Pesti Napló, 1920. január (71. évfolyam, 1–27. szám)
1920-01-25 / 22. szám
Vasárnapi szersmind a leghálásabb feladat elé állítja a színház kitűnő színészgárdáját. Küülön szenzációja az előadásnak Kőváry Gyula vendégszereplése, aki hoszszas pihenés után most lép először mint színész a közönség elé. A bemutató csütörtökön, január 29-én lesz. (*) A „Három kívánság" és a „Madárfészek", a Madách Színház nagysikerű gyermekdarabjai ma, vasárnap délután 3 órakor kerülnek előadásra, a legközelebbi előadások pedig kedden és szerdán ugyancsak 3 órakor kezdődnek. (*) A „Gésák" kerül ma délután 3 órakor szinte mérsékelt helyárakkal a Revü Színházban. (*) A jövő heti műsorok. Magyar Nemzeti Operaház. Kedd: Donna Anna (Először). Utolsó álom (Először) és Bajazzók. — Szerda: Bohémélet. — Csütörtök: Aida. — Péntek: A szevillai borbély. — Szombat: Donna Anna. Utolsó álom és Parasztbecsület. — Vasárnap: A denevér. — Nemzeti Színház. Hétfő: Elektra. — Kedd: A fekete lovas. — Szerda: Bánk bán.— Csütörtök: A fekete lovas. — Pénték: Hedda Gabler. — Szombat: A fekete lovas. — Vasárnap d. u.: Régi jó világ: este: Elektra. — Hétfő d. u.: A szigetvári vértanúk; este: Császár és komédiás. — Vígszínház. Hétfő: Szerelem vására. —Kedd: A zsába. — Szerda: Szerelem vására. — Csütörtök: A zsába. — Péntek: Szerelem vására. — Szombat d. u.: Csalódások (Népszerű klasszikus előadás) ; este: A zsába. — Vasárnap d. u.: Vengerkák; este: Szerelem vására. — Hétfő d. u.: A legszebb kaland; este: Szerelem vására. — Magyar Színház. Hétfő, kedd, csütörtök, szombat, vasárnap: A tűzpróba. — Kedd, péntek, hétfő: A sasfiók. — Vasárnap d. u.: Szókimondó asszonyság. — Hétfő d. u.: Varrertné mestersége. — Király-színház. Egész héten írtad én festi: János vitéz. — Szombat d. u.: Lili (Növendék-előadás). — Vasárnap d. u.: Pillangó főhadnagy — Hétfő d. u.: A farsang tündére. — Városi Színház. Hétfő, szerda, péntek, szombat, vasárnap, hétfő: Százszorszép. — Kedd: Carmen. — Péntek: Hoffmann meséi. — Vasárnap d. u.: Traviata. — Hétfő d. i.: Mignon. — Belvárosi Színház. Hétfő, kedd, szerda, péntek. szombat, vasárnap: Három csésze tea. -- Csütörtök: Terike. — Vasárnap d. u.: Rózsa. — Révü-színház. Egész héten minden este: Pünkösdi rózsa. — Vasárnap d. u.: A gésák. — Andrássy-art Színház. Hétfő, kedd, szerda: Kutyusfcám. stb. — Csütörtöktől minden este és vasárnap d. u.: Új műsor. -- Madách-szinház.. Hétfő fél hét órakor: VII. parancsolat. —- Kedd: Anyaszeretet. Julia kisasszony. - Szerda: VII. parancsolat — Csütörtök (Először): A veszedelmes ember. - Péntek, szombat: A veszedelmes ember. Vasárnap d. c 11 órakor: Matiné; d. i. fél 3 órakor: Gyermekelőadás: este: A veszedelmes ember. Katarin Mérsékelt terrakkal keszül szinte mn, vasárnap délután 3 órakor az Intim Kibéré-ban (Teréz-kerút 46.) a szerződós új műsor. Az esti előadás 7 órakor kezdődi!c. Jegyek egtsz hitre cire víiíhatók. Uaajversenyek :(*)• Smala-to ta,-:rirsenyek. Schner—Smolovi:3•Kíii:—Hirtninn ?.. hangversenye január 23-á. d. u. fél 5 órakor. — Sándor Erzsi kamaraénekesnő egyetlen hangversenye Rózsa Lajos közreműködésével rönttzár 1-én. —Gonda István zongoraestélye február 6-án. — Vas Sándor zongoraestje február 7-én. — /.'ch Agi.ta bi'.róno zongorahangversenye február 13-án. —.Scala-Jegyek Bárdnál, Színházi Élet-nél ér. Zc:is?.Vrcténián. (-)• Ilízsa vSrjtj'J JwnsvíTíssytí: Wallesner-Scrpoly vonósnégyes harkversenye január 29-én. — Dohnányi Ernő ifjusági délután h uj afisoral február 2-án. Népszerű helyárak: Keéri— Szántó Im ro zongoraestéivé február 4-én. Műsoron: Bach: Orrolafuga, Brahms 2 Rh.psodia. Intermezzo, Capriccio. Beethoven: Walstein-szonáta, Dohnári: Rhapaedio, Studa, Schubert: