Pesti Napló, 1928. május (79. évfolyam, 99–121. szám)
1928-05-01 / 99. szám
Pente* . Egy álhírlapíró akadékoskodott egy tűzoltásnál. Az Akácfa utca 53. számú ház pincéjében pénteken este 11 órakor tűz ütött ki. A pincehelyiség Lengyel Béla baromfikereskedőé volt s amikor a tűzoltók megérkeztek, feltűnt, hogy 26—28 év körüli fiatalember mindenkinek elállja az útját s általában úgy viselkedik, mintha a tűzeset alkalmából neki a rendfentartás körül vagy egyébként fontos szerepe volna. Az érdeklődők kérdésére az ismeretlen fiatalember Brandits Kálmánnak mondotta magát s azt állította, hogy a Pesti Napló munkatársa. Nemsokára megérkezett a helyszínére Lengyel Béla az üzlet tulajdonosa, aki érthető izgalommal igyekezett a helyiségbe, hogy a menthetőt mentse. Brandits botjával meglökte Lengyelt és »ne siessen öregem« megszólítással feltartóztatni igyekezett. Lengyel, aki tartalékos százados, kikérte magának ezt a viselkedést és neveletlennek nevezte Branditsot, aki viszont kiabálni kezdett, hogy a Pesti Napló munkatársával nem lehet így beszélni. Amikor Brandits gorombáskodni kezdett, Lengyel őt izgalmában arculütötte, úgyhogy földre esett. Brandits tovább is folytatta gorombáskodásait, mire az összeverődött tömegből kivált egy kereskedő, aki szintén arculütötte Branditsot. A póruljárt álhírlapírót úgy távolították el, hogy Lengyel a fejébe nyomta a kalapját és csendes eltávozást ajánlott. Brandits el is sompolygott, de távozóban még mindig álhírlapírói szerepében tetszelegve azt kiáltozta, hogy a vele történt /.sérelmeket« ki fogja szerkeszteni. A vulkán megnagyobbított egy szigetet. Wellingtonból jelentik. Az egyik tengerjáró gőzös kapitánya hírt hozott arról, hogy a Csendes Óceánban fekvő és a Tongai-szigetekhez tartozó Falcon-szigeten csütörtökön hatalmas vulkánkitörést ügyeltek meg. A sziget terjedelmében, megnövekedett és két oldalán állandóan tüzes lávatömeg folyik lefelé. — Hol nyaraljanak a budapestiek? A két nap óta tartó balneológiai kongresszusnak hétfőn volt befejező ülése a Széchenyi-fürdőben, amelyet a kongreszszus tagjai az ülés előtt megtekintettek. Bánlaky Géza elnöki megnyitója után dr. Tausz Béla Budapest lakosságának nyaraltatási problémájával foglalkozott és kimutatta, hogy Magyarországból azért mennek olyan sokan külföldre, mert ismeretlenek a közönség előtt azok a hazai helyek, ahol többtagú családok olcsón és kellemesen üdülhetnek. Felsorolja ezeket a helyeket, mind közel fekszenek — a Duna mindkét partján — a fővároshoz, s körülbelül hatvanezer ember részére tudnának olcsó nyaralást nyújtani. Ezután Felber Lipót az 1927. év ásványvízforgalmáról számolt be, hangsúlyozva, hogy a hazai vizeket legalább idehaza kell versenyképessé tenni. A külföldi luxusvizeket törölni kell a behozatali listáról és csak a legszükségesebb gyógyvizeket kell beengedni. Vámossy Zoltán reflektált az előadásra, majd dr. Sümegi József a magyar fürdő vendégforgalmáról számolt be, sajnálattal konstatálva, hogy a fürdők vendégforgalma nem emelkedik kellő mértékben. A magyar fürdők, — mondotta — sem hozzáértéssel, sem szeretettel nem találkoznak a hivatalos körök részéről. Harkány, Hévízfürdő és Hajdúszoboszló forrásai gondozatlanok és a kormány nem áldoz a fellendítésükre. Ezután az Országos Balneológiai Egyesület ezévi rendes közgyűlését tartotta meg, amelyet társasebéd követett. A közgyűlés közfelkiáltással az egyesület tiszteletbeli tagjává választotta dr. báró Korányi Sándort és Barduzzi Domeniezt. Dob alá került az egykori dömsödi nábob ezerholdas birtoka, de a vevők egyelőre sokalják a bánatpénzt is. A dömsödi községháza nagytermében hétfőn délelőtt kezdődött meg Hajós József volt császári és királyi kamarás, a tavaly tragikus véget ért volt ulánuskapitány és híres magyar gavallér 7800 holdas birtokának árverése. Hajós József, mint