Pesti Napló, 1927. augusztus (78. évfolyam, 173–196. szám)
1927-08-07 / 178. szám
120 tVasarnap' • . PESTI NAPLÓ 1927 augusztus 1 Tengerre magyar! ! * Futólagos becslésem szerint, mely persze nem tarthat igényt egy kurzusmentes, komoly statisztikai hivatal pontosságára, a Quarneróban ezidőszerint körülbelül tizenötezer magyar nyaral. Ha ezekhez hozzászámítom azokat, akik az idén itt voltak, de már hazamentek, valamint azokat, akik még ezután jönnek, azt hiszem, nem túlozok, ha a magyarok által ebben a szezonban itt hagyott, pénzecskét legalább is tizenötmillió pengőre becsülöm. Nem hiszem, hogy az idén jutott volna ennyi vendég vagy ennyi pénz a Balaton környékének és így teljes jóhiszeműséggel állíthatom, hogy a magyarok legjobban látogatott nyaralóhelye a Qualtiero. Ennek pedig egyéb magyarázata nincsen, mint az, hogy a most olasz partnak régi jó hírneve és a most jugoszláv partnak ügyes propagandája ide vonzotta a magyarokat, Szuláktól Raguzáig minden tengerparti helység zsúfolva van nyaralókkal; legtöbb az osztrák, utánuk következik a magyar, majd a cseh közönség és leghátul állnak a sorban a jugoszlávok, akiknél még nem oly általános szokás a nyaralás, mint a többi felsorolt nemzeteknél. Ami a vendégek kezelését, elhelyezését és ellátását illeti, az állapotok ugyanolyanok, mint a Balatonon; a cél itt is az, hogy minél több pénzért minél kevesebb szolgáltatást nyújtsanak, s minél kevesebb helyre minél több vendéget összezsúfoljanak. Mivel a hajók mindenüvé ontják a fürdővendégeket, a szállók és panziók tulajdonosai válogathatnak bennök s úgy kezelhetik őket, ahogyan 8 kariát. A kikötői hordár, akit a konjunktúra hoteltulajdonossá avatott, készül persze a mai »arany idők« kihasználására; építkezik, ahogy csak bír, s a »dépendence« falain még friss a vakolat, amikor a nedves szobákba már bezsúfolják a fürdővendégeket s a háztetőn még dolgoznak az ácsok, amikor már minden SZOKIJI jövedelmez. Az élelmesen mohó vagy mohón éledés szállodás emellett kibérelt már a tavaszszal minden kibérelhető szobát, s akit nem tud a szállójában és dépendancaiban elhelyezni, azt a fürdővendéget »beutalja« a suszterhez, a levélhordóhoz, a pékhez, sibihez, s az arasznyi ablakú, dohos szofeáért űzet a balek a hoteltulajdonos főbérlőnek — hotelárakat. Az élelmezés és kiszolgálás persze méltó a lakásviszonyokhoz: a takarékosság elve a nyaralási ütemben annyira érvényesül, hogy ötven-hatvan vendégre esik egy pincér. A higiénikus viszonyokról persze ne is beszéljünk: tessék elképzelni egy házat kétszáz lakóval és húsz lakóra számított mellékhelyiségekkel — vízvezeték és vízöblítés nélkül, sőt kellő tisztogatás nélkül! H hogy miért hagyják az emberek, hogy így bánjanak velük? Könnyű ezt a kérdést feltenni otthon, a reggelinél, vagy a kávéházban újságot olvasva, de felelni a kérdésre csak az tud, aki látta a szegény fürdővendég helyzetét. Dr. Pesti Polgár felül a vonatra a keleti pályaudvaron kedves nejével és gyermekeivel. A vasúti politika kifürkészhetetlen bölcsesége folytán a keleti pályudvarról a tengerre csak éjszaka lehet utazni, s a nappali gyorsvonatnak nincs csatlakozása. Ugyanazon vonat viszi Pécs felé is az utasokat, aki a horvát tengerpartra