Pesti Napló, 1921. június (72. évfolyam, 117–141. szám)

1921-06-25 / 138. szám

Budapest, 1921 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra _ _ 80 kot. Kegyed évre _ 80 kot Fél évre _ _ 180 kot. Egéec éne. — 360 kot. Egyes szám Are: Buda­pesten, vidéken és a pálya-udvarokon 8 kot 72. évfolyam 108. szám. Szombat, junius 25 PESTI TELEFON: József 62-30, Nyomdai telefon: Jósipi 71-15. Felelős szerkesztői József 62—36 Kiadóhivatal Wienbeier* "v L. Kohlmarkt. w n rapallói szerződés élő tila­lomba a monarchia feltám­a­­dása számára Páris, junius 24. A Journ­al des Débots arról ír, hogy Francia­ország baráti támogatása mindig készen állott Olaszország számára anélkül, hogy emellett megfe­ledkezett volna a Szerbia iránt érzett őszinte rokon, érzéséről. Franciaországnak a jugoszlávok iránt tanúsított ez a hűsége bizonyos olasz köröket tényleg kellemetlenül a pBIRETét, igy Sonnino bi­zonyára vnktor'SZfftette volna látni az Ausztria és Szerbia közé vett­ék politikáját. Hála Giolfffinak, Millerandnak és Vesznicsnek, a rapallói szerződés Róma és Belgrád között végre barátságot terem­tett és ami a fő, mint egy élő tilalom gyanánt áll az osztrák-magyar monarchia feltámadása számára. Az egyezség, amelyet Csehország és Románia kö­zött, azonos az olasz jugoszláv egyezséggel. Minden­­nek a hatását üdvösen lehetett érezni már Károly király budapesti utazása alkalmából , biztosítéka ez annak, hogy a nagyhatalmak meg fogják aka­dályozni annak a rezsimnek feltámadását, amely csak a régi Habsburg-császárság épületének újjá­emelésére törekedhetik. Feloszlatják a német önvédelmi alakulatokat Berlin, június 24. A napokban megjelenik a birodalom elnöké­nek rendelete, amely valarmennyi önvédelmi alaku­lat feloszlatását kimondja. A rendelet megfelel az ultimátum ama követelésének, hogy ezeket a szer­vezeteket június 30-áig fel kell oszlatni. Az európai államok amerikai adósságainak konszolidálása Páris, június 24. (A Pesti Napló tudósítójától.) A Tempsnek jelentik Washingtonból, hogy a pénzügyi államtitkár felhatalmazást kért a kon­gresszustól, hogy az európai államokkal közvetlen tárgyalásokat folytathasson a háború alatt felvett kölcsöneik konszolidálása végett. Ezek a kölcsönök tízmilliárd dollárt tesznek ki. Egyúttal bejelentette, hogy a szövetségesek kölcsöneinek adóslevelekre való átalakításáról törvényjavaslatot fog beterjesz­teni. Az adóslevelek tizenöt évi időtartamra fognak szólni. (II.) Rathenau bizalmas föld­lágo­sításai Berlin, június 24. (A Pesti Napló tudósítójától) A birodalmi gyűlés főbizottságának ma esti ülésén flatheniau újjáépítési miniszter bizalmas fel­világosításokat adott az Észak-Franciaországban folytatandó rendszeres újjáépítési munkákról. (II.) Zajos jelenetek a cseh képviselő­házban Prága, június 24. A képviselőházban a huszonnégyórás időszá­mítás bevezetéseiről szóló jelentés tárgyalásánál zajos jelenetekre került a sor, midőn Jung képvi­selő, akitől az elnök kétszeri rendreutasítás után a szót megvonta, beszédét ennek ellenére folytatta, miért is az ülésből kizárták. A ném­et képviselők za­josan tiltakoztak. A zaj, amelyben több német kép­viselőt rendreutasítottak, nem szűnt meg és az ülést fel kellett függeszteni. Az ülés újból való meg­nyitása után a Ház többsége jóváhagyta Jung kép­viselő kizárását, amit a német képviselők ismét zajos felkiáltásokkal fogadtak, J­atzelt képviselő ezt kiáltotta: „Mindnyájatoknak rendőri unifor­misba kellene bújnotok!" Masaryk meggyógyult Prága, június 24. Halrman volt miniszter és képviselő ma Prá­gába érkezett azon a gyorsvonaton, amelyiken a Marienhadban tartózkodó cseh miniszterek is visz­.