Pesti Napló, 1923. május (74. évfolyam, 98–121. szám)

1923-05-29 / 119. szám

­s Budapest, 1923 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 1000 K Negyedévre . . . 2800 K Egyes szám ára: Budapes­ten, vidéken és a pálya­udvarokon ..... 50 K Vasárnap 70 K Etryei­­sim Ara Ausztriá­lesni hétköznap 1399, TÜSST-pap 1500 osztrák korona. 1 / 74. évfolyam­'"tíz szám Ara 5Q kovona Kedd, május 29 SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, Erzsébet körút 18. szám TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-31 Nyomdai telefon: Józsa­­15. Felelős szerkesztő: József 62-36 Szerkeszt­és Bécsben: ... Kohlmarkt 7. A Baldwin-kormány bemutatkozása az angol alsóházban Ít kormány hajlandó a száműzetésre ítélt íreket kártalanítani London, május 38. Az angol alsóház ma délutáni ülésén mutatkozott be Stanley Baldwin és kormánya, B­aldwint és Cham­berlaint, amikor a terembe léptek, a többségi párt­ lelkes éljenzéssel fogadta. A Házban már értesültek arról, hogy a konzervatív pártban helyreállott a tel­jes egyetértés, aminek jeléül Worthington Evans, a független konzervatív csoport egyik tagja, elvállalta a postaügyi miniszterséget. Ramsay Macdonald, mint az ellenzék vezére, utána pedig Asrjuith és Lloyd George mondott beszé­det, amelyben mély sajnálatuknak adtak kifejezést, hogy a köztiszteletben álló Bonar Law egészségi okok miatt kénytelen volt visszalépni. Ezután K­aszlik­n miniszterelnök emelkedett szó­lásra és keresetlen szavakban elmondta, hogy Bonar Law neki több volt, mint pártvezére. Bonar Law va­lósággal testvére volt, akivel a legszívélyesebb vi­szonyban működött együtt a haza szolgálatában. A miniszterelnök ezután elmondta, hogy még a mai nap folyamán átadja Bonar Lawnak a Ház minden pártja részéről kifejezésre juttatott üdvözleteket. Ba­lwin után Chamberlain emelkedett szólásra és kijelentette a vezetése alatt álló csoport nevé­ben, hogy a Baldwin-kormányt minden erővel tá­mogatni fogja. A Ház ezután áttért a száműzetésre ítélt írek kártalanításáról szóló törvényjavaslat második olva­sására. A tárgyalást Baldwin miniszterelnök azzal a nyilatkozattal vezette be, hogy a kormány hajlandó a száműzetésre ítélteket kártalanítani és a kártala­nítás mértékének megállapítása céljából jogi bizott­ságot kiküldeni. Baldwin után a belügyminiszter szólalt föl és megokolta, hogy miért tartotta ő és a főállam­ü­gyész törvényesnek a deportálást. . A belügyminiszter beszéde közben az ellenzéki képviselők részéről többízben zajos közbekiáltások hangzottak el, úgyhogy az elnök, mivel a csend helyreállítására irányuló kísérletei sikertelenek ma­radtak, kénytelen volt két ellenzéki képviselőt az ülésből kizárni. A belügyminiszter ezután elhagyta az ülést, h­ogy — amint mondotta — a Ház befolyásolatlanul, teljes szabadságban hozza meg határozatát. Ramsay Macdonald hosszú fejtegetésekben rámu­tatott a belügyminiszter jogi álláspontjának tartha­tatlanságára és megokolta, hogy miért nem szavazza meg a munkáspárt a száműzöttek kártalanítását. (II.) London, május 20. Az unionista párt ma délben lord­­Cur­so­n elnök­lete alatt értekezletet tartott, amelyen az elfogadott határozati javaslatban mély sajnálatuknak adtak ki­fejezést Bonar Law hirtelen visszalépése fölött és Curs­on javaslatára Baldwiit egyhangúlag a párt vezérévé választották. Lord Curson beszédében kijelentette, hogy a hely­zet Angliában és Európában sokkal súlyosabb, sem­hogy a­ párt megengedhetné magának, hogy kebelén belül s­.étnú,.