Pesti Napló, 1921. március (72. évfolyam, 48–68. szám)
1921-03-18 / 59. szám
PrSnter Hamis felülbélyegzést! ezresek a forgalomban Hétszáz hamis ezrest fizetett ki egy nagy bank pénztára . (Saját tudósítónktól.) Néhány nappalzelőtt jelentettük, hogy y bécsi rendőrség^elfogott egy nagyobb p^zhamisitó bandát, aijj^y lebélyegzetlen osztrák-magyar ezresekre m magyar felülbélyegzést hamisított. Amint lájtuk, Bécsben több hasonló társaság is m£kötött, sőt másutt is hamisították a Vagyar fdülbélyeget. A hamisított bankjegyekből tekintélyes mennyiségeket be is hoztak Magyarországba, kijátszva a magyar ellenőrző közegek éberségét. Ennek következtében Budapesten meglehetősen sok hamis felülbélyegzésű pénz, különösen sok hamis ezres van forgalomban, ami a kereskedelmi és üzleti életben sok bajt és nehézséget okoz. Legjellemzőbb a helyzetre azaz eset, amely tegnap történt egyik nagy bankunknál Egy budapesti ügyvéd ugyanis tegnap reggel egyik ügyfele megbízásából egymillió koronát vett fel az Angol-Osztrák Bank Kálvin-téri nökinyzeténál ezerkoronás bankjegyekben. A pénzből nyolcszázezer koronát még tegnap délelőtt lefizetett ügyfele számlája javára a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Szabadság-téri fiókjánál. A bankban a pénzt át is vették, majd délután beküldték a féinntézetbe. A főpénztárnál gondosabban megvizsgálták 41. ezredeket és a vizsgálat során az a gyanú támadt, hogy a nyolcszáz bankjegy közül hatszáznak a felülbélyegzése hamis. Rögtön értesítették a gyanúról az ügyvédjét, aki a maga részéről az Angol-Osztrák Bank Kálvin-téri fiókfőnökéhez fordult és együtt megvizsgálták a bankjegyeket. Meg is állapították, hogy a Magyarország felülbélyegzésben az M betűnek mindkét száza kissé meg van hajlítva, az „y" szára pedig valamivel hosszabb a rendesnél. Ezenkívül pedig az egész felülbélyegzés színe halványabb, mint a jó bélyegeké. Az Angol-Osztrák Bank szakértője mindazonáltal azon a nézeten van, hogy a felülbélyegzés valódi. A Kereskedelmi Bankban viszont határozottan állítják, hogy a bélyegzés hamis. Megvizsgálták az ügyvédinél maradt kétszáz darab ezrest is és ezek közül százegyet szintén gyanúsnak találtak. A gyanús ezreseiket ma délután a Pénzintézeti Központ szakértői vizsgálják felül és ők fogják megállapítatni, hogy a kezeken lévő felülbélyegzés hamis-e. A közönség mindenesetre jól teszi, ha a kezébe kerülő ezreseket legnagyobb gonddal vizsgálja felül és különösen az említett hibákra nagy figyelmet fordít, mert súlyos károsodástól óvhatja meg magát. Egy tavalyi éjszakai UndMorl Főmérnök, nyomdász és katona kalandja Sesevitsékkel (saját tudósítónktól.) Jan igazságtevés házának hol egyik, hol másik Ujígyalótermében még mindig visszajárnak kerfenn a britanniások dolgai. Ma a bivltetőjájátísuaságon dr. Czukor József büntetőbiró előtt tárgyalták a hírhedt nevű, a Soltra rendőr meggyilkolásában erősen gyanúsított Leselits László állítólagos alhadnagynak és társainak ügyét. A tavaly őszön olyannyira bátor fiatalemberek a bennük buzogó és uton-útfélem kitörő bátorság hőfokát emelni végigjárták Buda korcsmáit. Október 4-ről 6-re virradóra a Lánchídon jöttek át Pestre „portyázni". A hídon került elébük az első zsákmány. Boros Ignác setüszedő éjjeli munkájából sietett haza budai lakására pihenőre. — Megállj! Igazold magad! — s már ott hadonászott a munkás orra előlt a négy tagból álló társaság: Sesevits, Szabó Sándor orvosnövendék és még két ismerettem fiatalember. Előszedte irományait a nyomdász, de az írások nem voltak elegendők igazolásra, mást akartak látni Sesevitsék. Amikor a nyomdász az ilyen furcsa igazolást megtagadta, Sesevits hatalmas ütést mért az arcába. S már hangzott bele a fekete októberi éjszakába: dobjuk bele a gazembert a Dunába! A kritikus pillanatban egy másik ember közeledett feléjük. A pesti oldalról iparkodott hazafelé Raáb Gyula erdőfőmérnök. A medikus elébe rohant s igazolásra szólította: zsidó