­szit tértek Prágába. Halrman Capri szigetén idő­zött és ott Masaryk elnököt kitűnő egészségben és egykori erőinek teljes birtokában találta. Magyar vértanú emléktáblájáról hull le ma délután a lepel egy óbudai ház falán, ahol a vérbe fojtott juniusi ellenforradalom tiszta ideálokért hevülő hőőse, Lemberkovics százados la­­kott A Kormány, a parlament, a Ludovika s számos társadalmi egyesület képviselői nemzeti diszben jelennek meg­­, második évforduló kegyeletes ünnepelyén, hogy hi­­tet tegyenek egy ezepántt­endős gondolat halhatatlansága speffért, amely talán ép­­pen azért olya n^Szen­tségesen drága és ren* dithetetleff' erejű a Kárpátok medencéjé* ben, mert századokon át annyi magyar vér harmatozott föléje. Két esztendeje, hogy a bolsevizmus rabláncaira vert nemzeti öntudat először emelte fel öklét a fojtogató rém ellen s hogy szörnyű magányos harcában elbu­­kott a becsület mezején. Ezen a mezőn akkor véres virágok nyíltak, mint minden, ha, amikor részvétlen Európa gyilkos kö­­zönnyel szemlélte heroikus küzdelmünket a ránktámadó balsors furiáival, Zrínyi tra­­gikus összeroppanásától Lemberkovics százados kivégzéséig. De lángoló szivü, ifjú ludovikások, a megcsúfolt haza imád* ságos szeretetétől tűzbeborult lelkű kato* nák és polgárok mégse hiába emelték fel azon a napon a megtagadott zászlót, még* se meddőn áldozták életüket a már*már le* rontott oltáron. A magyar nemzeti öntudat főnix*gondolata uj szárnyakra kapott, éles­medett életre a földúlt oltár poraiból s a juniusi mártírok fájdalmasan nagyszerű emléke fénylő csillagragyogással őrködött újjászületése fölött. De ez a rinascimento az egész ország minden fiát áthatotta. Az eszme, amely­­nek Lemberkovics százados bátor társai* val együtt vértanuja lett, mindnyájunkat egyetlen közösségbe forrasztott össze, le* simitva a súrlódó gyűlölködés kiszögellé* seit, a szeretet és megértés forróságával olvasztva megbonthatatlan egésszé az addig szétszórt részeket, szembenálló osz­­tályokat, egymáshoz csikorduló rétegeket. Ezt az eszmét nem lehet kisajátítani egyes érdekcsoportok javára, nem lehet önké­­nyesen kizárni belőle senkit, nem lehet monopolizálni és patentot kérve rá, a párt­politika ingatag zászlóira írni. Erre az esz­­mére mindnyájunknak egyformán szük­­sége van, mint a belélegzett levegőre, ez az eszme egész Magyarország szent és sérthetetlen köztulajdona, amelynek éltető ereje annál nagyobb kifelé, mennél többen érzik, értik és vallják. Mint a­hogy Lemberkovics századost HA egész nemzet magának követeli, ugy a gondolat is, amelyért áldozatos vére elöm­­lött, a nemzet összességéé. Ebből a demo­­kratizmusból nem engedünk egy tapodtat sem, éppen a hazaszeretet nevében, amely, az idők furcsa szeszélyeként, — némelyek szerint­ — most Szinte nem is kötelesség«» nek tetszik, hanem kiváltságos jussnak. Pedig itt nem lehet szó kiváltságokról S a vértanuk emlékjele elé az igazi kegye* let csak a béke és szeretet fehér ruhájában mehet hódolatra. Az óbudai ház falába ikl­lesztett kőtábla körül, amelybe Lemberkow­vics százados vértanu*nevét vésték, ott le* beg a mai ünnepen az egész ország néma részvéte, megilletődése és fájó emlékezése osztály* és pártpolitikai szétkülönböztetés nélkül s a lelkeknek ebből a magyar egyes* ségéből nem lehet senkit kizárni, mint ahogy a Golgotha töviskoronás vértanuja, a Názáreti Ember sem vetett ki senkit megváltó szeretetéből. Ii­ ­rrrrririrri-iyrrr ~ - * -r-* -*-•*-*-*i-i*rriT 'nnnnr-njvuvuinjuuu A Kisgazdapárt az