Pesti Napló, 1920. augusztus (71. évfolyam, 182–206. szám)
1920-08-01 / 182. szám
Szomorú emlék Egy esztendeje, hogy a bűn, gonoszság és förtelem kártyavár összeomlott. Egy esztendeje, hogy a nemzetiszínű zászló ismét fcMi'wpenlyiíftt a házak ormára, a himnusz zsoroTSTims hangjai a mellekből kitörhettek és az emberek sirva, megkönnyebbülve egymás nyakába borulhattak. Mennyi bizakodás repesett akkor szivünkben és mennyi reménység feszítette izmainkat! Hátunk mögött a háború, hátunk mögött a forradalmi felforgatások — most már kiterjesztett vitorlákkal futhat előre a nemzet hajója a szépséges jövendő felé. Két kézzel foghatunk hozzá a munkához, félrehányjuk a romokat és megkezdjük az építést. Sajnos, ezeket a magasan szárnyaló vágyakat mihamar dér lepte be. Még a felhőket verdeste a bolsevizmus bukása nyomán felhangzó öröm, amikor meg kellett azt a szégyent élnünk, hogy a románok fővárosunkba vonultak be, átlépték a Dunát és megkezdték országunk rendszeres kifosztását. Ezek a sebek még frissen véreztek a nemzet testén, s Versaillesben már a magyar békeszerződésnek nevezett világtörténetei gazság nyélbeütéséhez fogtak. Ezeréves hazánkat, a természet e leggyönyörűbb alkotását, feldarabolták, millió és millió magyart idegen uralom alá hajtottak. A gazdasági katasztrófák egész sorozatáról nemszólva, ez az idegen uralom elmondhatatlan módon üldözi és sanyargatja véreinket. Aki magyarnak meri magát vallani, nem csak hogy kenyerétől fosztják meg, de arról a helyről, ahol született, élt, gyökeret eresztett és fészket rakott, családostól együtt kisostorozzák. Akiket pedig nem tudnak elhajítani, börtönre vetik és hóhér kézre juttatják. Sosem hisszük, hogy volt nemzet, amelynek Láliára a sors ekkora keresztet rakott vholra Mindezt a megpróbáltatást azonban acélos szível és férfias akarattal viseljük el. Akár Kun Béla toporzékolt itt, akár a rojmtánok feszegették a Nemzeti Múzeum kincses ládáit, akár pedig Trianon termében írjták alá ezer esztendő munkájának megsemmisítését, hitünk nemzetünk jövendőjébensoha szempillantásra meg nem rendült. Hittük, hogy a magyar őserő előbb-utóbbdiadalmaskodni fog. Ez a hitünk ma is elevenen lobog. Annak ellenére, hogy a kommunista gazság lehanyatlása óta egy esztendő telt el, s ez az esztendő nem váltotta be mindazokat a reményeket, amelyek küszöbén megfogantak. Reméltük, hogy annyi szerencsétlenség és széthúzás után most igazán összefogunk és együtt vágunk neki a nagyszerű útnak. Ebből bizony nem sok valósult meg. Maguk, a keresztény kurzus vezetői ismerik el, hogy nincs meg az egység a kicsiny Magyarországban, az építés munkája igen lassan halad előre és a külső országok között barátaink alig akadnak. A megélhetés gondjai nem sokkal könnyebbek ma, mint egy esztendővel ezelőtt, holott szinte elmerültünk akkor abban a boldog tudatban, hogy most már csak jobb következhetik. A társadalom valamenynyi rétege szemrehányóan néz fel az egymásután következő kormányokra, hogy jöjnek és mennek, anélkül, hogy kezük közül valami üdvösséges kikerülne. A mi bizodalmunk azért nem rendül meg. Éppen úgy, mint most egy esztendeje, megingathatatlanuul hittük, hogy az ezeresztendős Magyarországba a külső és belső ellenség foga egyaránt beletörik, hiszazíik ma is, hogy a nyalkig érő bajainkat megusszufe és elöla-utóbb partot érünk« AsVtH'-^ 71 -ik évfolyam. 182. szám. Budapest, 1920.Vasárnap» augusztus 1 isi ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 26 kor. — illl. Negyedévre 70 « — « Fél évre 140 « — « Egész évre 280 « — « Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 1 korona. PESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, Budapest, Rákóczi-ut 18. TELEFON: József 62—30, 62—31, 62—82. Nyomda: 54-89. Felelős szerkesztő: József 62—36. Igazgatóság: József 62 -35. Teleki Pál miniszterelnök a Jogrendről, a francia tárgyalásokról, a megbízhatatlan katonákról, Pécs és Baranya kiürítéséről (Saját tiltástrónjctól.) A kormány programmja felett megindult vitát szombaton befejezte a narraelgyűlés és remélhetőleg most már a produktív munkára térnek rá. A vita lezárása