Pesti Napló, 1931. március (82. évfolyam, 49–73. szám)
1931-03-24 / 68. szám
14 Kedd PESTI NAPLÓ 1931 március 24 Egyházi muzsika •Zenei életünkben a templomi énekkarok egészen a legújabb időkig igen kis szerepet játszottak. Annnál megbecsülendőbb és jelentősebb minden olyan mozgalom, melynek célja egyházi zenekultúránk fellendítése, hiszen a zeneirodalom legnagyobb remekművei nagyrészt egyházzenei szerzemények és sehol sem kínálkozik jobb lakásain gyakori, ismételt előadásukra tehát népszerűsítésükre, mint a templomban. A legfontosabb teendő: a templomi énekkórusok repertoárját megtisztítani minden salaktól, azaz a régi szerzők közül csak a valóban klasszikus értékűeket szóhoz juttatni, a modernek közül pedig azokat, akikben az" egyházi ambíció megfelelő zennei tehetséggel párosul. A katolikus kórusok közül a városmajori templom Cecília-kórusa járt elől szép példával. Ez a mozgalom úgy látszik terjed. Múlt vasárnap például "már egyszerre három templomban énekeltek 'Lassust, illetve Palestrinát. Bárdos Lajos és Kertész t Ggula szerkesztésében megjelenő " Ma a far kónix című ikillinő langjegyes folyóirat bizonyára" a vidéken is éreztetni fogja jótékony hatását. A magasrendű templomi muzsikáért, megindított küzdelemből immár a református egyház is kiveszi a maga részét. Legszebb példája ennek az ünnepi hangverseny, melyet Srokháry Béla lelkes, fáradhatlan vezetésével a barál kamaraénekkar és zenekar rendezett a józsefvárosireformátus templomban." A fiatal együttesmég küzd a kezdet nehézségeivel, de bátran és megalkuvástalanul harcol. Hogy törekvése az egyház kebelében is megértésre talál, arra legfőbb biztosíték Srávasz "László püspöknek beszéde, ahely az ünnepi hangversenyt megnyitotta. A műsoron a zeneirodalomnak három remeke, szerepelt: Bach »Weinen, Klagen ...«• kantátája és húsvéti oratóriuma, továbbá a nálunk még kevéssé ismert Schütz Henriknek," a német zene atyjának 'gyönyörű oratóriuma: »Krisztus két szava a keresztfán . "Az előadásról szólva, külön dicséret illeti a kórus "munkáját. Szinte sajnáltuk, hogy nem olyan művek kerültek előadásra, melyekben az énekkar viszi a vezetőszerepet. Ahúsvéti oratórium-ban természetesen a magánénekesektől is szép buzdítást kapott az együttes, itt ugyanis Basilides Mária, Tóth'' Erzsi, Laurisin Lajos, Molnár Imre énekelték a szólókat. A zenekart az Operaház fúvósai egészítették ki, akik sajnos, nem nagyon erőltették meg magukat. Egy okkal több, hogy a szépreményű együttes az I,a capellate irodalom felé orientálódjék. (T-III.) Vendrei Ferenc (*) Görög Sándor kapja a Szegedi Városi Színház bérletét Szegedről jelentik: Hétfőn járt le a Szegedi Városi Színház bérbeadásának meghosszabbított pályázati határideje. Ebben az ügyben dr. Somogyi Szilveszter polgármester a színüogi és jogügyi bizottságot ülésre hívta össze, ahol bejelentette, hogy a pályázati feltételeknek legnagyobb mértékben Görög Sándor, a színház jelenlegi titkára felelt meg. A színügyi és jogügy bizottság azt javasolta, , hogy olyan feltétellel adják át Görög Sándor mk.ik megbízást, hogy 1931 április 31-éig a kauciót egyösszegűen egye "A polgármester a javaslat alapján megköti Gorog Sándorral a szerződést. (*) Napsütésben... Dél van. Az első tavaszinap. A Lipót körúton minden csupa meleg fény. Mosolyogva, frissen, vidáman siet a Vígszínház felé Vendreg Ferenc. "Beszélgetünk. — Hogy van?, volt# — Kitűnően. Sőt, talán azt is is mondhatnám, hogy végre ismét bol- Kwsssa dog vagyok, mert nyolcéves hallgatás után újra játszhatom a Vígszínházban. Egyfolytában húsz évig vol-tam a Vígszínház tagja, de onnan elcsábított a film és én szégyellem visszakéredzkedni. Azóta egyik pesti színpadról a másikra