ús üsse fel a fejét. Felhrja a pártot, hogy a legnagyobb eréllyel szálljon síkra a belső és külső nehézségek leküzdését. Ez új világért új há­borút kell vívni. Ha Nagybritannia be akarja tölteni a maga szerepét, kormányának tekintéllyel kell bírnia. Tudnia kell, mit­ akar és felelőssége tudatá­ban kell lennie. A szónok felszólítja a pártot, hogy teljes támogatásában részesítse Baldwin­t. Meg kell mondani az egész világnak, hogy egészséges konzer­vatív kormányunk van, amely abban a helyzetben van, hogy előmozdítsa a most keletkezett új világ szükségleteit. Ezután megjelent az értekezleten Baldidin mi­niszterelnök, az újonnan megválasztott pártvezér és beszédet mondott, amelyben elfogadta megválasztását,­m­a­jd a párt támogatását kérte Mae Keuna, részére. Beszédében rámutatott azokra a több oldalról tett kí­sérletekre, amelyekkel egyenetlenséget akar­tak szí­­­tani a párt keretein belüli , a maga részéről­­MTV vett részt ezekben a kísérletekben és annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy hamarosan létrejön a teljes megegyezés. Baldwin kijelentette végül, hogy nem engedhető meg, hogy Európa elpusztuljon, mert ez Angolor­szág ipari érdekeit is veszélyezteti. Bármelyik ál­lamférfiú kerüljön jövőben kormányra, bármily nagy ember lesz is, nem szabad az európai helyze­tet figyelmen kívül hagynia. Ez a­ kérdés nem odáz­ható el. Ha annak megoldását a sorsra bízzuk, akkor már késő lessz­n­­.) London, május 28. (Besater.) Mac Still kijelentette az alsóházban, hogy a külügyminisztérium államtitkára és Kraszin közt tovább folynak a tárgyalások. Ebben a pilla­natban nincs abban a helyzetben, hogy erről az ügy­ről nyilatkozzék. Mac Neill kijelentette továbbá, hogy Angliának a Saarvidéken nincs konzulári,s képviselete és így a kormány csak a népszövetség közvetítésével kap hi­vatalos tudósításokat. London, május 28. (Wolff.) A lapok jelentik Dublinből: De Valira közölte híveivel, hogy a köztársaságért való küzde­lem folytatása céltalan. A hazaszeretet most már megköveteli a fegyverek letételét. London, május 28. A Reuter-iroda értesülése szerint mértékadó kö­röknek nincs tudomásuk a német jóvátételek ügyé­ben összehívandó szövetséges-konferenciáról. A német nagyipar évi 200 mi­llió arany márkát ajánl föl Jóvátétéli fizetésül A mezőgazdaságnak és magánosoknak szerinte évi 300 milliót kell vállalnia Párizs, május 28. A Le Journal berlini levelezője az alábbi részlete­ket közli a­ német nagyipari szövetségnek a német kormányhoz intézett emlékiratából: — A német nagyipar azon a nézeten van, h­ogy nem csupán ő, hanem egész Németország tartozik a szövetségeseknek megfelelő garanciákat nyújtani. E célból azt javasolja­­a birodalmi kormánynak, hogy a birodalom és az országok tulajdonában lévő összes értékeket, nevezetesen a vasutakat, a vám­jövedelmet, az állam­­i bányákat, erdőségeket és só­im'iveket ajánl!» fői hír:••,:• •' ul.' sík ittkör­ tet :•/. az antant ezeket, a biztosítékokat, elégteleneknek te­kintené, következnék a nagyipar és a magánosok vagyonának biztosítékul való felajánlása. Ebben az esetben a német nagyipar zálogul lekötné a tu­lajdonában lévő összes épületeket. A.­ antant zálog­joga azonban a nagyipar gépeire és gyártmányaira nem terjedhet ki. Hasonló kötelezettségeket kell vállalnia a német kereskedelemnek, a hajózási válla­latoknak és a pénzintézeteknek is. E vállalatok a nagyiparral együtt évi kétszázmillió aranymárká­val járulnának hozzá a német birodalom által tel­jesítendő jóvátételi fizetések lerovásához. A mező­gazdaságnak és a vagyonos magánosoknak évente háromszázmillió aranymárka hozzájárulás meg­fizetésére kellene kötelezettséget vállalniuk. A nagyipar hozzájárulásának feltételéül az em­lékirat a következőket köti ki: — A nyolcórai munkaidő revíziója a jóvá­tételi szolgáltatások érdekében és a Munkássággal való előzetes megállapodás létrejötte után. A kivitel ellenőrzésének megszüntetése. A leszerelési rendel­kezések­k­­l történt amelyek a nagyipart i­ég mindig arra kényszerítik, hogy a leszerelt hadviseltek bi­zonyos százalékát alkalmazzák vállalataiknál. Az egész birodalomban a teljes kereskedelmi szabadság helyreállítása. (V.) Berlin, május 26. Parlamenti körökből azt jelentik még, hogy a munkaközösséghez tartozó pártok vezéreinek ma­i t­a­­nácskozásai arra a felfogásra vezettek, hogy a né­met nagyipari szövetség ajánlata nemsokára az 19­22 november 11-iki jegyzékben,kifejtett tervezett alapon parlamenti tanácskozásul­ tárgya lesz.