Pesti Napló, 1928. március (79. évfolyam, 50–75. szám)
1928-03-01 / 50. szám
(peremez, , rP .:go tora » ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy bóra . Negyedévre 4 pengő 10 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken es a pályaudvarokon 16 fillér Ünnepnapokon . . 20 fillér Satárnap ... 30 fillér autómellékzet évfolyam 50. szám 11*ra 16 ÍWéP Csütörtök, március 1 NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG» Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL Erzsébet körút 18—20. ss-TELEFON : József 464 - 18, J 464—19. Szerkesztőség Bécsbeni I., Kohlmarkt 7 A... rr . J. Slovo utia Nyolc évvel ezelőtt, 1920 március első napján választották nagybányai Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává. Nyolc éve, hogy az ő vezetésével megindult az a nemzetépítő munka, amelynek eredményei ma már elvitathatatlanok. A romokból, e küzdelmes, olykor izgalmas, de állandó fejlődést mutató nyolc esztendő alatt, új ország körvonalain bontakoztak ki. A káoszból rend lett, a bizonytalanságból jogbiztonság, az elértéktelenedett pénzből szilárd valuta, a lejtőn való alásiklásból megállás, sőt emelkedés. Ezeket az éveket úgy fogja feljegyezni a történelem, mint a konszolidációs törekvés hősi éveit, egy ájult nemzet életre eszmélésének, komoly erőfeszítésének heroikus korszakát. Az új Magyarország épülete ugyan még korántsem befejezett egész, de a fundamentum kövei letétettek, sok helyt már a falak is felvonattak rá s minden jel arra mutat, hogy a kitartó munka nyomán nem késhet már soká a végső, teljes eredmény sem. Horthy Miklós higgadtan kormányzó keze a reménységes haladás útjára, segítette a csüggedt, megtépett országot És a hristólikus, aki majd megírja Magyarország legújabbkori történetét, mindezt objektív hűvösséggel, hízelgés nélkül, az igazsághoz híven állapíthatja meg a ma nyolcéves jubileumát ünneplő kormányzóról. Ennek az ünnepnek azonban van két olyan mozzanata is, amely nemcsak múltba visszatekintő, hanem a jövőbe is biztató sugarakat vető ünneppé avatja a mai napot Az egyik, hogy a parlamentben ezen a napon terjeszti be az igazságügyminiszter a magánjog reformjáról szóló törvényjavaslatot, azt a nagyfontosságú tervezetets-mely szinte az egész magyar judikatúrát új alapokra helyezi s a modern haladás vonalába tereli. A magyar jogtörténetben új fejezet fog kezdődni ennek a törvényjavaslatnak megvalósításával. A reform hordereje messze jövőbe kiható lesz s egyik alappillérét fogja alkotni judikatúránk további, korszerű kiépülésének. A másik momentum, amely mintegy megkoszorúzza a jubileumi ünnepet, az amnesztia. Amnesztia a kormányzósértés, a felségsértés és a »hatályosabb védelemről« gondoskodó törvény alapján elítéltek számára. A jubiláló kormányzó kegye megnyitja a börtönajtókat s ezzel a szép, nemes gesztussal min"denkinek példát ad a megbocsátásra, megértésre és szeretetre. Arra a legnagyobb összefogó erőre, amelyet — sajnos — némelyek még mindig nem akarnak méltányolni, holott bizonyos, hogy a nemzeti egységnek nélkülözhetetlen előfeltétele. Magyarország kormányzója ezzel az igazán ünnepi cselekedetével amellett tett hitet, hogy tisztán látja a jövő útjait Azokat az utakat, amelyek elkerülve a gyűlölség mocsarát, a szeretet, a megértés és megbocsátás termő mezői felé vezetnek. Szeretnénk, ha mindazok, akiknek tekintetét pártszenvedélyek köde homályosítja el, tiszta látásra nyitnák szemüket a kormányzó világító tettének fényénél és ők is