ismeretes, több mint négymilliárdos adóssága miatt dömsödi kastélyában agyonlőtte magát és a hitelezők kielégítésére most el kell árverezni a dömsödi birtokot. A Duna—Tisza-csatorna kiépítésének hírére a birtok értéke 30 százalékkal emelkedett, így a hétfői kikiáltási ár 280.000 pengő volt. Az árverezés bejelentése után a végrehajtó felszólította a megjelenteket, hogy törvényes bánatpénz címén már előre tegyék le a kikiáltási ár 10 százalékát. A tizenöt-húsz érdeklődő — többnyire helybeli gazdák — sokalta a kikiáltási árat és nem akarta kockáztatni a 28.000 pengős bánatpénzt. Ismételt felszólítások és eredménytelen biztatások után az árverést elhalasztották. Harminc nap múlva másodszor fogják megütni a dobot az egykori dömsödi nábob, budapesti és montecarlói kártyacsaták hősének kúriája és birtoka fölött. — Halálozás. Grosz Ignácné, szül. Janusz Gizella hosszas szenvedés után elhúnyt. Temetése május hónap 1-én, délelőtt fél 12 órakor az új izraelita temetőben. A napokban halt meg Kisteleken 90 éves korában a múlt század egyik nagyasszonya, Jekelfalussy Rózsi, néhai Jekelfalussy Lajosnak testvére és Jekelfalussy Vincének, az egykori székesfehérvári püspöknek unokahúga. . természetes keserűvíz ivókúrát tartani. Ilyen kúrával szabályozzuk a vérkeringést és bélműködést, erősítjük szervezetünket és sok súlyos betegségnek vehetjük elejét. A vér felfrissítésére, a testben felgyülemlett rothadásos anyagoknak eltávolítására legalkalmasabb tavasszal néhány héten át — naponta '/« pohárral — Huntpdl János PESTI NAPLÓ 1928 május 13 TÖRVÉNYSZÉKI NAPLÓ Risztics János ellen légi csempészés miatt jövedéki büntető tárgyalást tartott ma a budapesti törvényszék (Saját tudósítónktól.) Évekkel ezelőtt megindult vámjövedéki büntetőügyben tartott ma tárgyalást a budapesti törvényszék Flóriántanácsa. A vád szerint Risztics János, a hírneves pilóta és hat társa, mint a Légiforgalmi Társaság pilótái 1924 tavaszán harisnyákat, zsebkendőket, zsemvéreket csempésztek Bécsből és itteni kereskedőknek továbbadták. Az áruk csempészéséről tudomást szerzett a pénzügyi hatóság, amely jövedéki büntetőeljárást, indított Riszticsék ellen. ' ' ' '. . A főtárgyalást az ügyben mindez ideje nem lehetett megtartani,mert a pilóták rendszerint külföldön tartózkodtak és így mestidézhetők nem voltak. A mai főtárgyaláson Risztics János ismét nem jelent meg, mert a neves pilóta ezidőszerint az óceán átrepülésének előkészítése céljából az Azori-szigeteken tartózkodik. A törvényszék Risztics János vgrjének elkülönítését rendelte el, a többiek ellen pedig megtartotta a főtárgyalást. Két vádlott ellen a törvényszék megszüntette az eljárást, a többiek ügyében pedig új tárgyalást kellett kitűzni, mert a megidézett tanúk nem jelentek meg. 10 évi fogházra ítélték a hódmezővásárhelyi gyilkos fiút Szeged, április 30. Néhány hónappal ezelőtt Hódmezővásárhelyen a Béla cigány utcában holtan találták Kiss Imrénné vagyonos kereskedőt saját házában. A holttesten két hatalmas fejszecsapás volt Napokon át tartó nyomozás után a kútban megtalálták a baltát, amellyel özvegy Kiss Imrénét Leütötték, majd a balta nyomán elfogták a gyilkost is egy 17 éves fiatalkorú személyében, aki bevallotta a tettét és azt mondotta, hogy a gyilkosságot Nővé Gizának, egy cigányleánynak a felbujtására követte el. A cigányleány nagyobb összeggel tartozott Kiss Imrénének, és hogy a tartozást ne kelljen megadnia, — így vallotta a fiatalkorú — rábírta a neki hevesem udvaroló fiút, hogy gyilkolja meg a vagyonos asszonyt. Gyilkosság bűntette a vád a fiatalkorú és gyilkosság bűntettére való felhajtás Nővé Giza ellen. A bíróság a fiatalkorút 10 évi fogházra ítélte. Nővé Gizát ellenben bizonyítékok hiányában felmentette. Az ítélet indokolása szerint súlyos gyamnoíkok merültek fel ugyan Nővé Giza ellen, de ezek neo