Pesti Napló, 1919. március (70. évfolyam, 52–76. szám)
1919-03-18 / 66. szám
4 Csütörtök PESTI NAPLÓ 1919. március 27. o. — Bácskai lakodalom. Mintha valami mesét hallanánk, amikor ezt a szabadkai hírt olvassuk. A minap a Fehértemplom melletti Varázsliget egyik jómódu gazdájának fia, Markovics Milutin a lakodalmát tartotta. Hétszáz vendég volt jelen s a házigazda egy ökröt, két tinót, két hízott sertést, öt malacot, sok libát, kacsát, pulykát öletett le erre az alkalomra. A lakodalom öt napig tartott. — A posta- és telefonigazgatás különválasztását követelik Bécsben. Bécsből jelentik. A táviró-és távbeszélőalkalmazottak műszaki egyesületeinek szövetsége, valamint a postai alkalmazottak szakszervezetének tagjai tegnap délután közzétették a két szervezet követeléseit. Elsősorban a postaigazgatásnak a távíró- és telefonigazgatástól való elválasztását, az utóbbinak alapos megreformálását, a bizalmi férfiak elismerését, a nyolcórai munkaidőt, a kötelező beteg- és balesetbiztosítást, a rangosztályok rendszerének megszüntetését, a szolgálati időnek harminc esztendőre való leszállítását és a fizetésrendezést követelik . Feloszlatták a Képzőművészeti Tanácsot. A közoktatásügyi miniszter az utoljára 1908. évben megalakult Magyar Országos Képzőművészeti Tanácsot feloszlatta és a tanács hatáskörébe utalt ügyek vitelét ideiglenesen Kornstock Károlyra, a szépművészeti ügyek kormánybiztosára bízta. A szellemi munkások állásközvetítőjé. A Hadviselt Szellemi Munkások Országos Egyesülete felhívja figyelmét a munkaadó vállalatoknak, hogy az egyesület állásközvetítő osztálya (József utca 48. sz.) minden szakmában kiválóan képzett megbízható erőket állít rendelkezésükre. _ A bérkocsis-sztrájk vége. Hat napi sztrájk után vasárnap megbékültek a bérkocsisok a tulajdonosokkal és kollektív szerződést kötöttek. Az egyfogatú kocsikat hajtó kocsisok a taxaméter által mutatott bevétel harmincöt százalékát kapják, de ebből naponkint öt koronát visszafizetnek a tulajdonosoknak a segédmunkások részére. A kétfogatú kocsikra nézve tizennégy napon át megfigyelik a bevételeket és ezen az alapon kezdik meg újból a tárgyalásokat. A számozatlan kocsikon a hajtók havi 900 koronát kapnak, a felmondási idejük pedig nyolc hét. A magánfogatok kocsisai heti 300 koronát követeltek, amit a tulajdonosok hatvan százaléka megadott, míg a többi inkább lemond a kocsitartásról. — Magánmérnökök gyűlése. A Magánmérnökök Országos Szövetsége vasárnap d. e.tartotta évi rendes közgyűlését, amelyet Schiffer Miksa elnök nyitott meg, vázolván azt a fontos szerepet, amely a magyar mérnökségre a kialakuló új társadalomban vár. Székely Sándor mérnök, mint a közgyűlés ünnepi szónoka méltatta ezután március tizenötödikének jelentőségét. Az évi jelentés és a számadások elfogadása után választások következtek. — Előkelő hölgyekkel kölnivizet használnak. — Házasság. Rabinovsky Marius és Stricker Olga március 16-ikán házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) Koch Richárd építész házasságot kötött Somlyó Margit úrnővel. (Minden külön értesítés helyett.) Neumann Arnold eljegyezte Fürth Lenkét Budapesten. Neuburg Károly és neje, szül. Székely Róza e hó 15-én ünnepelték házasságuk huszonötéves évfordulóját. — Gyászrovat. Hans Mór nyersbőrkereskedő e hónap 17-én meghalt. Temetése kedden délután háromnegyed három órakor lesz a gyászházból (VII., Wesselényi utca 16). Linder György volt országgyűlési képviselő, hétre virradó éjjel, rövid szenvedés után meghalt. Linder Béla volt hadügyminiszter édesatyját gyászolta az elhunytban. Temetése