Pesti Napló, 1918. szeptember (69. évfolyam, 204–228. szám)
1918-09-06 / 208. szám
Péntek PESTI NAPLÓ 1918. szetember 16. - ját és Sterk „Császár és Császár" című bohózatát, amely a Budapesti Színházban került bemutatóra. A darabok egy részében Sebestyén Géza is fel fog lépni. ,írója Színházi hírek (*) A Budai Színkör heti műsora. Amióta fennáll a "Budai Színkör, olyan zajos sikere még nemi volt, mint Farkas Imre operettújdonságának, Túl a nagy Krivánonnak. Nem volt operettje a Budai Színkörnek, melynek énekszámait annyiszor ismételték és táncszámait annyiszor újrázták volna, mint ennek a bájos operettnek. Szűnni nem akaró taps kiséri Tamás Benő, Lakatos Ilonka és Fülöp Sándor a kedves tót család mókáit, valamint Pataky Vilma, Pap Manci, Huszár Károly jeleneteit. Az újdonság a Budai Színkör egész heti műsorátbetölti. (*) Király Ernő Budán. A Budai Színkörben szombaton délután Király Ernő, a Király Színház kiváló művésze, Lehár Ferenc világhírű Víg özvegy című operettjében lép fel, amelyben Daniló szerepét játssza. Filmszínházak (*) Uránia-szintház. Még csak e héten kerül bemutatóra Jim, a pompás amerikai filmjáték, naponta 5, 7 és 9 órakor. (*) Mozgókép-Otthon. Páratlan élmény mindenki számára a Mozgókép-Otthon álmslágere, a „Bohémek". Csodaszép fotografálásban elevenedik meg ebben a filmben a bohémélet, száz és száz humoros és megható jelenete az eredeti miliőben, korhű kosztümökkel. S külön csodálatot érdemel a főszereplő Leda Gys megkapó játéka. Stílusosan illeszkedik ehhez a filmhez Pásztor Árpád filmjátéka,. „100.000 koronás ruha.'' Előadások 5, 7, 9 órakor. Képzőművészet (*) A Nemzeti Szalon csoportkiállítása. A Nemzeti Szalonban Löschinger Hugó, Joachim Ferenc, Királyfalvi Károly, Páldy Zoltán, Takádh Béla és Tuszkay Márton gyűjteményeiből rendezett csoportkiállítás iránt állandóan nagy az érdeklődés. A kiállítást sokan látogatják és a művásár is egyre nagyobb lendületet vesz. Vidéki színészet (*) Operaelőadások Fiuméban. Fiuméból jelentik: A Fenicse-színházban szeptember 8-tól kezdődően olasz és szlovén operaénekesek, akik eddig Triesztben szerepeltek, operaelőadásokat rendeznek. Nyolc-nyolc egymás után következő előadásban spinre kerülnek a Pillangó kisasszony, a Werther, a Manón, a Traviata és Higoletto. Mivel most Itáliából nem szerezhetők be kották, a staggione számára a budapesti Operaház adja kölcsön a partitúrákat. A MAI ELŐADÁSOK : Nemzeti Színház: Rómeó és Julia. 0 8). Vígszínház: Baccarat. (8). Magyar Színház: A kőszívű ember fiai. I. 1348. (8). Király Színház: Pillangó főhadnagy (8). Városi Szinház: Médi (8). Felvércsi Szinház: Ugyanaz balra, Kék orgonák (8). fővárosi Nyári Szinház: Tul a nagy Kxivánon (ötvenedszer (VI-8). Margitszigeti Szirtház: Egész héten minden este V-8 és vasárnap délután 4 órakor Hejehuja báró. Telefon 108—08. Serkabaré : 8—12 kacagtató műsor, fővárosi Orfeum: Négyheti szabadság és a megnyitó műsor (8). Royal-Orfeum : Új műsor (8). Télikert: Operett- és varieté-előadás ('A 8). Uránia: Jim (5, 7, 9). Mozgókép-Otthon: A bohémek. A százezer koronás ruha. Előadások kezdete 5, 7, 9 órakor. Seketow-cirkusz ! Uj szeptemberi műsor. (J.L.) NyÍLTTÉR E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. ÚJDONSÁG! Komédia három felvonásban Ára postaköltséggel 2 K 65 fül. Egy ember a hőse a mindvégig érdekes darabnak, aki családi boldogságát is képes kockára tenni a pénzért.Siállitja a ..PESTI NAPLÓ könyvkereskedése. Gyönk.vöt, aranyat a lep.magasaim árban veszek ReicH 7. Nándor, föszlet: Rákóczi-i.. . 