vándoroltam, de a szívem állandóan visszahúzott a Vígszínházhoz. Annak örülök csak, hogy boldogult feleségem, aki három hónappal ezelőtt halt meg, még megérhette, hogy ismét a Vígszínház színésze vagyok. Negyvenegy évig éltem boldogan és megelégedetten a feleségemmel, aki sokat betegeskedett, de életénekutolsó néhány hónapjában látszólag egészen jól érezte magát. Három hónappal ezelőtt már a Vígszínháznál játszottam, sőt esténként, a Magyar Színházban is felléptem. Egy este tíz órakor érkeztem haza. A feleségem nem feküdt le, megvárt. Mosolyogva kérdezte, hogy tapsolt-e nekem a közönség a Vígszínházban. Megcsókoltuk egymást. .Aludni tértünk. És két óra múlva.— Kár ,nemélt. • — Hány éves most? • Hetvenhárom — leszek. Három hónap múlva leszek hetvenhároméves, de bemondom ezt a három hó- , napot, mert'az én koromban,már' az'.is"nagy dolog, ha valaki.— három hónappal. fiatalabb, . mint amennyinek'.hiszik..Rem -érzem alkoromat, azaikor dolgozom és ott dolgozom, ahol. a . legszívesebbentöltöm • az időmet. Én csak akkor érzem, hogy öregszem és csak akkor vagyok szomorú, ha nincs' munkám.,A legtöbb ember, aki életében sokat dolgozott, és pénzt is gyűjtött magának, aZ én-koromban• nyugalomba , vonul és —• unalmában hamarosan meghial. — Visszaszerződik a Vígszínházhoz? Nem tőlem függ. Nagyon szívesen visszaszerződték, annál is inkább, mert a Vígszínház mostani igazgatói nagyon jók és figyelmesek hozzám. De most már ,a szezon vége felé járunk, ilyenkor nem igen ,eshetik "szó szerződtetésről."Talán majd a jövő szezon megkezdése előtt. Esetleg.. . . .. . Jfc V-« ' m . 1i PESTI NAPLÓ RÁDIÓJA Beszámoló két nap rádiójáról. Sok és jogos panasz hangzik el a budapesti rádió gramofonközvetítései ellen, holott, ha hozzáértő szakember válogatná össze a rendelkezésre álló lemezekből a műsorokat, ezek is élvezhetőbbek és stílusosabbak lehetnének. A gramofonműsornak azt az összevisszaságát, amely nálunk szokásos, egyetlen európai adóállomásnál sem ismerik, de nem is engedik, mint ahogyan nem történhet meg olyan gramofon-operaelőadás sem sehol, amelyben az egyes lelkezeket fölcserélik. Ajánlatos lett volna azok számára, akik a Stúdióban a gramofonlemezek leadásánál közreműködnek, hogy, végighallgassák vasárnap délben Bécs közvetítését, A trubadúr előadását gramofonlemezekről. Sokat tanulhattak volna belőle. Budapest vasárnapi műsora általában nem nyújtott ezúttal sem sok nevezetességet. Ügyes és sikerült volt az esti hangverseny, amelyben Orosz Júlia, az Operaház igen tehetséges és friss hangű énekesnője Szűcs László, egy fiatal és sokat ígérő, rutinos tenorista társaságában adott elő operettrészleteket. Hogy a tempókkal, és zenekarral zavarok voltak, nem az énekesekenmúlott. Később Di Moorlag holland énekesnő, a mai filharmóniai hangverseny egyik szólistája énekelt dalokat és áriákat a mikrofon előtt nagyon finoman, kultúráltan, de sem stílusával, sem különös hangbeli adottságával nem indokolva, hogy miért kellett őt a rádióban is felléptetni?. A kitűnő, bécsi filharmonikusok, de Oswald Kabasta, a bécsi rádió zenei vezetőjének vezénylése alatt meglehetősen gyenge előadásban, játszották Schubert befejezetlen szimfóniáját. Hallottunk egy felvonást a Traviata freiburgi előadásából, ahol Salvatore Salvati énekelte Alfréd szerepét olasz temperamentummal és érces, fénylő hangon. Nagyon kellemes, művészi ízlésű, ha nem is erős orgánumú énekesnő Ilse Wald, aki a címszerepet énekelte. Milánó a genovai Teatro Carlo Felice-ből Wolf—Ferrari: La vedova scaltra (A ravasz özvegy) című új operájának előadását közvetítette. A múlt héten Rómából jobb előadásban hallottuk ezt a nagyon finom, ötletes vígoperát. Az est nagy érdekessége, zenei