Pesti Napló, 1920. január (71. évfolyam, 1–27. szám)

1920-01-25 / 22. szám

Vasárnapi szersmind a leghálásabb feladat elé állítja a színház kitűnő színészgárdáját. Küülön szenzációja az elő­adásnak Kőváry Gyula vendégszereplése, aki hosz­szas pihenés után most lép először mint színész a közönség elé. A bemutató csütörtökön, január 29-én lesz. (*) A „Három kívánság" és a „Madárfészek", a Madách Színház nagysikerű gyermekdarabjai ma, vasárnap délután 3 órakor kerülnek előadásra, a legközelebbi előadások­­ pedig kedden és szerdán ugyancsak 3 órakor kezdődnek. (*) A „Gésák" kerül ma délután 3 órakor szinte mérsékelt helyárakkal a Revü­ Színházban. (*) A jövő heti mű­sorok. Magyar Nemzeti Operaház. Kedd: Donna Anna (Először). Utolsó álom (Először) és Bajazzók. — Szerda: Bohémélet. — Csütörtök: Aida. — Péntek: A szevillai borbély. — Szombat: Donna Anna. Utolsó álom és Paraszt­becsület. — Vasárnap: A denevér. — Nemzeti Szín­ház. Hétfő: Elektra. — Kedd: A fekete lovas. — Szerda: Bánk bán.­— Csütörtök: A fekete lovas. — Pén­ték: Hedda Gabler. — Szombat: A fekete lovas. — Vasárnap d. u.: Régi jó világ: este: Elektra. — Hétfő d. u.: A szigetvári vértanúk; este: Császár és komédiás. — Vígszínház. Hétfő: Szerelem vására. —­Kedd: A zsába. — Szerda: Szerelem vására. — Csü­törtök: A zsába. — Péntek: Szerelem vására. — Szombat d. u.: Csalódások (Népszerű klasszikus elő­adás) ; este: A zsába. — Vasárnap d. u.: Vengerkák; este: Szerelem vására. — Hétfő d. u.: A legszebb kaland; este: Szerelem vására. — Magyar Színház. Hétfő, kedd, csütörtök, szombat, vasárnap: A tűz­próba. — Kedd, péntek, hétfő: A sasfiók. — Vasárnap d. u.: Szókimondó asszonyság. — Hétfő d. u.: V­ar­rertné mestersége. — Király-színház. Egész héten írtad én festi: János vitéz. — Szombat d. u.: Lili (Nö­vendék-előadás). — Vasárnap d. u.: Pillangó főhad­nagy­ — Hétfő d. u.: A farsang tündére. — Városi Színház. Hétfő, szerda, péntek, szombat, vasárnap, hétfő: Százszorszép. — Kedd: Carmen. — Péntek: Hoffmann meséi. — Vasárnap d. u.: Traviata. — Hétfő d. i­.: Mignon. — Belvárosi Színház. Hétfő, ke­dd, szerda, péntek. szombat, vasárnap: Három csésze tea. -- Csütörtök: Terike. — Vasárnap d. u.: Rózsa. — Révü-színház. Egész héten minden este: Pünkösdi rózsa. — Vasárnap d. u.: A gésák. — Andrássy-art Színház. Hétfő, kedd, szerda: Kutyus­fcám­. stb. — Csütörtöktől minden este és vasárnap d. u.: Új műsor. -- Madách-szinház.. Hétfő fél hét órakor: VII. parancsolat. —- Kedd: Anyaszeretet. Julia­­ kisasszony. - Szerda: VII. parancsolat — Csütörtök (Először): A veszedelmes ember. - Pén­tek, szombat: A veszedelmes ember. Vasárnap d. c 11 órakor: Matiné; d­. i­. fél 3 órakor: Gyermek­előadás: este: A veszedelmes ember. Katari­n Mérsékelt terrakkal keszül szinte mn, va­sárnap délután 3 órakor az Intim Kibéré-ban (Te­réz-kerút 46.) a szer­ződ­ós új műsor. Az­ esti elő­adás 7 órakor kezdődi!c. Jegyek egtsz hitre ci­re víiíhatók. Uaajversenyek :(*)• Smala-to­ ta,-:rirsenyek. Schner—Smolovi:3•­Kí­ii:—Hirtninn ?.. hangversenye január 23-á.