Pesti Napló, 1918. szeptember (69. évfolyam, 204–228. szám)

1918-09-07 / 209. szám

Szombat Filmszínházak (*) Mozgókép-Otthon. Ma utoljára van ma­ OTon a Mozgókép-Otthonban a Bohémek című csoda­szép filmsláger, a nagyszerű Leda Gys­sel a főszerep­be­n és a 100.000 koronás ruha, Pásztor Árpád kitűnő­­ filmdarabja. Előadások: 5, 7 és 9 órakor. (*) Az Omnia Mozgóképszínház ma délul mutatta be új műsorát. Alvin Neuss, egy rendű izgalmas, megrázó jelenetekben és frappáns fordulat­­okban gazdag dráma. Egy színésznő tragédiája fő­szerepében csillogtatja kivételes színjátszó képességeit és ez alakításával túlszárnyalja eddigi sikereit is. Nem kevesebb érdeklődésre és sikerre tarthat számot a Hozományvadászok című vígjáték is, amelynek fősze­repét a pestiek kedvence, Bella Moys, a legbájosabb és legszebb moziszínésznő kreálja. A MAI ELŐADÁSOK . Nemzeti Színház: A nők barátja. (18.) Vígszínház: A tanítónő. (8). Magyar Szinház: A koszivii ember fiai. II. 1849. (8). Király-Szinház: Pillangó főhadnagy (8). Városi Szinház: Médi (8). Belvárosi Szinház: Ugyanaz balra, Kék orgonák (8). Fővárosi Nyári Szinház: Heidlbergi diákélet (13). Tul a­ nagy Krivánon (1­8). Margitszigeti Szinház: Egész héten minden este 108 és vasárnap délután 4 órakor Hejehuja báró. Te­lefon 108—08. Sörkabaré: 8—12 kacagtató műsor. Fővárosi Orfeum: Négyheti szabadság és a megnyitó műsor (8). Royal­ Orfeum: Új műsor (8). Téftkert: Operett- és varieté-előadás (148). Uránia: Jim (5, 7, 9). Mozgókép-Otthon: A bohémek, A százezer koronás Tuha. Előadások kezdete 5, 7, 9 órakor. Beketcw-cirkusz: Új műsor, délután :S­­esta Y,8, h. u. félárak. FŐVÁROS Épül a kereskedelmi kikötő Báró Sszerényi miniszter leirata A budapesti kereskedelmi kikötő építése — egyike a főváros legrégibb közgazdasági problé­máinak — a megvalósulás stádiumába lépett. Az összekötő vasúti hídtól egészen Erzsébetfalváig, százhuszonhét holdnyi területen épül az a nagy­szabású közgazdasági intézmény, amelynek az a hivatása, hogy a háború­s km­­­r­ át irá­nyuló áruforgalmat lebonyolítsa, a fővárosba, mint kereskedelmi központba érkező árukat elhe­lyezze. A kereskedelmi kikötő építése több részből áll. A Duna mentén húzódó partot a főváros fogja ki­építeni, a kotrást és a Duna medrének megfelelő kiszélesítését az állam már el is végeztette a hadi­foglyokkal. Az állam által végzett munkák közé tartozik a kamarazsilip megnyitása is, itt már meg­indult a hajóközlekedés. Báró Szterényi József kereskedelemügyi mi­niszter most leiratot intézett a fővároshoz és ki­jelentette, hogy az állam tulajdonát képező part­részeket csakis azzal a feltétellel adja át a fővá­rosnak, h­a a város telekkönyvileg biztosítja, hogy az illető telkek csakis a kereskedelmi kikötő cél­jaira használhatók, tehát a főváros által el nem idegeníthetők. A tanács legutóbbi ülésén elfogadta ezt a feltételt és ebben az értelemben felterjesztést intézett a kormányhoz. Egyidejűleg , szeptember 16-ikára nyilvános árlejtést írt ki a főváros hét­száz folyóméter kiépítésére. Ez a hétszáz folyómé­ternyi építkezés a kereskedelmi kikötő egy része lesz. A hatalmas kőfalat a Honvédmenház előtt fogják építeni. Most már semmi akadálya sem lesz annak, hogy a teljes kereskedelmi kikötőt néhány esztendő alatt felépítse a főváros­­i közgazdaság Tőkeemelések korlátozása. Múlt szombaton közös minisztertanács