Csemegéje London hangversenye volt, amelyben Pablo Casals vezényelte a BBC zenekarát. Amennyire rádión át meg lehet ítélni, — a vétel kitűnő és tiszta hangerejű volt — Casals mint dirigens is elsőrendű virtuóz és ugyanaz az elmélyedő nagy művész, akinek hangszere mellől ismerjük. Komor fenséggel hangzott Fel -' Brahms tragikus nyitánya, kedély és meleg,szív lüktetett Schubert zenéjébe!!!, a frosamunde balettzenéje két tételében dur és megkapójvn viharzott el gyogó A-dur szimfóniája, a Casals egyéniségéhez illő VII-ik. És dantel szóval élve: ezen az estén többet nem hallgattunk. Hétfőn este két állomás közvetítette Beethoven IX. szimfóniájának előadását: Budapest és München. A müncheni előadás jóval előbb kezdődött, mint a budapesti, ott már a negyedik tételt játszották, mikor itt az elsőt kezdték. Ilyen körülmények között párhuzamosan hallgathattuk a két hangversenyt, amelyek közül a münchenit Hausegger vezényelte. De sajnálatra kellett megállapítani azt is, hogy a párhuzamos hallgatás nem váll amagyar filharmonikusok előnyére. A budapesti, előadás a münchenihez viszonyítva meglehetősen pongyola volt. Alkalmunk volt még hallani Frankfurtból Andag Piroskát, aki Verdi Ion Carlosának egyik áriájáténekelte rendkívül nagy sikerrel. A vételi viszonyok vasárnaphoz képest hétfőn meglehetősen rosszabbodtak. »A rózsalovag« a bécsi Operaházban. Az állami Operaházból közvetít ma este előadást Bécs, de ennek a reprezentatív előadásnakkülön nevezetessége van, mert ezúttal történik először, hogy a közvetítést német állomások is, mégpedig Berlin és Königswasserhausen, a német nagy adóállomás, átveszik. A Bavag, amely a német rádiószövetségnek múlt év őszén Bécsben tartott értekezlete alkalmával kezdte meg a közeledést a "német adóállomások szervezetéhez, amelynek tagjává is lett, ezzel a mai operaközvetítéssel kezdi meg azt a nagyszabású propaganda-hetet, amelyet Bécs és Berlin együttesen rendeznek. A közvetítésre szánt operát is stílusosanválasztották meg: előadásra kerül Strauss Richárd legnépszerűbb műve, .( rózsalovag, ez a pompás bárok , vígopei'is. 'amelynek Mária Terézia korában játszó sec.végét Hugo .-van' 'Helmmsthal' írta. Az előadást maga Clemens Krans ,igazgató vezényli, a főszerepekben pedig Viorica Ursulicic (marsallné), Richard Mayr (báró Ochs), Augerer 's Margit (Oktaviani), Hermann Hiedemann (Faninal), Adele Kern (Sophie) lépnek fel. Angerer Margiton kívül még egy magyar szereplője van az előadásnak, Szánthó Enid, a kitűnő alténekesnő, aki azegyik nemesi árva szólamát énekli az első felvonásban. Az előadás 7 órakor kezdődik. Strauss Richard Hét keddi operaelőadás. A kedd esti rádióműsorban A rózsalovagon kívül még hét operaelőadás szerepel. A legérdekesebb köztük Albert évekkel ezelőtt nálunk is bemutatott művének, A holt szemek-nek előadása a varsói operaházban, ahonnan valamennyi lengyel állomás közvetíti. Az előadást Ádám Dolzycki vezényli, Myrtoclis, a szoprán főszereplő pedig Ewa Bandrovszka-Turszka, a nemrég Budapesten is vendégszerepelt lengyel énekesnő lesz (7.50). Érdekes, noha csak részleges operaelőadás hallható London Regional közvetítésével is Brightonból, ahol az ottani hippodromban a Covent Garden operatársulata maeste A nürnbergi mesterdalnokokat játssza John Barbirolli vezénylete alatt. A rádió csak a 3. felvonást közvetíti, de ebben a két képből álló felvonásban, amely Hans Sachs nagy monológjával kezdődik, fellép az opera valamennyi főszereplője és Walter kétszer is elénekli híres versenydalát. Hans Sachs szerepét Arthur Fear énekli, Eva Thea Phillips lesz, Walter Stolzing Edward Leer, Beckmesser William Michael, David Heddle Nash, Magdalena pedig Constance Willis. A közvetítést 