elég megnyugtatóak marasztaló ítélet hozatalára. A Windischgraetz herceg betegszabadságát három hónappal meghosszabbították. A négy évre ítélt Windischgraetz Lajos herceg a frankhamisítási bűnügy tárgyalása után betegszabadságot kapott, mert háborús baja újra kiújult: a herceget súlyos derékfájdalmak gyötörték. Már több alkalommal hosszabbították meg a herceg szabadságát, amely legutóbb április 29-én járt le. Dr. Ulain Ferenc, Windischgraetz herceg védője, most a szabadság lejártakor ismét három havi halasztást kért és hivatkozott az orvosi véleményekre, amelyek szerint Wittilischgraetz herceg állapota még mindig nem kielégítő. A miniszter július 31-ig meghosszabbította Windischgraetz herceg betegszabadságát. § Lehet-e az igazgatósági tag saját részvénytársaságának adósa, vagy hitelezője? Érdekes közgyűlésmegtámadási perben hozott határozatot a Kúria flótfe tanácsa. Az Első pécsi bőrgyár 1926. évi közgyűlésének határozatait Höfler Rudolf és társai részvényesek perrel támadták meg azon az alapon, hogy a közgyűlés elé terjesztett mérleg, valamint a nyereség- és veszteségszámlára vonatkozó igazgatósági jelentést tudomásul vette a közgyűlés annak ellenére, hogy a nyereség-veszteségszámla semmiféle részletezést nem tartalmaz a gyártási számlára vonatkozóan. A Kúria ezt a megtámadási okot alaptalannak találta, mert a megtámadó részvényesek az egyenleg ellen kifogást nem emeltek, sőt a közgyűlés az ő hozzájárulásukkal állapította meg az előző üzletévi osztalék nagyságát. Ebből nyilvánvaló, — mondja a Kúria ítéletének indokolása — hogy a mérleg helyességét nem érinti, ha hiányzik is a jelentésből annak részletezése, hogy a gyártási számla eredménye milyen tételek egybevetéséből állott elő. A részvényesek a közgyűlésnek azt a határozatát is megtámadták, amely szerint Kaufmann Károlyt igazgatósági taggá választották. Támadásuk alapja az, hogy Kaufmann a társaság székhelyétől, az üzletvitel helyétől távol Rotterdamban lakik s ezért a társasági ügyek intézésében a kereskedelmi törvény és alapszabályok szerint megszabott módon részt nem vehetne. De azért is megtámadták a választást, mert Kaufmann a részvénytársaságnak nyersbőrt szállít s ez az érdekeltsége a társaságnál viselt igazgatósági tagsággal összeférhetetlen. A Kúria ezt a támadást is alaptalannak találta, azzal az indokolással, hogy a társaság ügyeinek intézése nem szükségképpen kívánja meg a székhelyen, vagy annak közelében való állandó tartózkodást. Az anyósjelölt beperelte a vőjelöltet a vacsorák áráért Pervesztés után tettleges inzultus (Saját tudósítónktól.) Harcias felek álltak szombaton délelőtt Rácz egyesbíró előtt: egy elmaradt házasság anyósjelöltje és vőjelöltje, de a hangulat olyan volt, mintha a tényleges vő -és anyós állt volna egymással szemben. Az anyósjelölt a fiatalembert a hat hónapon keresztül elfogyasztott ebédek és vacsorák áráért perelte be s miután a házasság elmaradt, visszakövetelte az ételek árát. »Hat ember helyett evett ez a fiatalember — írta keresetében az anyósjelölt — és az a szó, hogy evett, nagyon is gyenge kifejezés. De gondoltam, hogyha majd férj lesz, úgyis elveszem az étvágyát«. A tárgyaláson a fiatalember két mondattal védekezett: ' — Mint vőlegény jártam a felperesekhez, csak természetes,hogy ott tartottak ebédekre és vacsorákra.. ...... .. '* — Kedvenc ételeit főztük! — vágottközbe az anyósjelölt. — Éppen ellenkezőleg, — replikázott a fiatalember — a legtöbbször fasírt volt, amit utálok. A bíró rövidesen meghozta ítéletét, amelyben az anyósjelölt keresetét elutasította azzal az indokolással, hogy a fiatalember nem rendelésre evett a felpereseknél, hanem megvendégelték és fizetésre nem kötelezhető. Miután az anyós fellebbezett, a bíró a tárgyalást befejezte s a felek elindultak. Az anyósjelölt előresietett, de a kapuban megállt és várt. Jött