­ d. u. fél 5 órakor. — Sándor Erzsi kamaraénekesnő egyet­len hangversenye Rózsa Lajos közreműködésével rönttzár 1-én. —Gonda István zongoraestélye február 6-án. — Vas Sándor zongoraestje február 7-én. — /.'ch­ Agi.ta bi'.róno zongorahangversenye február 13-án. —.Scala-Jegyek Bárdnál, Színházi Élet-nél ér. Zc:is?.Vrctén­ián. (-)• Ilízsa vSrjtj'J JwnsvíTíssytí: Wallesner-Scrpoly vonósnégyes harkversenye január 29-én. — Dohnányi Ernő ifjusági délután h uj afisoral feb­ruár 2-­án. Népszerű helyárak:­­ Keéri— Szántó Im­ ro zongoraestéivé február 4-én. Műsoron: Bach­: Or­rolafuga, Brahms 2 Rh.­psodia. Intermezzo, Capriccio. Beethoven: Walstein-szonáta, Dohná­r­i: Rhapaedio, Studa, Schubert: Soiree- la Vienne. Staentíchen: Militarrmarsol­ — Antalffy-Zsiross De­zső orgonahangeversenye február 15-én. Közremű­ködik Olga Georg értekesnő. —­ Brahms-est február l­­án:. Mi­s.or: Oventur, Hegedűverseny, előadja Kolgényi Ágnes, továbbá Sch&salsted és Njenia ének,­kar­­ts zenekari. (*) J'torina Ber­», a bécsi opera vilácsim­i pri­madonnájának dilestéiya február 7-én, (Rózsa­völgyi.') (?) Hengverzeny. Sándor Renée holnapután, kedden tartja zongoraestéivét a Zeneakadémiában, díszes közönség előtt. (Méry.) (*) Barién hangversenye szerdán, e hónap 21-án esti lesz. A dec. 26-i jegyek érvényesek. Né­hány jegy Bárdnál. (Lyra.) (*) Koncz if­jusági délutánja vasárnap, február 1-én. Bruci­-koncert, Hu­bay Carmen-ábrándja, Bach, Stlmhert, Kreisler stb. Jegyek Bárdnál", (Lyra.)­­*) A Harmónia hangversenyei. Kemény Rezső február L-i hegedűestélye iránt n­en natív érdeklőr­dés mutatkozik. — Friedmann Ignác február 19­18. és március 1­5-i ju zongoraestélyeinek bérletjegyei február l-ig adatnak ki. (*) Rendezést a Fészek klubban. A Fészek klub január 25-ére, vasárnapra hirdetett rendőrestjét a választások következtében bizonytalan időre elha­lasztották. Filmszínházak (*) Mozgókép Otthon. A Mozgókép Otthon mű­sorairól köztudomású, hogy a legkiválóbb filmmű­vek mellett arra törekszik az igazgatóság, hogy mű­sorát a legváltozatosabbá tegye. Minden szempontból ki­magasló azonban a hétfői bemutató. A két legismer­tebb és legkedveltebb fi­mmű­vésznő, Henny Porlen és Ossi Oswalda szerepelnek egy műsorban. Mind a két név valósággal fogalom a film­művészet terén és í­­gy felesleges is­ volna az új műsorról bővebben meg­emlékezni. Ha mégis külön méltatjuk a műsort, ennek egész különös oka van. Henry Pottenről és a „Bűn"' című filmről csal, annyit, hogy minden kitűnő" kva­litását megragyogtatja és a legkiválóbbat produkálja nehéz szerepében. Az, amivel bővebben kell hoznunk, na a „Csodababa"­. A­ filmszínházak törzs­közönsége kétségkívül kellemesen emlékszik még az­„Osztrigás hercegnő"-re, amelyről megállapították, hogy a világ legkiválóbb kiállításos filmvígjátéka. A ,,Csodababa" még­ az „Osztrigás hercegnő"-t is túl­szárnyalja. Rendezője Lubits Ernő, aki az „Osztrigás hercegnő"-t is rendezte. A „Csodababá"-val a szó legszorosabb értelmében ,,csoda­filmet" alkotott, amelynek csodájára fog járni a közönség. Egyébként m­a megy utoljára „A fekete zsoki" című nagyszerű kalandortörténet és a,,Gyerek" című bájos vígjáték. A m­ai előadások kezdete: 3. fél 5, 7. fél 9. A holnapi bemutatónkhoz jegyek már ma előreválthatók. Képzőművészet (*) A Szépművészeti Múzeum január 25-én, va­sárnál, a választásokra való tekintettel zárva marad.