Pesti Napló, 1921. február (72. évfolyam, 25–47. szám)
1921-02-01 / 25. szám
Kean A híziurak korlátlan felmondási jósa csak a sizetet használna Az Országos Kereskedő és Iparosszövetség tiltakozása (Saját tudósítónktól.) Az Országos Kereskedő és Iparosszövetség vasárnap délelőtt közgyűlést tartott, ahol állást foglalt az üzletbérek mértéktelen emelése és különösen a háziurak felmondási jogának visszaállítása ellen. A közgyűlés határozata az, hogy dr. Bródy Ernő nemzetgyűlési képviselő vezetésével küldöttségileg járul az igazságügyminiszterhez és kérni fogja az új lakásrendelet kibocsátásánál a kereskedelmi és ipari érdekek méltánylását. Beszéltünk dr. Bródy Ernő képviselővel, aki a dologról a következőket mondotta: — Az üzlettulajdonosokat, a kereskedőket és iparosokat az bántja legjobban, hogy a kormány készülő rendelete szerint az üzlettulajdonosoknak korlátlanul lehet majd emelni és korlátlanul fel lehet mondani. Pedig a dolognak két oldala van. Aki kevés bért fizet és jól megy az üzlete, az természetesen kötelezhető arra, hogy többet fizessen, de az már megengedhetetlen, hogy olyanoknak felmondhassanak, akik régebb idő óta bírják az üzletet. Ezeknek egész exisztenciáját tönkretenné a háziuraknak a rendeleten alapuló önkénykedése, földönfutóvá válnának. A dolognak az a lehetetlen része, hogyha a korlátlan felmondási jog életbelépne, akkor ez senki másoknak nem használna, mint a sikereknek. Hallatlan dolgok következnének. A sikerek tele pénzzel, a régi szolid kereskedket, iparosokat a bérek túllicitálásával kitárnák üzlethelyiségeikből. Márpedig az éppenséggel az lenne morális, hogy ezek a jövevények jogosan és meg nem engedett úton szerzett pénzükés jutnának előnyökhöz a becsületes kereskedők s iparosok tönkretételével. Minden józan emberek be kell azt látni, hogy a korlátlan felmondásig teljesen lehetetlen valami. Itt van például a Kammer-eset, amely példátlan annyiban, hogy gy harminchárom év óta fennálló céget lehetetlenné teszi. Az egész kereskedelmet és ipari válság IV . ,enné, ha a háziurak lemondási joga érvényben»««• Semmi más nem volna ez, mint valóságos katasztrófa ipari és kereskedelmi vilá«tunk»" PESTI NÁPLÓ 1921. február 1. 3 Franciaország Kikényszeriti a párisi határozatok végrehajtását Újabb katonai megszállással fenyegetőznek . A csapatok készen várják a parancsokat Berlin, január 31 holnapi ülés napirendjére tűzzék ki a párisi ha-tározatok megvitatását. Ennek megfelelően a birodalmi gyűlés elhatározta, hogy kedden délután négy órakor ülést tart s azon fogják meghallgatni a kormány nyilatkozatát a párisi konferencia határozatairól. Páris, január 31. — Pesti Napló tudósítójától — •A lapok hosszú tudósításokban számolnak be a német sajtó állásfoglalásáról. A Petit Párisien szerint a francia kormány eltökélt szándéka, hogy minden körülmények között behajtja az adósságot Németországtól. A lap szerint a szövetségesek rajnai csapatai készenlétben várják a párisi parancsokat. A Ruhr-vidéken gazdag zálogokat találnának, mert ott van Németország egész szénkészlete, a nehézipar gyárainak nagy része és a vegyiipar legnagyobb része. Hasonló információkat közöl a Temps, amely hozzáteszi, hogy a kényszerrendszabályokat már akkor iséletbe léptetnék, ha Németország vonakodna képviselőket küldeni Londonba. A hétfői esti lapok szerint a brüsszeli konferencia február 7-én ül össze. A londoni konferenciára tudvalevően meghívták a török nacionalistákat és a görögöket is. Kemal pasát Izzed pasa fogja képviselni. Kemal kijelentette, hogy csak abban az esetben küldi el képviselőjét Londonba, ha az idegen csapatok nyomban kiürítenek minden Törökországhoz tartozó területet és az entente lemond mindenféle hadikárpótlásról. Rhallys görög