elismernének az egyetlen heves, jobb és boldogabb magyar ,jövendőbe torkolló útra: a megértés, összefogás s egységbe tömörülés útjára. Arra az útra, amelynek minden vándora egymás segítésére, nem elgáncsolására törekszik, a magyar konszolidáció betetőzésének érdekében. Széleskörű amnesztiát adott a kormányzó államfői működésének nyolcadik évfordulója és az új polgári törvénykönyv elkészülése alkalmából Több ezer foglyot szabadít meg és többezer peres eljárást töröl az amnesztiarendelet . A Magyar Polgári Törvénykönyv most megjelent javaslatát összel kezdi tárgyalni a parlament (Saját tudósítónktól.) Az igazságügyi kormányzat évtizedek hosszú és alapos munkája után elkészült a magyar magánjog kodifikációjával, ami teljesen átalakítja polgári törvénykezésünket. Ez a monumentálisnak mondható törvényalkotás, ahogy nagy vonásokban halljuk, büszkesége lesz a magyar törvénytárnak. A Magyar Polgári Törvénykönyvnek már kinyomatott hatalmas arányú javaslatát csütörtökön délelőtt Pesthy Pál igazságügyminiszter a képviselőház elé fogja terjeszteni nagy igazságügyi expozé keretében. Ezzel a törvényjavaslattal összefüggésben és kapcsolatban azzal, hogy a csütörtöki napra esik Horthy Miklós kormányzó államfői működésének nyolcadik évfordulója, széleskörű amnesztiarendelet jelenik meg, amely a politikai elítéltekre és terheltekre is vonatkozik". Az amnesztiarendelet a hivatalos lap csütörtök reggeli számában lát napvilágot. Mint félhivatalosan közlik, a kegyelemre vonatkozó kormányzói elhatározás így hangzik: Nyolc esztendeje matt annak, hogy a nemzet akarata végzetterhes időkben az állam élére állított. Ebből az alkalomból egyrészt hálatelt szívvel gondolok mindazokra, akik a jogrend és jogbiztonság helyreállítására és megszilárdítására irányuló törekvésemben támogattak, másrészt, amennyire az ország érdeke megengedi, jövendő magatartásukba vetett bizalommal megbocsátást kívánok gyakorolni azokkal szemben, akik a minden állampolgárt kivétel nélkül kötelező mérséklet és önfegyelmezettség elvetésével politikai természetű indokból bűncselekményt követtek el. I. Ehez képest kegyelemben részesítem azokat, akiket a polgári büntetőbíróság jogerős ítélettel öt évet meg nent haladó tartamú szabadságvesztés büntetésre vagy pénzbüntetésre ítélt: 1. az államfő megsértésének az 1913. évi XXXIV. törvénycikkben meghatározott (1920. évi I. törvénycikk 14. §.) vétsége, valamint a királyi ház tagja megsértésének a büntetőtörvénykönyv 141. §-ában meghatározott vétsége miatt, 2. a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló, az 1921. évi III. törvénycikk 7. és 8. §-ában meghatározott vétség miatt, 3. az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy a hatósági közegek ellen elkövetett izgatás (büntetőtörvénykönyv VI. fejezet) miatt, 4. 8. választójog elen elkövetett, az 1925. évi XXVI. törvénycikkben és az ezt megelőző 1913. évi XXIII. és 1918. évi XVII. törvénycikkekben meghatározott bűncselkmények miatt, valamint az országgyűlési és nemzetgyűlési választásokkal kapcsolatban politikai természetű indokból elkövetett egyéb vétség miatt, 5. a büntetőtörvénykönyv második részének VII. fejezetében meghatározott, magánosok ellen elkövetett erőszak miatt, valamint a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914. évi XLI. törvénycikkben meghatározott bűncselekmény miatt, ha ezeket politikai természetű Indokból követték el, G r.z 1 97. évi XXXIV. törvénycikk ?» 