Pesti Napló, 1929. január (80. évfolyam, 1–26. szám)

1929-01-08 / 6. szám

Szerda k "­ Nikoláj Nikolajevics nagyherceg meghalt (Saját tudósítónktól.) Néhány nappal ezelőttt azt jelentették az antibes-i villájában betegen­ fekvő Nikoláj Nikolájevics orosz nagyhercegtől,­ hogy jobbrafordult az állapota s a gyógyulás útján van. Hétfőn aztán távirat érkezett, hogy a nagy­herceg az utolsó kenet felvétele után meghalt. Nikoláj Nikolájevics, mint orosz is, mint­ nagyherceg is, kivált kortársai közül. Már alak­/­jával is, majd két méter magas volt. Szép, hatalm., m­as szál ember, ki akkor is feltűnést keltett j­ó volna, ha véletlenül nem nagyhercegnek születik.­ De mint nagyherceg sem elégedett meg­ a rang­gal, méltósággal és jövedelemmel. Határtalanul szerette katona-mesterségét s jól meg is tanulta. E téren minden ízében szakember volt. Tíz esz­tendeig állott az orosz lovasság élén. Ez alatt az idő alatt teljesen újjászervezte ezt a fegyverne­met. Amikor átvette, alig ért valamit s amikor otthagyta, még­ külföldön is a legkiválóbb orosz fegyv­erne­m­nek tekizítették. Akik közelről ismerték, tudták, hogy tulaj­donképpen sehogy sem fér azokba a keretekbe, amelyeket számára kijelöltek. Akármilyen magas rangba emelkedett s akármilyen tág működési kört jelöltek ki számára, neki még mindig szűk volt ez a kör. — Trón való neked, fenség, — mondotta neki iratos hódolattal egyizben valamelyik orosz tábor­nok — nem pedig hadseregfelügyelőség. A tábornoknak körülbelül igaza volt. A nagy­herceg olyan nagyszabású férfi volt, hogy mindent kicsinyesnek talált maga körül. Sajnos, egy sú­lyos hibája is volt. Erőszakos természetén nem tudott uralkodni. Mindenkit maga alatt állónak tekintett és ezt állandóan éreztette. A diplomata és a politikus simulékonysága és okossága telje­sen hiányzott belőle. Ennek tudható be, hogy nagy esze ellenére is meglehetősen kevés befo­lyása volt a d­öntő kérdésekre. Akármelyik kis in­trikus — a hírhedt Rasputinról nem is szólva — sokkal könnyebben érvényesíthette felfogását, irűint ő. Ennek tulajdonítható, hogy az 1914-ben kitört világháborúban az orosz seregek nem a sze­rint a haditerv szerint vették fel a harcot, ame­lyet ő helyéének talált. S a sors tragikuma úgy akarta, hogy neki kellett végrehajtani ezt a hadi­tervet. A cár a hasereg főparancsnokává ne­vezte ki. Még frissek a háború idevágó emlékei. Rövid kezdeti siker után az orosz seregeknek véres fejjel kellett hátrálniuk. _ A szakértők véleménye szerint Nikoláj Nikolájevics bravúrosan hajtotta végre a hátrálást. Hiába aratták az osztrák, magyar és német seregek az egyik nagy sikert a másik után, az orosz hadseregre nem lehetett végzetes csapást mérni. Ez­ a nagyherceg érdeme volt. De hiába­való volt ez az érd­em. Rasputin egy napon így szólt­ a cárhoz: — Csak akkor fognak a seregeid győzni, ha te állsz az élükre. Ez elég volt ahoz, hogy Nikoláj Nikolajevi­cset elmozdítsák a főparancsnoki állásból. Kau­kázusba küldték, ahol úgyszólván a semmiből kombattáns sereget teremtett. Ezzel a sereggel szembeszállt a törökökkel és elfoglalta majdnem egész Örményországot. A legenda szerint a sike­rek hallat­ára Rasputin megkérte a nagyherceget, engedje meg, hogy személyesen megáldja sere­geit. A nagyherceg ezt telegrafálta vissza: •— Ha azt akarod, hogy felakasztassalak, csak gyere ide. Az orosz forradalom kitörése után az új kor­mány a nagyherceget ismét a hadsereg élére állí­totta. A tisztek üdvrivalgással fogadták. Mind­össze két napig volt ebben a pozícióban. Az új kormány észbekapott s megfosztotta méltóságá­tól, nehogy mint nagyherceg a hadsereg élén szembefordulhasson