Pesti Napló, 1923. január (74. évfolyam, 1–24. szám)
1923-01-31 / 24. szám
o10 Budapest» 1923 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 400 K Negyedévre .. . 1100 K Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon ..... 20 K Ausztriában és Bécsben 1000.— osztrák korona Jugoszláviában 1 dinár 24. szám && c m Szerda» január 31 PESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, Erzsébet körút 18. szánt. TELEFON: József 62-8162-31, 6&32 Nyomdai telefon: József 71-15. Felelős szerkesztő: József 62-86 Szerkesztőség Bécsben: L. Kohlmarkt 7 Megvádolták Magyarországot. Azt a kemény vádat szegezték neki, hogy meg akarja bontani Európa 1 .-kőjét. Tervszerűen, raffinált ügyességgel terjesztették ezt a vádat mindenfelé, ahol tudták, hogy árthatnak vele Magyarországnak. Nem kellett hosszantartó nyomozás, a vád forrásai már az első pillanatban nyilvánvalókká lettek. Azok a lapok, amelyek legközelebb állanak a kisantant kormányaihoz, indították el útnak a belénk maró híreszteléseket, Belgrádban, Prágában, Bukarestben a Jáárvány félhivatalosai buzgólkodtak leginkább azon, hogy Magyarországot vádlottnak állítsák a nagyvilág ítélőszéke előtt. Röviden összefogva az intrikáknak, mesterkedéseknek, befeketítéseknek célját: a kisantant Magyarországot a nagyantanttal a békebontók indexére akarta tétetni. A modern büntető eljárás elve, a sokat emlegetett vádelv az, hogy a vádlónak kell bizonyítania. Úgy látszik, hogy a nemzetközi politikából kiküszöbölték ezt a becsületes és logikus elvet. A vádló odaveti vádját, a bizonyítással már alig törődik. Akármilyen abszurd is a vád, a vádlottnak kell bizonyítania ártatlanságát. Magyarország önként levonta a reá lecsapó vádaknak konzekvenciáit, a legkészségesebben állotta a bizonyítás terhét, amikor azzal a sürgős kéréssel fordult a nagyhatalmakhoz, vizsgáljanak meg legszorgosabban mindent, ami egyáltalában megvizsgálható, és állapítsák meg legszélesebb körű vizsgálatuk alapján, vájjon akad-e egyetlenegy momentum is,amely arra vallana, hogy Magyarország, amint a vádlók hangoztatták, fegyverkezik és háborúra készül. A bizonyítás mindenképpen a mi javunkra ütött ki. Az antant budapesti katonai ellenőrző bizottsága négy delegátusát küldötte ki a vádpontok megvizsgálására. Alapos vizsgálat folyt mindenütt a helyszínen, irántunk igazán nem elfogult vizsgálóbiztosok részéről. Végül pedig egy angol, egy francia, egy olasz és egy japán nagyrangú katona kijelentette, hogy mindabból, ami a kisantant vádjaiban feketés, egy szó sem igaz. Ha a nemzetközi viszonylatokban még mindig fennállana a józan ész uralma, azt kellene hinnünk, hogy ezzel az ügy végképpen el van intézve. A józan észt azonban régen száműzték, a logikának Hamupipőke szerepe juthat már csupán. Több jel arra vall, hogy a kisantant egyáltalában nem hajlandó belenyugodni ennek az ügynek elintézett voltába. Ífjabb bizonyítékokat nem tud felhozni ellenünk, aminthogy régebben is csak állított, de nem bizonyított. Úgy segít magán, hogy a régi vádakat egyszerűen még hangosabban, még jobban kiszínezve megismétli, természetesen megint gondosan óvakodva a legszerényebb bizonyítékok előteremtésétől is. Mi nem tehetünk egyebet ezekkel a méltatlan vádaskodásokkal szemben, mint hogy a világ színe előtt újra meg újra rámutatunk békevágyunkra, békekészségünkre, békeakaratunkra. Ezt juttatta szinte rikítóan, aláhúzottan kifejezésre a minap a miniszterelnök is, amikor indemnitási beszédében beszámolt a külpolitikai helyzetről. Ezt hangoztatta a pénzügyminiszter is, amikor legutóbb a parlamentben visszautasította az agresszivitásnak minden gondolatát és ezzel szemben a szomszédjainkhoz való gazdasági közeledés útjára mutatott rá, amelynek járhatóságát nem mi, hanem szomszédaink torlaszolják el. És éppen ma tett legmesszebbre elhangzó hitvallást a béke mellett a nemzetgyűlés, amikor elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely becikkelyezi Magyarországnak a nemzetek szövetségébe való belépését. A békéhez való ezt a rendíthetetlen ragaszkodást csak a megátalkodott rosszhiszeműség torzíthatja békebontássá. A kisantant állítólagos arabio demarsa csak uszítás Magyarország ellen Gróf Kpponyi Albert és gróf Ttrtdrássy Gyula a