Pesti Napló, 1934. március (85. évfolyam, 48–72. szám)
1934-03-01 / 48. szám
3 Csütörtök M legnagyobb szenzációsméltósága sofőrje a Király Színházban PESTI NAPLÓ 1934 március 1 Feltűnő interpellációk és érdekes miniszteri válaszok a Házban 1928 óta folyik a vizsgálat és a nyomozás traktorok és motorok vámkezelése ügyében . Andaházi-Kasnya bejentése egy fenyegető üzenetről Kállay miniszter a búza árnívójával kapcsolatos tervekről Erélyes intézkedés készül azok ellen, akik tezaurálják a búzát Báró Inkey az adóvallomások szigorú ellenőrzését kívánta — Fábián Béla a szovjet egyezményről, Gál Jenő az interpellációs jog elsorvasztásáról beszélt — Berki Gyula a fővárosi javaslat vitájában (Saját tudósítónktól.) A képviselőház szerdai ülését délután 5 órakor nyitotta meg Almásy László elnök. A kormány részéről Keresztes-Fischer belügyminiszter volt jelen- Folytatták a fővárosi törvényjavaslat vitáját. Berki Gyula azzal kezdte beszédét, hogy a javaslatot eddig nagyobbrészt fővárosi szemszögből bírálták. Ő általános szempontokból kívánja a javaslatot bírálat alá venni Az ellenzék politikai célzatokat tulajdonított a javaslatnak, de figyelembe kell venni a népszövetségi megbízott jelentését. Ezekben a jelentésekben egymásután hagsúlyozta a népszövetségi megbízott az autonómiák kiadásainak csökkentését. Vidéken a legkisebb községben is csökkentették a kiadásokat, sokszor 5 gpengős tételeket törölnek a költségvetésből. Arról a takarékosságról van tulajdonképpen szó, amit az új elllenzék évek óta követel. Más indoka is volt a javaslat benyújtásának. Kétségtelen, hogy nincs meg a szükséges összhang a főváros és a mezőgazdasági termelés között. Budapest ez időszerint 320 millió pengő értékű mezőgazdasági produktumot fogyaszt és ezeket a produktumokat 25 százalék költség terheli. A költség több mint fele része fővárosi vám, fogyasztási adó és különféle illeték. — Mi kívántuk a fogyasztási adók eltörlését, de a belügyminiszter nem engedte, — szólt közbe Farkas István. — Tessék eltörölni a borfogyasztási adót, — jegyezte meg Lázár Miklós. Berki „sok felesleges embert" lát a fővárosnál . A javaslat harmadik indoka — folytatta Berki — a közigazgatás egyszerűsítése, olcsóbbá és jobbá tétele, negyedik pedig az, hogy a közüzemek kérdésében tiszta helyzetet teremtsünk. Azt akarjuk, hogy a főváros közönsége olcsóbban élvezhesse a villanyt, gázt és egyéb szolgáltatásokat. Kötelességünk lesz az is, hogy a főváros leépítse a nélkülözhetetlennek tartott emberek századját. Mi úgy látjuk, hogy sok felesleges ember van ott. Azt is látjuk, hogy a fővárosnál sok a női alkalmazott, nagyon elszaporodtak a templom egerei. — Az ellenzék elsősorban politikai célzatokat keres. Semmiféle diktatórikus törekvés nem nyilvánul meg a javaslatban. A kormánypárt perhorreszkálja a diktatúrát és perhorreszkálná ezt a javaslatot is, ha diktatórikus szellemű lenne, ha nem az volna a célja hogy a főváros gazdálkodásának hibáit megszüntesse. A javaslat nem támadja meg az autonómiát. Mi megbecsüljük az autonómia nemzetfentartó értékeit és azokat az autonómiákat, amelyeket az elszakított területeken konfiskáltak, sértetlenül visszaadjuk azoknak, akik ma is a történelmi Magyarországhoz kívánnak tartozni. „Fontos