Pesti Napló, 1922. június (73. évfolyam, 123–145. szám)
1922-06-14 / 133. szám
ytf-V ^ \{ Budapest, 1922 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 100 kor. Negyed évre — 280 kor. Fél évre 560 kor. Egész évre — 1100 kor Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 5 kor. Ausztriában és Bécsben 100. osztr. K Jugoszláviában 1 dinár. ^ ^i\KlfUlfi'rTs S HAM fffl 7 ^ ^ J ATVHTLre^évfolyam 133. szám set Ja, jimius 14 T SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, Erzsébet körút 18. szám. TELEFON: József 62-30, 62-30, 62-32 Nyomdai telefon: József 71-15. Felelős szerkesztő: József 62-36 Kiadóhivatal Wienben: I.. Kohlmarkt 7. Férfiakat, akikben van erej, tudás, éberség, hogy idején Meggátolják a fenyegető vízáradást. Beszélnek a kabinet rekonstrukciójáról, neveket röppentenek fel ballon d'essay gyanánt, hogy kipróbálják, milyen hatást tesznek ezek a nevek, részben újak, részben nagyon is régiek a pártokra. Egy helyen olvassuk, hogy a jelenlegi belügyminiszter nem alkalmas kultuszminiszternek, mert az orra nem tetszik az egyesült keresztény ellenzék frakciójának. Van-e műveltsége, lelkesedik-e a magyar kultúráért, van-e múltja közoktatásunk irányításában és kiépítésében, fogékonysága a gondjaira bízandó művészetek és tudományok iránt, tust még nem kérdezte senki. És így végig az egész vonalon. Mert itt nem kötelességet, munkát, terhet, felelősséget osztanak ki, amikor a tárcákról gondoskodnak, hanem koncot. Csakhogy nem addig van az. A szaktárcák nem arra valók, hogy éhes amibiciók megelégüljenek rajta, hogy gyarlandó hiúságokat csiklandozzanak a kegyelmes címmel és éhes hatalmi vágyaknak szolgáltassanak táplálékot. A szaktárcákban vannak elhelyezve életbevágó gazdasági és erkölcsi javaink, azokat nem lehet rábízni akárkifia jöttmentre, akit a politikai konjunktúra forgataga a semmiből, a névtelenségből a felszínre vetett Az utolsó harmadfél esztendő kormányzati rendszerének két okból kellett szükségszerűen összeordania. Először azért, mert ez a rendszer még a forradalom békében fogantatott, kalandorokat, értéktelen embereket, gyakorlatlan kezdőket sodort felelős állásokba, míg a higgadt ítéletnek, a józanságnak és a szakértelemnek megannyiszor terrorizálva kellett meghúzódnia a sarokban. Másodszor azért, mert a rendszer ugyan erkölcsi jelszavakkal jött és pedig a legfenségesebb, a legméltóságosabb, a legnagyobbszerű jelszavakkal, de erkölcse bántó cáfolata volt jelszavainak. Régen volt, ha ugyan volt valaha a korrupció olyan díszében és virágjában, mint e rövid, de mégis messzire kihatón ártalmas korszak alatt. A kurzusnak nem egy teli szájú hőséről kiderült, hogy merő üzleti érdekből, irigységből, vetélkedésből, szóval alacsony indítékból izgatott, ágált, alapított és igazgatott. Ki kell irtani a korrupció fekélyét és birói székébe kell ültetni a tudást, a hozzáértést. Méltóztassék a kabinetet újjáalakítani, de ne úgy, hogy az új pártviszonyokat, az erők új egyensúlyi helyzetét tekintsék zsinórmértéknek, hanem az avatottságot. Az avatottságot és a becsületességet. Olyan emberekre van ma szükségünk, akikben megvan az ellenállóképesség a parlament vagy az egyes képviselők részéről intézett rohamok visszaverésére; akik nem féltik pozíciójukat a párton belül, népszerűségüket a parlamentben, jómagukat a handabandázó kurzussajtónak többnyire tudatlan és rosszhiszemű kritikájától. Az