Pesti Napló, 1919. január (70. évfolyam, 1–27. szám)

1919-01-30 / 26. szám

Tavaszi derengés 'A három hónapos vastag, fekete, átdatlan sötétség után az első derengés az a párisi radiogram, amely visszainvitálja a demarkácionális vonalak mögé a cseh, a roménn, a szerb hódítókat. Nem szédülünk meg a boldogságtól, mert hiszen ez még mindig nem jelenti az ország történelmi határainak helyreállítását. A demarkácionális vonalon itt is laknak magyarok, igen nagy számban és kétségbevonhatlan többségben, bárhogyan is igyekszik az idegenek által sebtben csinált annexionista statisztika ezt a körülményt meghamisítani. Magyarok élnek az ideiglenes demarkácionális vonalon túl és élvezik a balkáni botbüntetéses kultúra felsőbbrendű áldásait és azokat a raffináltan kegyetlen testi kínzásokat, amelyek a román műveltség és politikai kapacitáció gyengéd eszközei voltak a francia-cseh bankpolitika és az oláh bojárimperializmus győzelmének ez angyali világában. És mégis... A hódító jugoszlávok már még sem bizakodhatnak abban, hogy véglegesen az övék Fiume, kereskedelmi életünk ez egyetlen óceáni kapuja, annyi sok évszázad felhalmozott magyar munkájának gazdag tárháza. Torontál- és Temes megyékben — így jelentik — nyugati entente-csapatok fogják ideiglenesen reprezentálni az állami főhatalmat. Bojár tisztek, akik győzelemrészetten tegnap még arról daloltak, hogy hódított Nagyváradon, Debrecenen is túl a Tiszában fogják megitatni lovaikat, most kénytelenek szabadonbocsájtani Apáthyt, akit elfogtak olyan kegyetlenül és olyan igazságtalanul, mint csak egy mártírt lehet. Talán a kassai cseh rémuralmat is emberségesebb olasz megszállás készül felváltani és már nem számít a világrend elleni főbenjáró bűnnek, ha meg akarjuk menteni a salgótarjáni szénbányákat, hogy a vonatott továbbra is a magyar falu ennivalóját vihessék a magyar városba, hogy világíthassuk utcáinkat, szénnel tömhessük a gyárkazánok gyomrát. A magyar szénnek ujya joga van arra, hogy kenyeret adjon a magyar munkásnak. Talán mégis lesz igazság a világon ? Úgy látszik, hogy a Wilson apostoli igazságérzése, a Lloyd George a legtisztább, humanizmustól átivakodott demokráciája, mégis csak legyőzte a nyers bosszú érzetét, a kizsákmányoló imperializmus beteg étvágyát, a győzelemtől részegeknek azt a féktelen indulatát, amely körülbelül akkora felfordulást akart Európában, mint aminőt itt valamikor a népvándorlás okozott. Az angolszász fajta műveltsége és fegyelmezettsége, ugyanaz, amely megnyerte a háborút és megmentette az elítélt Franciaországot, most rendet teremt a békekonferencián is. Amerika és Anglia megmentik a fehér faj életét és kultúráját, ez látszik abból a határozottságból is, amelylyel Anglia a japánok ázsiai vilkövetelésével szemben Amerika pártjára állt. A történelem újra vízválasztóvonalhoz érkezett És ha igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a világháború csak befejezése volt annak a rettentő krízisnek, ami elkezdődött az orosz-japán háborúval és az amögött lappangó angoljapán szövetséggel, akkor igazuk van azoknak is, akik egy új korszak születését várják a párisi konferenciától. Anglia lazsírozza a számára már értelmetlenné vált japán szövetséget és Amerikával fog össze, hogy legyűrje egyformán az entente kültagjainak boszuimperializmusait, az anarkiát és a sárga fajta veszedelmes terjeszkedését. Wilson és Lloyd George, az igazságosság és a demokrácia fogják győzelem és vereség vérözönéből megmenteni a fehér ember békés kultúráját. A wilsoni eszme, a népszövetség, a nemzeteken felül álló igazságosság és jogérzés fognak talán visszaadni nagy darab magyar földterületeket a demokratikus magyar nepállamnak. Hangsúlyosan mondjuk ezt, mert a demarkácionális vonalon inneni Magyarországot