Pesti Napló, 1922. június (73. évfolyam, 123–145. szám)

1922-06-23 / 140. szám

r , 2 Péntek PESTI NAPLÓ 1922 junius 23. Gróf Bánffy külügyminisztert megvádolta dr. Pop Valér volt román szénkormánybiztos, hogy erdélyi birtokának megmentése érdekében tárgyalt a románokkal Maniu Gyula megcáfolja a vádat . Az erdélyi Magyar Szövetség is­­ visszautasítja a rágalmat Arad, június 19. (A Pesti Napló tudósítójától.) Néhány héttel ezelőtt nagy port vert fel po­litikai körökben dr. Pop Valér egykori román szénkormánybiztosnak az egyik kolozsvári lap­ban közzétett nyilatkozata, mely szerint Pop az októberi forradalom napjaiban nem tudott bejutni a Román Nemzeti Tanács elnökéhez, Maniu Gyulához és órákig kellett várakoznia annak hivatali elő­szobájában, mert az elnöknél tizenhat erdélyi mágnás tárgyalt arról, hogy vájjon miképpen menthetnék meg er­délyi birtokaikat az agrárreform elöl arra az esetre, ha román impérium vál­taná fel Erdélyben a­ magyart. Ez a nyilatkozat óriási feltűnést keltett, mert hiszen nem kevesebbet mondott, minthogy a magyar mágnások már a magyar, impérium utolsó napjaiban a saját birtokaik megtartásá­ról tárgyaltak. A nyilatkozat érthető konszernációt keltett az erdélyi Magyar Szövetség körében is. Az er­délyi mágnások eleinte arról tanácskoztak, hogy lovagias elégtételt kérnek dr. Pop Valér­tól, majd Ugrón István volt belgrádi követet bízták meg, hogy kérjen felvilágosítást. Ugrón István először magához Maniuhoz fordult, Ma­niu azonban semmiféle tárgyalásról nem haj­landó nyilatkozni a másik fél felhatalmazása nélkül. Ugrón ekkor levélben fordult Pop Valérhoz és arra kérte, nevezze meg azt a­ tizenhat er­délyi mágnást, akikre nyilatkozatában célzott. Pop­­ugyancsak levélben válaszolt. Azt közölte, hogy nem hajlandó a neveket nyilvánosságra hozni, de annyit kijelenthet, hogy gróf Bánffy Miklós jelenlegi magyar kül­­­ügyminiszter köztük van. Ez a nyilatkozat még nagyobb megdöbbe­nést keltett és a­ Magyar Szövetség táviratban hivta fel gróf Bánffy Miklós magyar külügy­minisztert, hogy hatalmazza fel Maniu Gyulát a tárgyalások ismertetésére. Ma délelőtt azután megérkezett gróf Bánffy Miklós sü­rgönyvála­sza, amely igy szól: Ugr­on István úrnak Kolozsvár. Maniu Gyula urat felhatalmazom tár­gyalásaink közzétételére. Bánffy. Ezzel a távirattal kereste fel Ugron István Maniu Gyulát, az erdélyi kormányzótanács volt elnökét, aki ma délutánra ígérte válaszát. Ezt megelőzően látogatta meg a Pesti Napló tudó­sítója Maniu Gyulát, aki dr. Boila Romulus egyetemi tanár társaságában fogadta. Maniu­ Gyula készséggel tett eleget annak a kérésnek, hogy nyilatkozatát már most megtegye. Mani­r erre a következő nyilatkozatot diktálta: — 1918 novemberében a gyulafehérvári nemzetgyűlés megtartása előtt Bécsből, ahol mint a román nemzeti komiténak a külügyek és hadügyek elintézésével megbízott tagja működtem, — több ízben Budapestre utaztam, hogy a fontosabb ügyeket az ottani román nemzeti tanáccsal és a magyar kormány egyes tagjaival elintézzem. Ily természetű bu­dapesti tartózkodásaimat a magyar politikai és publicisztikai élet tényezőivel való érint­kezésre is felhasználtam. Közülük többen fel­kerestek. — Mőcsényi Antal úr, ki a budapesti ro­mán nemzeti tanács tagja vo­lt, két ízben arról értesített, hogy az erdélyi arisztrokráciának egynéhány tagja felkeresni óhajtana. Természetesen szívesen álltam rendelkezé­sükre. — Mindkét izben gróf Bánffy Miklós tíz keresett fel, ha jól emlékszem, egy ízben két tíz társaságában. Az erdélyi dolgokról, a ro­mán nemzeti kom­ité szándékai és tervei felől érdeklődtek. Kifejtettem, hogy az erdélyi és a volt magyarországi románok megmásítha­tatlan óhaja a Romániával való egyesülés és hogy a nemzeti komité tagjai el vannak ha­tározva az egyesülés keresztülvitelére. Fel­tesítettem, hogy a sz­entente