Pesti Napló, 1922. június (73. évfolyam, 123–145. szám)
1922-06-23 / 140. szám
r , 2 Péntek PESTI NAPLÓ 1922 junius 23. Gróf Bánffy külügyminisztert megvádolta dr. Pop Valér volt román szénkormánybiztos, hogy erdélyi birtokának megmentése érdekében tárgyalt a románokkal Maniu Gyula megcáfolja a vádat . Az erdélyi Magyar Szövetség is visszautasítja a rágalmat Arad, június 19. (A Pesti Napló tudósítójától.) Néhány héttel ezelőtt nagy port vert fel politikai körökben dr. Pop Valér egykori román szénkormánybiztosnak az egyik kolozsvári lapban közzétett nyilatkozata, mely szerint Pop az októberi forradalom napjaiban nem tudott bejutni a Román Nemzeti Tanács elnökéhez, Maniu Gyulához és órákig kellett várakoznia annak hivatali előszobájában, mert az elnöknél tizenhat erdélyi mágnás tárgyalt arról, hogy vájjon miképpen menthetnék meg erdélyi birtokaikat az agrárreform elöl arra az esetre, ha román impérium váltaná fel Erdélyben a magyart. Ez a nyilatkozat óriási feltűnést keltett, mert hiszen nem kevesebbet mondott, minthogy a magyar mágnások már a magyar, impérium utolsó napjaiban a saját birtokaik megtartásáról tárgyaltak. A nyilatkozat érthető konszernációt keltett az erdélyi Magyar Szövetség körében is. Az erdélyi mágnások eleinte arról tanácskoztak, hogy lovagias elégtételt kérnek dr. Pop Valértól, majd Ugrón István volt belgrádi követet bízták meg, hogy kérjen felvilágosítást. Ugrón István először magához Maniuhoz fordult, Maniu azonban semmiféle tárgyalásról nem hajlandó nyilatkozni a másik fél felhatalmazása nélkül. Ugrón ekkor levélben fordult Pop Valérhoz és arra kérte, nevezze meg azt a tizenhat erdélyi mágnást, akikre nyilatkozatában célzott. Popugyancsak levélben válaszolt. Azt közölte, hogy nem hajlandó a neveket nyilvánosságra hozni, de annyit kijelenthet, hogy gróf Bánffy Miklós jelenlegi magyar külügyminiszter köztük van. Ez a nyilatkozat még nagyobb megdöbbenést keltett és a Magyar Szövetség táviratban hivta fel gróf Bánffy Miklós magyar külügyminisztert, hogy hatalmazza fel Maniu Gyulát a tárgyalások ismertetésére. Ma délelőtt azután megérkezett gróf Bánffy Miklós sürgönyválasza, amely igy szól: Ugron István úrnak Kolozsvár. Maniu Gyula urat felhatalmazom tárgyalásaink közzétételére. Bánffy. Ezzel a távirattal kereste fel Ugron István Maniu Gyulát, az erdélyi kormányzótanács volt elnökét, aki ma délutánra ígérte válaszát. Ezt megelőzően látogatta meg a Pesti Napló tudósítója Maniu Gyulát, aki dr. Boila Romulus egyetemi tanár társaságában fogadta. Maniu Gyula készséggel tett eleget annak a kérésnek, hogy nyilatkozatát már most megtegye. Manir erre a következő nyilatkozatot diktálta: — 1918 novemberében a gyulafehérvári nemzetgyűlés megtartása előtt Bécsből, ahol mint a román nemzeti komiténak a külügyek és hadügyek elintézésével megbízott tagja működtem, — több ízben Budapestre utaztam, hogy a fontosabb ügyeket az ottani román nemzeti tanáccsal és a magyar kormány egyes tagjaival elintézzem. Ily természetű budapesti tartózkodásaimat a magyar politikai és publicisztikai élet tényezőivel való érintkezésre is felhasználtam. Közülük többen felkerestek. — Mőcsényi Antal úr, ki a budapesti román nemzeti tanács tagja volt, két ízben arról értesített, hogy az erdélyi arisztrokráciának egynéhány tagja felkeresni óhajtana. Természetesen szívesen álltam rendelkezésükre. — Mindkét izben gróf Bánffy Miklós tíz keresett fel, ha jól emlékszem, egy ízben két tíz társaságában. Az erdélyi dolgokról, a román nemzeti komité szándékai és tervei felől érdeklődtek. Kifejtettem, hogy az erdélyi és a volt magyarországi románok megmásíthatatlan óhaja a Romániával való egyesülés és hogy a nemzeti komité tagjai el vannak határozva az egyesülés keresztülvitelére. Feltesítettem, hogy