szerdán délután három órakor lesz a kerepesi úti temető halottasházából. .. Kunitzer Manó kilencvenegy éves korában Bécsben meghalt. Az elhunytat két fia: Kunitzer Alfréd, a Schlick-Nicholson gépgyár igazgatósági titkára és dr. Kunitzer Róbert newyorki orvostanár, valamint kiterjedt rokonság gyászolja. = Vadászfegyverek, pisztolyok engedély ellenében kaphatók Radó fegyverüzletében. Egyetem-tér 5. = Influenza, mandulla-gyulladás, gége- és torokhurutok legbiztosabb óvszere az Anacot-pasztilla. Gyógytárakban 2 korona 20 fillér. = A Wágner-féle tárogató iskola nemcsak tárogatóra, hanem kottára is megtanít bárkit a legrövidebb idő alatt. Ügyes példákkal magyarázza az iskola, miként kell kottát olvasni és tárogatózni úgy, hogy tanítóra egyáltalán nincs szükség és mégis gyorsan tanulunk. A Wágner-féle tárogató iskola gyönyörű új magyar népdalokat és régi kuruc dalokat tartalmaz, de azonkívül más zenedarabokat is. Hat koronáért kapható minden papír-, könyv- és zeneműkereskedőnél, vagy a kiadónál, Wagner hangszeráruházában. Budapest, VIII., József-körút 15. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET (*) Bemutató a Medgyaszay Színházban. A Medgyaszay-színház a maga disztingvált közönségét pompás és finom márciusi műsorral lepte meg hétfőn este. Első helyen Lengyel Menyhért Névaparti estély című egyfelvonásosát illeti az elismerés. Merész kézzel kap ki a mai idők legizzóbb problémájából egy forró jelenetet. Levitézlett arisztokrata nők és arisztokraták, akik az utca sarkán cipőt tisztogatnak, titokban estélyre jönnek össze megőrzött elegáns ruháikban, hogy egy kissé a múltnak éljenek, amikor még Atyuska nagy volt és uralkodott. Ám rájuk tör egy forradalmi katona, aki el akarja vinni az egész gyanús társaságot a rendőrségre. Az estélyt adó hercegnő — jelenleg csipke ügynök — emberi hangon beszél a bolsevikivel és úgy meglágyítja a jószivü muzsikát, hogy még ez menti meg végül a társaságot. Ebben a darabban nincs állásfoglalás, ellenben csalhatatlan színpadi érzék, amely az este legforróbb sikerét hozta meg a szerzőnek. Kevés vonással ily biztosan megalkotott dolgot ritkán lehet látni a mi színpadainkon. Ferenczi Sári Apolló bajusz című vígjátéka kellemes ötlettel egy darab Ferenc császár koraibéli Bécset állít be. Megérdemelt sikere volt, úgy hogy a hívásokra és tapsokra maga a szerző is megjelent. Igen bátran és szimpatikusan viselkedett, ami annál nagyobb szó, mert tudtunkkal nálunk ő az első női szerző, aki szembe mert nézni a publikumával. Mind a két darabban Bajor Gizi, a Nemzeti Színház kiváló művésznője bebizonyította, hogy intimebb színpadon talán még jobban érvényesül finom, érzésekkel vibráló és forrongásban lévő művészete. Egy Offenbach-operettel („Kivül tágisabb" — Le mari á la port©) is kedveskedett a színház a halhatatlanJaques tisztelőinek. Balogh Ernő nagy tudással és lelkesen dirigálta ezt az előadást, amelyben Kruyswyk Anny, Palotay Árpád, Járay Sándor és a debütálóJáray Böske kitűnők voltak. A három darab köré a magánszámok dús koszorúja fonódott, amelynek legszebb virágait kétségtelenül Medgyaszay Vilma, a magyar beszédnek és éneknek éz az istenadta tehetségű művésze kötötte. (*) „A közönség művészi előadásokat rendező szövetsége". Néhány nappal ezelőtt jelent meg a főváros utcáin egy plakát, amely nem kis feltűnést keltett még a mai plakát rengeteg felírásai között is. Röviden előadták rajta, hogy „A Közönség Művészi Előadásokat Rendező Szövetsége'' címen társulatot óhajtanak alapítani, szóról-szóra így: az A színházi vállalatokkal szemben a