10 óra 15 perckor kezdi London Region: 1. Könnyed vígoperát, talán helyesebben klasszikus operettet ad Mihlacker, ahonnan Franz von Sappé, a Boccaccio és sok más, a múlt század derekán népszerű operett komponistájának ma már kevéssé ismert műve, a Könnyű lovasság kerül előadásra (8.10). Operaelőadást közvetít Róma is, mint rendesen vagy a királyi operaházból vagy mindig Nápolyból (8.50). Radio Paris Verdi-operát ad elő Henri Defosse vezénylete alatt, az Otelló-t, amelyben Desdemona szerepét Yvonne Gall énekli, a címszerepben pedig De Trevi lép fel (9:00). Basel az ottani városi színházból Hans Hang: Don Juan, idegenben című két felvonásos operáját közvetíti, amelynek szövegét Dominik Müller írta. Ezt az előadást adja a nálunk jobban hallható Bern is (8:00). Lausanne csak gramofónlemezekről közvetíti A trubadúr előadását, amely a mai operaelőadások sorát lezárja a rádióban. Hangjáték bemutató Boroszlóban. Érdekes történeti hangjátékot, vagy, mint az eredeti műfajmeghatározás mondja: drámai hanytudósítást, mutat be ma este Boroszló rádióállomása. A darab címe: Az utolsó az év, szerzője Friedrich Carl J Wostphal, aki a Londonban, Cannesban, Genovában és Rapallóban tartott történeti nevezetességű, konferenciákat játszatja el a hiteles feljegyzések szerint rekonstruálva a mikrofon előtt. Színészekalakításában megszólal a darab során Lloyd, George, Briand, Rathenau, SWirth német birodalmi kancellár és Írz 1921—22. években tartott konferenciák sok más nevezetes politikai alakja. A darab, a szereposztás, szerint, inkább politikai hangriportnak ígérkezik és érdekes kísérlet a közelmúlt történeti eseményeinek hallás útján történő megjelenítésének (8:00). Bach Máté-passiója. Húsvét közeledtével megszólalnak a rádióban is a híres nagy passiók és húsvéti oratóriumok. A legnevezetesebb köztük kétségtelenül Bach Máté passiója, minden idők legjelentősebb és legmegkapóbb egyházi -zenei alkotása, amely 1729 ben Nagypéntek napján szólalt meg először, a lipcsei Thomaskirche-ben, ahol Bach orgonista volt. Ma este Kölnben adják elő Bachnak ezt a híres művét Max Fiedler vezénylete alatt és az esseni zeneegyesület közreműködésével. Az előadást, amelyet Langenberg is közvetít (7.30), azért tartják meg most és nem stílusosabban a nagyhétben, mert a magánszólamokat éneklő kitűnő német énekesek a jövő héten már más német városokban lépnek fel ugyanennek a műnek előadásában. Ezek a szólisták a következők: Lotte Leonhard (szoprán), Emmi Leisner (alt), Karl Erb (tenor), Julius von Baulz-Brockmann (bariton) és Ewald Kaldender (basszus). Casals Petrlo (h-moll és GBeethoven ra A budapesti rádió Kedd, március 21. Gramofonhangverseny. A rádió házi kvartettjének hangversenye. Meseóra, , ' ; ' A magyar roma-in-fkns építéslet és a fóti ••e«millu». 11^ Ybl Ervin előadása. Járóka Feri és cigányzenekarának zenéje. A maszk és a farsatfgi komédiák története. Cadáky Bertalan elömtársa. A Vascok ,ló»cf .nádor intézete H«nezeti nő és vegye-karának hangversfejtse. Vezányel Schmitzl G. Gyingyari Imre -és cigányzenekarának zenéje a DUM.« . palota szállóból. Időjelzés, időjárásfelépités, hírek. Az 1. honvédgyalogezred zenekarának hangversenye. - 19.15 12.05: .1.3(1: 6.3«: 7.1): 8.4(1: Itália: Majd: (*) Ismét megpróbálkoztak Japánban a Pillangó kisasszony előadásával. Tokióban egy japán operatársulat bemutatta Puccininak Pillangó kisasszony címűoperáját.Japánok japáni stílusban játszották végig az operát, amely régebben már megbukott Tokióban és amely most sem tetszett. A japán kritikák egyhangúlag megállapítják, hogy Puccini zenéje túlságosan hangos és erőszakolt. Nyitott ablaka Charles Chaplin: Cirkusz • .' ,, " ... ••! ) W PW^—1 . J.J.1H