vagy-e? A főmérnök tovább akart menni, de Szabó egy hegyes végű botot tartott eléje. — Keresztülszúrlak, ha nem igazolod magad! — A társaság közben már egy harmadik emberrel is veszekedett, egy honvédelmi minisztériumi tisztviselővel, Boros társai segítségére sietett, a főmérnök ezt felhasználva, futni kezdett a birdiai oldalra. A nyomdász is egérutat nyert s követte a főmérnök példáját. Azonban a főmérnököt nagyon bántotta a fiatalemberek duhajkodásra, visszajött a hídon, utánuk ment. Látta, hogy a pesti oldalon többeket inzultáltak, köztük Janku Sándor katonát. A főmérnök elébük került s főhadnagyi rangjára hivatkozva, felszólította a garázdálkodókat, hogy mivel őt, a tisztet megsértették, kövessék a rendőrségre. A nagyhangú duhajoknak inukbal szállt a bátorság s engedelmeskedtek a felszólításnak. A rendőrségen azután jegyzőkönyvet vettek fel az esetről. így került az ügy a büntetőjárásbíróságra. A tárgyalásvezető bíró személyes szabadság megsértésének és életveszélyes fenyegetés és utcai botrányokozás vétsége címén az ügyet a törvényszékhez tette át. Sesevits a Soltra-gyilkosságot követő napon szerb megszállott területre szökött, egyedül Szabó medikus fog felelni a hangos éjszakáért. TÜNDÉRKERT (Tizedik folytatás) IRTA JORICZ ZSIGMOND főt. A fejedelmi hirtelen, megütödve"jigpdresedett "pillanatban, ami Most jut eszébe, ebben_ egész idő alat-szolt. Hiszen ő Sólyomkőre hivatta be Géczyt, Nagy Andrást . . . Ő az a sok italbéli ... s ez a hasztalan aiszsiránydolog . . . Amint hétfi Sólyomkőre beért, rögtön stafétátküldött Zilajra, ahol ott volt Nagy András a hajdúk kapitánya s üzenetére várt. S alkalmasint ott volt Tilár Géczy Anddrás is, a máramarosi főispán, aki a palatínus levelére , kellett hogy ott várjon . . . Nagyonalkalmasint jött, hogy a köteleső s eldugott Sólyomkőn tanácskozhat velük, sietett azért ide rendelni őket. Ki tudja e mai napon nem érkeznek-e meg már? . . . Most mi a csudát 111 íveljen ... Se Géczyt, se különösen a hajdúkat nem rendelheti be Kolozsvárra, egész világ szeme s nyelve elébe . . . Csöndesen s egyre csöndesebben ballagott tovább s ízem hallotta már háta megött a csapat dudolását . . . Menjen be Kolozsvárra? ahol minden ijjedezik a háborúnak még gondolatjától is ... hogy inkább nyelvük harapnak ez emberek, minthogy hadat kiáltsanak ... A tavalyi rosz termés után, a szűk télben megijedve.... S ott van maga a Főkapitány, aki Szász Lónán ugy kipakolt ellene . . . S a fejedelemasszony . . . Hiszen ha a hajdukapitányok csak végiglovagolnak Kolozsvár utcáján, ki van dobolva kerek világ előtt . . . Szóval, amint meglátta a kolozsvári torony hegyit, ijedten állitotta meg a lovat s vissza kapta a zaboláját, mintha az ítélet helyét látta vön. A hajdúk, akik mind hallották az Imreffyné boszorkányozását, megértették. Ijedten néztek össze, hogy bámulja a fejedelem Kolozsvárt. Egyszerre ütődtek meg mind s gondoltak a sórlyomkői boszorkányra, de még idejük se volt elrrosolyitani magukat, a fejedelem megfordította a lova száját s korbácsával egyet suhintott. — Fordulj! Visual . . . Koreky Feri félreugratottt, hogy utat adjon a fejedelemnek. — Sólyomkőre? — kiáltotta Szilvássy János hadnagy. A fejedelem elkurjantotta magát. — Ha Sólyomkőre, Sólyomkőre, ha Brassóba, Brassóba! ha a pokolba, a pokolba! . . . Utánam! — Vivát! — kiáltottak a legények egy szívvel s lélekkel s mind utána káromkodtak: — Átkozott kutya boszorkánya! A fejedelem egy emelkedésen megállott: — Sárkány! — mondta egy vén katonának, — eredj le Kolozsvárra, mondd meg Imreffy uramnak, hogy igyek jöjjön Sólyomkőre fel. Még ma éjjelre ott kell legyen. Nesze itt a pecsét. Zsebébe nyúlt s kis rézpecsétnyomót adott a markába, hogy ezzel igazolja magát a kancellár előtt. A vén katona mindjárt fordult s elvágtatott. A törtiek annál kíváncsibban néztek össze, csiklandósnak tetszett, hogy a fejedelem a férjet is felrendeli s még ilyen hamar . . . Visszafelé