a fiatalember boldogan, ujjongva. Az anyósjelölt odaugrott eléje: — Kell ingyen vacsora és ebéd? — és ezzel két hatalmas ütést mért le a vő jelölt arcára. Mire a fiatalember meglepetéséből magához tért, az anyósjelölt már messze járt. Elkeseredett pereskedés egy ügyvéd körül Nemes Ferenc cipőkereskedő még 1925-ben följelentette Sebestyén Imre tőzsdebizományost és ennek ügyvédjét, vitéz dr. Demeter Lénártot, hogy meg akarják őt zsarolni. A rendőrségi nyomozás során a nyomozást irányító Berecz Béla detektív és a nyomozásban résztvevő Rónai Imre tisztviselő színleg oly megállapodást kötöttek dr. Demeterrel, hogy Nemes hárommillió koronás váltójának kiadása éllenében 105 millió koronát fog fizetni. Ebből 10 millió koronát nyomban le is fizettek s amikor a detektív nyugtát kért, dr. Demeter az általa átvett 10 millióról csak egymillió koronás nyugtát adott. A detektív ezek után fölfedte kilétét, a 40 millió koronát lefoglalta és az ügyvédet előállította a főkapitányságra. Ámde utóbb az ügyészség és a bíróság dr. Demeter ellen jogerősen megszüntette a zsarolási eljárást és most Nemes Ferenc és Rónai Imre hatóság előtti rágalmazás miatt kerültek dr. Wampscher Endre büntetőbíró elé. Az iratok ismertetése után az ügyészi megbízott a vádlottak megbüntetését különösen azért kérte, mert följelentették volt dr. Demetert is, aki pedig csak mint ügyvéd, Sebestyén, megbízásából járt el az ügyben. Dr. Kassovicz Artúr védő ezzel szemben hangoztatta, hogy az Ügyvédet eljárásában csakis addig illeti védelem, amíg le nem siklik a törvényesség útjáról. Az az ügyvéd, aki mielőtt beadná a följelentést, ezt alkudozás, grájzlerozás tárgyává teszi, ezzel az eljárásával kellő ténybeli alapot adott arra, hogy az az érzés támadjon egy egyszerűbb kereskedőben, hogy zsarolni akarják. Az az ügyvéd pedig, aki 10 millió koronát vesz át és erről egymillió koronás nyugtát ad, utóbb pedig a váltóról még ezt is gondosan törölte: ahelyett, hogy följelentés ellen fordulna, adjon hálát a jóistennek, hogy ügyét oly szerencsésen megúszta. A bíróság Nemes Ferencet és Rónai Imrét büntetendő tényálladék hiányában fölmentette a hatóság előtti rágalmazás vádja alól, ami ellen az ügyész fellebbezést jelentett ba . A bútorkereskedő felelős a kifizetett, de a kondműnben másnak kiutalt bútorok vételáráért. Kilenc évre nyúlik vissza az előzménye annak a pernek, amelyben most hozott végső fokon ítéletet a Kúria Keczer-tanácsa. Hochhauser Károly salgótarjáni kereskedő 1919 március 18-án bútorokat vásárolt Diamant és Márkus újpesti bútorkereskedő cégtől; a vételárat teljes összegében kifizette, a megvett bútorokra nevét ráírta s azokat elszállításig az újpesti cég bútorraktárában hagyta. A vétel után harmadnapra kitört a proletárdiktatúra, amelynek közegei a bútorokat másoknak utalták ki, akik a bútorokat tényleg el is szállították, úgyhogy azok az újpesti céghez többé vissza nem kerültek. Hochhäuser a bútorok kiadása iránt perelte a Diamant és Márkus céget, amely azzal védekezett, hogy a köztük létrejött ügylet mindkét részről teljesedésbe ment, a bútorokban vis maior útján keletkezett kár tehát már a vevőt terhelte. A Kúria kimondotta, hogy a bekövetkezett proletárdiktatúra miatt az eladó részéről való teljesítés lehetetlenülése folytán csupán a bútorok kiadása iránti kötelezettség alól mentesül, a felvett vételárat azonban az előbbi állapot helyreállításakop mindenesetre visszatéríteni köteles, tekintet nélkül arra, hogy a részéről való teljesítés lehetetlensége az ő vétkessége, mulasztása, vagy gondatlansága nélkül következett be. Az előbbi állapot ugyanis, ettől függetlenül állítandó helyre és éppen a teljesítés lehetetlenülésének folyománya. Ezek alapján a Kúria az újpesti céget a felvett vételár húsz százalékig valorizált értékének visszatérítésére kötelezte. (V. /J