Soiree- la Vienne. Staentíchen: Militarrmarsol — Antalffy-Zsiross Dezső orgonahangeversenye február 15-én. Közreműködik Olga Georg értekesnő. — Brahms-est február lán:. Mis.or: Oventur, Hegedűverseny, előadja Kolgényi Ágnes, továbbá Sch&salsted és Njenia ének,karts zenekari. (*) J'torina Ber», a bécsi opera vilácsimi primadonnájának dilestéiya február 7-én, (Rózsavölgyi.') (?) Hengverzeny. Sándor Renée holnapután, kedden tartja zongoraestéivét a Zeneakadémiában, díszes közönség előtt. (Méry.) (*) Barién hangversenye szerdán, e hónap 21-án esti lesz. A dec. 26-i jegyek érvényesek. Néhány jegy Bárdnál. (Lyra.) (*) Koncz ifjusági délutánja vasárnap, február 1-én. Bruci-koncert, Hubay Carmen-ábrándja, Bach, Stlmhert, Kreisler stb. Jegyek Bárdnál", (Lyra.)*) A Harmónia hangversenyei. Kemény Rezső február L-i hegedűestélye iránt nen natív érdeklőrdés mutatkozik. — Friedmann Ignác február 1918. és március 15-i ju zongoraestélyeinek bérletjegyei február l-ig adatnak ki. (*) Rendezést a Fészek klubban. A Fészek klub január 25-ére, vasárnapra hirdetett rendőrestjét a választások következtében bizonytalan időre elhalasztották. Filmszínházak (*) Mozgókép Otthon. A Mozgókép Otthon műsorairól köztudomású, hogy a legkiválóbb filmművek mellett arra törekszik az igazgatóság, hogy műsorát a legváltozatosabbá tegye. Minden szempontból kimagasló azonban a hétfői bemutató. A két legismertebb és legkedveltebb fimművésznő, Henny Porlen és Ossi Oswalda szerepelnek egy műsorban. Mind a két név valósággal fogalom a filmművészet terén és így felesleges is volna az új műsorról bővebben megemlékezni. Ha mégis külön méltatjuk a műsort, ennek egész különös oka van. Henry Pottenről és a „Bűn"' című filmről csal, annyit, hogy minden kitűnő" kvalitását megragyogtatja és a legkiválóbbat produkálja nehéz szerepében. Az, amivel bővebben kell hoznunk, na a „Csodababa". A filmszínházak törzsközönsége kétségkívül kellemesen emlékszik még az„Osztrigás hercegnő"-re, amelyről megállapították, hogy a világ legkiválóbb kiállításos filmvígjátéka. A ,,Csodababa" még az „Osztrigás hercegnő"-t is túlszárnyalja. Rendezője Lubits Ernő, aki az „Osztrigás hercegnő"-t is rendezte. A „Csodababá"-val a szó legszorosabb értelmében ,,csodafilmet" alkotott, amelynek csodájára fog járni a közönség. Egyébként ma megy utoljára „A fekete zsoki" című nagyszerű kalandortörténet és a,,Gyerek" című bájos vígjáték. A mai előadások kezdete: 3. fél 5, 7. fél 9. A holnapi bemutatónkhoz jegyek már ma előreválthatók. Képzőművészet (*) A Szépművészeti Múzeum január 25-én, vasárnál, a választásokra való tekintettel zárva marad.Skink,rirIail*a „ lusuu^rA. KÖZGAZDASÁG Gazdasági rendelkezések a magyar békeszerződésben Jfrja: dr. Fenyő Miksa. A bélszerződés gazdasági rendelkezéseit ugyanazjt szellem hatja át, mint az osztrák békeszV^&ifsnek megfelelő intézkedéseit, ugyanaz a megkötése a kereskedelempolitikas szabadságunknak, a kölcsönösség elvének Ugyanaz a felbomlása. Ugyanaz a méltánytalanság és igazságtalanság. Kölcsönösség nélkül biztosítja egy időre a legnagyobb kedvezményt a szövetségjes és társult hatalmaknak és kölcsönösség nélkül rójja ránk a gazdaságpolitikai kötdlektiségek egérső sorát ad majorem g'chavn Wilson tizennégy pontjának.Hogy a békekonferencia mennyire nem törődött a legyőzött népek speciális viszonyaival, gazdasági életfeltételeivel, azt legjobban bizonyítja a 205. szakasz, amely az osztrák békeszerződés 22. szakaszának pritzitíív alkalnazása Magyarországra, a mi különös életviszonyainknak és életérdekeinknek minden különeges figyelembevétele nélkül. Magyarországt ebben a szakaszban felhatalmaztatik arra, hogy Aussztriával, és a csehszlovák