80. sz. Klórizlet: Rákóczi-ut 14. Tel. 27-61. Hivásra li.iluszaink gyünyört háló-, ebailla- és írójobil, bor, és mtóett-gurniltúrák jutányos árban MlfftMT Budapest, VI., Teréz-körut " •'jtAndmwrui.mellett ... ... kf áss' JUjL:' A SSkessaelsse^ k©í*láf©zása Az alaptőke-emelések korlátozásáról szóló kft^grányrendelet nagy izgalomban tartja az egész Tff magyar gazdasági világot. Azok a vállalatok, melyek alaptőkéjük emelését éppen most akarták elhatározni és közvetlenül a tőkeemelés effektuálása előtt állottak, a legkínosabb meglepetéssel vettek tudomást a kormány rendeletéről. Azt halljuk, hogy ezek közül többen az illetékes minisztériumokban már ma puhatolóztak, hogyan fogadnák ott tőkeemelő programmjukat ? Nem éppen biztató választ kaptak. Csütörtök délután a Gyáriparosok Országos Szövetsége foglalkozott a kormány rendeletével és mint az ülésről szóló alábbi tudósításunkból kitűnik, az összes ipari szakmák legnagyobb mértékben sérelmesnek találják az érdekeltség megkérdezése nélkül tett kormányintézkedést. A Gyáriparosok feliratot intéznek a kormányhoz és kérni fogják, hogy a rendeletet az ipari vállalatokra nézve helyezze hatályon kívül. A Budapesti kereskedelmi és iparkamara is tiltakozott a rendelet ellen és memorandumot intéz a kormányhoz, melyben a félhivatalos magyarázatban foglalt érveket halomra döntve, a gazdasági szempontból fölötte sérelmes rendelet megváltoztatását, illetőleg visszavonását kéri. Megemlítjük itt, hogy az osztrák hivatalos lap ma reggeli száma közölte az osztrák kormánynak a tőkeemelések korlátozására vonatkozó és a magyar kormányrendelettel nagyjábanmegegyező intézkedéseit.. Ausztriában eddig is engedélyezéshez volt már kötve a részvénytársaságok alapítása és tőkeemelése, de a kormány az alapszabályokba belefoglalva ,bizonyos autonóm jogkört biztosíthatott a társaságoknak arra nézve, hogy alaptőkéjüket meghatározott összeg erejéig egy későbbi időpontban külön kormányengedély nélkül is felemelhessék. A mai napon megjelent osztrák kormányrendelet a részvénytársaságok ilyen autonóm hatáskörbe tartozó tőkeemelési jogát is felfüggeszti és kimondja, hogy ezentúl minden tőkeemeléshez feltétlenül ki kell kérni a kormány jóváhagyását. Az osztrák lapok nagy örömujjongással fogadják ezt a kormányrendeletet és megelégedéssel állapítják meg, hogy ezt a kérdést most már egész egyöntetű módon szabályozta Németország, Ausztria és Magyarország. (A Gyáriparosok tiltakozása) A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatósága csütörtökön délután ülést tartott a tőkeemelések korlátozására vonatkozó kormányrendelet ügyében. Dr. Chorin Ferenc elnök utalt arra a szoros összefüggésre, amely nálunkaz ipari élet és a bankok között fennáll és amely miatt az ipar nem hagyhatja figyelmen kívül, haaz őket támogató hatalmas