közönség érdekét és művészi igényét szolgáló kritikai ellenőrzést gyakorolja, önköltségi áron rendez művészi előadásokat, hangversenyeket, irodalmi és kritikai estéket. Színház, mozgókép és hangversenyvállalatokat alapít, melyeknek tulajdonosa a közönség. Küzd a művészetteremtette ideális javak igazságos elosztásáért." Mindezt pedig a három koronás és egy koronás belépődíjakból. Ma este azután meg is tartották az alakuló értekezletet a régi országházban, amelynek lefolyása kevéssel maradt a boldogtalan Hadik Karola ismert szocialista előadása mögött. Pilisi Lajosnak — nem érdemelte meg szegény — gyönyörű márciusi írásával kezdte meg az előadást a Nemzeti Színház egy új tagja, Várkonyi Mihály. Nagy szomorúság volt hallgatni Pilisi igaz, szép és halk szavait, amint az egybegyűlt százhúsz embernek, harminc varróleánynak és harminc más kisasszonynak — mindegyikük előtt ott fénylett a divatos moziszínész képe — nagy hangon deklamálták a halk és finom szavakat. Ezután kezdődött a beígért vitaest. Egy Kálnoki Lajos nevű egyén emelkedett szólásra és miután bejelentette, hogy a Hitel című szaklap munkatársa és ekként valószínűen hivatása van szólni szini ügyekben, hosszas értekezést olvasott fel arról, hogy már Kálmán király megmondta, hogy a magyar színházaknak nincs kritikájuk. Egy Ságodi nevű mérnök állt föl ezután, aki meg azt hangoztatta, hogy magyar zeneélet nincsen és ezen csak úgy lehet változtatni, ha az itt jelenlevő közönség művészi előadásokat, rendező szövetséggé tömörül és maga veszi kezébe a jövő zenéjét. Mind a két úr nagyon rossz véleménynyel volt a színházakról, írókról, színészekről és újságokról általában. Beszédüket gyakorta zavarta meg a rejtett tehetségek ujjongó csatakiáltása, akik között állás nélkül álló segédszínésznők és a színipályának most élő fiatalemberek vitték a vezérszerepet. Egyszerre kitört a szónokokból mindama elnyomás, amiben a zord színházak és újságok részesítették őket. Kijelentették, hogy a színházak és az újságok egyaránt avatatlan emberek kezében vannak, akik pénzért nyomják el az ekfajta tehetségeket. Erre tört ki a botrány. Lehetetlen kiabálás keletkezett, mindenki beszélni akart, a jobboldalon egy hadnagy, aki egy eddig ismeretlen és kiadatlan angol, olasz és francia nyelven megjelent szociológiai könyv szerzőjének mondotta magát, a színházak szocializálásáról beszélt, egy kóristanő kijelentette, hogy neki Berlinbe kellett menni érvényesülni. Szemközt, oldalt és jobbfelől mindenütt szónokok szóltak, akik kifejtették a maguk véleményét a Színházakról és általán- közben szorgalmasan mentek el a jelenlevők, de ez nem zavart egy Fejes nevű szónokot abban, hogy ki ne jelentse, hogy Magyarországon nem tudnak rendezni. Minderre pedig csak egy orvoslás van, ha a jelenlevők megalkotják a szövetséget és kivívják a színházaknak és a maguk tehetségének szabadságát Ezer szerencse, hogy ötvenen sem voltak már a teremben, amikor vívni kezdték a színházak, mozik, kabarék és mindennek a szabadságát, ami a művészethez tartozik és mindegyiknek akadt már reszortminisztere is, amikor aki tehette, eltávozott. Eltávoztak azelőtt, mielőtt megtudták volna, hogy mi lesz a pénzzel, ami a három és egy koronákból kétszáz egynéhány korona értékben összegyűl!» Akik együttmaradtak, elhatározták, hogy kisajátítják vele a magyar színházakat. Verekedés csak készült. Hadijelentés: lényeges csatározás nem történt. A szövetség megalakult. (i. j.) (*) Orgonaest, Antalffy-Zsiross Dezső mai orgonaestjének grosse piéce-e Franck Piéce heroique-je lett volna. Érdekes, de erre