Pesti Napló, 1921. február (72. évfolyam, 25–47. szám)

1921-02-11 / 33. szám

4 'Péntek PESTI NAPLÓ 1921. február 11. ELŐFIZETÉSI MRMK: A Pesti Napló egy hónapra 40 korona, negyedévre 110 korona. A Magyarország­gal vagy az Est­tel együ­tt naponta kétszeri kézbesítéssel negyedévre 200 korona. A Mte.@yennovsxorg-gal és 711. SCst-tel együtt naponta háromszori kézbesítéssel negyedévre 280 korona. Külföldön az előfizetési árak kétszeresét szá­mítjuk. Egyes szám ára Budapesten és vidéken 2 ko­rona, Bécsben 3 korona, Jugoszláviában 1 jugoszláv korona, Csehországban 1 cseh? korona,­­Romániában 1 lej. ~NAPI JHIREK ti auslest©!! doi?ár és lira a buda­pesti piacon A hantiig pénz Bécsből került ide (Saját turdósítónktól.) Az utóbbi hislapokban a budapesti pisziitzeteknél észrevették, h­ogy ren­geteg hamis­­ valuta, különösképp^? dollár és ára került forgalmiba. Legutoljára három hónap előtt történt, hogy a pesti piacot­ h­amisított dinár­bankjegy kksel árasztották el,és akkortól kezdve ugy az ügyökök, mint a bankok az ügyfeleiktől csak pontos számjegyek ellenében vették át a dinár jegyeket­­sl. ott is adták őket tovább. Két nappal ezelőtt egyik tekintélyes budapesti bank­­ főpénztárához érkezett vissza az egyik fél kezé­ben 360 dollárral, amelyet ugyanettől a banktól vásárolt. Az illető fél a pénztáros legnagyobb meg­lepetésére kijelentette, hogy a dollárok nem való­diak, hanem jól sikerült hamisítványok, ami a további pontos vizsgálat folyamán be is igazoló­dott. A bank az ügyről nyomban értesítette a fő­kapitányságot, amely a maga részéről a legszi­gorúbb vizsgálatot indította meg annál is inkább, mert már számos feljelentés volt a kezében arról, hogy Bm­ .­,hiszen hamis Ura-bankjegyekkel, külö­nösen száz-, husz- és t­zlírás címletekkel üzérked­nek. Az eddigi nyomozás azonban még nem­­tudta megállapítani, hogy a hamis líra-bankjegyeket Ekl hozta forgalomba de annyit máris kiderített a nyomozás, hogy a hamis valuták teljes bizonyos­sággal Bécsből ke­r­ültek Budapestre sikerek ke­zén A bécsi rendőrség éppen az elmúlt héten lep­lezett le egy jól szervezett pénzhamisító bandát, amelynek tagjai — közöttük két olasz kőnyom­­­lá­sz — már hónapok óta hoztak forgalomba ki­tűnően sikerült olasz bankjegyeket. Nincs kizárva, hogy a sz­iltié-­­ hamisítványod is ennek a bandá­nak a kezéből származnak és ezért a budapesti rendőrség táv­iratilag lépett érintkezésbe a IH­CSJ rendőrigazgatósággal a további részletek tisztázása iránt. A sok forgalomba került hamis lira- és dob­­ár bankjegynek minden valószín­űb.--.-g szerint az lusít a következm(•••.!.. e, hogy a budapesti bankok ezentúl ezeket a pé­n­­zeket is csak számjegyzék ellenében adják és v ik majd. A budapesti rend­őrség egyébként ebben az ügyben messzeágazó vizsgálatot folytat. _____ — Pasuliki konferencia. Csernoch János bi­bornok hercegprimás elnökletével a budapesti primási palotában csütörtökön délelőtt püspöki értekezlet folyt le, melyen az ország püspökei úgyszólván kivétel nélkül-­résztvettek. A több óra hosszat tartó­­ értekezik kizáróan bizalmas termé­szetű egyházpozi­tív dolgokat vitatott meg, me­lyeknek végleges elintézése céljából Csernocht Já­nos bibornok-hercegprimás a hét végét még Bu­dapesten tölti s ezalatt az illetékes kormánykö­rökkel fog tárgyalni. —­ Az e­ízente-missziók elhagyják Bécset. Bécsből jelent tudósítónk. A párisi értekezleten tudvalevően