a demokrácia szerezte vissza és nem az a reakciós nacionalizmus, amely sosem is akart komekny fegyveres ellenállást, csak a védelmi háború látszatát szerette volna fölkelteni azért, hogy egy háború rendkívüli eszközeivel taposhasson a magyar demokrácián, Wilson és Lloyd George ez igazi szövetségesén. A legújabb események hatalmas igazolása Károlyi Mihály köztársasági elnöknek, aki egy álszihenet legzordabb napjaiban is fanatikus hévvel védte a demokrácia és a jog álláspontját. Csak ez volt, csak ez lehetett a helyes. Legyőzött ország csak a jogban bizakodhatott, az'igazságosságban. A patrisi radier gramm az igazságosság hirnöksége volt, a győztes nyugati demokrácia bizalmi szavazata a magyar demokráciának. Még nem teljes a diadalunk. Szenvedéseinknek még csak egy része múlt el. De azon a napon, amikor, a cseh-szlovák brigádnak takarodót fújnak az Elbától az Ipolyig, lehetetlen, hogy — sötét, kormos téli éjszaka múltán— ne érezzük a tavasz derengését. fi JÖU •y HOrv .t&fl / Budapest, 1919 70-ik évfolyamuk szám. Csütörtök, január 30 ELŐFIZETÉSI ÁRAKi Egész évre 88 kor. — fill Fél évre _ 44 i — « Negyedévre 23 * — « Egy hóra— 7 80 c Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 30 fillér. TI NAPI SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL Budapest, Rákóczi-út 18. TELEFON! József 62—30, 62—31, 62-32, 62-33, 62—34. Nyomda: 54—39. Felelős szerkesztő: József 62—36. Igazgatóság: József 62—85. P ^ LEGÚJABB t^ (TÁVIRATOK ÉS TELEFONJELENTÉSEK) Wilson pártatlan hatalmak védnöksége alá akarja helyezni a vitás területeket — Amerikai lapjelentés Wilson tervéről — Elzász-Lotharingiára nem vonatkozik ez a megoldás — A német gyarmatok protektorátusát Amerikának ajánlotta fel Anglia Newyork, január 29. (Szikratávirat) Az Evening Post-nak jelentik Párásból: Wilson elnöknek sikerült valamennyi nagyhatalom beleegyezését megnyernie ahhoz az elvhez, hogy az összes meghódított területeket, Elzász-Lotharingia kivételével, nemzetközivé tegyék. Ez egyértelmű azzal a brit tervvel, amelyet legelőször Smuts tábornok hirdetett, hogy a népek szövetsége jelölje ki azt a nemzetet, amelynek feladata az, hogy felügyeletet gyakoroljon bizonyos területek felett, nem külön, hanem közös érdekek szempontjából. Elek szerint Németország afrikai gyarmatait a népek ligája Nagybritanniának engedheti át, mint a liga megbízottjának. Öt év múlva, vagy más meghatározandó idő eltelte után a liga más megbízottat jelöl ki, különösen ha az illető nép óhajtja a változást. Ez a rendszer a csendes-óceáni szigeteket, továbbá az adriai területeket és más oly területeket, amelyek e pillanatban érdekösszeütkötések tárgyai, a népek ligájának ezen rendelkezése alá vonja. Wilson világosan kifejtette a bizottság előtt, hogy Amerika nem óhajtja, hogy bármely területre nézve is megbízottnak jelöljék ki,, ha csak feltétlenül nem az a meggyőződése, hogy ez a civilizáció érdekében történik. Az angolok sürgették, hogy Amerika vállalja az Örményország és délkeleti Afrika egy része fölött való felügyeletet, de Amerika határozottan óhajtotta, hogy más nemzetet válasszanak. A megbízatás elve szerint a megbízatással felruházott nemzetnek kötelessége lesz, hogy kereskedelmi szempontból minden nemzettel szemben a nyílt kapu politikáját kövesse és ne legyenek kizárólagos jogok, kivéve azokat, amelyek szükségesek a félcivilizált területek hatályos igazgatására. Az amerikai bizottság szemmel láthatóan meg volt elégedve a konferencia utolsó két napjának eredményével. Newyork, január 29. (Szikratávirat) Párisból jelentik: Wilson elnök ma délután hosszasan értekezett Orlando olasz miniszterelnökkel, aki előtt kifejtette az Egyesült Államok álláspontját a dalmát kérdésben és a keleti problémák tekintetében.