kisantant tenyérét (Saját tudósítónktól.) A kormány estilapja arról a feltűnő hírről ad jelentést, hogy a kisantant a nagyhatalmak hozzájárulását kérte Magyarország megszállásához. A cikkben arról számol be, hogy a környező államok azzaal a javaslattal fordultak a nagyantaulihoz, hogy Magyarország ellen a jóvátételi követelések érvényesítésére ugyanolyan rendszabályokat alkalmazhassanak, mint amineket Franciaország alkalmazott Németországgal szemben. Magyarország megszállását ők, mint közvetlen szomszédok kívánnák végrehajtani. A kormány estilapjának tudósítása annál érthetetlenebb volt, mert olyan ügyhöz, a jóvátételhez fűzi a megszállás hírét, amely valójában ma még nincs is, hiszen a magyar jóvátétel kérdéséről a tanácskozások még meg sem kezdődtek, nemhogy hatalmi eszközökről lehetne beszélni a jóvátétel biztosítása érdekében. Mindenesetre megnyugtatóan hatott, amikor kiderült, hogy a kormány estilapjánál ez az említett híre egy olyan külföldi lap cikkéből származott, amely a kisantant érdekeit szolgálja és állandóan uszít Magyarország ellen. A legutóbbi kisantantdemars után kiderült, s éppen a nagyhatalmak katonai ellenőrző bizottsága szögezte le, hogy Magyarország szigorúan a trianoni békeszerződés alapján áll, semmiféle háborús készülődéseket nem folytat, nincs tehát szükség a kisantant fegyveres beavatkozására. Nyilvánvaló, hogy a kisantant, amely valóban állandó terveket sző és kovácsol ellenünk, újabb alkalmat keres Magyarország nyugtalanítására és ez az oka a megszállásra vonatkozó hírek időközönként való felmerülésének. Az ilyen tervek azonban — még ha lennének is — — nem jelentik azt, hogy meg is valósulnak. A kisantant áskálódhat Magyarország ellen, de minden körülmények között szemben találja magát a nagyhatalmakkal, akiket a trianoni szerződés kötelez arra, hogy érvényt szerezzenek a béke rendelkezéseinek a kisantanttal szemben is. Már a királypuccs után kiderült, hogy a békeszerződés megtartásának ellenőrzésében a kisantant is feltétlen részt akar kérni magának, akkor azt a választ kapták, hogy erre egyedül a nagyhatalmakhivatottak. A nagyhatalmak álláspontja azóta nem változott s minden tendenciózus beállítás dacára le kell szögeznünk, hogy ,az állítólagos újabb demars híre nen adhat okot részüeikről aggodalomra. A kisantant demarsának hírével kapcsolatban a Pesti Napló munkatársa beszélt gróf Apponyi Alberttel, aki Magyarországnak a jóvátétellel összefüggésben tervezett állítólagos megszállásáról így nyilatkozott: — Tisztában vagyok azzal, hogy a kisantant konfliktust keres velünk. Nagyon valószínűtlen azonban az, hogy a kísérlet ebben a formában történjék, miután a magyar jóvátétel még egyáltalán nincsen megállapítva. Teljesen abszurd és időszerűtlen tehát a jóvátételre vonatkozó garanciák követelése. Hasonlóképpen látja a helyzetet gróf Andrássy Gyula is, aki ezeket mondott a munkatársunknak: — Nem hiszem, hogy a dolog egészen igaz lenne. Lehet, hogykomoly az ügy, de lehet, hogy börzemanőver. Lehet és ez valószínű is, hogy a kisantantnak az a szándéka, hogy belénk kössön, dehát erre fogható ürügyük nincsen. Azt pedig, hogy az ürügyet e jóvátételhez kapcsolják, ez abszurdum s a hír éppen ezért komolytalan. Napatád! Szabó foesside a birtokreform rsúslásáról A kormánypárt kedden este pártértekezletet tartott, amelyen gróf Bethlen István miniszterelnök, Rakovszky Iván belügyminiszter, Belitska Sándor honvédelmi miniszter és nagyatádi Szabó István földmívelésügyi miniszter is megjelent. A pártértekezlet elsősorban a párt adminisztratív kérdéseinek megbeszélésével foglalkozott. Mayer János elnök jelentette, hogy Oberhammer Antal, Pécs város képviselője, belépett a pártba. Az Almássy László lemondása folytán megüresedett vitarendezőbizottsági elnöki állásra gróf Ráday Gedeont választották meg. Nagy Emil okolta meg ezután indítványát, amely elsősorban az intenzív szellemi pártélet szükségességére vonatkozik. Indítványát gróf Bethlen István miniszterelnök és Gömbös Gyula hozzászólása után a párt elvileg elfogadta. A párt közgazdasági, szociális, valamint földmívelésügyi bizottsága ezentúl minden csütörtökön együttes ülést fog tartani. Az értekezlet elfogadta a párt parlamenti működésének zavartalan