Pesti Napló, 1922. január (73. évfolyam, 2–25. szám)

1922-01-14 / 11. szám

Budapest, 1922 (M 73. évfolyam 11. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 60 kor-Negyed évre — 170 kor. Fél évre 340 kor-Egész évre 660 kor-Egyes . szám ára: Buda­pesten, vidéken és a pálya­udvarokon — — 6 kor. Ausztriában és Bécsben 30.— osztr. K. Jugoszl­áviá­bann 3 jugoszláv korona. Szombat) január 14 SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL: Erzsébet-körút 18. szám. TELEFON: József 62-30, 62-31, 82-32 Nyomdai telefon: József 71-15. Felelős szerkesztő: József 62-36 Kiadóhivatal Wienben: I, Kohlmarkt 7. Koncentrációs kormányt követelt Rassay Károly, szélesen hömpölygő m­ai nemzetgyűlési beszédében, amelyben súlyosan meggyőző­­ érvekkel bizonyította, hogy ez a • minden •• porcikájában elsorvadt nemzetgyűlés egy pillanattal­ sem­ élheti túl azt az elég szélesre-­ szabott és mégis ma­jd­nem mindenképp­en meddőnek bizonyult időt, amelyet állétét megalapító Friedrich-féle ren­delet annak idején kiszabott­ részére. Ennek a koncentrációs kormánynak természetesen­­ az volna legfontosabb­ feladata, hogy választas­son, tehát oly feladat,­amelyre nemcsak Ras­say ítélete, hanem az ország lakossága jókora részének'felfogása szerint'a mostani kormány bizonyára jogosult, de­ talán nem egészen hi­vatott. ' ' Meg­ vagyunk­­ győződve róla, hogy­­ Ras­zély Károly koncentrációs kormányon nem ért mást, mint amit mi értünk rajta. Nem olyan kormányra gondol, amelyben csak az országnak valamennyi pártja van mostani erőviszonyaihoz képest képviselve, amelyben tehát a mostani politikusok mellett más, jog­gal vagy jogtalanul mellőzött és háttérbe szorult politikusok is szóhoz jutnának. Nem pártoknak újabb permutálását és variálását jelentő koncentrációra van szükségünk,­­ ha­nem az ország mindenfajta politikai, gazda­sági és kulturális erejének összefoglalását je­lentő koncentrációra. Csakis az ilyen koncen­tráció szülhetne minden erőszakos bábásko­dás nélkül, a­­m­aga szerves összetételének ter­­­mészeténél fogva, oly kormányt,, amely valóra is válthatja az agyonkoptatott, százszor büsz­kén hangoztatott, ele a tényektől utóbb min­dig meghazudtolt frázist­, l.orgy faemt,.Tt társa­dalom valamennyi rétege képviselve van. .. Őszintén bevalljuk, hogy nemcsak a leg­utóbbi két esztendő, hanem jóval régebbi idők tapasztalataiból leszű­rődött .Józan szkepticiz­musunk a maiaknál százszorta békésebb, jó­val csöndesebb,­­ mindenképpen kevésbé bo­nyodalmas időkben sem engedte azt hinnünk, hogy­­ a magyar közéletnek akár az egyik, akár a másik pártja kizárólagos­ jogcímmel és minden más pártnál nagyobb képességek­kel rendelkezik az ország megváltására. Nem hiszünk a messzianizmussal kérkedő politikai hitvallásokban, nem bízunk olyan pártokban, amelyek lépten-nyomon hirdetik egyedül ü­d­vözítő voltukat. . Ami pedig a jelenhez viszonyítva jófor­mán idillikus jellegű múltra állott, mindaz fokozottan ráillik a mostani időkre. A nyo­morúságok és szenvedések keserű levében for­golódik rendetlenül és szabálytalanul ez­ a Szerencsétlen magyar glóbus. . Óriási önbiza­lom kell ahoz, hogy, valamelyik párt külön, valamelyik társadalmi osztály egymagában, a nemzet valamely rétege elszigetelve azt merje­­állítani magáról, hogy megszünteti mai nemzeti­ létünk nyomorúságait, hogy csakis ő kivezet bennünket annak az ígéret­nek a föld­jére, amely, fájdalom, ebben a pilla­natban oly messze esik a szörnyű valóságtól, hogy szinte ködbevesző utópiának tetszik. Az egyedül üdvözítés önhittségéről letéve, a kizá­rólagos nemzetboldogítás kétkedésével elhall­gatva, a nagy, egyetemes nemzeti munkába szerényen­­ beleilleszkedve, valamennyi ko­moly pártnak, a társadalom minden osztályá­nak, a­ nemzet minden rétegének nemcsak fo­­­gadkoznia kell, hogy megcsinálja a koncen­trációt, hanem azt valósággal is nyélbe kell ütnie. Az a koncentráció, amely igazán min­den meglévő ép erőnek egyesítése, megment­heti az országot. Az azonban, amely csakis politikusoknak más számarányban­­és más keretekben való átcsoportosítása volna, ismét­­ csak azoknak a­ kudarcos kísérleteknek szá­mát szaporítaná, amelyek mostani siralmas helyzetébe sodorták az­ országot." Kényszeríteni akarják a kormányt a nemzetgyűlés feloszlatására­ ­(Saját tudósítónktól.) Gaál Gaszton házelnök­nek az az enunciációja, hogy február 16-án vala­mennyi képviselőnek lejár a mandátuma,­politikai körökben élénk vitára ad alkalmat. Mind többen és többen csatlakoznak a Házelnök ama felfogásához, hogy február 16-án túl ennek a nemzetgyűlésnek nincs tovább létjogosultsága. Pénteken este a kis­gazdapártban több­ képviselő, köztük Meskó Zoltán kijelentette, hogy február 16-án, amennyiben a kormány to­vábbra is együtt akarná tartani­ a Házat, leteszi mandátumát. A pártkörben azt hiszik, hogy­­a kisgazdapártból legalább húszan kivonulnak az ülésteremből és bíznak abban, hogy az­ ellenzék, amely állandóan­ azt hangoztatja, hogy ezt­ a nemzetgyűlést mielőbb le­ kell oszlatni, csatlakozik hozzá és lehetetlenné teszi a Bethlen-kormánynak, hogy tovább vigye az ügyeket. A választójog egyébként, mint már többször jelentettük, teljesen elkészült. Hiteles helyen szer­zett értesülésünk szerint a törvénytervezet • a lajstromos és a rendes választói jognak egy áthidaló kombinációját akarja sta­­­tuálni. A politikusok kétségbe vonják, hogy a még hátra­lévő négy-öt héten belül, letárgyalhassák­ a választó­jogát, erről csak az esetben lehetne szó, ám a nem­­­­zetgyűlés pártjai megegyezésre tudnának jutni, ami azonban kizártnak tekinthető. Azt hiszik, hogy a kormány számol ezzel az eshetőséggel. Úgy kép­zelik el, hogy Bethlen legközelebb beterjeszti a választójogi törvényjavaslatot s nem sokkal ké­sőbb, arra való hivatkozással, hogy nincs kilátás a javaslatnak kellő időn belü­l való­ letárgyalására, egy egy szakaszból álló törvényjavaslatot nyújt be amelyben fölhatalmazást kér, hogy a választójogi törvény javaslatában kontemplált kereteken bem­ elrendelhesse a választásokat. Ezt azért tenn a kormány, m­ert az a reménye, hogy, egy ilye® egy szakaszból álló javaslatot sokkal nehezebben obstruálhatna még az­ ellenzék. . . Mialatt Bethlen Bécsben járt, ivet köröztek a dis­szidensek és a kereszténypártiak között, hogy kik hajland­ók támogatni a kormányt. Az ívet eddig harmincan írták alá, közü­lök tizennyolc disszidens, három keresz­ténypárti miniszter, a többiek pedig ke­reszténypárti képviselők. Az új választásokra nagyban készülődik a kö­zéppárt is, amely értesülésünk szerint aktivitásba lép és legalább húsz kerületben állít jelöltet. Bethlen szombaton délután tárgyal a kisgazdákkal a fúzióról és a választójogról (Saját tudósítónktól.) Gróf Bethlen István mi­niszterelnök szombaton reggel Budapestre érkezik és délután tanácskozásra ül össze­,a miniszterelnök­ségien nagyatádi Szabó Istvánnal,'Mayer 'Jánossal és Gaál Gasztonnal. A konferencián a fúzióról és a választójogról lesz szó. A­­kereszténypártban, ahol a három miniszteren kívül alig van híve Bethlennek, újabban redukálták a szélső karlistákkal szemben támasztott követeléseket. A kereszténypárti minisz­terek most már csak­­ Rakovszky távozásához ra­­gaszkodnak, azzal a fenyegetéssel, ha ez nem törté­nik meg, kiválnak a pártból. Rakovszky hívei azt hiszik, hogy Rakovszky a