a forradalommal. A krími félszigetre. Internálták. Még a bolsevizmus alatt se ott élt. De amikor a vörös terror túlságosan magas hullámokat kezdett verni, célszerűnek gondolta, ha így elfogadja egy angol hadihajó parancsnokának ajánlatát, hogy elviszi valame­lyik francia kikötőbe, így is történt. Nikoláj Nikolajevics Franciaországba emig­rált. Maga köré gyűjtötte az orosz emigránsokat s f­entartotta bennük a visszatérés reményét. So­kan őt akarták a visszahódítandó Oroszország cár­jának megtenni, szemben Cyrill nagyherceggel. De ahogy múlt az idő, az emigránsok ereje las­sanként meggyengült. A számuk egyre fogyott s mind többen tértek vissza Oroszországba. Később már annyira legyöngült az emigráció ereje, hogy Nikoláj Nikolájevics maga is a francia kormány­hoz fordult valamilyen kegy­díjért. — Ne felejtse el a francia kormány, — írta többek között kérvényében — hogy én francia tá­bornok is vagyok. Egy francia tábornok nem éhez­het. A francia kormány nem teljesíthette volt szö­vetségese generalisezimuszának e kérését, mert a kérésnek nem volt­­ jogi alapja. Nikoláj Nikolájevics 1856 november 18-án szü­letett. 1907 május 12-én feleségül vette Anasztázia hercegnőt, Nikita montenegrói fejedelem leányát. A hercegnő végig kitartott mellette. A halálos ágyán ő fogta be a szemét. Nikoláj Nikolajevics PESTI NAPLÓ 1929 január 9 15. A nagyherceg politikai végrendelete Párizs, január 7. Nikoláj Nikolájevics orosz nagyherceg halála napján, az orosz karácsony alkalmából kiáltványt készített az orosz emigránsokhoz. A kiáltvány, amely a nagyherceg politikai végrendeletének te­kinthető, a többi között így szól: — Kérem Istent, engedje meg nekünk, hogy hazánkat szabadnak láthassuk és hogy a jövőben a hit, remény és szeretet uralkodjék benne. Mély megilletődéssel teljes szívből mondok köszönetet mindazoknak, akik betegségem alkalmával meg­emlékeztek rólam. Sohase feledkezzetek meg Oroszországról! Számkivetésben éltek: mindert gondolatotok leg­yen Oroszországé és a felszabadí­tás ügyéért ne sajnáljátok erőiteket és akarato­tokat. Bármely súlyos legyen is megpróbáltatá­sunk, közeleg a felszabadítás­ órája. Oroszok, fog­játok össze minden erőtöket és kereszttel keretek­ben lépjetek ismét a dicső lét győzelmes útjára. v, 30 napos ud­vari gyász Olaszországban Róma, január 7. A király Nikolajevics Miklós orosz nagyher­ceg elhunyta alkalmából 30 napi udvari gyászt rendelt el. Három új képviselőválasztás esedékes Bodrogköz—Adony—Pacsa (Saját tudósítónktól.) A bodrogközi választó­kerületben január 15-én lesz az új választás, a vá­lasztójogi törvény értelmében tehát nyolc nappal előbb járt le az ajánlások benyújtásának a határ­ideje. I két jelölt nyújtott be ajánlási íveket: báró Láng Boldizsár, az egységes párt hivatalos je­löltje 2800, Fodor István pártonkívüli ellenzéki je­lölt pedig 1200 aláírást tudott felmutatni. A választókerületben olyan erős Wagner Ká­roly pártja, hogy hívei kérték, engedje meg fele­ségének a jelöltetését­ől egy esztendeig, amíg a közigazgatási bíróság ítélete szerint ő nem vá­lasztható, képviselje Wagner Károlyné a bodrog­közi kerületet. Wagner Károly azonban ehez nem járult hozzá és kérte híveit, tekintsenek el felesé­gének a jelölésétől. Wagner Károly ugyanekkor közölte híveivel, hogy a közigazgatási bírósághoz kérvényt nyújtott be és teljes ülési határozatot akar kiprovokálni, mert szerinte és jogásztársainak véleménye szerint vele szemben a közigazgatási bíróságnak nem állt jogában a választójogi tör­vény 128. szakaszának az alkalmazása. Választó­jogát ugyanis csak annak függesztheti fel a bíró­ság, akinek