techmikáját biztosító intézkedéseket. A pártértekezleten örömmel állapították meg azt az egységes fölfogást, amelyről a párt úgy a választások előtt, mint a választások alatt tanúskodott. Gróf Hoyos a birtokreformról Az értekezlet után a párt tagjai a klub földszinti éttermébe vonultak, ahol a szokásos kedd esti pártvacsorán vettek részt. Vacsora közben gróf Hoyos Miksa képviselő felköszöntőt mondott nagyatádi Szabó István földmívelésügyi miniszterre: — Az emberek — mondotta — általában nem szívesen fizetik meg a tartozásaikat. Én azonban örömmel akarom leróni azt a tartozást, amellyel nagyatádi Szabó Istvánnak tartozom, akire ezúttal poharamat emelem. A földbirtokreformmal kezdted meg működésedet és azzal is kell azt befejezned. Ezért a miniszteri székből is ezt kell bölcsen irányítanod és ebben a munkádban mindannyiunk támogatására számíthatsz. Én jól tudom, hogy egy ilyen nagymérvű és rengeteg magánérdekbe ütköző reform súrlódások és nehézségek nélkül nem oldható meg. Nem oldható meg elsősorban mindenkinek a megelégedésére. De nem is ez a fontos, hanem az ország érdeke. Azért vagyunk egy politikai pártban, mert igaz szívvel, igaz lélekkel az ország érdekében nehéz feladatokban támogatni akarunk és támogatni fogunk. Gróf Hoyos Miksa szavai után nagyatádi Szabó István emelkedett szólásra és a következőket mondotta: — Azt látom, hogy a magyarfőúri rendnek a tagjai mind többen alkalmasak és készek arra, hogy velük együtt is lehet agrárpolitikát csinálni. Gróf Hoyos Miksa igazán követésreméltó példáját adta, ennek, ha megnézzük, hogy ő gróf létére mit dolgozott. Belekapcsolódott a közgazdasági élet minden ágába, a mezőgazdasági iparba és mezőgazdasági kereskedelembe egyaránt. Elsősorban egyetértésre van szükség . Minekünk, a kormány tagjainak és a minisztereknek érezniök kell azt, hogy állandóan az ország szolgálatára kell állnunk. Csak úgy lehet akaratunkat keresztülvinni, hogyha azt pártunkkal is el tudjuk fogadtatni. Így aztán magyar ember magyar emberrel meg kell hogy találja a kiegyenlítés útját. Legutóbb is a kisgazdákat vádolták azzal, hogy én összefogok gróf Hoyos Miksával és az intelligencia tagjaival. Nos, mi ezeket a támadásokat ki tudjuk és ki is akarjuk védeni, de arra kérem a párt minden tagját, álljon meg a harcban, mert nem könnyű a helyzet, befelé talán még könnyebb, mint kifelé. Igyekezzék ezzel a nyomorgó néppel megértetni azt, hogy itt elsősorban egyetértésre van szükség, igyekezzék visszatartani attól, hogy ki ne törjön és el ne keseredjék. Ha mi úgy megértjük egymást itt, mint ahogy én Hoyos Miksa barátommal és ahogy megértik egymást ezen párt tagjai, úgy remélem ki tudjuk vinni az egyetértést az életbe és akkor kiálthatjuk azokat a rohamokat, amelyek a polgári társadalmat más alapokra akarják fektetni. Ami a földreformot illeti, arra vonatkozóan kijelenthetem, hogy előállok egy novellával, azonban ez inkább törvénymagyarázás lesz, hogy az eredeti törvénynek a szellemét és intencióját szintén törvénybe fektessem le, mert azt többen többfélekép magyarázzák. Ha már törvényt hoztunk, akkor azt végre is akarom hajtatni. Jól esik nekem, hogy pártunk egy nagybirtokos tagja áll fel és támogatni kíván bennünket. Ez záloga egy jobb jövőnek, amelyért hittel és bizalommal kell dolgoznunk s csak ne hagyjon el bennünket ez a hit és reménység s legyen meg bennünk a kellő kitartás és bátorság, akkor el fog jönni még a boldogabb Magyarország. Ezután Csontos Imre nemzetgyűlési képviselő mondott köszöntőt, amelyben kívánta, hogy minden magyar mágnás úgy értse meg a helyzetet, mint gróf Hoyos Miksa. Utána Csizmadia András emelkedett szólásra és köszöntette fel gróf Hoyos Miksát és nagyatádi Szajtó Istvánt. Andrássy egyelőre nem tartja alalmasnak az időt külügyifelszólalásra Megemlékeztünk a napokban arról, hogy gróf Andrássy Gyula az indemnitási vitában külpolitikai kérdésekről szándékozott felszólalni, majd úgy határozott, hogy adott alkalommal interpellációban mondja el külpolitikai véleményét. Kedden híre járt, hogy Andrássy felszólalása esetleg már szerdán megtörténik. A Pesti Napló munkatársa beszélt Andrássy Gyulával, aki kijelentette, hogy egyelőre még nem tartja az időt alkalmasnak felszólalására.