nem elégsúlyos mű. Különben változatos műsolrának keretében saját szerzeményeiből dalokat (Závodszky Zoltán jó előadásában) és két orgonaművet mutatott be. Ezek közül a „Hajnali felhők vándorlása" a figyelemreméltóbb; a közönség a másikat a „Karácsonyi dalocská"-t ismételtette meg. (*) Ady-emlékünnep Székesfehérvárott. A székesfehérvári Városi Színházban vasárnap délelőtt Ady-emlékünnepélyt rendeztek. Dr. Kerekes Lajos polgármester megnyitója után Rozványi Vilmos Ady lírájának különállóságát méltatta. Kázmér Ernő Adyról, az emberről, életéről, szenvedéseiről beszélt. Forgách Erzsi Ady-dalokat énekelt, Krausz Mihály zeneszerző saját Ady-siratóját játszotta el, Kovács Lulu és Abonyi Tivadar pedig Ady-verseket szavaltak. (*) Az Esperanto-nap érdekessége az irodalmi matiné volt a Royal Apollóban, az első alkalom arra, hogy hivatásos színészek magyar színpadon esperanto nyelven beszéltek és énekeltek. Gerő Erzsi három dalával, dr. Lukács Béla ballada-énekeivel, Hochmann Elisabeth német színésznő Petőfi verssel, Kovács Andor konferanszával és Donáth Jenő Szenes Andor szövegére szerzett esperanto-kupléjával, melyet Lóth Nla adott elő arattak sikert. A Programm első pontja a Munkások Esperanto Egyesületének díszülése volt, melyen Izsó László és Szász Béla főmérnök szerepelt. Délután az Esperanto Egyesület közgyűlésén a régi tisztikart nagyrészt újra választották, de ügyvezető elnök dr. Lóránd Leó, főtitkár Körösi Ferenc és pénztáros Tolnai Elek lett. (*) A színművészeti akadémia szerdán, 19-én, saját színpadán (Uránia) Pethes Imre tanár vezetésével nyilvános gyakorlati előadást tart. Színházak hírel (*) Pallay Anna a második balett-pantomim előadáson is föltűnést keltett. Dr. Erdélyi Gézának és a társulat többi tagjának produkcióit ováció kísérte, Frítz Ödön rendezőt sokszor szólították lámpák elé, Losonczy karnagy muzsikáját mély figyelemmel hallgatta a közönség. Az előadást minden vasárnap délelőtt ismétlik március és április havában. Jegyek a „Színház és Divat"-nál (Károly-körút 3), Bárdnál és a Télikert helyiségében kaphatók. Kabaré (*) Báthory Gizella a Magyar Színház művésznője vendégszerepelni fog az Intim Kabaré jövő heti új műsorában. Addig maidén este „Hung-Yü" kerül színre Garamszeghy Sándor fellépésével. (•) Intim Kabaré. Egész héten a „Hung-Yü" és a remek műsor kerül színre. .Tegyek 8 napra előre válthatók elővételi díj nélkül. Filmszínházak (*) Premier az Urániában. Hétfőn két kiváló magyar filmet mutatott be az Uránia. Az első Gombaszögi-film, „Vorret Morir" címmel, melynek eredeti témája nagyszerű alkalmat nyújtott Gombaszögi Fridának a legbrilliánsabb alakításra. A másik film Paul Bourget, a híres francia író „Hazugság" című regényéből készült. Mindkét film fényes bizonyságot nyújt arról a lendületről, amelyet a magyar filmgyártás rövid idő alatt tett. A filmgyártás az egyetlen magyar termék, amely minden állami segítség nélkül (sőt inkább tömérdek gáncsoskodás mellett) bontotta ki szárnyait nagy lendülettel. Az Uránia új műsorának előadásai 4, és Vi8 órakor kezdődnek. (*) Bemutató a Mozgókép-Otthonban. Hétfőn mutatta be a Mozgókép-Otthon a Farkas Imre daljátékából készült filmet, „Az iglói diákok"-at. A diákszerelem, az éjjeli zenék, a pedellus, a tanárfigurák, a konferencia és a majális, a diákélet száz és száz szívünkhöz nőtt epizódja, mind életrekelt ebben a filmben. Fokozza a hatást az eredeti zenekíséret és a számos dalbetét, amelyet dr. Gál Dezső operaénekes énekel. Feltűnést keltettek az Igló környékén készült felvételek. Nagy sikere volt a „Bűnös éjszaka"