miniszterelnökkel az entente-követek közölték, hogy az entente a legszívesebben Venizeloszt látná Londonban mint Görögország meghatalmazottját. Rhallys ezt egyelőre nem fogadta el. A Temps most megjegyzi, hogy Görögország csak úgy fog tudni boldogulni, ha Konstantin király lemond. Görögországnak a londoni konferenciára küldendő képviselője pedig csak úgy fog meghallgatásra találni, ha neve Venizeloszanácskozásait és ezért kéri a Házat, hogy csak a — A Pesti Napló tudósítójától — Még szombaton este közölték a német kormánnyal a Parisban hozott határozatokat. A jóvátételre vonatkozó követeléseken kívül az entente közölte a német kormánnyal a lefegyverzés részletes programmját és büntető rendszabályokat helyeztek kilátásba arra az esetre, ha Németország nem tenne eleget kötelezettségeinek. A szombati párisi hírekkel ellentétben most kiderül, hogy az entente elsősorban újabb, katonai megszállásra és a rajnai tartomááyok megszállásának meghoszszabbítására gondol. A német sajtó egyhangúan visszautasítja az entente követeléseit és egyes lapok a legerősebb kifejezésekkel illetik az entente államférfiak eljárását. A Berliner Tageblatt őrültségnek nevezi a határozatokat és azt mondja, hogy önként Németország ezeket a követeléseket nem fogja teljesíteni. A Vorwärts kétségbevonja, hogy ilyen körülmények között Németország egyáltalán résztvesz-e a londoni konferencián. A németek nyugodtan várják a kilátásba helyezett kényszerrendszabályok alkalmazását, amelyekért a túloldalt terheli a felelősség. A Frankfurter Zeitung azt írja, hogy a párisi határozat égbekiáltó. Lehetetlen, hogy a már amúgy is teljesíthetetlen évi törlesztések mellett még külön kiviteli adók terheljék meg a német kereskedelmet. Hétfőn délben a kormány tanácskozásra ült össze, utána pedig a birodalmi gyűlés tartott ülést, amelyen Simons külügyminiszter beszámolt a helyzetről. Előadása szerint a lefegyverzés kérdésében hozott határozat véglegesnek tekinthető, a jóvátétel kérdésére vonatkozó határozatok azonban egyelőre javaslatok. A miniszter közölte a Házzal, hogy a kormány még nem fejezte be tat Akik szépírást tanulnak Egy kis fölfedezés Saját tudósítónknak már régebben szöget üttetni a fejébe, vagy hogy pontos legyek, szálka volt » M.éniinl,inni 'hol»». városunk hirdetőoszlopain öles plakátok azt közlik a nagyérdemű közönséggel, hogy az Irányi-utcában, a nyolcas számú házban tíz lecke alatt meg lehet tanulni szépen írni. Ez nekem való — gondoltam magamban — ide okvetlenül elmegyek, írásaiml ellen úgyis sok a panasz. Az Irányi-utca nevezett háza régi, rozoga pesti épület, ittfelejtett régiség az eltemetett boldog időkből, közel a Dunához* itt lakik a bűvész, aki tíz óra alatt megtanít szépen inni. A kapu félfáján diszkrét fehér tábla : FENYVES SÁNDOR írómester II. emelet A második emelet lépcsőházi bejáratán egy tábla arra tesz figyelmessé, hogy „tessék csengetni!", egy másik tábla egy óriási csengő felett, nyilván a gyönglébibek kedvéért, azt jelzi, hogy ..itt a csergő!" ... Ezek után mondanom sem kell, hogy az ajtó nyitva volt és minden csengetés nélkül kitárult előttem. Bevezettek egy nagy utcai szobába, ahol első pillantásra nyolc kis asztalt számláltam meg. Mindegyik mellett ült valaki és itt. Valószínű, hogy szépen itt. Egy rendkívül udvarias, beretváltarcú úriember fogadott, tollsoárral a füle mögött és papírlappal a kezében. „Fenyves vagyok" mondta és nehogy a tanuványokat zavarjuk, bevezetett a másik szobába. Közöltem vele, hogy az érdekelne, kik is tanulnak mostanában szépírást. — Hogy úgy mondjam — felelte — az utcai* seprőtől egészen a hercegig mindenki. A rendszeren! —• folytatta — speciális, saját, családi rendszer. Erre már igazán kíváncsi voltam, mire azonbanő a következő