrészt, amennyiben tőzsdén jegyzett papírról van szó, a tőzsdetanács. Ha a® erre vonatkozó rendelkezések bővítésre szorulnának, ám tessék, intézkedjék a kormány. De tiltakozni kell az ellen, hogy minden magasabb cél és szempont nélkül egy újabb hatalmi eszközt csavarjon ki magának a kormány a közgazdasági élettől úgy, amint a birtoki forgalm szabályozásának kérdésében, úgy, ahogy a kényszertársulással kapcsolatban gyakran kimtsftattuk, hogy, ezeknek » pufitezetti és «étersette« •3 P ai-sv 'W, '«•TI'J, 4 S t «I »W -st».