Pesti Napló, 1919. március (70. évfolyam, 52–76. szám)

1919-03-18 / 66. szám

4 Csütörtök PESTI NAPLÓ 1919. március 27. o. — Bácskai lakodalom. Mintha valami mesét hallanánk, amikor ezt a szabadkai hírt olvassuk. A minap a Fehértemplom melletti Varázsliget egyik jómódu gazdájának fia, Markovics Milutin a lako­dalmát tartotta. Hétszáz vendég volt jelen s a házi­gazda egy ökröt, két­ tinót, két hízott sertést, öt ma­lacot, sok libát, kacsát, pulykát öletett le erre az alkalomra. A lakodalom öt napig tartott. — A posta- és telefonigazgatás különválasztá­sát követelik Bécsben. Bécsből jelentik. A táviró-és távbeszélőalkalmazottak műszaki egyesületei­nek szövetsége, valamint a postai alkalmazottak szakszervezetének tagjai tegnap délután közzétet­ték a két szervezet követeléseit. Elsősorban a postaigazgatásnak a távíró- és telefonigazgatástól való elválasztását, az utóbbinak alapos megrefor­málását, a bizalmi férfiak elismerését, a nyolcórai munkaidőt, a kötelező beteg- és balesetbiztosítást, a rangosztályok rendszerének megszüntetését, a szolgálati időnek harminc esztendőre való leszál­lítását és a fizetésrendezést követelik . Feloszlatták a Képzőművészeti Tanácsot. A közoktatásügyi miniszter az utoljára 1908. év­ben megalakult Magyar Országos Képzőművészeti Tanácsot feloszlatta és a tanács hatáskörébe utalt ügyek vitelét ideiglenesen Kornstock Károlyra, a szépművészeti ügyek kormánybiztosára bízta.­­ A szellemi munkások állásközvetítőjé. A Had­viselt Szellemi Munkások Országos Egyesülete fel­hívja figyelmét a munkaadó vállalatoknak, hogy az egyesület állásközvetítő osztálya (József­ utca 48. sz.) minden szakmában kiválóan képzett megbízható erő­ket állít rendelkezésükre. _ A bérkocsis-sztrájk vége. Hat napi sztrájk után vasárnap megbékültek a bérkocsisok a tulaj­donosokkal és kollektív szerződést kötöttek. Az egyfogatú kocsikat hajtó kocsisok a taxaméter által mutatott bevétel harmincöt százalékát kapják, de­ ebből naponkint öt koronát visszafizetnek a tulajdonosoknak a segédmunkások részére. A két­fogatú kocsikra nézve tizennégy napon át meg­figyelik a bevételeket és ezen az alapon kezdik meg újból a tárgyalásokat. A számozatlan kocsikon a hajtók havi 900 koron­át kapnak, a felmondási ide­jük pedig nyolc h­ét. A magánfogatok kocsisai heti 300 koronát követeltek, amit a tulajdonosok hatvan százaléka megadott, míg a többi inkább lemond a kocsitartásról. — Magánmérnökök gyűlése. A Magánmérnökök Országos Szövetsége vasárnap d. e.­tartotta évi rendes közgyűlését, amelyet Schiffer Miksa elnök nyitott meg, vázolván azt a fontos szerepet, amely a magyar mérnökségre a kialakuló új társadalomban vár. Szé­kely Sándor mérnök, mint a közgyűlés ünnepi szó­noka méltatta ezután március tizenötödikének jelentő­ségét. Az évi jelentés és a számadások elfogadása után választások következtek. — Előkelő hölgyek­kel kölnivizet hasz­nálnak. — Házasság. Rabinovsky Marius és Stricker Olga március 16-ikán h­ázasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) Koch Richárd építész házasságot kötött Somlyó Margit úrnővel. (Minden külön értesítés helyett.) Neumann Arnold eljegyezte Fürth Lenkét Buda­pesten. Neuburg Károly és neje, szül. Székely Róza e hó 15-én ünnepelték házasságuk huszonötéves évforduló­ját. — Gyászrovat. Hans Mór nyersbőrkereskedő e hónap 17-én meghalt. Temetése kedden délután háromnegyed három órakor lesz a gyászházból (VII., Wesselényi­ utca 16). Linder György volt országgyűlési képviselő, hét­re virradó éjjel, rövid szenvedés után meghalt. Linder Béla volt hadügyminiszter édesatyját gyá­­szolta az elhunytban. Temetése szerdán délután há­rom­ órakor lesz a kerepesi­ úti temető halottas­házából. .