pénzintézeteknek szolid alapon való további fejlődését megakadályozzák. De közvetlenül az ipar szempontjából is legnagyobb mértékben veszedelmes a kormány rendelete. Megakasztja az ipar fejlődését, lehetetlenné teszi a fejlesztésre szükséges tőkék előteremtésére alkalmas konjunktúrák kihasználását. Hegedűs Lóránd indítványozza, hogy a szövetség írjon fel a kormányhoz, hogy a rendelet az iparvállalatokra nézve hatályon kívül helyeztessék. Ez az intézkedés annálsürgősebb, mert nézete szerint a rendelet az ellenkező hatást fogja kiváltani, mint amelyet a kormány tőle remél, amennyiben a pénz értékének további csökkenését fogja előmozdítani. Veith Béla főleg azt kifogásolja, hogy a kormány ily nagyfontosságú rendelkezést a gazdasági körök előzetes meghallgatása nélkül bocsát ki. Dr. Hirsch Albert szerint külföldi példák ránk nézve nem lehetnek irányadók, nekünk a magyar gyáripar speciális viszonyaival kell számolnunk. Az ipari alaptőkeemelések egészséges fejlődés jelei és arra szolgálnak, hogy az eddig túlnyomórészt nagy hitellel dolgozó iparvállalatok önállósíthassák magukat és a jövőre nézve a pozíciójukat erősítsék. Határozottan tiltakozni kell az ellen, hogy a kormány ebben a tekintetben is ingerenciát akar gyakorolni az iparra. Báró Kornfeld Pál (Hitelbank) a rendeletet helyesnek tartja, csak azt tartja fontosnak, hogy a végrehajtás kellő körültekintéssel történjék. Krausz Simon nem hiszi, hogy a rendelet bármely irányban is segíteni fog a valutásikon. Istgri teintetess lgnagyobb mes. tekben veszedelmes ez a rendelet, mert megnehezíti a sokáig elnyomott magyar ipar önállósági és fejlesztési törekvéseit. Schvarz Alfréd és Szurday Róbert legmelegebben támogatják Hegedűs javaslatát. Weiss Manfréd rámutat arra, hogy a rendelet indokolása gyanánt kibocsátott félhivatalos magyarázatnak egyetlen egy pontja sem helytálló. Az ipar felett az állami gyámkodás és állami beavatkozás máris tovább ment a szükségesnél, ezt tovább fejleszteni fölötte káros és veszélyes. Rechnitz Béla csak azért nem fél e rendelettől, mert nem tételezi fel Szterényiről, hogy iparellenes tendenciáknak tért engedne. Stromszky Sándor és Schrecker Lipót leghatározottabban ellenzik a rendeletet. Báró Kornfeld Móric véleménye szerint csak az a hibája a rendeletnek, hogy nem írja" körül pontosan, mely esetekben köteles a kormány az alaptőkefeiemelést engedélyezni. Báró Kohner Adolf legnagyobb mértékben helyteleníti a rendeletet és annak bizonyítása végett, hogy az a magyar gazdasági élet súlyos megkárosítását fogja maga után vonni, figyelmeztet arra az örömujjongásra, melylyel az osztrák lapok ezt az intézkedést fogadták. A legenergikusabb tiltakozást tartja szükségesnek, mert enélkül a magyar ipar el fogja veszíteni azt a kedvező pozíciót, melyet a háború alatt megszereznie sikerült." Chorin Ferenc elnök a vita eredménye alapján kimondja, hogy az igazgatóság magáévá teszi Hegedűs Lóránd javaslatát és felterjesztéssel for dul a kormányhoz, hogy a magyar iparra "egyhátrányos és káros rendeletet az ipari vállalatokna vonatkozólag feltétlenül helyezze hatályon kivül. " (A Kereskedelmi Csarnok) állásfoglalására következtetni lehet báró