­­Skin­k­,rirIail*a „ lusuu^rA. KÖZGAZDASÁG Gazdasági rendelkezések a magyar békeszerződésben Jfrja: dr. Fenyő Miksa. A bélszerződés gazdasági rendelkezéseit u­gyanazjt szellem hatja át, mint az osztrák béke­szV^&ifsnek megfelelő intézkedéseit, ugyanaz a megkötése a kereskedelempolitikas szabadságunk­n­ak, a kölcsönösség elvének Ugyanaz a felbom­lása. Ugyanaz a méltánytalanság és igazságtalanság. Kölcsönösség nélkül biztosítja egy időre a legna­gyobb kedvezményt a szövetségjes­ és társult hatal­maknak és kölcsönösség nélkül rójja ránk a­ gaz­daságpolitikai kötdlek­tiségek egérső sorát ad majorem g'ch­avn Wilson tizennégy pontjának.­Hogy a békekonferencia mennyire nem törő­dött a legyőzött népek speciális viszonyaival, gaz­dasági életfeltételeivel,­ azt legjobban bizonyítja a 205. szakasz, amely az osztrák békeszerződés 22­. szakaszának pritzitíív alkalnazása Mag­yarorszá­g­ra, a mi különös életviszonyainknak és életérde­keinknek minden kü­löneges figyelembevétele nél­kül. Mag­yarországt ebben a szakaszban fel­hatalmaz­tatik arra, hog­y Aus­sztriával, és a csehszlovák államitól kü­lön kedvezményes szerződést kössön, igaz, hogy csak öt esztendőre, és csak egy bizonyos sorozatára természeti és gyáripari produktumaink­nak. Nagy jelentőséget nem szabad ennek a gaz­dasági rendelkezésnek tulajdonítanunk. Azzal a joggal, mely ebben foglaltatik, élhetünk, ha ettől valamelyes előnyöket várunk és ha meg tudunk állapodni Ausztriával és Csehországgal, de ame­lyeket nem kell hogy igenn­bevegyünk, ha úgy lát­juk, hogy érdekeinkbe ütközik. A jövő öt eszten­dőre az ilyen­­lekötöttség aligha látszik kívánatos­nak. Hiszen ahhoz, hogy egy megfelelő kereske­delmi szerződést kössünk, tájékozódnunk kell a m­agunk dolgai felől, szomszédaink dolgai felől. ismernünk kell termelési lehetőségeinket és a vi­lágpiac helyzetét. Éppen ez az öt esztendő lesz, amelyben kialakulnak az új Európának kereske­delempolitikai viszonyai. Ez áhít az iső alatt kell megszereznünk­­ azokat a tapasztalatokat, amelyek az új Magyarország kereskedelempolitikai orien­tációjához szükségesek. Egyébként is épp az el­következendő esztendőkben kereskedelempoliti­kánk alighanem a kompenzációs szerződések alapján fog felépülni és egészen másfajta kereskedelmi szerződéseket leszünk kénytele­nek kötni Csehországgal, mint Ausztriával vagy Jugoszláviával, más cikkekre kiterjedően, más­fajta feltételekkel a szerződő államok mindenkori szükségleteihez képest. (Erre vall egyébként a magyar békeszerződés 207. szakasza is, amely a Cseh-Szlovák­ államot és Lengyelországot szénszál­lításra