megy, annak a szusáki kocsiba kell beülnie. Amikor én utaztam, a szusáki kocsikban egy II. osztályú női szakasz és egy II. osztályú rendes szakasz volt az összes utasok számára, s így ülőhelyhez csak egy teljesen feleslegesszolgálati szakasz« feloszlatásának kisürgetésével lehetett jutni; ez azonban olyan nagy intézkedés volt, hogy már aranygalléros intézőt igényelt. (Más országokban elvégzi ugyanezt a munkát egy sokkal olcsóbb altiszt.) Tehát dr. Pesti Polgár egész éjszakán át utazik kedves családjával a zsúfolt vonaton, s negyedtizenkettőtől éjfél utáni egyig magyar és horvát határrendőri, vámőri, pénzügyőri, útlevél-ellenőri, vízum- stbi tisztviselőkkel tárgyal a vonaton, kimerítve összes nyelvtudományát. Heggel megérkezik a szuláki fifa-kikötőbe, s ha jó volt a menetrend, amely után igazodott, már aznap tovább utazhatik egy elegánsnak és slyorsnak a világért sem nevezhető hajón, estefelé megérkezik például Arbeba, ahol a hotelben azzal fogadják, hogy igaz ugyan, hogy ígértek szállást a mai naptól kezdve, de honnan adjanak, ha nincsen! Még nagy kegy, ha dr. Pesti Polgárnak megengedik, hogy kedves nejével és gyermmesteivel elhelyezkedjék a »karszaláncban, — ideiglenesen, mert akadnak, akik visszasompolyognak a hajóra, mely csak másnap indul vissza, s ott alusznak a 25 cm széles padon, vagy pedig kimennek a városka végére az olajfaerelőbe és ott tanyáznak másnap , reggelig. Hogy dr. Pesti Polgár miért nem hagyja ott azt a helyet, ahol ilyen kényelmetlenség várja? Először is errefelé minden hajójárat úgy van megszerkesztve, hogy az érkezés napján sehonnan sem lehet visszafordulni. Másodszor meg dr. Pesti Polgár egy huzamban utazott 28 órát, ami egyértelmű azzal, hogy nem aludt egy éjszaka, koffereket emelt, tárgyalt és veszekedett egy sereg emberrel s örül, ha éjszakára végre kinyujtózkodhatik, ha mingjárt csak a biliárdasztalon is. És a gyerekeknek, akik még sohasem láttak tengert, szigetet, igazi pálmafát, a fán függő narancsot, piszkos gőzösöket és még piszkosabb vitorlásokat, oly érdekes itt minden . .. És dr. Pesti Polgár, aki már az utazás és megérkezés költségeire kiadott egy pár milliót, azt gondolja, hogy »majd csak jól lesz minden« és hagyja, mint az ostoba liba, hogy kezdjék kopasztani. De a német »vendégek« közül sokan visszafordulnak és perlik a szállodás árakat összes útiköltségeikért. Igényeik, szerintem, jogosak is, hogy meg fogják-e nyerni pereiket, az persze más kérdés. Az idén szokatlanul nagy csődületet a jugoszláv partokon két dolog hozta létre: a líra magas árfolyama és a jugoszláv vasúti kedvezmény. A jugoszláv vasúton csak odamenet fizet a fürdővendég, aki igazolni tudja, hogy legalább "tizenöt napot töltött egy jugoszláv fürdőhelyen, az hazafelé menet a jugoszláv vasúton ingyen jegyet kap. Ez a körülmény roppant vonzó hatást gyakorol azokra, akik örülnek mindennek, amitingyen kapnak és sohasem gondolnak arra, hogy ez a potya dolog lényegében mennyibe került nekik? A líra magas árfolyama és a dinár olcsósága padig fikció. Igaz, hogy a líra 4000 K, a dinár pedig csak 1300 K, de miután sokszor van dolgom zsidó vallású polgártársakkal, már rám ragadt a zsidó mételyből annyi, hogy ha egy feketéért borravalókkal