után ""gróf Teleki Pál miniszterelnök reflektált az elhangzott felszólalásokra. Ismét erélyesen síkraszállt a jogrendért, szólt külpolitikai orientációnkról, majd megemlékezett arról, hogy Pécs és Baranya megyét talán hamarosan ki fogják üríteni a szerbek. A miniszterelnök igyekezett megnyugtatni a Házat, hogy az új közigazgatási szerv nem hordoz magával semmi veszedelmet, majd precizírozni próbálta, kiket minősítenek megbízhatatlanoknak a sorozásoknál. Helyesléssel fogadta a nemzetgyűlés a kormányelnöknek a kijelentését, senkiről sem mondják ki a megbízhatatlanságot eleve az illető vallása, faja, vagy nemzetisége miatt. A nemzetgyűlés illése — 1920 julius^. — A nemzetgyűlés mai i»lesét pontban 10 órakor nyilotta meg Rakovszky''István elnök. A szokatlan korai megnyitáson meg tehetős számu képviselő volt jelen. Fölolvassák,.írt indítvány- és interpellációs könyvet. Az elnök bejelenti, hogy mivel eddig 16 indítvány van, a jövő héttől kezdve naponként egy-egy indítvány indokolására fog javaslatot tenni a nemzetgyűlésnek. Az interpellációkra fél kettőkor térnek át. A napirend során Kerekes Mihály merehai jogát rágalmazás és becsületsértés miatt fölfüggesztik Ugyancsak fölfüggesztik Wagner Károly mentelmi jogát is kétrendbeli becsületsértés és rágalmazás vádja ügyében. • Szilárd Béla ismertette a mentelmi bizottság jelentését Drozdy Győző ismeretes mentelmi üggyében. Minthogy Drozdyt a sérelem nem képviselői minőségében érte, a nemzetgyűlés úgy határozott, hogy Drozdy Győző mentelmi joga megsértve nincs kormányprogrammhoz Micsevics János szólott Örömmel üdvözli a kormánynak a konszolidációra irányuló törekvését Aki még ma is puccsokon töri a fejét és gyilkosságokat tervez, az ennek a hazának ellensége és börtönben a helye. Hóbortos agyvelők azok, amelyek az átkos bolsevizmus pusitásai után általános munkásüldözést, általános zsidóüldözést inszcenálnak. Folytonos közbeszólások közben felolvassa a Szakszervezeti Tanács panaszát a Munkásbiztosító Pénztárt ért sérelem miatt. A munkások nem kérnek egyebet, mint meghallgatást. Ha a kormány meg tudja teremteni a kenyeret, meg fog szűnni a gyűlölködés . . . Bodor György és Budavári László felszólalása után Újvári Géza követeli, hogy a háborúban gyűjtött vagyon 30 százalékát vegye el az állam. A városok helyzetén könnyítsenek, a tisztviselőkérdést rendezzék. A zsidókérdés tekintetében van egy ideája, mert ő is azt tartja, hogy bikacsökkel nem lehet ezt elintézni. A zsidóságot beolvasztani, összeházasítani szeretné, zsidó férfiak vegyenek el keresztény nőt és zsidó nők menjenek férjhez keresztény fiatalemberekhez. (Derültség.) Az elnök"- Tessék komolyan tárgyaln!. A nősülés mindenkinek a magánügye. Újvári Géza: Kérem, én ezt komoran mondom. A születendő gyermekeket azután meg kell keresztelni és igy a zsidókérdés rendezve volna. Az elnök: Miután több szónok föliratkozva nincs, a vitát berekesztem. Házszabály adta jogonnál fogva zárt ülést rendelek el. A zárt ülés lefolyása után az elnök újból megnyitotta a nyílt ülést és az elnöklést Bottlik József vesziát. A miniszterelnök beszéde Gróf Teleki Fal miniszterelnök: Tisztelt nemzetgyűlés! A kormányprogramm feletti vita meglehetősen hosszúra nyúlt és sok érdekes gondolatt pendítettek meg. Azzal, hogy én kissé hosszabb k kormányprogrammot adtam, nem azt akartam, hogy a kérdéseknek olyan komplekszum vettessék fel, amely a későbbi időkre tartozik. Azért adtam a gyazi nagy programmot, hogy megvilágítsam azt az utat, amelyen haladnunk kell. Nem téveszthetjük azonban sohasem szem elől, hogy nekünk csak egyetlen nagy feladatunk van: az ország prosperálásának biztosítása kifelé és befelé. Ez az első, amelyre kormánynak, a nemzetgyűlésnek és azország minden tényezőjének figyelnie kell. Elsősorban a kifelé való prosperálásról akarok beszélani és itt az egész ország, de főként Európa külpolitikájába fép, igyekezni beilleszkedni. Igaza van Vass József tisztelt képviselőtársamnak. Most nem európai koncert van, hanem európai káosz, amelybe beilleszkedni természetesen még nehezebb. Mi megtesszük a magunkét e téren és