a szentente hatalmak beleegyeztek az egyesülésbe és Hogy e tekintetben a békekonferencia már befejezett tények előtt fog állani, annyival is inkább, mert mi az egyesülést a békekonferencia egybehivása előtt keresztül fogjuk vinni. — Gróf Bánffy Miklós ur sajnálkozását fejezte ki a románok elhatározásán, a maga részéről az egyesülést Erdélyre nézve károsnak, a magyarokra nézve sérelmesnek jelentette ki és abbeli reményének, adott kifejezést, hogy a nagyhatalmak nem fognak beleegyezni ebbe az egyesülésbe. Én arról igyekeztem meggyőzni a megjelent urakat, hogy hiábavaló törekvés a történelmi folyamat feltartóztatása és azt az óhajomat fejeztem ki, bárha sikerülne ezt a történelmi átalakulást vérontás nélkül keresztülvinni. Gróf Bánffy Miklós úr fentartva azt a véleményét, hogy egyesülésünket nem fogják nemzetközileg elfogadni, aziránt érdeklődött, hogy tervezetünk szerint milyen lenne egyesülés esetén Erdély elhelyezkedése Romániában és mi a tervünk az agrárreformot illetőleg. — Felvilágosítottam az urakat, hogy igyekezni fogunk az erdélyi érdekeket megvédeni és hogy e tekintetben az adminisztratív autonómia valamilyen formájára gondolunk, az agrárkérdést pedig radikálisan fogjuk megoldani, a termelési érdekek megvédésével. Gróf Bánffy Miklós úr és társai Erdélynek Romániával való egyesüléséhez előttem nem adták beleegyezésüket. Az agrárreform kérdésében az erdélyi földesurak ismert álláspontját védelmezték. Semmiféle megállapodás közöttünk nem létesült, a látogatás természete kizárta ezt. Maniu Gyula nyilatkozatára vonatkozóan a Pesti Napló tudósítójának felkérésére az erdélyi Magyar Szövetség vezetősége -a követ-,kező nyilatkozatot tette: 1.Az néhány héttel ezelőtt az egyik kolozsvári lapban ,,Az erdélyi mágnások már 1618" novemberében lemondtak Erdélyről" címen megjelent, cikk azon állítása, hogy egy erdélyi mágnásokból álló 16 tagú deputáció Maniu Gyulánál 1918 november havában megjelent és Erdélyt áruba bocsátotta volna, nem felel meg a valóságnak. A Magyar Szövetség szükségesnek vélte a kérdés tisztázását és ezért egyenesen Maniu Gyulához fordult. Maniu Gyula szóval is kijelentette, hogy a cikk állításai nem fedik a tényállást és elferdítve vannak beállítva. Az egészből csak annyi igaz, hogy gróf Bánffy Miklós jelenlegi magyar külügyminiszter egy barátja kíséretében Mocsonyi Antal közvetítésével 1918 november havában a Vadászkürt-szállodában megjelent nála, hogy biztos információkat szerezzen arról, mik az erdélyi románság tervei s hogy a politikai helyzetet megbeszélje vele. Ez alkalommal tudatta Maniu Gyula, hogy Erdély sorsa végleg meg vanpecsételve és az entente visszavonhatatlanul elhatározta Magyarországtól való lecsatolását. Gróf Bánffy Miklós ezt a legnagyobb megdöbbenéssel vette tudomásul. Ennek kapcsán Erdély sorsának kialakulása, különösen egy esetleges erdélyi autonómiáról folyt hoszszabb, teljesen magánjellegű eszmecsere. A beszélgetés során az összes aktuális politikai kérdések s így többek között az agrárreform kérdése is egész általánosságban szőnyegre került. Erdélynek áruba bocsátásáról, jogfeladásáról, hazafiatalon önző ténykedésről, vagy pláne a nagybirtokok megmentéséről szó sem esett. Maniu Gyula még hozzátette, hogy amit Bánffy Miklós tett, az az adott körülmények között minden vezető politikusnak nemcsak joga, de majdnem kötelessége is volt s ezért őt semmiféle gáncs nem érheti. Különben nemcsak az erdélyiek, hanem több magyarországi politikus is felkereste őt a helyzetnek ily értelmű megbeszélése céljából. Az erdélyi Magyar Szövetség jelenlegi vezetői ellen ezen a címen emelt támadások annál inkább teljesen alaptalanok, mert azok közül azokban az időkben egy sem volt Budapesten s igy Maniuval nem is tárgyalhattak. -- Valósággal nevetséges, hogyan akarják ebből egyes erdélyi magyar lapok azt a következtetést levonni, hogy Bánffynak 1918-ban kisebb gondja sem volt nagyobb, mint hogy Erdélyt sürgősen eladja a románoknak. Még jó, hogy nem vonják le azt a konzekvenciát, hogy kizárólag Bánffy Miklós eszközölte Erdély átcsatolását, a trianoni békeszerződést és Magyarország határainak megnyirbálását. 