együtt egy lírát fizetek Fiuméban, Szusákon pedig öt dinárt fizetek borravaló nélkül, akkor már ki tudom számítani, hogy hol kötöttem előnyösebb üzletet? És úgy látszik, hogy sokan tudnak már számolni, mert igen erős a fürdővendégek áramlása a jugoszláv partról az olasz partra. Voloscától Moschienáig az egész isztriai parton rémületes krach volt az idén minden fürdőhelyen, de most augusztusban már erősen javulnak a viszonyok s úgy háromnegyed részben benépesülnek a jobb hotelek és penziók. Természetes, hogy ilyenkor nagyon megbecsülik a vendéget, s dr. Pesti Polgár ha az olasz partra megy kipihenni az »olcsó« jugoszláv fürdőzés fáradalmait és izgalmait, nem remélt kényelemben és százféle figyelmességben részesül, s végül is azzal tér haza, hogy nem hiába fogadott szót Kossuth Lajosnak, aki ki-adta a jelszót, hogy »Tengerre magyar!« U. I. A Riviéra del Carnaro-ban olvasom a következő sorokat: »A magyar újságírók megérkezése Abbazia nagy eseménye volt e héten; a hatóságok s az egész lakosság viharos örömmel fogadta őket, s ez a látogatás lelkes rokonszenvnyilvánításokra adott alkalmat. A magyar sajtó képviselőinek tiszteletér« naponkint banketteket és ünnepélyeket rendeztek«, stb. A bankettek és ünnepélyek leírásából látom, hogy a »magyar sajtó« nevében szerepelt, evett, ivott és csárdásttáncolt itten összesen másfél aktív újságíró és egy sereg olyan úriember, aki éppen olyan kevéssé magyar újságíró, mint amilyen kevéssé vagyok én indiai maharadsa. A mulatságot azonban mindenesetre egészségükre kívánom. Va i Czája, a világbajnok hosszasan pereskedik a cirkuszigazgatóval, aki megsértette bajnoki minőségében s akit elítélnek ugyan, de az ítéletet felfüggesztik (Saját tudósítónktól.) Néhány hónappal ezelőtt tárgyalta a büntetőjárásbíróság azt a rágalmazási pert, amelyet Czája József, a magyar birkózóbajnok indított Arcai Rezső, a Schmidt cirkusz igazgatóhelyettese ellen. A birkózóbajnok azért jelentette fel az igazgatóhelyettest, mert a múlt év október 15-én, amikor a Schmidt-aréna birkózóversenyei alkalmával nagy botrányok zajlottak le, Árvai Rezső Czája Józsefet birkózóbajnoki mivoltában súlyosan megsértette. Emlékezetesek azok a nagy dérreldurral bevezetett birkózóversenyek, amelyek a Schmidt-arénában folytak le s amelyeknek során az európai professzionalista birkózóbajnokok döngették egymást a Schmidt-aréna porondján. 6—700 főnyi közönség gyűlt össze esténként, amikor a birkózók hol vadul, hol kevésbé vadul egymásra rontottak. Egyik este azonban a birkózóbajnokok helyett Árvai Rezső jelent meg a porondon és a verseny megkezdésére türelmetlenül várakozó közönség előtt kijelentette, hogy Czája József jogtalan követelésekkel állt elő és ezért a versenyt nem lehet megtartani. — A közönségnek azonban nincs kára abból, hogy a versenyt nem tudjuk megtartani, — mondotta Árvai — mert ezek nem komoly birkózóversenyek. A húsmonstrumok nem birkóznak komolyan, mert Czája József előre kiosztja a szerepeket, hogy ki fekszik le és ki fog győzni. Úgyis az történik, amit Czája akar és így a közönségnek kár izgulni. A közönség nagy lármával, zajjal és verekedéssel szétoszlott, az ügy pedig a büntetőjárás bíróságra került. Czája József rágalmazás és