hatalmak bele­egyeztek az egyesülésbe és Hogy e tekintetben a békekonferencia már befejezett tények előtt f­og állani, annyival is inkább, mert mi az egyesülést a békekonferencia egybehivása előtt keresztül fogjuk vinni. — Gróf Bánffy Miklós ur sajnálkozását fejezte ki a románok elhatározásán, a maga részéről az egyesülést Erdélyre nézve káros­nak, a magyarokra nézve sérelmesnek jelen­tette ki és abbeli reményének, adott kifejezést, hogy a nagyhatalmak nem fognak bele­egyezni ebbe az egyesülésbe. Én arról igye­keztem meggyőzni a megjelent urakat, hogy hiábavaló törekvés a történelmi folyamat fel­tartóztatása és azt az óhajomat fejeztem ki, bárha sikerülne ez­t a történelmi átalakulást vérontás nélkül keresztülvinni. Gróf Bánffy Miklós úr f­entartva azt a véleményét, hogy egyesülésünket nem fogják nemzetközileg el­fogadni, aziránt érdeklődött, hogy tervezetünk szerint milyen lenne egyesülés esetén Erdély elhelyezkedése Romániában és mi a tervünk az agrárreformot illetőleg. — Felvilágosítottam az urakat, hogy igyekezni fogunk az erdélyi érdekeket meg­védeni és hogy e tekintetben az adminisztra­tív autonómia valamilyen formájára gondo­lunk, az agrárkérdést pedig radikálisan fog­juk megoldani, a termelési érdekek megvédé­sével. Gróf Bánffy Miklós úr és társai Er­délynek Romániával való egyesüléséhez előt­tem nem adták beleegyezésüket. Az agrár­reform kérdésében az erdélyi földesurak is­mert álláspontját védelmezték. Semmiféle megállapodás közöttünk nem létesült, a láto­gatás természete kizárta ezt. Maniu Gyula nyilatkozatára vonatkozóan a Pesti Napló tudósítójának felkérésére az erdélyi Magyar Szövetség vezetősége -­a­ követ-,­kező nyilatkozatot tette: 1­.Az néhány héttel eze­lőtt az egyik kolozs­vári lapban ,,­Az erdélyi mágnások már­ 1618" novemberében lemondtak Erdélyről" címen megjelent, cikk azon állítása, hogy egy erdélyi mágnásokból álló 16 tagú deputáció Maniu Gyulánál 1918 november havában megjelent és Erdélyt áruba bocsátotta volna, nem felel meg a valóságnak. A Magyar Szövetség szükséges­nek vélte a kérdés tisztázását és ezért egyene­sen Maniu Gyulához fordult. Maniu Gyula szó­val is kijelentette, hogy a cikk állításai nem fedik a tényállást és elferdítve vannak beál­lítva. Az egészből csak annyi igaz, hogy gróf Bánffy Miklós jelenlegi magyar külügyminisz­ter egy barátja kíséretében Mocsonyi Antal közvetítésével 1918 november havában a Va­dászkürt-szállodában megjelent nála, hogy biz­tos információkat szerezzen arról, mik az er­délyi románság tervei s hogy a politikai hely­zetet­ megbeszélje vele. Ez alkalommal tudatta Maniu­ Gyula, hogy Erdély sorsa végleg meg van­­pecsételve és az entente visszavonhatatla­nul elhatározta Magyarországtól való lecsa­tol­ását.­­ Gróf Bánffy Miklós ezt a legnagyobb megdöbbenéssel vette tudomásul. Ennek kap­csán Erdély sorsának kialakulása, különösen egy esetleges erdélyi autonómiáról folyt h­osz­szabb, teljesen magánjellegű eszmecsere. A beszélgetés során az összes aktuális politikai kérdések s így többek között az agrárreform kérdése is egész általá­nosságban szőnyegre került. Erdélynek áruba bocsátásáról, jogfeladásáról, haza­fiatalon önző ténykedésről, vagy pláne a nagybirtokok megmentéséről szó sem esett. Maniu Gyula még hozzátette, hogy amit Bánffy Miklós tett, az az adott körülmények között minden vezető politikusnak nemcsak joga, de majdnem kötelessége is volt s ezért őt semmi­féle gáncs nem érheti.­­ Különben nemcsak az erdélyiek, h­anem több magyarországi politikus is felkereste őt a helyzetnek ily értelmű megbeszélése céljából.