aztán ugyancsak ügetve mentek. Szép volta kis csapat, ahogy követték a dali fejedelmet. Nem voltak ezek egyenruhás katonák, mind más volt, mind egyéniség, mind magára kevély vitéz. Fegyverük is, kinek lándsája, kinek pallosa, fostélya s puskája, kinek furcsa karcsú ijja, s olyiknak két öles hosszú dárdája vala, hogy a faágaktól erdőben alig tudott menni. A fák pergették a zúzmarát s behintették süvegüket, vállukat fehér ezüstporral. Most bezzeg nem dalolt senki, haladtaik szaporán. Mikor aztán jó déltájban feltűnt újra előttük a sólyomkői kis kastély, úgy látszott, mintha 3 piros pont még mindig ott tüzelne a tornácán . . . De ahogy soká nézték, eltűnt, mintha csak a szemük káprázott volna. Átkozott boszorkányfészek, morogtak, s dühösen nézték. Ez is a Rákóczy Zsigmond fejedelemé volt, csak az ősszel kapta, volt Imreffy uram, amikor a megegyezést perfektuálták . . . S már hogy belefészkelte magát . . . Mikor leértek, senki sem volt sehol, üres volt a kastély, mintha kihalt volna, de a konyhán annál jobban sütöttek-főztek a szakácsok s netu- PESTI NAPLÓ 1921. március 18. 5 Stély miniszternél tiltakoznak a mozisok a filmszinhrák elvétele ellen, ír kereskednek az uj engedélyekkel (Saját tudósítónktól.). Aj. a rendelettervezet, anelynek értelmében a korahány máról-holnapra nyolcvan budapesti mozisziniház közül öt rendtől meg akarja vonni az engedélyt, egyszerűen azért, hogy másoknak adhassa, érthető feltűnést licitért a közvejkfiíil érdekeltek szűk körén túl is. Nekű£i**f lazán nem fáj a proskribált mozisok feje- Tifffy" zsebe, de ha ez a különös jogi érzékkel megtervezett rendelet nem is érinti a közérdeket, mégsem mi sietünk el mellette szó nélkül — elvi szempontból. Elvi alapon a legélesebben el kell ítélnünk, tiltakoznunk kell ellene, mert veszedelmes precedenst teremt. Végzetesen eltolhatja azokat a határokat, amelyek eddig az állami beavatkozás jogkörét kimérték az állami koncessziókéhoz kötött magánvállalatokkal szemben. Ilyen súlyos beavatkozást a tulajdon jogkörébe különben sem lehet egyszerű miniszteri rendelet útján elintézni. Hisszük, hogy éppen az elvi okok szempontjából mutatkozó aggályok mérlegelése más megoldásra fogja kényszeríteni a kormányt s a nemzetgyűlésnek is lesz beleszólása a rendelet végrehajtásába. A magyar kereskedelmi és ipari élet képviselői, a kereskedelmi és iparkamara megbízottjai, valamint a GYOSz igazgatója, dr. Fenyő Miksa a mai nap folyamán már felhívták az illetékes minisztériumok figyelmét azokra a következményekre, amelyekkel e rendelet végrehajtása járhat s valószínű, hogy a nemzetgyűlésben is többen interpellálni fognak a moziengedélyek megvonása ügyében. Ez alkalommal szóba fog kerülni az is, hogy az új engedélyesek legnagyobb része nemcsak nem altruista szövetség, de még csak nem is rokkant hadviselt, s hogy a rendőrség már nyomoz is egy új engedélyes ellen, aki — pénze nem lévén — jó áron tovább akarta adni a neki megítélt mozit. Ha a rendelet végrehajtását tényleg keresztülviszik, a német filmgyárak nem adnak többé nyersanyagot és az osztrák és a német filmgyárak és filmkölcsönzők szövetsége nem fog beengedni Magyarországba femet, sem innen kivinni filmet. Ezt a bojkottot akarják megelőzni a filmgyárosok és mozisok, akik ma kétszer is üléseztek, hogy elkészítsék azt a memorandumot, amelyben fel fogják hívni a kormány figyelmét a fenyegető bojkottra és következményeire. A délelőtti tanácskozáson elhatározták, hogy este közös értekezletet tartanak a filmkölcsönző egyesület vezetőivel. Ez az együttes ülés az Újságkiadók Otthonában volt este hét órakor és tíz órakor ért véget. A filngyárosok és filmkölcsönzők hosszas vita után abban állapodtak meg, hogy holnap, pénteken délelőtt tisztelegni fognak Hegedűs Lorántnál, nagyatádi Szabó Istvánnál, Tomcsányi Vilmos Pálnál és Gratz Gusztáv külügyminiszternél és memorandumot adnak át nekik a filmszínházak engedélyének revíziója ügyében.