­­. Kunitzer Manó kilencvenegy éves korában Bécs­ben meghalt. Az elhunytat két fia: Kunitzer Alfréd, a Schlick-Nicholson gépgyár igazgatósági titkára és dr. Kunitzer Róbert newyorki orvostanár, valamint kiter­jedt rokonság gyászolja. = Vadászfegyverek, pisztolyok engedély ellené­ben kaphatók Radó fegyverüzletében. Egyetem-tér 5. = Influenza, mandulla-gyulladás, gége- és torok­hurutok legbiztosabb óvszere az Anacot-pasztilla. Gyógytárakban 2 korona 20 fillér. = A Wágner-féle tárogató­ iskola nemcsak táro­gatóra, hanem kottára is megtanít bárkit a legrövi­debb idő alatt. Ügyes példákkal magyarázza az is­kola, miként kell kottát olvasni és tárogatózni úgy, hogy tanítóra egyáltalán nincs szükség és mégis gyorsan tanulunk. A Wágner-féle tárogató iskola gyönyörű új magyar népdalokat és régi kuruc dalo­kat tartalmaz, de azonkívül más zenedarabokat is. Hat koronáért kapható minden papír-, könyv- és zeneműkereskedőnél, vagy a kiadónál, Wagner hang­szeráruházában. Budapest, VIII., József-körút 15. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET (*) Bemutató a Medgyaszay­ Színházban. A Medgyaszay-színház a maga disztingvált közönségét pompás és finom márciusi mű­sorral lepte meg hét­főn este. Első helyen Lengyel Menyhért Névaparti estély című egyfelvonásosát illeti az elismerés. Me­rész kézzel kap ki a mai idők legizzóbb problémájá­ból egy forró jelenetet. Levitézlett arisztokrata nők és arisztokraták, akik az utca sarkán cipőt tiszto­gatnak, titokban estélyre jönnek össze megőrzött elegáns ruháikban, hogy egy kissé a múltnak élje­nek, amikor még Atyuska nagy volt és uralkodott. Ám rájuk tör egy forradalmi katona, aki el akarja vinni az egész gyanús társaságot a rendőrségre. Az estélyt adó hercegnő — jelenleg csipke­ ügynök — emberi hangon beszél a bolsevikivel és úgy meg­lágyítja a jószivü muzsikát, hogy még ez menti meg végü­l a társaságot. Eb­­ben a darabban nincs állásfoglalás, ellenben csalhatatlan színpadi érzék, amely az este legforróbb sikerét hozta meg a szer­zőnek. Kevés vonással ily biztosan megalkotott dol­­got ritkán lehet látni a mi színpadainkon. Ferenczi Sári Apolló bajusz­ című vígjátéka kel­lem­es öt­lettel egy darab Ferenc császár koraibéli Bécset ál­lít be. Megérdemelt sikere volt, úgy hogy a hívá­sokra és tapsokra mag­a a szerző is megjelent. Igen bátran és szimpatikusan viselkedett, ami annál na­gyobb szó, mert tudtunkkal nálunk ő az első női szerző, aki szembe mert nézni a publikumával. Mind a két darabban Bajor Gizi, a Nemzeti Szín­ház kiváló művésznője bebizonyította, hogy in­timebb színpadon talán még jobban érvénye­sül finom, érzésekkel vibráló és forrongásban lévő művészete. Egy Offenbach-operettel („Kivül tági­sabb" — Le mari á la port©) is kedveskedett a színház a halhatatlan­­Jaques tisztelőinek. Balogh Ernő nagy tudással és lelkesen dirigálta ezt az elő­adást, amelyben Kruyswyk Anny, Palotay Árpád, Járay Sándor és a debütáló­­Járay Böske kitűnők volta­k. A három darab köré a magánszá­mok dús koszorúja fonódott, amelynek legszebb virágait kétségtelenül Medgyaszay Vilma, a magyar beszéd­nek és éneknek éz az istenadta tehetségű művésze kötötte. (*) „A közönség művészi előadásokat rendező szövetsége". Néhány nappal ezelőtt jelent meg a főváros utcáin egy plakát, amely nem kis feltűnést keltett még a mai plakát­ rengeteg felírásai között is. Röviden előadták rajta, hogy „A Közönség Mű­vészi Előadásokat Rendező Szövetsége'' címen tár­sulatot óhajtanak alapítani, szóról-szóra így: az A színházi vállalatokkal