­­ Az erdélyi Magyar Szövetség jelenlegi vezetői ellen ezen a címen emelt támadások annál inkább teljesen alaptalanok, mert azok közül azokban az időkben egy sem volt Buda­pesten s igy Maniuval nem is tárgyalhattak. -- Valósággal nevetséges, hogyan akarják ebből egyes erdélyi magyar lapok azt a követ­keztetést levonni, hogy Bánffynak 1918-ban ki­sebb gondja sem volt nagyobb, mint hogy Er­délyt sürgősen eladja a románoknak. Még jó, hogy nem vonják le azt a konzekvenciát, hogy kizárólag Bánffy Miklós eszközölte Erdély át­csatolását, a trianoni békeszerződést és Ma­gyarország határainak megnyirbálását. 1918 óta még csak négy év múlt el, de úgy látszik, sokan megfeledkeztek már arról, hogy mi volt az akkori idők közhang­ulata. Akkor az elszakadni készült románsággal az összes magyar vezető­politikusok békésen és barátságosan tárgyaltak. — Jászi Oszkár, a magyar állam különvo­natán hozatta le Maniut Badenből az aradi tárgyalásokhoz. Furcsa mérték az, amely ter­mészetesnek találja, hogy Jászi tárgyalt Ma­li­­uval, de viszont hazaáradásnak találja azt, hogy Bánffy Miklós is merészelt információkat kérni tőle. A villamosvasúti forgalom harmadfél óra hosszat szünetelt Egy li­mita okozta a zavart (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön délután 3 óra után néhány perccel a villamosvasutak Pál­ff­y­ téri telepén kábelhiba folytán egy olaj­kapcsoló felrobbant és elégett. A kisebbszerű robbanás miatt az áramszolgáltatásban zavar állott be, amelynek következtében a villamos­vasúti forgalom a volt közúti vonalakon meg­szűnt. Több mint két óra hosszat tartott, míg a hibát a villamos telepén sikerült ideiglene­sen kijavítani és csak ezután indulhattak meg villamosok. Délután 3 óra 6 perckor történt a robba­­­nás a villamosvasutak Pálffy-téri áramfej­lesztő telepén. A Pálffy-téri központit a Dam­janich­ utcai alállomással összekötő magasfe­szültségű kábel szigetelése megrongálódott és emiatt a Pálffy­ téren az egyik olajkapcsoló felrobbant és elégett. A robbanás szerencsére emberéletben nem ok­ozott ,kárt, az áramszol­gáltatást azonban több mint két órán keresztül szüneteltette. A bekövetkezett üzemzavar kiter­jedt az összes volt közúti vonalakra. A volt városi villamosok vonalain rendesen tovább közlekedtek a villamosok, mert azok más áram­­fejlesztőtelepnél­ kapják az áramot. Az üzemhiba megjavítása után először BTi­­ffáfri P­ranhkörben és Újpesten indulhatott meg­ a forgalom. Ezeken a helyeken már 5 óra­kor­ rendesen közlekedtek a villamosok. A­ Damjanich­ utcai vonalon fél hat óra felé kezdő­dött meg a forgalom és a torlódásoktól elte-In utva, rendesen közlekedtek a villamosok. Az üzemzavar Budán két óra hosszat szü­neteltette a villamosforgalmat, Pesten­ pedig két és fél óra múlva indulhattak csak meg a villamosok. Hat órára már a pesti oldalon is rendes forgalom volt. A Pálffy­ téri villamosáramfejlesztőtelep a fővárosi elektromos művektől kapott segítsé­get, hogy a forgalmat akadályozó üzemzavart leküzdhesse és a szükséges javításokat eszkö­zölhesse. Mindazonáltal a villamostársaság kénytelen volt ú­gy intézkedni, hogy este 8 órá­tól 9 óráig a közlekedő villamoskocsik kisebb részét vonják be. Kilenc óra után a rendes esti forgalom szerint közlekedtek a villamosok. A hibát éjszaka félkettő után javítják meg véglegesen. Éjszaka az elégett olajkapcsolót egy teljesen új kapcsolóval cserélik ki. A mun­kát azért kezdhetik csak félkettő után, mert addig üzemben van az áramfejlesztőtelep és a javítást egy magasfeszültségű teremben kell elvégezni, amely a gépek működése alatt élet­veszélyes a dolgozó munkásokra. A telep veze­tősége reméli, hogy éjszaka két órai munkával teljesen sikerül megjavítani a hibát, úgy, hogy a holnapi forgalom már teljesen normális sze­retek közt lesz lebonyolítható. A világ legszebb helyén nyílik meg szombaton este a SVÁBHEGYI NAGYSZÁLLÓ GYÖNYÖRŰ TERASSE-BARJA Kitűnő francia konyha. — Elsőrendű baritalok. Bachmann művészi zenekara hangversenyez. Tánc. Éjfélkor külön fogás. Állandó autószol­gálat éjjel is. — Asztalrendelés: telefon 46—72

Next