Pesti Napló, 1925. április (76. évfolyam, 74–97. szám)
1925-04-01 / 74. szám
Budapest 1925 76. évfolyam 74. szám \'w Sir • v-'V/t'ii. ^M ü^j 2QOO korona zerda, április 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK• Egy hóra . . . 40.000 K negyedévre . . 120.000 K Egyes szám ára. Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 3000 K Vasárnap 3000 K Egyes szám ára Ausztriában hétköznap és vasárnap 2500 Ostrák koron». PESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG« Rákóczi út 54. szám. KIADÓ HIVATAL] Erzsébet körút 18—20. sz. TELEFÓN I József 62-30,62-31, 62-32. Szerkesztőség Bécsbeni I., Kohlmarkt 7. Pótválasztás lesz Győrben Bárczy és Németh között Győr, március 31. (A Pesti Napló tudósítójától.) A győri első kerületben folyó kétnapos választási harc, amelyben dr. Vámbéry Rusztem Kossuth-párti, dr. Németh Károly nemzeti polgári párti és dr. Bárczy Dezső keresztény gazdasági pártijelölt mérkőztek, ma befejeződött. Az első napon 2065 választó adta le szavazatát, s ez a szám kedden, a délelőtti órákban nagyon gyéren szaporodott. Délutáni négy órakor élénkültek meg a szavazóhelyiségek, s mikor este nyolc órakor Horváth Bálint választási elnök lezárta a szavazást, 4408 volt az összes szavazatok száma, a győri első kerületnek 1017 választója van, akik közül a lanyhán indult szavazás hatása alatt mintegy 4000-nek voksára számítottak. A második nap délutánja azonban a hirtelen megszaporodó szavazókkal meglepetést hozott. A minden incidens nélkül lefolyt szavazás berekesztése után est© kilenc órakor kezdték meg a városházán hat körzetben leadott szavazatok megszámlálását. A legtöbb szavazatot, 904-et a harmadik, a legkevesebbet, 570-et a második körzetben adták le, a legtöbb választót számláló első körzetben 828 volt a szavazatok száma. Éjféli 12 órára az első és hatodik körzettel s a második és negyedig felével végzett a két számláló bizottság. Az első körzetben így alakult az eredmény:Németh 347 Bárczy 238 Vámbéry 205 szavazatot kapott. A hatodik körzetben: Bárczy 262 Vámbéry 222 Németh 178 Vel egy órára végeztek a második körzettel, ahol ez volt az eredmény : Németh 234 Vámbéry 157 Bárczy 152 A harmadik körzetben : Vámbéry 323 Németh 290 Durczy 271 Egy óra után végeztek az összes körzetekkel. A negyedik körzetben így alakultak a szavazatok: • Bárczy 836 A választás eredményét negyed kettőkor hirdette ki a választási elnök. Eszerint kapott Bárczy Dezső 1524, Németh Károly 1418, Vámbéry Rusztem 1335 érvényes szavazatot, vagyis Bárczy és Németh között pótválasztás lesz április 7 és 8-ikán. • Vámbéry 209 Németh 145 Végül az ötödik körzetben: Bárczy 271 Németh 239 Vámbéry 219 A pénzügyminiszter mérlegvalódiságról szóló rendelete halálra iűti az milliónál szegényebb részvénytársaságokat .A részvénytársaságok csak legalább 2 milliárd korona alaptőkével alakulhatnak (Saját tudósítónktól.) A Pesti Napló tegnapi számában közöltük azt a félhivatalos jelentést, amely számot adott arról, hogy a pénzügyminiszter elkészítette a mérleg valódiság helyreállítására vonatkozó rendeletének tervezetét. E híradás után az egész kereskedelmi és pénzügyi, világ feszült érdeklődéssel várta a rendelet eredeti szövegét. A Pesti Naplónak ma módjában van Bud pénzügyminiszter tervezetének legfontosabb rendelkezéseit szó szerint leközölni. Bizonyos, hogy a tervezet egyes pontjai körül élénk vita fog kifejlődni, mert a javaslat voltaképpen egy kompromisszumnak az eredménye és középúton haladó megoldás az aranymérleg és a felértékelt mérlegek rendszere között. Az általános rendelkezések első két paragrafusa kimondja, hogy a megnyitó leltárt, illetőleg a megnyitó mérleget teljesen új értékelés alapján kell elkészíteni. Az aktívákat a mérlegfelállítás napján érvényes értékig lehet számításba venni, a passzívumokat pedig abban az értékben tartoznak a kereskedelmi társaságok kitüntetni, amely a fennálló szerződések és az érvényes jogszabályok szerint a tartozás összegének a megnyitó mérleg időpontjában megfelel. A 3-ik paragrafus szerint, ha a részvénytársaságnak a megnyitó leltár szerint mutatkozó tiszta vagyona meghaladja az alaptőkének a megelőző utolsó mérlegben kimutatott összegét, a tiszta vagyonnak azt a részét, amely megfelel az alaptőke összegének, továbbra is alaptőkeként kell a mérlegbe beállítani. A 4-ik paragrafus kimondja, hogy az alaptőke felértékelését a részvények névértékének felülbélyegzéssel kapcsolatos felemelésével kell keresztülvinni. A jej részvények kibocsátásával azonban a részvények számát növelni nem lehet. Az 5-ik paragrafus