elhatározták,h hogy Ausztria pénzügyi bajain azzal­­ segíteni akarnak, hogy csökkentik az enten­te-misziók átállásából származó terhe­ket. Ennek a PSC áltozatnak megfelelően az' en­tente-kormányok misszióik' -ik most azt az utasí­tást adták, h­ogy február 20-ikáig hagyják­ el íveset. Az építési bizottság megengedi a mozi építését a Nemzeti Színház telkén. Néhány héttel ezelőtt nagy port vert fel az a kultúrbotrány, hogy a kultuszminiszter megengedte a Nemzeti Filmszínház részéért as társaságna­k, hogy a régi Nemzeti Színház telkén mozit építsen­­fel. Sok huzavona után az ügy közeledik a vég­i­­stáció­hoz, szombaton az építészeti bizottság fogja tár­gyalni az ügyet. Bogner és Mándy, két vállalkozó kérték az építészeti bizottságtól, hogy engedje meg a mozgószínház épületének felépítését. Hang­súlyozták, hogy az épület ideiglenes építkezés lenne. A kérvényhez mellékelték Lechner Jenő épí­tész tervét. A főváros harmadik ügyosztálya tisztára technikai szempontokból vizsgálta meg a kérdést és mivel arra a megállapításra jutott, hogy esz­tétikai szempontból is jobb, ha egy telken épü­let van, mintha egészen üresen áll, javasolni fogja, hogy adják meg az engedélyt. Az ügyosz­tály javaslata kiemeli, hogy az építési engedélyt csupán öt esztendőre kívánja kiadni. Vilmos császár sírverse Bethmann-Holl­wegre,­­Berlin előkelő köreiben,­­ amelyek még fentartották az összeköttetést a számkivetésben élő csásseári családdal, — néhány nap óta egy ver­sike foryog közkézen, ajMelyet állítólag II. Vilmos irt a nemrég elhunyten Bethmann-Hollweg volt biro­dalmi ka celláp átemlékére'­ A kis vers megjelent egyes német lapokban is és igy utódunkban van hevenyészett fordításban bemutatni. Következőkép­pen hangzik: N­a szolgámnak, Bethmann-Hollwegnek. A vad viharban­­félve és remegve Magad jósoltad: művem kártyavár csak, önmagad szórtál átkot ősz fejedre, Mert rád a bajban mindhiába vártak. Köröskörül tombolt a vész, az orkán Ingó hajón gazdátlan volt a kormány. Szörnyűbb vihart nem látott még a nép Sem ily törpét a kancellári szék. Emléked nékem kincs — bús örökség, Kullancshűségü, balkezü cselédem, Hogy hívtalak, megbántam, jaj de régen, Mert nem volt átok több még soha kézen, S a balsors láncát te tovább szövöd még. A léptedre sátán vetett keresztet. Most oszlik csak a köd, s hogy nézem, szivem reszket Idáig tart a vers, amely szerencsére nem több két strófánál. Bár mint iparkodott is a fordító, tá­volról sem tudta megközelíteni a szerző egyéni szárnyalását, bár a jóizlés nevében fel szeretnék tételezni, hogy bármennyire gyűlölte is Vilmos császár Bethmann-Hollweget, ez a vers mégis csak apokrif lesz és a császár mégsem ragadtatta el magát annyira, hogy épp a kancellár halála napján — a vers január 4-én íródott Doornban — nyilatkozzon ilyen kegyetlenül arról az emberről, aki a legsúlyosabb időkben oly nagy szolgálatokat tett neki és "hazájának. — Heinrich Ferenc kereskedelmi helyze­tünkről. A Magyar­­ Külügyi Társaság közgazda­sági szakosztályában csütörtökön Heinrich Fe­renc volt kereskedelemügyi miniszter előadást tartott „Kerekes filmi elmélkedések" címmel. Je­lenlegi helyzetünk — mondotta Heinrich — az elképzelhető legsiralmasabb. Exportunk teljesen tönkrement, ma már csak len, kender, kenyér­magvak és állatok exportálására számíthatunk. Ami a kereskedelmet illeti, kijelenti, hogy a sza­bad kereskedelem híve, mert a kereskedelemnek a