volt Bécsben, ahonnét többek közt az a hír szivárgott ki, hogy a mi­niszterek „nagyfontosságú pénzügyi kérdések­et" tanácskoztak és ezekkel kapcsolatosan meggk­állapodtak „egyöntetű intézkedések­ben". Erbhe Shirt a Pesti Napló is úgy kommen­tálta, hogy »Halvánvalóan valutánk megjaví­tására vonatkozó kérdésekről volt szó, lévén ez a legfontosabb és a legsürgősebb megoldást igénylő probléma a kettős monarkiában. Ma már tudjuk, hogy azon a híres bécsi tanács­kozáson másról volt szó. A tőkeemelések kor­látozásáról, melyet az osztrákok sürgettek és amelynek rendeleti úton való végrehajtásáról cikkor lekötötte magát a magyar kormány. E lekötöttség magyarázza meg azt a merevséget, melylyel a kormány szerencsétlen intézkedé­seihez ragaszkodik. Ezért az elzárkózás min­den helyes, megcáfolhatatlan érv. előtt, me­lyet az érdekelteik nem csupán memorandu­mokban, hanem a miniszterekkel való közvet­len megbeszéléseik során is, felsorakoztattak, hogy ,a kormányt a meglepetésszerűen kibo­csátott rendelet helytelen voltáról meggyőzzék. Azt halljuk, hogy az ügy a parlamentet is foglalkoztatni fogja, mert a képviselők több­sége az egész magyar közgazdasági világgal egyetértésben országos érdekeink szempontjá­ból károsnak és veszedelmesnek tartja a kor­mány rendeletét. Teleszky, akiről eleinte azt beszélték, hogy az ő előzetes megkérdezésével és hozzájárulása után adta ki a kormány sé­relmes rendeletét, a pártkörben állítólag úgy nyilatkozott, hogy a többség nem fedezheti a kormánynak ezt az akcióját. Az ügy aktái te­hát nincsenek lezárva és a tőkeemelések kor­látozására szóló rendelet éppen úgy, mint most a gazdasági világban, a politikai világ­ban is nagy kavarodásoknak lesz még az oka. Az értékpiacról. Tegnapi tőzsdei tudósításun­kat azzal végeztük, hogy a nagy áresések után a kontremin ijedt vásárlásaira jelentékenyen emel­kedtek a kurzusok. A mai tőzsdei üzlet megnyitá­sakor a kontremin még a tegnapinál is nagyobb ijedtséggel fogott hozzá bianco eladásainak fede­zéséhez. Igen nagyarányú üzlet keretében azok, akik tegnap az árhanyatlások láttára eladták a papírjaikat, ma gyorsan visszavásárolták őket. A kulcsz értékek 15—20 koronával emelkedtek, a helyi piac papírjai közül pedig nem egy 50—71­ koronás áremelkedést mutat a tegnapi zárókurzu­­­sához képest. A Kereskedelmi Bank 70, Magyar Hitel, Agrár és Hazai Bank 15, Leszámítoló- és Fabank 10 koronával emelkedett, a Magyar Bank, amelynek elővételi jogát­ 24—25 koronával vásá­rolták, az elővételi díj levonásával 962, az Ingat­lan Bank 30, a Hermes 20, az Általános Takarék 25 koronával magasabb tegnapi zárókurzusánál. A malompapirok 20—50, a szénpapirok 10—30 koronával lettek drágábbak és zárlatkor a legm­a- -gasabb napi kurzusok maradtak érvényben. A tit­kárság a következő árfolyamokat jegyezte fel: Bankok: Magyar hitel 1390—1400, Osztrák hitel 606—918, Bosnyák agrár 448—452, Agrárbank 1070— 1082, Fabank 966—971, Forgalmi 660—653, Földbir­tok 436—440, Hazai 646—655, Hermes 560—575, Jel­zálog 578—583, Ingatlan 758—768, Iparbank 520, Ke­reskedelmi 6140, Kereskedelmi hitel 293—288, Leszá­mítoló 833—842, Magyar bank 960—962, Mercur 370—380, Magyar országos bank 600—604.50 korona. — Takarékok: Általános takarék 900—910, Lipótvá­rosi 289—296, Belvárosi 684—687, Hazai 20650 ko­rona. — Biztosítók: Jég 520—526, Fonciére 875—885, Magyar francia 530, Pannónia 5070—5080 korona. — Malmok: Első budapesti 1560—1570, Borsod-miskolci 1597—1599, Concordia 896—900, Gizella 820—810 ko­rona.