párt­egység, megóvása szempontjából teljesíti ezeket a kívánságokat, de beavatott forrásból származó ér­tesülésün­k s­ze­rint őt a kilépésben barátai közül so­kan fogják követni. Azok, akik kivonulnak a párt­ból, vaskos szenzációkat. ígérnek. Az est folyamán megjelent a keresztény párti körben Rakovszky István,­­ahol az újságíróik meg­kérdezték, hogyan vélekedik Vass Józsefnek a vesz­prétói kanono­ki stallum dolgában mondott beszé­déről. — A miniszter válaszával — úgymond Ra­kovszky — teljes mértékben meg vagyok elé­gedve. N­a én azt tudom, amit a válaszból tudtam meg, elő sem terjesztem interpellációmat. Nó­vum ugyanis előttem az a megállapodás, amely Vass miniszter kijelentése szerint a püspöki kar és a kormány között jött létre a főkegyúri jog átmeneti gyakorlása dolgában. A kultuszminisz­ter ugyanis kijelentette, úgy rendezték a dolgot, hogy a kanonoki kinevezés úgy történik, hogy az illető püspök a káptalanjával megbeszéli a sze­mélyi kérdést, a­­kinevezéshez azonban a kul­tuszminiszter­­ előzetes beleegyezése szükséges. Csak természetes ilyen körülmények között, Vass József miniszter úr nem fogja kinevezni Vass Jó­zsefet kanonokká.­­ --IrSít . Megkérdeztük ezután Rakovszkyt, mire célzott 'l­riedrich mai beszédében, amikor bejelentette men­telmi jogának megsértését és detektíveket emlege­tett. Rakovszky ezt mondta: — Értes­ülésem szerint nagy ijedelem támadt tegnap, ugy hogy detektívek még magánlakások­ban is érdeklődtek­­ az iránt, nem tartózkodik-e valamelyik lakásban Zita királyné, mert az a va­lótlan hír terjedt el, hogy Budapestre érkezett. Az egyik helyen nagyon előkelő társaság ült össze vacsorára, ahol külföldi diplomatákat is látott vendégül a házigazda. Ott nyomban híre terjedt a nagy detektívjárásnak és általános derültséget kelteti. • Ma este megkérdezték telefonon a veszp­énz püspököt,­hogy áll az üresedésben lévő kanonokság betöltése. A pü­spö­k így felelt: , , Az üresedésben lévő kanonia betöltését nézve eddig semmiféle lépést nem tettem, így a mi­niisztériumimat sem léptem­ ez üffyben érintkezésbe Termesztés tehát, hogy­ a kultuszminiszter úr mind­­erről semmit sem tudhat. Budavári fellépett a keresztény­pártból, kilépését lelkesen vet­ték tudomásul Budavári László pénteken este levelet intézett a keresztén­ypárt elnökségihez, amelyben bejelenti a1 pártból való kilépését. A nagy elhatározást­ azzal indokolja meg, hogy mivel a párt többsége legiti­mista, a legitimisták pedig köztársaságiak és ő ter­he­let­lenül híve a maffyar királyságnak, nem maradd­hat tovább a pártban. A­ levél óriási derültséget, a kilépés ténye pedg viharos lelkesedést keltett a kereszténypártban. Bizottsági ülések A nemzetgyűlés földmivelési és m­unkásügyi együttes bizottsága ma délután tárgyalta az Orszá­gos Gazdasági Munkáspénztár részére járó díjak, valamint a pénztár által kifizetendő segélyek sza­bályozásáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság a Gaál Gaszton nemzetgyűlési elnölk­ké történt meg­választása folytán megüresedett földmivelési bizott­ság elnökévé nagyatádi Szabó Istvánt választo­tta meg. Az együttes bizottság ülésén Oláh Dániel elnö­költ. A javaslatot Temesváry Imre nemzetgyűlési képviselő ismertette. A bizottság a törvényjavasla­tot úgy általánosságban,­ mint részleteiben elfogadta. May­er János­ f­öldművelésügyi miniszter az el­múlt napokban értekezletre hívta össze a várme­gyei gazdasági felügyelőségeket, hogy a­ legtevéke­nyebb munkába állítsa be a minisztériumnak eze­ket a külső szerveit. A kijelölt munkaprogramm a birtokreform sürgős végrehajtását és a miniszté­rium­­szociálpoli­tikai törekvéseit állította előtérbe.

Next