ingatlanvagyonváltság tárgyalása ellen Július közepén túl nem akarnak tárgyalni (Saját tudássitónktól A Ji.t'i&pviselő k nyári sza­badsága és a^szemzet^fjimes nyári szünete előtti nmokaprojgrAmnj^igában komollyá válható kon­fliktus kelejtm­integy részt a kisgazdapárt, másrészt a kormány között. A kisgazdapárt ugyanis hallani sem akar arról, hogy a nemzetgyűlés július 10-én túl is tárgyaljon és akár a sajtótörvényt, akár az ingatlanvagyonváltságról szóló törvényt elővegye. Pénteken este a kisgazdapártban izgalmas jel­legű értekezlet volt, amelyen Rubinek Gyula ve­zette a tanácskozást. A megjelentek csaknem egy­értelműen azt a felfogásukat nyilvánították, hogy minél előbb szabadságot kell adni a nemzetgyűlés­nek, mert a kisgazdaképviselőknek, akik pedig a Ház tagjainak nagy részét teszik, odahaza munká­jukat kell végezniük. Hangoztatták a képviselők, hogy Hegedűs Lóránt javaslatait, különösen azokat, amelyek a kisgazdapárt érdekeit erősen érintik, eddig is csak a legnagyobb önmegtartózta­tással és a legnagyobb fegyelemmel tudták elfogadni, mert olyan gyorsan hajtották keresztül őket, hogy a javaslatokban, még így is több hiba maradt. Most azonban, az ingatlanvagyonváltság tárgyalá­sába már semmi esetre sem akarnak belemenni, mert nem tudják elképzelni, hogy a miniszter a javaslaton olyan nagymértékű módosításokat esz­közöl, amely a javaslatot a párt számára elfogad­hatóvá teszi. Éppen ezért az értekezlet elhatározta, hogy miniszterei útján közölni fogja a kormány­nyal, hogy kívánja a nemzetgyűlés szünetének leg­később július hónap közepén való megkezdését, addig pedig csak az őrlési és forgalmi adóról szóló törvényjavaslatot hajlandó tárgyalni, ezen kívül, ha futja az idő, legfeljebb a kultuszminiszter javas­latát az iskolakötelezettség kiterjesztéséről és szi­gorításáról és a népjóléti miniszter javaslatát a­­munkástárróságna. Ennél több javaslat tárgyalásába azonban semmi esetre sem megy bele és szó sem lehet arról, hogy akár a sajtótörvényt, akár­­ az Ingatlanvagyonváltságról szóló törvényt letárgyalják. Kimondotta egyúttal az értekezlet, hogy a párt hű­ség oltalma alá helyezi álláspontját és a legszigo­rúbban fog eljárni azokkal a párttagokkal szem­ben, akik hajlandók július közepe után is tárgyalót és a megnevezett javaslatok tárgyalásában részt­venni. A kisgazdapártnak ez az álláspontja, melyet még az este folyamán közöltek a minisz­tertanácson lévő miniszterekkel, meglehe­tős feltűnést, sőt izgalmat okozott, mert Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter több ízben úgy nyilatkozott, hogy feltétlenül ragaszkodik az ingatlanvagyonváltságról szóló törvényjavaslatának nyári szünet előtt való letárgyalásához, miután az őszi munkaprogrammba már ennek a törvénynek a végrehajtása van felvéve. Azonkívül is a minisz­ter úgyszólván juniku­m­ot állított fel annak idején a­z érdekképviseleteknek a sürgetésére az ingó- és az ingatlanvagyon váltsága között és most az lenne a helyzet, hogy amíg az ingóvagyont alaposan megadóztatja, addig az ingatlanvagyon megadózta­tása őszre maradna. Politikai körökben mindennek dacára azt remélik, hogy a miniszter a javaslaton olyan módosításokat fog keresztülvinni, amelyek lehetővé teszik, hogy a javaslatot a Ház a lehető legsimábban és a legrövidebb időn belül elfogadja. Ha ezek a módosítások megtörténtek, akkor ta­lán mégis sor kerül még július közepe előtt, vagy július 15. és 20-ika között a javaslat tárgyalására. A sajtótörvényről már befejezett tényként mondják politikai körökben, hogy ősz előtt nem fognak foglalkozni, .

Next