kell, hogy mások is megtegyék a magukét. Az összes kormányoknak együtt kell mennek, feledniük kell a háborús gyűlöltséget, hogy megóvhassák egész Európa polgári társadalmát attól a veszélytől, amely mindenkit egyformán fenyeget. — Mi készséggel megtesszük ezt ,be is bizonyítottuk a bojkott- és a Duna-kérdésben. Mi nem segítséget kérünk Európától, de Európa közös érdekében követeljük, hogy Magyarország nemcsak szavakban, hanem tettekben is elismertessék. Reflektálni akarok arra, hogy az osztrák kormány a népbiztosok ügyében azzal védekezik, hogy annak idején a magyar kormánnyal és a konzervatív magyar körökkel megállapodást kötött arra nézve, hogy a népbiztosoknak aziliamot ad. Megállapítom, hogy a magyar kormány, nevében ezt a megállapodást Böhm Vilmos írta alá. (Derültség. ) A konzervatív körök, amelyeket gróf Bethlen István, vagy én is mint külügyminiszter képviseltem volna, nem írták alá. Kíváncsi vagyok, hogy Böhm Vilmoson kívül ki szerepel aláíróként. (Tárgyalások a franciákkal és másokkal) — Kívánom, hogy gazdasági megélhetésünk biztosíttassák és lehetővé tétessék. Ezt értem a békeszerződés ama pontjainak, amelyek az igazságtalanságok megszüntetésére vonatkoznak és amelyeknek tettekben való megvalósulását szeretnék látni. Mi nemcsak franciákkal, de más országokkal is tárgyalunk, mert vissza kell állítani gazdasági -viszonyainkat a külfölddel. A franciákkal folynak a gazdasági tárgyalások, azonban szeretném elejét venni annak a hibás beállításnak, amelyben ezek a tárgyalások a sajtóban és a közvéleményben vannak. Természetes, hogy nem lehet a nagyközönség elé kilépni a tárgyalásokkal, hiszen a magánéletben, az üzlet körében is így van. A kereskedő sem tárja fel tárgyalásait addig, amíg azok befejezve nincsenek. Azt azonban kijelenthetem, hogy a magyar kormány nem fog soha olyasmibe belemenni, ami az ország érdekeit sérti. Hogy a gazdasági tárgyalásoknál mindkét fél megtalálja a maga számítását, az csak természetes. Azonban semmmiféle definitum nem hozatik anélkül, hogy a nemzetgyűlés a kellő időben arról tudomást ne szerezzen. A pénzügyi kérdésekkel is foglalkozunk és máris kívánjuk a békeszerződés idevonatkozó pontjainak megvalósítását. (Pécs és Baranya kiürítése) — Kívánjuk, hogy megszűnjön a magyarság indokolatlan és jogtalan üldözése, mert addig nem állhat helyre a nyugalom sem a szívünkben sem a tetteinkben. Számtalan lépés történt már Pécs és Baranya kiürítése tekintetében. Kaptunk is ígéretet és azt hiszem, hogy némi remény lehet arra nézve, hogy nincs távol az az idő, amikor a nagyhatalmaknak sikerülni fog e tekintetben akaratukat érvényesíteni. — A magyar nemzetgyűlés csak örömmel fogadhatja azokat a kijelentéseket, amelyek egyes nemzetiségek részéről itt történtek. — Most áttérek belső ügyeinkre. A legerélyesebb rendszabályokkal biztosítja a kormány a jogrendet és minden olyan cselekedetet amely a jogrend ellen irányul, a legerélyesebben fog megbüntetni, itt kijelenthetem azt, hogy a tegnapi eseménynyel kapcsolatban a rendőrség további nyomon van és a nyomozás eredménye az, hogy máris több bűnösnek nyomdokába jutott. — Két kérdésre akarok még kitérni, amelyekkel Ugrón és Andrássy képviselőtársaim foglalkoztak. Az egyik az a különleges szerv, a másik pedig a megbízhatatlanok sorozása. — A különleges szervet mi nem úgy értjük, hogy az a közigazgatást megbolygató új szerv volna. Az új szervből eddig annyi állíttatott fel, hogy három belügyi, három hadügyi és egy igazságügyi tisztviselőből összeállítottunk egy bizottságot, amely a minisztériumok között a harmóniát biztosítja. Ehhez hasonló bizottságokat fogunk, ha szükséges a megyék, vagy pedig a kerületi parancsnokságok székhelyén felállítani, aszerint hogy az élet megmutatja, hogy milyen nagy területeken van ilyen bizottságra szükség. (Nem a zsidók a megbízhatatlan katonák) — Ami a megbízhatatlanok sorozását illeti, a sajtóban is meglehetős szélesen tárgyalták ezt a kérdést és úgy lett beállítva, mintha én a megbízhatatlan szó alatt a zsidókat érteném. Fölldáltósok.- Egy van! Somogyi István: Nem ba?, te azt érette vítva-isv