államitól külön kedvezményes szerződést kössön, igaz, hogy csak öt esztendőre, és csak egy bizonyos sorozatára természeti és gyáripari produktumainknak. Nagy jelentőséget nem szabad ennek a gazdasági rendelkezésnek tulajdonítanunk. Azzal a joggal, mely ebben foglaltatik, élhetünk, ha ettől valamelyes előnyöket várunk és ha meg tudunk állapodni Ausztriával és Csehországgal, de amelyeket nem kell hogy igennbevegyünk, ha úgy látjuk, hogy érdekeinkbe ütközik. A jövő öt esztendőre az ilyenlekötöttség aligha látszik kívánatosnak. Hiszen ahhoz, hogy egy megfelelő kereskedelmi szerződést kössünk, tájékozódnunk kell a magunk dolgai felől, szomszédaink dolgai felől. ismernünk kell termelési lehetőségeinket és a világpiac helyzetét. Éppen ez az öt esztendő lesz, amelyben kialakulnak az új Európának kereskedelempolitikai viszonyai. Ez áhít az iső alatt kell megszereznünk azokat a tapasztalatokat, amelyek az új Magyarország kereskedelempolitikai orientációjához szükségesek. Egyébként is épp az elkövetkezendő esztendőkben kereskedelempolitikánk alighanem a kompenzációs szerződések alapján fog felépülni és egészen másfajta kereskedelmi szerződéseket leszünk kénytelenek kötni Csehországgal, mint Ausztriával vagy Jugoszláviával, más cikkekre kiterjedően, másfajta feltételekkel a szerződő államok mindenkori szükségleteihez képest. (Erre vall egyébként a magyar békeszerződés 207. szakasza is, amely a Cseh-Szlovák államot és Lengyelországot szénszállításra kötelezi, viszont Magyarországot lignit, élelmiszer és egyéb nyersanyagok szállítására.) A 205. szakasz rendelkezése tollát számunkra nem sokat jelent. És ha már a szövetséges és társult hatalmak belátják azt, hogy Magyarország így, ebben a szétdaraboltságában, erre a szűk területre szorítva, nyersanyagai legértékesebbjeitől megfosztva meg nem élhet, akkor, gondolni kellett volna arra is, hogy a régi Magyarországnak gazdasági helyreállításához — ami nélkül megszűnik itt is és elszakított testvéreinknél is az élet és fejlődés minden lehetősége, nem elégséges ez az öt évre szóló szűken mért gazdasági kapcsolat lehetősége Ausztriával és Csehországgal, hanem biztosítani kell nekünk azt a lehetőséget is, hogy ennél sokkal messzebbmenő gazdaságpolitikai megállapodásokat kössünk azokkal az államokkal is, amelyek Magyarországot legértékesebb területeitől, legjobb fiaitól fosztották meg, tehát esetleg Csehországon kívül Romániával és Jugoszláviával. Nem mintha e pillanatban már mi magunkban eldöntöttük volna ezt a kérdést; sokkal elevenebbek és fájóbbak még a sebek, amelyeket a román megszállás ütött, mint semhogy e pillanatban a szorosabb gazdasági kapcsolat lehetőségeiről tárgyilagosan gondolkodni tudnánk, de kell, hogy Romániában felülkerekedjék a belátás politikája és rájöjjön arra, hogy több mint két milliónyi magyarsággal saját országában és háta mögött rájuk milliónyi joggal elkeseredett magyarsággal, életképes politikát nem csinálhat. Ez a megfontolás kell, hogy Romániát a gazdaságpolitikai kiengesztelés útjára vezesse és minden áron — áldozatok és lemondások árán is — keresse velük a gazdasági kapcsolatot.A 205. szakasz tehát a mit sajátos viszonyainknak megfelelően úgy volna kiegészítendő, hogy az ebben megadott eshetőség ne csal, Ausztriával és Csehországgal szemben biztosíttassék, hanem mindazokkal az országokkal szemben, amelyek Magyarország testéből területet hasítottak ki. A 207. szakasz mint mondottuk, arra kötelezi Lengyelországot, a Cseh-szlovák állmot és Magyarországot, hogy egymásnak különösen szenet — beleértve a lignitet is — élelmiszereket és nyersanyagokra szállítsanak. A Csehország és Lengyelország által szállítandó szén mennyiségét, ha