1918 óta még csak négy év múlt el, de úgy látszik, sokan megfeledkeztek már arról, hogy mi volt az akkori idők közhangulata. Akkor az elszakadni készült románsággal az összes magyar vezetőpolitikusok békésen és barátságosan tárgyaltak. — Jászi Oszkár, a magyar állam különvonatán hozatta le Maniut Badenből az aradi tárgyalásokhoz. Furcsa mérték az, amely természetesnek találja, hogy Jászi tárgyalt Maliuval, de viszont hazaáradásnak találja azt, hogy Bánffy Miklós is merészelt információkat kérni tőle. A villamosvasúti forgalom harmadfél óra hosszat szünetelt Egy limita okozta a zavart (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön délután 3 óra után néhány perccel a villamosvasutak Pálffy téri telepén kábelhiba folytán egy olajkapcsoló felrobbant és elégett. A kisebbszerű robbanás miatt az áramszolgáltatásban zavar állott be, amelynek következtében a villamosvasúti forgalom a volt közúti vonalakon megszűnt. Több mint két óra hosszat tartott, míg a hibát a villamos telepén sikerült ideiglenesen kijavítani és csak ezután indulhattak meg villamosok. Délután 3 óra 6 perckor történt a robbanás a villamosvasutak Pálffy-téri áramfejlesztő telepén. A Pálffy-téri központit a Damjanich utcai alállomással összekötő magasfeszültségű kábel szigetelése megrongálódott és emiatt a Pálffy téren az egyik olajkapcsoló felrobbant és elégett. A robbanás szerencsére emberéletben nem okozott ,kárt, az áramszolgáltatást azonban több mint két órán keresztül szüneteltette. A bekövetkezett üzemzavar kiterjedt az összes volt közúti vonalakra. A volt városi villamosok vonalain rendesen tovább közlekedtek a villamosok, mert azok más áramfejlesztőtelepnél kapják az áramot. Az üzemhiba megjavítása után először BTiffáfri Pranhkörben és Újpesten indulhatott meg a forgalom. Ezeken a helyeken már 5 órakor rendesen közlekedtek a villamosok. A Damjanich utcai vonalon fél hat óra felé kezdődött meg a forgalom és a torlódásoktól elte-In utva, rendesen közlekedtek a villamosok. Az üzemzavar Budán két óra hosszat szüneteltette a villamosforgalmat, Pesten pedig két és fél óra múlva indulhattak csak meg a villamosok. Hat órára már a pesti oldalon is rendes forgalom volt. A Pálffy téri villamosáramfejlesztőtelep a fővárosi elektromos művektől kapott segítséget, hogy a forgalmat akadályozó üzemzavart leküzdhesse és a szükséges javításokat eszközölhesse. Mindazonáltal a villamostársaság kénytelen volt úgy intézkedni, hogy este 8 órától 9 óráig a közlekedő villamoskocsik kisebb részét vonják be. Kilenc óra után a rendes esti forgalom szerint közlekedtek a villamosok. A hibát éjszaka félkettő után javítják meg véglegesen. Éjszaka az elégett olajkapcsolót egy teljesen új kapcsolóval cserélik ki. A munkát azért kezdhetik csak félkettő után, mert addig üzemben van az áramfejlesztőtelep és a javítást egy magasfeszültségű teremben kell elvégezni, amely a gépek működése alatt életveszélyes a dolgozó munkásokra. A telep vezetősége reméli, hogy éjszaka két órai munkával teljesen sikerül megjavítani a hibát, úgy, hogy a holnapi forgalom már teljesen normális szeretek közt lesz lebonyolítható. A világ legszebb helyén nyílik meg szombaton este a SVÁBHEGYI NAGYSZÁLLÓ GYÖNYÖRŰ TERASSE-BARJA Kitűnő francia konyha. — Elsőrendű baritalok. Bachmann művészi zenekara hangversenyez. Tánc. Éjfélkor külön fogás. Állandó autószolgálat éjjel is. — Asztalrendelés: telefon 46—72