ország érdeke az első. Nem a pártoké, nem a nemzetgyűlésé, annál kevésbé a minisztereké. Miniszterek jönnekmennek, a nemzetnek örök életet kell élnie. De hogyan éljen, ha állandósulnak szervezetében a gazdasági bajok, a makacs láz, amely életerejét fogyasztja? Ha olyan kínos válságokkal küzd, mint ma, amikor a pénz napról-napra romlik és a drágaság szinte órárólórára fokozódik? Amikor rémlátó pesszimisták már-már Ausztria sorsától féltik hazánkat? Férfiakat a gátra, akik meg tudják állítani a vízáradást s eléggé bátrak arra, hogy az útból eltávolítsanak mindenkit, akinek destruktív munkája kárt tehet a keresztgátakban és rést enged a fenyegető végveszedelemnek. A kis-entente küszépre szóló politikai Belgrád, június 13. (A Pech Napló tudósítójától) A Tribuna jelenti keddi esti napjában: Sándor király esküvője alkalmából a kis-entente külügyminiszterei és katonai megbízottjai beható tanácskozást folytattak a kis-entente államainak szorosabb együttműködéséről. A tárgyalások teljes eredményre vezettek és hétfőn délután a kis-entente államainak megbízottjai katonai és politikai természetű egyezményt írtak alá, amely húsz évre szól. Az egyezmény legfontosabb része természetesen a kis-entente államai területi birtokának a biztosítására vonatkozik. Politikai körökben nem vártak ilyen hosszú lejáratú egyezményt és ezért a tanácskozásról kiszivárgott hírek mindemütt mély benyomást keltettek. (II.) Győrben Hegyeshalmyt és Miákitsot. (Saját tudósítónktól.) Győr I. és II. kerülete, Miskolc, Pécs I. választókerülete, továbbá Komárom és Székesfehérvár választott vasárnap titkos szavazással képviselőket. Komáromban báró Korányi Frigyest választották meg 479 szótöbbséggel, Pécsett Oberhammer Antal 165 szótöbbséggel győzött a pártonkívüli ellenzékijelölttel szemben. Oberhammer is pártonkívüli programmal lépett fel, de ő a kormányt támogatja. Székesfehérvárott gróf Károlyi József legitimista programmal szerzett mandátumot. Miskolcon a Heinrich-párti Szentpály polgármestert választották meg a demokrata Huskával, szemben, mig Győr egysik kerületében HegyeshalmV 'L«36^V' n',TiTtrkeerületében pedig Mikits Ferenc szociáldemokratát választották meg. Miákits ezt a kerületét fogja megtartani és igy a pestkörnyéki lajstromos kerületben Várnai Dániel jut helyébe. Szentpály Istvánt választották fs meg Miskolcon Miskolc, junius 13. (A Pesti Napló tudósítójától.) Este fél hét órakor zárták le a miskolci I. kerületben a szavazást. A választási elnök azonnal kihirdette az eredményt, mely szerint Szentpály István nemzeti polgári párti, Miskolc város polgármestere 3023. Huska Vilmos nemzeti demokrata párti 2910 szavazatot kapott, tehát 83 szótöbbséggel Szentpályt választották meg nemzetgyűlési képviselővé. Az érvénytelen szavazatok száma 119. Egészendélutáni fél hat óráig Huska vezetett, akinek körülbelül három-négyszáz szónyi többsége volt. Utoljára számlálták meg annak a körzetnek szavazatait, amelyben Szentpálynak volt nagy többsége és ezek a szavazatok billentették az ő javára a mérleget. A választás a lakosság nagy izgatottsága közepett, de példás rendben folyt le. Gróf Károlyi József győzelme Székesfehérvár, június 18. (A Pesti Napló tudósítójától) Ma este fél hét órára elült az izgalom, amely a vasárnapi és hétfői pótválasztást végigkísérte. Gróf Károlyi József pártonkívüli jelölt, akinek érdekében a főválasztás után a