­­— Bányák és téglagyárak: Általános kőszén 2765—2785, Aszfalt 115—120, Beocsini 1225—1235, Cement 487—489, Drasche 1140—1150, Kerámia 736 —744, Kohó 1875-1890, Magnesit 458—465, Salgó 1280—1290, Szászvári 1005—1020, Újlaki 745, Urikány 920—935, Kőbányai gőztégla 710—715, Észak 950 ko­rona. — Vasművek: Rima 1180—1194, Csáky 525— 530, Koburg 593—607, Ganz 4320—4340, Ganz villa­mossági 765—746, Láng 490—504, Lipták 270—267, Repülő 552—569, Schlick 512—518, Kaszab 674—685 korona. — Közlekedési vállalatok: Atlantica 13185— 1392, Államvasút 1062—1068, Déli vasút 103—107, Közúti 835—828, Városi 337—333, Vasútiforgalmi 598—603, Franklin 1800—1850 korona. — Különféle vállalatok: Brassói 660—670, Cukor 4340—4360, Ba­róty 631—636, Dani­ca, 1140—1165, Fatermelő 1900— 1915, Fobus 188—185, Goldberser 560—555, Gutt- /­mann 1345—1372, Gázizzó 1060—1100, HAI 1650­-­ 1630, Hungária trágya 940—945, Schwartzer 455— 465, Klotild 680—665, Izzó 860—875, Lámpa 950-960, Nasici 3360—3340, Olaj 1008—1015, Pipir 524— Már­ffi 280—790, tilaxonia Tröszt 312—316, Textil 750-760, Temesvári szesz 900—015,­ Temesvári sör 1365—1375, Gummi 1205—1210, Chi­j nein 720- 739,­ Fa­termelő 900—915, Városfejlesztő 890—910, Légszesz 1170—1130, Marosvásárhelyi pet­róleum 640—643 korona. Üvegbeszerzés a bet­onthordókhoz. Amikor a Napló pár hónappal ezelőtt felhívta az illet­­tékes körök figyelmét, hogy gyorsakcióval még le-l­hetne az idei hordóhiányon segíteni, ha a kormányt előmozdítja a betonhordók építését, — az volt az illetékes körök válasza, hogy már késő. Az 1919. évi termés még messze Vali. De már most, jóelőre figyelmeztetnek szakkörökből, hogy ha a kormány­ nem gondoskodik már most a betonhordókhoz való üvegszükséglet biztosításáról, akkor jövő évre sem lesz el­er­­endő hordó a bortermés befogadá­­sára. * Ma még lehetsé-­ ges VO.IM Németországból a betonhordókhoz való­­ üveget beszerezni, igen valószínű azonban, hogy jövő tavasszal már a német üveggyárak túlterhelt-,­sége miatt lehetetlen lesz a szetonhordókhoz való­ üvegmennyiségnek a biztosítása. Attól tartunk,­ hogy illtékes helyen ezzel az előterjesztéssel is csak­ akkor fognak foglalkozni, amikor késő lesz. Nemzetiségi törekvések a bécsi pénz-­ piacon. Bécsi tudósítónk jelenti, hogy az osz­­­trák pénzpiacon mind feltűnőbb módon mu­­­tatkoznak bizonyos , nemzetiségi törekvések"­ szimptomái. A különböző nemzetiségek­ finan-­­ciális tevékenysége főleg a záloglevelek és a községi kötelező piacán lép előtérbe. Az ausz-­­triai németek a német intézetek zálogleveleit,a német városok kölcsönkötvényeit vásárolják különös igyekezettel, a csehek a cseh papíro­kat, a lengyelek lengyel értékeket vásárol­nak. Az ausztriai németek féltékeny gonddal ügyelnek, hogy az ő záloglevelük koronaér-­ téke ne maradjon a cseh záloglevelek árfo­lyama alatt. Sokkal több ambícióval feküsz­í­nek bele ebbe a programoiba, min­t az állam­papírok és különösen a hadikölcsönök vásár-­­lásába. Ez az oka, hogy az osztrák hadiköl-­ csönök kurzusa nagyon alacsony. A 1 százalé­kos német vagy cseh záloglevél árfolyama jó­val magasabb, mint az 5 és fél százalékos há­borító kincstári jegyeké. Minap megírta a Pesti Napló, hogy, a