Madanissy-Beck Gyulának, a csarnokelnökének ilatkozatából. — A közgazdasági életet korlátozó és megbénító minden rendelkezés csak akkor fogadható el, ha feltétlenül szükséges. Keservesen tapasztaljuk az állami közgazdaság végnélküli hátrányait a háborús viszonyok alatt ott is, ahol azok indokoltsága elől elzárkózni kevéssé lehetett. Nagy veszély az, ha tisztán a kormány bonyonloltjától tétetik függővé, hogy egy tőkefelemelés megengedtetik-e vagy sem? De ezenfelül kétségbe vonom azt a tényt, hogy a kormány jobban tudjon ítélni egy tőkefelemelés szükségességéről vagy szükségtelen voltáról, mint az intézet vezetői. Az üzleteket nem állami bürokratizmussal bonyolítják le. Elhatározások igen gyakran 24 órai döntést igényelnek. Hogyan és ki által fog a kormány a részvénytársaságok tőkefelemelési dolgával és ezzel együtt e vállalatok legbelsőbb ügyeivel foglalkozni? És vállalhatja-e a természetes késedelemért és bizonytalanságért a csak őt terhelő felelősséget? — A rendelet ellen felzúduló közvélemény legkevésbé foglalkozott eddig a kormánynak ama tarthatatlan argumentumával, mely a háborúban megnövekedett részvénytőkék számszeri adataival operál és utal arra, hogy hány száz millióval emelkedtek az alaptőkék 1916-ban, 1917-ben és 1918-ban. Hát a kormány nem tudjaa azt, hogy az a korona, amelyben ma az alaptőkéket kimutatjuk nem ugyanaz a korona, amelylyel a háború előtt rendelkeztünk? Ha egy intézetnek ma 100 millió korona alaptőkéje van, ez ugyanannyit jelent, mintha a háború előtt lett volna 100 millió alaptőkéje? A Hitelbank igen t. vezérigazgatója,J aki, úgy látszik, meg van elégedve a rendelettel, s nem fogja talán rossz néven venni, ha éppen az ő intézete példáján igyekszem illusztrálni azt, hogy mennyire másként áll a hélyzet. A Hitelbanknak 1914-ben 80 millió volt az alaptőkéje, rezervákkal együtt 145 millió a tényleges tőkéje; 1916-ban 401 millióval 120-ra, 1918-ban további 40 millióval, 160 millióra emelte az intézet alaptőkéjét, úgyehogy tartalékaival együtt tényleges tőkéje ma 330 millió. Az emelkedés tehát tényleges tőkében 1911-től máig 185 millió. De hát azóta egy talán nem egészen lényegtelen eltolódás következett be a korona értékében. Gyönyörű türelmi játék kínálkozik, ha valaki a Hitelbank megnövekedett alaptőkéjét a megváltozott árakkal hozza csalásba. A fa ára a békeárak négyszerese, tehát a Hitelbank 330 milliója a faárakkal szemben, csak 82 millió értéket reprezentál. A rúdvas árai 200-ről 84,5-re emelkedett, a 330 millió tehát a vassal szemben 80 milliónál is kevesebb. A szén: 4 , 92-ről 13,20-ra emelkedett, ezzel arányosítva a 330 millió körülbelül 110 milliót ér. Ezt így lehetne folytatni a végtelenségig. E számok láttára minden közgazdaságilag gondolkozó ember érzi, hogy a változott körülmények kényszerűik a részvénytársaságokat arra,hogy számoljanak a korona kisebb vásárlóerejével és növeljék a tőkeerejüket. Csak zárójelben, anélkül, hogy ennek a mai viszonyok között különösebb fontosságot tulajdonítanék, érdemes megnézni azt is, mit ér a 330 millió korona pillanatnyilag Svájcbanés Hollandiában. A jegybank vezértitkárának adatai szerint, megél mém SÜVÖK Ájkm. fel