­­- A párizsi döntés hiteles szövegének meglepetései • (Saját tudósí­tón­áról) A jóvátételi bizottság dön­tésének hiteles szövege immár meg van állapítva és ez a szöveg három pontban mutat lényegesebb elté­rést az eddig közölt hivatalos szövegtől: 1. Végérvényesen m­eg van állapítva, h­ogy az esetleg elnyerendő kölcsön bizonyos része jóvátételre lesz fordítandó, amellett, hogy a­­ kölcsön felhasználása egyéb részeiben kizá­róan gazdasági talpraállásunkat lesz hivatva szolgálni abból a célból, h­ogy jóvátételi köte­lezettségeinknek eleget teh­essünk. 2. Teljesen nóvum az a passzus, hogy egyúttal kellő biztosítékok és ellenőrző eszkö­zök adandók a jóvátételi bizottságnak, ame­lyek révén a bizottság meggyőződhetik arról, hogy ugyanakkor minden, a belső rendre vo­natkozó intézkedés megtörténik, ami szüksé­ges a talpraállítás biztosításához. .­. A további általános figyelmeztetések között, amelyeket a párizsi határozat tartal­maz, nemcsak a megszálló csapatok költségei­nek megfizetése, az állat- és szénszállítások szabályszerű folytatása, valamint a békeszer­ződés nem pénzügyi terh­et jelentő valamennyi többi rendelkezésének végrehajtása szerepel, hanem az is, hogy a magyar kormány a lehe­tő legrövidebb időn belül a restitúció érde­kében megállapodásokat létesítsen.­­ Meg kell jegyeznünk, hogy ez a passzus teljesen homályos- Semmiféle hivatalos magyarázatát eddig nem kaptuk, még kevésbé tudunk bele­menni a magunk részéről bármiféle magyará­zatába. Ugyancsak homályos az is, hogy minő megszálló csapatok költségeit érti az erre vo­natkozó passzus és mennyi ezeknek a költ­­­sége. . A miniszterelnök első nyilatkozata, mellyel a párizsi döntést még e passzusok tudomása nélkül megvilágította, ezek szerint bizonyosan módosulá­sra szorul. Csütörtökön külön es célból egybehívott rend­kívüli minisztertanácson f­og a kormány a h­itel­­szöveg ismeretében állást foglalni, itt jegyezzük rá is, hogy a miniszterelnöknek ez­ íAsz említett­eladi nyi­latkozatát a félhivatalos hírszolgálat megtáviratozi­Bukarestbe is, a román posta azonban, mint a .­I. T. I. jelenti, a távirat továbbítását a nemzetközi távirati egyezmény 7. cikkelye alapján m­egtagar­ta. Ez a cikkely tu­doitlevően állam­biztonságáról" és „a közerkölcsről" szól. Ö1 szövetkezett ellenzék tárgyalása a miniszterelnökkel A miniszterelnök kedden délben a par­lam­enti el­lenzéki pártokat­, illetőleg ezek vezetőit egy egásután informálni fogja a külföldi kölcsön ügyéről. Meghí­vást kaptak a miniszterelnökhöz mindazok, akik ilyen alkalommal meg szoktak jelenni a miniszter­elnöknél. Ugyancsak a keddi, ülés­­előtt az ellenzéki­pártszövetség kü­lön érintkezést f­og keresni a minisz­terelnökkel a választójogi névjegyzékek ügyében. A szövetkezeti, ellenzék hé­tfő­n este a, Russay­-párt he­lyiségeiben konferenciára ült össze, amelyen résztvet­tek Vázsonyi Vilmos, Russay Károly, S­eidl Gyula, Rakovszky István, Peyer Károly, Farkas István, R­u­pert Rezső, Rainprecht Antal, Saly Endre, K­ ikler Emil. • Pokols • József, Fábián Béla és mint meghívott Baracs Marcell is. A tanácskozásról az alábbi kom­münikét adták ki: — A keddi nap folyamán az ülés előtt a szövet­kezett ellenzék érintkezést keres a miniszterelnökkel a választói listák ügyében és ezt a kérdést az ülésen is alkalmas formában szóváteszik.

Next