kötelezi, viszont Magyarországot lignit, élelmiszer és egyéb nyersanyagok szállítására.) A 205. szakasz rendelkezése tollát számunkra nem sokat jelent. És ha már a szövetséges és társult hatalmak belátják azt, hogy Magyarország így, ebben a szét­d­arabo­ltságában, erre­ a szűk területre szorítva, nyersanyagai legértékesebbjeitől megfosztva meg nem élhet, akkor, gondolni kellett volna arra is, hogy a régi Magyarországnak gazdasági helyreál­lításához — ami nélkül megszűnik itt is és elsza­kított testvéreinknél is az élet és fejlődés minden lehetősége,­­­ nem elégséges ez az öt évre szóló szűken mért gazdasági ka­pcsolat lehetősége Ausz­triával és Csehországgal, hanem biztosítani kell nekünk azt a lehetőséget is, hogy ennél sokkal messzebbmenő gazdaságpolitikai megállapodáso­kat kössünk azokkal az államokkal is, amelyek Ma­gyarországot legértékesebb területeitől, legjobb fiaitól fosztották meg, tehát esetleg Csehországon kívül Romániával és Jugoszláviával. Nem mintha e pillanatban már mi magunk­ban eldöntöttük volna ezt a kérdést; sokkal ele­venebbek és fájóbbak még a sebek, amelyeket a román megszállás ütött, mint semhogy e pillanat­ban a szorosabb gazdasági kapcsolat lehetőségeiről tárgyilagosan gondolkodni tudnánk, de kell, hogy Romániában felülkerekedjék a belátás politikája és rájöjjön arra, hogy több mint két milliónyi magyarsággal saját országában és háta mögött rájuk­ milliónyi joggal elkeseredett magyarsággal, életképes politikát nem csinálhat. Ez a megfonto­lás kell, hogy Romániát a gazdaságpolitikai ki­engesztelés útjára vezesse és minden áron — ál­dozatok és lemondások árán is — keresse velük a gazdasági kapcsolatot­.A 205. szakasz tehát a mit sajátos viszonyainknak megfelelően úgy volna ki­egészítendő, hogy az ebben megadott eshetőség ne csal, Ausztriával és Csehországgal szemben biz­tosí­ttassék, hanem mindazokkal az országokkal szemben, amelyek Magyarország testéből területet hasítottak ki. A 207. szakasz mint mondottuk, arra kötelezi Lengyelországot, a Cseh-szlovák állmot és Magyar­országot, hogy egymásnak különösen szenet — beleértve a lignitet is — élelmiszereket és nyers­anyagokra szállítsanak. A Csehország és Lengyel­ország által szállítandó szén mennyiségét, ha ez államok Magyarországgal megegyezni nem tudná­nak, a jóvátételi bizott­ság állapítaná meg, alapul véve a háború előtt ideszállított mennyiségeket, valamint azt a mennyiséget, amely aktuálisan ki­­viteli célokra rendelkezésre áll. Magyarország vi­szont tartozik lignitet szállítani Lengyelország­nak és Csehországnak, amely rendelkezés nyil­­vánvalóan a salgótarjáni és borsodi bányák Észak­magyarország felé irányuló szállításaira vonatko­zik- Ha tekintetbe vesszük, hogy a jóvátétel feje­zetének 5-ik függelékében Magyarország a szövet­séges és társult hatalmaknak opciós jogot ad a pécsi szénbányákban bányászott szén egy bizonyos, a jóvátételi bizottság által megállapítandó mennyi­­ség részére, azt kell mondanunk, hogy ez a lignit­­re vonatkozó