kitérő választ adta: — Tanítom az általam tervezett angol álló 63 magyar álló irást, amely szöges és hegyes és amelyet én fedeztem fel. Többet nem mertem kérdezni, mire a kedves irómester magától még a következő felvilágosítást nyújtotta át: — Iskolánkat atyám, Fröhlich Jakab alapitotta hatvanhárom évvel ezelőtt. Itt van az erről szóló ig«» ssolvány. Ezzel berámázott oklevelet mutatott, amely 1857-ből datált, német nyelven kiállított „beeret", „Jacob Fröhlich" nevére szól, „Pesth''-en kelt és a „Stadtmagistrat" pecsétje van rajta. Ezután elmondotta, hogy havonta nyolcvan-száz tanítványa van. — Még a legcsúnyább írásból is gyönyörűt csinálok — szólt Fenyves úr, és bevezetett a tanuló szobába .Szőke bajt LSBU úr — lehetett negyven éves — éppen a nagy M betűt írta le egy kockás papírlapra, vagy hatvanszor. Egy beretvált arcú idősebb bácsi ezzel szemben a k betűt gyakorolta Csinos, húszéves fiú — úgy látszik haladó szépirnok — már egész szavakat rótt össze a betűkből. — Oh, a hölgyek is igen szépen haladnak — szólt az írómester — van köztük irodakisasszony, úriasszony, nevelőnő, igen sokan csak passzióból tanulnak. Ezzel benyitott a harmadik szobába, ahol három kisasszonyt láttam szorgalmasan szépirni. Terepszemlém végeztével érzékeny bucsut vettem Fenyves úrtól és az 1857-ben alapított szépirászati iskolától és arra gondoltam,hogy milyen szép volna, ha én is megtanulnám a „maityar álló, szöges és hegyes" irást. A szedők nem mérgelődnének minyit ezen a szépirísról szőlő ehashatatlan kéziraton A Hegedős LordnfjlMst jósol 'újra összeütközik a drágaság az olcsósággal (•Saját tudósítónktól.) A kormányzópárt klubjában hétfőn este sok képviselő járt fenn és élénken vitatkoztak a politika legfrissebb eseményeiről. A miniszterek közül Hegedűs Lóránt, Ferdinándy Gyula, nagyatádi Szabó István volt a pártkörben. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter az aktuális gazdasági kérdésekről ezt mondta az újságíróknak: — Vasárnap délután hat órakor föllátogatok az Otthon-körtre és részletesen tájékoztatom a sajtó képviselőit pénzügyi terveimről. Csak újra ismételhetem, hogy nem tervezek nagy vagyonadót. Ezt csak akkor lehetne megcsinálni, ha a pénz értéke stabilizálódnék, ha pedig ez a helyzet áll elő, nincs szükség vagyonadóra. A bankok által fizetendő kamatlábat március elsejétől kezdve rendeletileg a duplájára emelem, vagyis 1,5 százalékról 3 százalékra. Egyelőre csak ennyivel, mert nem lehet rohamosan magasabbra emelni. Az én pénzügyi programmomnak az a kiindulópontja, hogy előbb mesterségesen pénzszűkét kell csinálni. A tőzsde is azért lanyha és azért fokozódik a lanyhaság, mert a tőzsdések úgy vannak vele, mint a báli közönség, amely idegesen és lázas izgalommal várja a bálkirálynőt. A tőzsde is izgatottan és nyugtalanul várja az új pénzt. Amerikából megindult egy olcsósági hullám, mely különösen textilcikkekben és gépipari cikkekben mutatkozik, Amerikából Angliába csapott át a hullám s most már Svájcban van. A probléma tehát az, hogy a Svájcból most errefelé tartó olcsósági hullám elé küldjük a mi drágasági hullámunkat, ezek egy ponton találkoznak és előidézik az olcsósági folyamatot. Azonban az olcsósági hullámnak nálunk van még egy barrikádja, amely miatt nem tud ide áttörni, s ez az óriási halom bankó, a bankóprés. Ezt kell nekem lerombolni és ezt az akadályt csak mesterséges pénzszűkével lehet lerombolni. E célból néhány milliárdot ki fogok vonni a forgalomból. Hogy mikor és mennyit, azt az én egyéni szemmértékem szerint ítélem meg. Ez már a pénzszűkítési folyamathoz tartozik. A képviselők nagy érdeklődéssel hallgatták a pénzügyminiszter fejtegetéseit és tréfásan találgatták, Vajjon mikor csap át rajtunk ez a várra várt haillám.