város polgársága felekezeti különbségre és pártállásra való tekintet nélkül összefogott, győzelmet aratott a pótválasztáson. Ma reggel nyolc órakor kezdődött a szavazatok összeszámlálása és délután hat órakor ért véget. Dr. Kaltenecker Ferenc választási elnök este fél hét órakor hirdette ki a városháza erkélyéről az ..eredményt a város polgársága előtt, amely szerint Gróf Károlyi József 7098, Sütő József 4699 szavazatot kapott, igy tehát gróf Károlyi József 2399 szótöbbséggel Székesfehérvár szabad királyi város pártonkívüli programmal megválasztott képviselője lett. Este hat órakor adták át gróf Károlyi Józsefnek a mandátumot a városháza nagytermében, amelyet a közönség a zsúfolásig megtöltött. Még a városháza előtti téren is nagyszámú közönség gyűl össze. Dr. Kamenecket, Győző állta át a mandátumot rövid beszéd kiséretében, amelyre gróf Károlyi József a következőképpen válaszolt: — Hogy engem megválasztottak, az a polgárság összetartásának a bizonyítéka, ez a nemzeti eszme győzelmi. Azon az úton fogok haladni, azt a zászlót fogom, magasra tartani, amelyre ez van urva: Isten, Király, Nemzet. Ezt a zászlót egy sir, előtt hajlom meg, az előtt a sir előtt, amelyben uram és királyom nyugszik, az utolsó élő megtestesülése a területi és alkotmányos integritásnak, "Bííra ..lh...is!' küzdeni 'a nemzetgyűlésen, ahol vezéremül gróf Apponyi Albertet fogom tekinteni. Engedjék meg, hogy miután programmot nem adhattam, programmomat most néhány szóval körvonalazzam. Programmom a jog, a törvény és az igazság. Az én kereszténységem nem cégér, a rosszat üldözöm, a jót keresem. Gróf Károlyi után,, akinek beszédét nagy tapssal fogadta a közönség, gróf Apponyi Albert szólalt fel. — Ezt a választást — mondotta — ,nagy küzdelem előzte meg, de mint a választási elnök úr mondotta, senkinek szivében fullánkot nem hagyott. Megállapítom, hogy ez a küzdelem nem folyt le a tufáni átok jegyében, hanem ez rendes, törvényes és lojális küzdelem volt és ezért a győzelem is törvényes. Székesfehérvár választópolgárainak nagy többsége gyakorolta legszentebb polgári jogát. Ebben a választásban a polgári összetartás és a polgári erények diadalát látom. Ezután a munkáskérdésről szólt és azt mondta, nem hiszi, hogy valaha megvalósulhat a kollektív társadalom. A munkásság jogos érdekeit ő is, gróf Károlyi is szívén, viseli. Szűnni nem akaró taps követte Apponyi beszédét, aki még a városháza ablakából is beszélt a kint várakozó tömeghez. Miákits 34' szótöbbséggel győzött Győr, június 13. (A Pesti Napló tudósítójától.) Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter az I. kerületben Németh Károly pártonkivülivel szemben 38 szótöbbséggel győzött. A második kerületben Miákits Ferenc szociáldemokrata , 5198 szavazatot kapott, Boros Alán keresztény ellenzéki pedig 487 szavazatot. Miákitsot tehát 341 szótöbbséggel választották meg. Hegyeshalmisnak és Miákitsnak még nem tudták átadni a mandátumokat, miután egyikük sincs Győrött. Miákits beteg és ezért nem tudott eljönni. A választási küzdelem mindkét kerületben nagyon heves és változatos volt. Hegyeshalmy kerületében, az utolsó pillanatig bizonytalan volt az eredmény, hol ő, hol Németh volt néhány szavazattal többségben. A II. kerületben délelőtt Boros vezetett néhány szavazattal, de azóta Miákits szavazatai állandóan szaporodtak és már a kora délutáni órákban biztos volt fölényes győzelme.