5-ában, valamit az 1912. évi LIV. törvénycikk 96. §-ában meghatározott vitajg miatt, T. politikai természetű Indokból elkövetett egyéb bűncselekmény miatt, ha rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a bíróság- az elítélt — egyéniségének, életviszonyainak, a bűncselekményt megelőző és azt követő példás magaviseletének, valamint az eset többi körülményeinek figyelembevételével — elhatárizásra keltétől számított három hónapon belül kivételesen kegyelemre méltónak nyilvánítja. Ez a kegyelem kiterjed a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetésre is, ha behajthatatlansága folytán szabadságvesztés büntetésre kellene átváltoztatni; nem terjed ki azonban az ítélet egyéb rendelkezéseire. II. Kegyelemben részesítem azokat is, akik ellen az I. 1—6. pontokban megjelölt, a jelen elhatározásom kelte előtt elkövetett bűncselekmény miatt kell eljárást indítani vagy folytatni, amennyiben a cselekményre a törvény öt évet meg nem haladó szabadságvesztéstüntetést vagy csupán pénzbüntetést állapít meg. III. Sem az I., sem a II. pont alapján nem részesülnek kegyelemben azok, 1. akiket a 403/ 1919. M. E. számú rendelet 1. 3-ában meghatározott bűncselekmény miatt ítéltek el, vagy aki ellen ily bűncselekmény miatt kell eljárást indítani vagy folytatni, 2. akik a bűncselekményt külföldön követték el, 3. akik magukat a bűnvádi eljárás vagy a büntetés alól elvonva, külföldre távoztak, 4. akik a jelen elhatározás kelte előtt elkövetett bűntett miatt vagy három éven belül elkövetett szándékos vétség miatt szabadságvesztésbüntetésre jogerősen el voltak ítélve. Felhívom a m. kir. igazságügyminisztert, hogy az ezen elhatározásom végrehajtására szükséges intézkedéseket sürgősen tegye meg. Kelt Budapesten, 1920. évi március hó 1. napján. Horthy S. k. Dr. Pesthy Pál s. fc. A kormányzó legfelsőbb elhatározásából teendő és az egész igazságügyi kormányzat szempontjából nagyjelentőségű intézkedéseiről a legilletékesebb helyen a következő közlést adták a Pesti Naplónak: Pesthy Pál igazságügyminiszter a képviselőház csütörtöki ülésén beterjeszti a Magyarország magánjogi törvénykönyvére vonatkozó javaslatot. Azért teszi ezt az igazságügyminiszter éppen ezen a napon, mert ekkor van a kormányzó úr őfőméltósága államfői működésének nyolcéves évfordulója és így a benyújtás időpontjának megválasztásában is kifejezésre akarja juttatni a miniszter a javaslat nagy fontosságát. A törvényjavaslat hisztérikmát és jelentőségét a Ház csütörtöki ülésén részletesen fogja ismertetni az igazságügyminiszter. Elmondandó beszééében felhívja Pesthy miniszter a ügyemet arra, hogy a nagyjelentőségű javaslat tárgyalásától távol kell tartani minden politikumot és törekedni kell arra, hogy a javaslat tárgyalása minden szenvedélytől ment és olyan nyugodt atmoszférában történjék, amely nélkül ennek az egész magyar jogéletre és a jövő jogfejlődésre döntő fontosságú javaslatnak a tárgyalása el sem képzelhető. Misben fénlscselekményekre tered ki az amnesztia? Ennek az atmoszférának és tár«ada ML BSSE« hangnak mestersmtését célozza és a maja» el*határozása, mely ugyancsak csütörtökön reggel jelenik meg a hivatalos lapban. de a legfűlesebb kegyelmi elhatdrozás egyfelől e pellakté bűncselekményeknek szabatosan meghatdrozott csoportjával szemben hirdet kegyelmet, és pedig úgy az elítéltekkel, mint a terheltekkel szemben, másfelől azonban lehetőséget nyújt arra is, hogy kivételes esetekben a legfelsőbb elvatározásokbai fel nem sorolt, politikai természetű intőkből él-