magyar hadikölcsön-cím­­­letek­­—9­ százalékkal magasabban állanak,­ mint az ugyanolyan kamattípusú osztrák kincs­tári jegyek. Körülbelül ugyanennyivel drágáb­, bak a különböző nemzetiségű záloglevelek és kpeségi kötvények is. A nemzetiségi, szeparat­­sztikus érdekek közt háttérbe szorul az osz­­­trák állami érdek. A bosnyák szivatermés. A bosnyák szilvater­m­és központjában, Brcskában a szilvatermelő­k és az érdekelt vállalatok a napokban értekezletet tar­tottak. Ez alkalommal megállapították, hogy Bosz­niának az idén rendkívül dús szilvatermése lett,­ ugy hogy­ nem túlságos optimizmus mellett is­métl millió métermázsa termésre lehet számítani. Eb­ből­ a mennyiségből 900.000 métermázsát aszalásra, 150.000 métermázsát lekvár készítésre és 500.000­ métermázsát szilvapálinka készítésére kívánnak­ felhasználni. A többi mennyiség a friss állapotban való fogyasztás céljaira fog szolgálni. A nyers-­ gyümölcs forgalmát Bosznia és Hercegovina terü­­­letén nem fogják megszorítani, a határon keresz-j­­ül azonban csakis közvetlen fogy­asztásra friss állapotban és legfeljebb 30 kg. súlyú edényekben engedik a szilvát kivinni, hogy­ az ipari feldolgo­zás az ország területén belül történjék. Az aszalt-­ szilvát, a lekvárt és a szilvapálinkát kompenzáció ellenében fogják a magyar illetve az osztrák kor-­ mány rendelkezésére bocsájtani. A szilvapálinka készítésből rendkívül nagy financiális eredményt várnak. Ez nem lesz központosítva, hanem maxi-­ mális árak mellett engedik szabad forgalomba.­ Különösen az Ausztriaira és Németországba irá­nyuló kiviteltől várnak nagy pénzügyi eredményt.­­„A tönk szélén álló földbirtokosok." A zemp­lénvármegyei gazdasági egyesület gyűlésén gróf Andrássy Sándor indítványt terjesztett be, hogy a tönk szélén álló bérbeadók megmentése érdeké-­­ben intézzen az egyesület feliratot a kormányhoz.­ Elviselhetetlen a teher, melyet az épületek fenn-­­­artása ró a birtoktulajdonosokra. A bérlők a föld­ termőképességét a végsőkig kihasználják. A kor­mánynak kell az alkalmas intézkedésekkel az igaz­ságtalanul sújtott birtokosok megmentéséről gon­doskodni. A választmány az indítványt elfogadta, azt nem fejtették ki, hogy mi módon kíván­a tönk szélén álló birtokosokat megmenteni. A bécsi tőzsde, Bécsből telefonozzák, hogy a Budapestről érkezett megnyugtató hírek ott is m­egjavították a tőzsde üzleti irányát. A vezetői kulcsz értékek 8—10 koronával emelkedtek és ugye itt, mint a korlátértékek piacán a papirok csaknem jöttói Jssfeí&táfe .tepfilmi. úrvesztestéginteti ! * A főváros ipari szövetkezetének ujj vezetője. A főváros által létesített kisipari hitelszövekeze­tek igazgatója, Pinterits Károly törvényszéki könyvszakértő megvált állásától, mert kifogásolta a hitelnyújtás szigorúságát. A szövetkezet új igazgatójának Szél Jenő kereskedelmi iskolai ta­nárt nevezte ki a tanács. * Másfémilliós túlkiadás a fertőtlenítőnél. A főváros közegészségi ügyosztálya előterjesztést ké­szített, amely szerint a fertőtlenítő intézeteknek 1.650.000 korona póthitelre­­van szükségük. Az óriási túlkiadás okául a katonai fertőtlenítéseknek megnövekedését, a munkabér és az anyagárak emelkedését jelölte meg az ügyosztály és reméli, hogy a többletet a katonai kincstár fogja meg­téríteni. A fertőtlenítő, intézetek bizottsága a pót­hitelt f­edélyezte. PESTI NAPLÓ 1918 szeptember 7. 9

Next