szemben a közönség érdekét és művészi igényét szolgáló kritikai ellenőrzést gya­korolja, önköltségi áron rendez művészi előadáso­kat, hangversenyeket, irodalmi és kritikai estéket. Színház, mozgókép és hangversenyvállalatokat ala­pít, melyeknek tulajdonosa a közönség. Küzd a mű­vészetteremtette ideális javak igazságos elosztá­sáért." Mindezt pedig a három koronás és egy ko­ronás belépődíjakból. Ma este azután meg is tar­tották az alakuló értekezletet a régi országházban, amelynek lefolyása kevéssel maradt a boldogtalan Hadik Karola ismert szocialista előadása mögött. Pilisi Lajosnak — nem érdemelte meg szegény — gyönyörű márciusi írásával kezdte meg az előadást a Nemzeti Színház egy új tagja, Várkonyi Mihály. Nagy szomorúság volt hallgatni Pilisi igaz, szép és halk szavait, amint az egybegyűlt százhúsz ember­nek, harminc varróleánynak és harminc más kis­asszonynak — mindegyikük előtt ott fénylett a di­vatos moziszínész képe — nagy hangon deklamál­ták a halk és finom szavakat. Ezután kezdődött a beígért vita­est. Egy Kálnoki Lajos nevű egyén emelkedett szólásra és miután bejelentette, hogy a Hitel című szaklap munkatársa és ekként valószí­nűen hivatása van szólni szini ügyekben, hosszas értekezést olvasott fel arról, hogy már Kálmán ki­rály megmondta, hogy a magyar színházaknak nincs kritikájuk. Egy Ságodi nevű mérnök állt föl ezután, aki meg azt hangoztatta, hogy magyar zeneélet nincsen és ezen csak úgy lehet változtatni, ha az itt jelenlevő közönség művészi előadásokat, rendező szövetséggé tömörül és maga veszi kezébe a jövő zenéjét. Mind a két úr nagyon rossz véle­ménynyel volt a színházakról, írókról, színészekről és újságokról általában. Beszédüket gyakorta za­varta meg a rejtett tehetségek ujjongó csatakiáltása, akik között állás nélkül álló segédszínésznők és a színi­pályának most élő fiatalemberek vitték a ve­zérszerepet. Egyszerre kitört a szónokokból mind­ama elnyomás, amiben a zord színházak és újsá­gok részesítették őket. Kijelentették, hogy a színhá­zak és az újságok egyaránt avatatlan emberek ke­zében vannak, akik pénzért nyomják el az ekfajta tehetségeket. Erre tört ki a botrány. Lehetetlen kiabálás keletkezett, mindenki beszélni akart, a jobboldalon egy hadnagy, aki egy eddig ismeretlen és kiadatlan angol, olasz és francia nyelven meg­jelent szociológiai könyv szerzőjének mondotta ma­gát, a színházak szocializálásáról beszélt, egy kó­ristanő kijelentette, hogy neki Berlinbe kellett menni érvényesülni. Szemközt, oldalt és jobbfelől mindenütt szónokok szóltak, akik kifejtették a ma­guk véleményét a Színházakról és általán- közben szorgalmasan mentek el a jelenlevők, de ez nem zavart egy Fejes nevű szónokot abban, hogy ki ne jelentse, hogy Magyarországon nem tudnak ren­dezni. Minderre pedig csak egy orvoslás van, ha a jelenlevők megalkotják a szövetséget és kivívják a színházaknak és a maguk tehetségének szabadságát Ezer szerencse, hogy ötvenen sem voltak már a te­remben, amikor vívni kezdték a színházak, mozik, kabarék és mindennek a szabadságát, ami a művé­szethez tartozik és mindegyiknek akadt már re­szortminisztere is, amikor aki tehette, eltávozott. Eltávoztak azelőtt, mielőtt megtudták volna, hogy mi lesz a pénzzel, ami a három és egy koronákból kétszáz egynéhány korona értékben összegyűl!» Akik együttmaradtak, elhatározták, hogy kisajátít­ják vele a magyar színházakat. Verekedés csak ké­szült. Hadijelentés: lényeges csatározás nem tör­tént. A szövetség megalakult. (i. j.) (*) Orgonaest, Antalffy-Zsiross Dezső mai orgonaestjének grosse piéce-e Franck Piéce he­roique-je lett volna. Érdekes, de