kimondja, hogy az alaptőke berendezési tartalékalapot a részvénytársaság felértékelés céljára bármikor felhasználhatja. Mindaddig, amig a részvénytársaságnak alaptőkeberendezési tartalékalapja van, alaptőkeemelés esetén az új részvényeket köteles a tagoknak átengedni. De ha a tagok az elővételi jogot nem gyakorolják, az igazgatóság köteles a megmaradó részvényeket a lehető legmagasabb árfolyamon értékesíteni. A 8-ik paragrafus így hangzik: Ha a részvénytársaságnak a megnyitó leltárban kimutatott tiszta vagyona ötszázmillió koronánál kisebb és a társaság a megnyitó mérleg felállításától számított egy év alatt ezt a vagyonát alaptőkeemelés, más részvénytársasággal való egyesülés útján, vagy egyéb módon, legalább ötszázmillió koronára ki nem egészíti, a cégbíróság hivatalból kimondja a társaságnak feloszlását. A 9-ik paragrafus szerint a felértékelés nem érinti a részvényekhez fűződő régi tagsági jogokat. Ha a tagsági jogok kezelésében valamely részvényes sérelmet lát, az erre vonatkozó közgyűlési határozatot 30 nap alatt megtámadhatja. A 12-ik paragrafus kimondja, hogy azon a címen, hogy a megnyitó mérleget megállapító közgyűlés túl alacsonyra értékelte a társaság tiszta vagyonát, a közgyűlési határozatot csupán az alaptőke egyötöd részét képviselő kisebbség támadhatja meg. A 13-ik paragrafus szerint a megnyitómérleget megállapító közgyűlés elhatározhatja, hogy Tizenegy nap alatt őszinteségi járvány dúl mostanában a kormány és a többségi párt egyébként kellemes klímájú vidékén. A múltkor a mi, niszterelnök veleszületett józanságát szokatlan szenvedélyessségbe belelendítve, valóságos őszinteségi rohambankivallotta ország-világnak, hogy a választójog, ha formálisan nem is, de végsőképpen és lényegben arra való, hogy a Bethlen-kormány és az egységes párt életét mennél hosszabbá nyújtsa a boldogságát csakis a mai kormány mellett megtaláló magyar glóbuszon. A politikai őszinteség nyilvánvalóan ragályos. A miniszterelnöktől megkapta Scitovszky Béla házelnök is. Ez a tiszteletreméltó politikus, aki információit nem a maga fantáziájából, hanem pártjának fővezérétől szokta kapni, ma szinte puzari hangosságával nyilatkozott a választójog nemzetgyűlési tárgyalásának eshetőségeiről. Rémképként bélyegezte meg azt a feltevést, mintha a választójog parlamenti tárgyalása netalán több honlapon át is elhúzódhatnék. Nehogy pedig a legfélősebb lélek is talán valahogy hihessen ennek a lidércnyomásos rémképnek realitásában, vigasztalásul, biztatásul hozzátette mindazok részére, akik még talán nem tudnák, hogy az új házszabály szerint az általánosvita nyolcadik napján, ha már előbb négy napon át nyolcórás ülés volt, kérhetik a többségboldogító és ellenzékelnémító megváltó klotűinek alkalmazását. Ha pedig ezt megszavazza a Ház, — hogyne szavazná meg! — akkor mindössze még három nap marad a javaslat általános tárgyalására. Tehát — elemi iskolások számára is módnélkül egyszerű a számítás — csak tizenegy, mindössze tizenegy ülésnapot vehet igénybe a választójog általános tárgyalása, őszinte útmutatás, világos perspektíva, félreérthetetlen beszéd ez, amely megszívlelni való tanulságokkal szolgál a parlamenti ellenzék passzivitásának kérdésével kapcsolatban. * Érveinek egész arzenálját, frazeológiájának teljes készletét használta fel a kormány és pártja az utóbbi hetekben az ellenzéki passzivitásnak hol szenvedélyes, hol ironikus korholására. Ezzel szemben a passzivitáshoz ragaszkodó ellenzék mindig arra hivatkozott, hogy a mai viszonyok között, amikor a parlamenti szólásszabadság elméleti, túlontúl elméleti elv csupán, s amikor az új házszabálynak órára járó több paragrafusa szinte arra kényszeríti a szónokot, hogy magába fojtsa szavainak háromnegyed részét , a jogászi elveknek a politikai hatalmi súly elől való kényszerű meghátrálása mai napjaiban nincs értelme annak, hogy az ellenzék szélmalomharcot folytasson a parlamentben. Megvalljuk, a nemzet érdekében valónak és ez érdek szempontjából elsőrendű közösségnek tartottuk, hogy az ellenzék mégis szakítson a passzivitással és kísérelje meg a nemzet legszentebb javaiért való parlamenti, harcot, annál is inkább, minthogy a kormány folytonosan erre a kötelességükre figyelmeztette a nemzetgyűlési képviselőket és beinvitálta őket a parlament ülés-,termébe. A legújabb őszinteségi rohamok hatása alatt azonban — ezt is meg kell vallanunk — érteni kezdjük, hogy a passzív ellenzék miért tesz le oly nehezen tartózkodásáról. A kormánynak ugyanis minden józan oka megvolna arra, hogy ne folytassa le a választójogi javaslat nemzet-