becsületsértés miatt állíttatta a bíróság elé a cirkuszigazgatóhelyettest, aki azzal védekezett, hogy őt Czája a kulisszák mögött súlyosan megsértette és hirtelen felháborodásában lépett ki a porondra és mondotta el az inkriminált sértéseket. — A közönség mind hevesebben és hevesebben követelte a birkózóversenyek megkezdését — vallotta a járásbíróság előtt Arvai — és hogy a közönség türelmetlenségének véget vessek, kihirdettem az igazságot. Czája József jogtalan fizetési igényekkel lépett fel és a financiális differenciákat a birkózóbajnokkal nem sikerült elintézni és ezért kénytelen vagyok az előadást beszüntetni. Árvai Rezső egyébként viszonvádat emelt Gzája József ellen becsületsértés vétsége címén. Szája tagadta, hogy megsértette volna Árvait és ezért a bíróság kénytelen volt tanúkihallgatásokat foganatosítani. a,, Dr. Lehotay" Barna rendőrfogalmazó tanúvallomásában kijelentette, hogy az előadás előtt Arvai mindenkinek panaszkodott, hogy Czája József olyan követeléseket támaszt, amelyeket az igazgatóság nem teljesíthet. Czája József valóban kijelentettea rendőrfogalmazó előtt, hogy ő felelős a birkózók fizetéséért, de hogy ő előre eldöntené, hogy ki győzzön és ki feküdjön két vállra, azt senkinek sem mondotta. — Én, — vallotta tovább a rendőrfogalmazó — hogy a közönség türelmetlenségét megszüntessem, felhívtam Arvait, mint a cirkuszigazgató helyettesét, hogy menjen ki a porondra és informálja a közönséget a történtekről. Arvai ezt meg is tette. Én azonban nem hallottam, hogy ő azt is mondotta volna a közönségnek, hogy Czája József dönti el előre, hogy ki legyen a győző. A tanuk egész légióját hallgatta ki annak idején a járásbíróság és azután bűnösnek mondotta ki Árvai Rezsőt rágalmazása vétségében és ezért 440 pengő pénzbüntetésre ítélte. Czáját azonban, bizonyítékok hiányában a viszonvád alól felmentette. Árvai fellebbezése folytán ma került az ügy a büntetőtörvényszék fellebviteli tanácsa elé. Az iratok ismertetése után Czája József jogi képviselője kérte, hogy a törvényszék súlyosabban büntesse meg Árvai Rezsőt. Árvai védője viszont azt fejtegette, hogy Czája jogtalanul járt el, mikor előre kérte a pénzt, holott a megállapodás szerint csak utólag kérhette volna. .— Nem Európabajnokságról volt itt szó, tekintetes törvényszék, — hangsúlyozta a védő — ez nem volt egyéb, mint cirkuszi mutatvány a közönség szórakoztatására. Márpedig a közönség jól tudja, hogy az ilyen birkózások alkalmával különféle trükköket használnak a birkózók. A büntetőtörvényszék meg is változtatta a járásbíróság ítéletét és a Árváit 100 pengő pénzbüntetésre ítélte, az ítélet végrehajtását azonban felfüggesztette. Czája József felmentését a törvényszék is jóváhagyta. Az ítélet indokolásában a törvényszék többek között megállapította, hogy azért kellett felfüggeszteni Árvai ítéletének végrehajtását, mert a bíróság tényként állapította meg Czája jogellenes magatartását és azt, hogy Árvai Rezső emiatt jogos felháborodásában lépte túl a megengedett határt akkor, amikor Czája működéséről a közönség előtt kritikát mondott. Az ítéletben úgy Czája József, mint Árvai Rezső, megnyugodott és ezzel a cirkuszigazgató-helyetted és a birkózóbajnok-hosszú pere véget ért.. .fis