erre nem elég­súlyos mű. Különben változatos m­űsolrának keretében saját szerzeményeiből dalokat (Závodszky Zoltán jó előadásában) és két orgonaművet mutatott be. Ezek közül a „Hajnali felhők vándorlása" a figye­lemreméltóbb; a közönség a másikat a „Karácsonyi dalocská"-t ismételtette meg. (*) Ady-emlékünnep Székesfehérvárott. A szé­kesfehérvári Városi Színházban vasárnap délelőtt Ady-emlékünnepélyt rendeztek. Dr. Kerekes Lajos polgármester megnyitója után Rozványi Vilmos Ady lírájának különállóságát méltatta. Kázmér Ernő Ady­ról, az emberről, életéről, szenvedéseiről beszélt. Forgách Erzsi Ady-dalokat énekelt, Krausz Mihály zeneszerző saját Ady-siratóját játszotta el, Kovács Lulu és Abonyi Tivadar pedig Ady-verseket sza­valtak. (*) Az Esperanto-nap érdekessége az irodalmi matiné volt a Royal­ Apollóban, az első alkalom arra, hogy hivatásos színészek magyar színpadon espe­ranto nyelven beszéltek és énekeltek. Gerő Erzsi három dalával, dr. Lukács Béla ballada-énekeivel, Hochmann Elisabeth német színésznő Petőfi verssel, Kovács Andor konferanszával és Donáth Jenő Szenes Andor szövegére szerzett esperanto-kupléjával, me­lyet Lóth Nla adott elő arattak sikert. A Programm első pontja a Munkások Esperanto Egyesületének díszülése volt, melyen Izsó László és Szász Béla fő­mérnök szerepelt. Délután az Esperanto Egyesület közgyűlésén a régi tisztikart nagyrészt újra válasz­tották, de ügyvezető elnök dr. Lóránd Leó, főtitkár Körösi Ferenc és pénztáros Tolnai Elek lett. (*) A színművészeti akadémia szerdán, 19-én, saját színpadán (Uránia) Pethes Imre tanár vezeté­sével nyilvános gyakorlati előadást tart. Színházak hírel (*) Pallay Anna a második balett-pantomim előadáson is föltűnést keltett. Dr. Erdélyi Gézának és a társulat többi tagjának produkcióit ováció kísérte, Frítz Ödön rendezőt sokszor szólították lámpák elé, Losonczy karnagy muzsikáját mély figyelemmel hallgatta a kö­zönség. Az előadást minden vasárnap délelőtt ismét­lik március és április havában. Jegyek a „Színház és Divat"-nál (Károly-körút 3­), Bárdnál és a Télikert helyiségében kaphatók. Kabaré (*) Báthory Gizella a Magyar Színház művész­nője vendégszerepelni fog az Intim Kabaré jövő heti új műsorában. Addig maidén este „Hung-Yü" kerül színre Garamszeghy Sándor fellépésével. (•) Intim Kabaré. Egész héten a „Hung-Yü" és a remek műsor kerül színre. .Tegyek 8 napra előre válthatók elővételi díj nélkül. Filmszínházak (*) Premier az Urániában. Hétfőn két kiváló ma­gyar filmet mutatott be az Uránia. Az első Gomba­szögi-film, „Vorret Morir" címmel, melynek eredeti témája nagyszerű alkalmat nyújtott Gombaszögi Fridának a legbrilliánsabb alakításra. A másik film Paul Bourget, a híres francia író „Hazugság" című regényéből készült. Mindkét film fényes bizonyságot nyújt arról a lendületről, amelyet a magyar film­gyártás rövid idő alatt tett. A filmgyártás az egyetlen magyar termék, amely minden állami segítség nélkül (sőt inkább tömérdek gáncsoskodás mellett) bontotta ki szárnyait nagy lendülettel. Az Uránia új műsorá­nak előadásai 4, és Vi8 órakor kezdődnek. (*) Bemutató a Mozgókép-Otthonban. Hétfőn mutatta be a Mozgókép-Otthon a Farkas Imre dal­játékából készült filmet, „Az iglói diákok"-at. A diák­szerelem, az éjjeli zenék, a pedellus, a tanárfigurák, a konferencia és a majális, a diákélet száz és száz szívünkhöz nőtt epizódja, mind életrekelt ebben a filmben. Fokozza a hatást az eredeti zenekíséret és a számos dalbetét, amelyet dr. Gál Dezső operaénekes énekel. Feltűnést keltettek az Igló környékén készült felvételek.­­ Nagy sikere volt a „Bűnös éjszaka"

Next