cselekménye a választás érvénytelen­ségét okozta, őt nem választották meg, a válasz­tás nem az ő cselekménye miatt érvénytelen, ezért tehát választójogát sem lehetett felfüggeszteni. Egy hét múlva eldől a bodrogközi választóke­rület mandátumának a sorsa, néhány hét múlva pedig a fejér megyei adonyi kerületben lesz új vá­lasztás. Csöngedy Gyula préspostplébánost aki szombaton váratlanul halt meg, kedden délelőtt temetik Adonyban és temetésére több képviselő­társa elutazik. Az egységespárti képviselők teme­tés után nyomban megbeszélést tartanak a kerü­leti vezetőkkel, váljon ki volna alkalmas jelölt Csöngedy Gyida utódjának. Még egy választás ígérkezik a közel­jövőben. Hír szerint Bartos János kereszténypárti képvi­selő mond le mandátumáról és a zalamegyei pa­csai kerületben Huszár Károly, a Társadalombiz­tosító Intézet elnöke óhajt mandátumot vállalni. Huszár Károly nemrégiben cáfolta távozásának a hírét és ez a távozás még ma sem aktuális de tény, hogy Huszár Károly jobban vágyik mint valaha a képviselőházban betöltött régi pozícióid­nak elfoglalására. Könnyűlefolyású influenzajárvány Bécsben Bécs, január 1. A lapok jelentése szerint Bécsben az influenza­járvány egyre terjed, azonban csupán könnyebb természetű megbetegedésekről van szó. Áthelyezésének híre miatt öngy­­lk­a lett egy minisztériumi díjnok (Saját tudósítónktól.) Marics Viktor 21 éves joghallgató, egy belügyminiszteri tanácsos­­fia a Horthy Miklós út 35. számú ház ötödik emeleté­nek 1. számú lakásában hétfőn délután Frommer pisztollyal mellbelőtte magát. A fiatalember az egyik minisztériumban díjnokoskodott. Az ked­vetlenítette el, hogy olyan híreket hallott, hogy elhelyezik. Szorgalmas, törekvő fiatalember volt és úgy vélte, hogy ez az elhelyezés előrehaladásá­ban meggátolja. Ez keserítette el. A déli órákban öccsével "volt otthon, szülei távol voltak. Mialatt öccse az egyik szobában olvasott, ő bement a fürdőszobába és ott revolverrel mellbelőtte ma­gát. A revolverdörrenés zajára öccse és a sze­mélyzet beszaladt a fürdőszobába, ahol a köve­zeten átlőtt mellel, vértócsában találták. A men­tőket hívták, akik a közben hazaérkezett szülők kívánságára a súlyosan sérült fiatalembert sza­natóriumba szállították. Állapotában estére javu­lás állt be és az orvosok remélik, hogy megment­hető az életnek. Kilenc kerületre oszt­ják Az új közigazgatási törvény érdekességét Bukarest, január 7. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Megbízható helyről szerzett információ sze­rint az új román közigazgatási törvény megvál­toztatja Románia közigazgatási összetételét, amely a legszélesebb decentralisztikus elvek alapján fog felépülni. Különös figyelemre tarthat igényt az az újítás, hogy az országot kilenc kerületre osztj­ák. Minden kerület élére egy-egy kerületi főnököt neveznek ki. A kilenc kerületi főnök székhelye a következő lesz: Bukarest, Jassy, Chisineu, Csenovitz, Craiova, Temesvár, Kolozsvár, S­zat­már és Mára­marossziget. Az új közigazgatási törvényben külön para­grafusok lesznek a kisebbségek nyelvhasználatá­ról is. A kormány az új törvénnyel felelős­ tisztviselői kart óhajt teremteni. Sokszor tapasztaljuk, h­ogy borotválko­zás után arcbőrünk érdes és fáj, ez azért van, m­ert rossz szappant vagy krémet használunk, amely elmarja a bőrt és nem puhitja meg a szakállt. A cold Cream és ikrém összetételénél fogva kizárja ezen bajo­kat, mert az arcon nem szárad, gyorsan puh­it és a bort kíméli, amolt ott gazda­ságos, mert sok vízzel kevés szappan is kiadós habut ad. Tegyen kísérletet vele, hoszv­a öföös coroivas^pfíasi es ftrem tökéletos voltáról meggyőződjék.

Next