teljes mozgási szabadság az éltető eleme. A kül­kereskedelem szempontjából rendkívül káros pénzünk elértéktelenedése. Itt azonban a politi­kai és gazdasági konszolidáció után gyors javu­lásra lehet kilátásunk. Nagy baj politikai elszige­teltségünk. Erdély, ahonnan rengeteg nyersanya­got kaphatnának, a kereskedelem szempontjából már csaknem teljesen az osztrákok kezére került. Bécsből egész sereg kereskedelmi utazó lepte el és ha a szabad forgalom hamarosan meg nem kezdődik, ez a terület elvész számunkra. Buda­pestre centrális fekvésénél fogva fényes jövő vár, de gondoskodnunk kell okszerű fejlesztéséről. Az előadás után Popovics Sándor, a szakosztály el­nöke meleg hangon mondott köszönetet az elő­adónak. —­ A bécsi farsang mérlege. Bécsből jelenti tudósítóik. A farsang elmúltával mérleget készí­tettek az agilis bécsi riporterek és megállapították, hogy az idei farsangon mintegy háromezer es­télyre kertek és kaptott engedélyt. Ha mindegyik estélyre átlag ötszáz látogatót számítunk, úgy másfél milliója tehető az idén a bálozó bécsiek száma. Hogy mily összeget emésztett föl ennél­fogva a farsang, az könnyen elképzelhető. Ha csak száz koronát számítunk egy-egy belépő­jegyre, úgy ez százötven millió koronára rúg, amelyhez harminc százalék vigalmi adót kell számítani, ami további negyvenöt millió. Ennyi esik csupán a belépődíjakra. Amidőn ehez az­ egyes alkalmakra készített ruhákat, cipőket, a­ kocsiköltségeket, vacsorákat számítjuk, úgy köny­nyen megállapítható, hogy az idei bécsi farsang több mint hároms­záz millió koronát forgalma­zott. Békében egy egész városrészt lehetett volna ebből az összegből felépíteni. — Földrengés Mexikóban. Milanói jelentés sze­rint Mexikóban hatalmas földrengés volt. A rengés Gorero, Pueblti, Vera Cruz és Casada városokban több mint egy óráig tartott. JC' Popokatepetl tűzhányó eközben erősen ,uVör­ösföt és hatalmas kő- és hamu­záport zúdított a környékre. Több város és f­alu jelen­tékeny károkat szenvedett. Anglia közvetít Románia és Szovjetoros­ország közt? Bukarestből jelentik. Az a moszkv­ai szikratávirat által terjesztett hír, hogy Ukrajnában román kereskedelmi misszió van jelen, amely fegy­vereket és hadifelszerelési cikkeket kínál, éppen olyan valótlan, mint az a hír, hogy az angol kor­mány felszólított H A Aim­ániát, hogy Oroszországgal kezdjen béketárgyalásokat és erre célra szolgá­latait is felajánlotta.­­ A pártkasszának hegedülő királyi herceg, a berlini lapok meghívót közölnek, amelyet a német nemzeti néppárt küldött szét párthíveihez, akiket érdekes hangversenyre hív meg. Az újságok pártállásuk szerint, támadják vagy dicsérik a nem­zeti párt eljárását ebből az alkalomból, mert csak­ugyan nem mindennapi eszközzel kíséreli meg választási pénztárának gyarapítását. A meghívó a következő: " Tisztelt Uram! Frigyes Vilmos herceg ur ő királyi fensége volt oly kegyes, hogy szerdán, február 9-én dél­után öt órakor az énekakadémiában hegedű­hangversenyben lépjen fel az alulírott pártszer­vezet javára és az egész jövedelmet átengedje a párt választási pénztárának. Abban a reményben, hogy ön a jegyét megváltja és megjelenik ezen a rendkívüli hangversenyen, maradjunk tiszte­lettel: Német Nemzeti Néppárt, Berlin, Nyugati kerület A köztársasági lapok azt kérdik gúnyosan, várjon a királyi herceg Ingyen muzsikált-e párt-­ hivei javára, mert hiszen nemrég még azzal sírta tele a világot, hogy a