ez államok Magyarországgal megegyezni nem tudnának, a jóvátételi bizottság állapítaná meg, alapul véve a háború előtt ideszállított mennyiségeket, valamint azt a mennyiséget, amely aktuálisan kiviteli célokra rendelkezésre áll. Magyarország viszont tartozik lignitet szállítani Lengyelországnak és Csehországnak, amely rendelkezés nyilvánvalóan a salgótarjáni és borsodi bányák Északmagyarország felé irányuló szállításaira vonatkozik- Ha tekintetbe vesszük, hogy a jóvátétel fejezetének 5-ik függelékében Magyarország a szövetséges és társult hatalmaknak opciós jogot ad a pécsi szénbányákban bányászott szén egy bizonyos, a jóvátételi bizottság által megállapítandó mennyiség részére, azt kell mondanunk, hogy ez a lignitre vonatkozó szállítási kötelezettség sutyqs és igaz. s lf/tiilan. Mert valójában. vai abból kell ki.i.cula mink, hogy itt r.iost os- cmente segítségével Magyarország kompenzációs üzletet köt, hanem abból, hogy -velünk olyan súlyos igazságtalanságok történnek, mint a legyezőtt "államok közt"ü egygyel sem, hogy meg akarnak fosztani bennünket nyersanyagjaink legjavától, ezek között a petrozsenyi húgimedencén.1, a nyugatmagyarországi bányamedencét", a földgazlefülestöl és ily módon lehetetlenné teszik gazdasági fejlődésünket, megélhetési lehetőségeinket, akkor a minimum, ammit az ententetől kívánhatunk az, hogy milyen kimpenzdfió nélkül, együl ül a kis-iszpulságnak némi el-sznntályozására számunkra szénről ér, bizonyos nyersanyagokról gyültekedjen. A 208. szakasz szintén úl a gazdasági rendelkezések között. Arra kötelezi Magyarországot, hogy Ausztriával élelmiszer szállítása tekintetében megállapodásra lépjen, melynek ellenében viszont Ausztria nyerőanyagokatt és iparcikkeket szállítana. Tiránra pedig Magyarország szállítási kötelezettsége öt esztendőre, belföldi árakon és oly mennyiségre, amilyen a jóvátételi bizottság megállapít. "Ugyan-azen időtartam alatt Ausztria köteles szállítani nyersanyagokat és iparcikkeket Magyarországnak. Ugyancsak a jóvátételi bizottság által megállapított mennyiségben, azonban az nincs kimondva, hogy milyen árakon. Két rendkívül fontos momentumot tudunk felvonultatni e reánk rótt kötelezettség ellen. Az egyik az, hogy magunk is élelmezési katasztrófa közepette vagyunk. Budapest egy és fél milliós lakossága még 21 órára sincs élelmiszerrel ellátva; aháború folyamán kiuzsorázott, mezőgazdasági génektől és igáserőktől megfosztott területek terméskilátásai a legszomorúbbak. Ilyen körülmények között nincs az a jóvátételi bizottság, amely bennünket élelmiszerszállításokra kötelezhetne. De ha minden erőnket megfeszítve, a legsúlyosabb rrikával és a falatot szájunktól megvonva élelmiszerekben mégis valami feleslegeshez jutunk, akkor képtelenség volna lekötnünk magunkat Asztriával szemben, amely magát sem tudja a legszüségesebb cikkekkel ellátni és amely ennélfogva a nekünk leginkább szükséges nyersanyagokat — mert gyártani már csak magunk akarunk, — nem is fogja tudni szállítani. A politikai momentumról ; nem, is beszélünk. Arról nem is szólunk, hogy a nyugatmagyarországi területeknek Ausztriához való csatolása éppen azzal az indokolással történik, hogy ez a terület szolgáltatja Bécsnek az V.elmiszer; arról sem szólunk, hogy Renner kancellár Ausztria minden szenét elkocsizza, hogy ellenünk szövetséget hozzon létre. Mindezt most mellőzzük, azonban már a 207. *Zitkos* tárgyalásánál láttuk, hogy nekünk a mi szénszükségletünk fedezésére kell ( itt élelmiszerfeleslegünk, élelmiszerfeleslegünkért akarunk foszfátot vásárolni, vasércet, p*amtfet stb. Teljes lehetetlenség, hogy egyetlen fizetési eszközünket ezzel a lekötöttséggel kiadjuk a kezünk- 1920. január 25.