szállítási kötelezettség sutyqs és igaz. s lf/tiilan. Mert valójában. vai abból kell ki.i­.c­ula mink, hogy itt r.iost os- cm­ente segítségével Ma­­g­yar­ország kompenzációs üzletet köt, hanem ab­ból, hogy -velünk olyan súlyos igazságtalanságok történnek, m­int a­ legyezőtt "államok közt"ü egygyel sem, hogy meg akarnak fosztani bennünket nyers­anyagjaink legjavától, ezek között a petrozsenyi hú­­gimedencén.1, a nyugatmagyarország­i bánya­­medencét"­, a földgazlefülestöl és ily módon lehe­tetlenné teszik gazdasági fejlődésünket, megélhe­tési lehetőségeinket, akkor a minimum, ammit az entente­től kívánhatunk az, hogy mil­yen kimpen­­zdfió nélkül, e­gyül ül a kis-iszpu­lságnak némi el-sznntályozására számunkra szénről ér, bizonyos nyersanyagokról gyültekedjen­. A 208. szakasz szintén úl a gazdasági rendel­­kezések között. Arra kötelezi Magyarországot, hogy Ausztriával élelmiszer szállítása tekintetében meg­áll­apodásra lépjen, melynek ellenében viszont Ausztria nyerőanyagokatt és iparcikkeket szállítana. Tiránra pedig Magyarország szállítási kötelezettsége öt esztendőre, belföldi árakon és oly mennyiségre, amilyen a jóvátételi bizottság megállapít. "Ugyan-azen időtartam alatt Ausztria köteles szállítani nyersanyagokat és iparcikkeket Magyarországnak. Ugyancsak a jóvátételi bizottság által­ megállapított mennyiségben, azonban az nincs kimondva, hogy milyen árakon. Két rendkívül fontos momentumot tudunk felvonultatni e reánk rótt kötelezettség el­len. Az egyik az, hogy magunk is élelmezési katasz­­trófa közepette vagyunk. Budapest egy és fél mil­liós lakossága még 21 órára sincs élelmiszerrel el­lát­va; a­­háború folyamán kiuzsorázott, mezőgazda­sági génektől és igáserőktől megfosztott területek­ terméskilátásai a legszomorúbbak. Ilyen körülmé­nyek között nincs az a jóvátételi bizottság, amely bennünket élelmiszerszállításokra kötelezhetne. De ha minden erőnket megfeszítve, a legsúlyosabb r­rikával és a falatot szájunktól megvonva élelmi­­szerekben mégis valami feleslegeshez jutunk, ak­kor képtelenség volna lekötnünk magunkat Asztriá­­val szemben, amely magát sem tudja a legszüsége­sebb cikkekkel ellátni és amely ennélfogva a ne­künk leginkább szükséges nyersanyagokat — mert gyártani már csak magunk akarunk, — nem is fogja tudni szállítani. A politikai momentumról ; nem, is beszélünk. Arról nem is szólunk, hogy a nyugatmagyarországi területeknek Ausztriához való csatolása éppen azzal az indokolással történik, hogy e­z a terület szolgáltatja Bécsnek az V.elmi­szer; arról sem szólunk, hogy Renner kancellár Ausztria minden szenét elkocsizza, hogy ellenünk szövetséget hozzon létre. Mindezt most mellőzzük, azonban már a 207. *Zitkos* tárgyalásánál láttuk, hogy nekünk a mi szénszükségletünk fedezésére kell (­ itt élelmiszerfeleslegünk, élelmiszerfeleslegün­kért akarunk foszfátot vásárolni, vasércet, p*amtfet stb. Teljes lehetetlenség, hogy egyetlen fizetési esz­közünket ezzel a lekötöttséggel kiadjuk a kezünk- 1920. január 25.

Next