köztársaság megfosztotta őt minden jövedelmétől és elhatározta, hogy a maga erejével keresi meg a kenyerét. — Mikor az írógép politizál. Eddig senkinek sem jutott volna eszébe, hogy az Írógépben, ebben­ a közömbös, lélek nélkül való masinában karak­tert, jellemet keressen. Az ördöngös kis gép egy hindu baleset megszégyenítő imposszibilitással adta vissz­i a szalagja alá diktált szavakat, akár­milyen világraszóló fontosságúak voltak is azok. A­ párisi békekon­erencián azonban, amikor a németi békeszerződés porTOSffját kopogták a szaporán ugráló betűvető rudacskák, furcsa és példátlan dolog történt. Az írógép kilépett passzivitásából s elárulta német­ gyűlöletét. Megmutatkozott külpo­litikai állásfoglalása s ez a rendkívüli esemény, világhistóriai dokumentummá lépett elő minden írógépek egyéni történetéből. A békeszerződés­ egyik pontjába ugyanis ahelyett, hogy a németek­nek nem szabad „Militär- und fl­oraie-luftfa­hrt'"­­ céljaira szolgáló gépeket gyártani, azt kopogta sovén elkeseredésében, hogy „Militär- und Civil-­­ luftfahrt", ami érthető megdöbbenést keltett Ber­linben, míg ki nem derült, hogy tévedésről van­ szó. A párisi békekonferencia írógépének tévedé­­­sáról, amely majdnem úgy játszott bele a világ­történelembe, mint Kleopátra orra hajdanában, ha­­ hosszabb lett volna. Szerencsére még idején ész­revették a nevezetes írógép politizáló s határozott egyéniséget eláruló hajlamait, mire gyorsan ki-­­vontak a forgalomból. De mindenesetre jellemző, hogy Parisban még az írógépek is a németek ká­­­­rára tévednek, ha egyszer önállósítják magukat." Vita­­ Stein­ach-ehnéletről. We­gner-Jauregy tanárnak, a bécsi egyetem híres pszi­chiáterének tantermében folytatták Steinach ta­nár kutatásairól és megifjítási műtéteiről a múlt héten megkezdett vitát, amelyről a Pesti Napló már megemlékezett. Dr. Türckel Siegfried ügyvéd, a bécsi ügyvédi kamara nevében bejelentette a jo­gászok tinakozását az ellen, hogy kísérletképpen végezzenek embereken operációkat, vagy pedig gyengeelmé­it Bliot­óíváljanak meg az orvosok megifjitás céljából. A jogtudomány mai állás­pontja szerint csak olyan embert szabad megifji­tás céljából műtétnek alávetni, akinél az orvos legalább is valószínűnek tartja, hogy a célt el is éri. Dr. Bauer tanár lehetetlennek mondja, hogy, a Steinach-féle operációval a nemet meg lehessen változtatni. Dr. Lichtenstein tanár vetített képe­ken mutatta be a maga gyakorlatában előfordult eseteket és azt hangsúlyozta, hogy különösen a beteg hajlamú férfiak meggyógyítása terén ért el sikereket. Összesen ötvenhét esetben operált és ha nem is volt minden egyes eset teljes sikerű, de a beteg egyáltalában nem szenvedett általa. Dr. Fedem a Freud-iskola nevében kijelentette, hogy a Steinach-féle kutatásoktól a legnagyobb eredményeket várják. Dr. Strasser tanár még ko­rainak tartja, hogy Steinach elméletétől az or­vosi gyakorlatban nagy eredményeket várjanak. Véleménye szerint, noha voltak sikerek, a kísér­leteket folytatni kell a klinikákon, mert végleges véleményt még­ egyáltalában nem lehet mondani. A vitát legközelebb folytatják.­­• Németország új athéni követe. Bécsből lebe-,­t­onozza tudósítónk. Berlini távirat szerint gróf Spee volt konzuli ideiglenes követté nevezték ki Athénbe. Elődje, Kem.'A főkonzul montreali fő­konzul lesz. .­.• A valódi Janina cigaretta,papirt oknyom­ással •kérj« minden dekáni'tőrndében.

Next