pozíciókat nem lehet bajtársi alapon betölteni" . Ellenzéki részről az a vád is elhangzott, hogy a javaslatnak titkos pártpolitikai célzata van és az a célja, hogy néhány pozíciót a kormány odaadhasson híveinek. Nevetséges ez a vád. A kormány nagyon is tisztában van azzal, hogy fontos pozíciókat sem közigazgatási, sem közüzemi téren nem lehet bajtársi alapon betölteni. Láttuk már, hogy azok az intézmények, amelyekbe politikus vezetőket ültettek, mint, például a Nemzeti Hitelintézet, Tanító Bank, mind tönkrementek. „Nincs okunk a parlamentáris kormányforma megváltoztatására" . Legutoljára hagytam Rassay képviselőtársamnak azt a megállapítását, hogy ez a javaslat az autonómia és a demokrácia temetője és a Führer-elmélet vonul végig rajta. Meg kell állapítani, hogy Rassay a szabadelvű párt Führerje, Vázsonyi János a demokrata párt Führerje, Petrovácz a kereszténypárt helyettes Führerje, mindenütt vannak tehát Führerek, hát csak éppen a mi pártunknak ne legyen vezére? — Miért nem mondja arra is, hogy Führer? !— kérdezte Malasits Géza. — Csak a latin és a germán fajok tulajdonsága az, — folytatta Berki — hogy a diktatúra és a szélsőséges forradalmak között ingadozik. A mi egész lelkiségünkkel ellenkezik ez az elgondolás és semmi okunk sincs arra, hogy a bevált magyar parlamentáris kormányformán változtassunk. A magyar nemzet mindig ragaszkodik a történelmi tradícióhoz, egyéniségében bennevan, hogy csak addig hagyja magát vezettetni, amíg azt a vezetést jónak tartja. Ennek a javaslatnak sem diktatórikus, sem különleges célja nincs, s azt örömmel elfogadom. (Taps a jobboldalon.) Az elnök napirendi indítványt tett, javasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését csütörtök délután 5 órakor tartsa, folytassák a fővárosi javaslat vitáját. Kik voltak a kémszervezetben? Petrovácz Gyula nem fogadta el az elnök napirendi indítványát, mert nem tartja helyesnek, hogy amikor fontos külpolitikai kérdések vannak, ezt a javaslatot tárgyalják. — Megdöbbenéssel olvastuk — mondotta — a szerda délutáni lapokban azt a félhivatalos formájú közlést, amely szerint egy nagy kémszervezetet lepleztek le és ebben a társadalom minden osztálya képviselve van— Érdekes, kik vannak benne! — kérdezte Györki Imre. — A leghatározottabban tiltakozunk ilyen általánosító szövegű kommüniké ellen — folytatta Petrovácz. — Tudni akarjuk, kik azok, akik ebben Báró Inkey Pál az adóalap eltitkolásának megakadályozása tárgyában interpellálta a pénzügyminisztert. Az adóalap valóságának megállapításánál, — fejtegette — különösen, amikor adóeltitkolás gyanúja forog fenn, az adókivető bizottságoknak meg kell adni a bűnügyi téren általában szokásos nyomozati eljárás minden lehetőségét. Kívánja az adóvallomások esküvel való megerősítését is. Kívánja, hogy a kormánnyal kötött üzletekről állapítsák meg az adókivetés szempontjából ezeknek az üzleteknek a hasznát. — Tudom, — mondotta Inkey — hogy ez a téma, amit itt feszegetek, nem nagyon szimpatikus, de az adó igazságos eloszlásának érdekét szolgálja. Hadjárat az adóeltitkolók ellen Az interpellációra Imrédy Béla pénzügyminiszter nyomban válaszolt. — Köszönetet kell mondanom, — kezdte amiaz ügyben szerepelnek, vannak-e köztük képviselők, tisztviselők, katonák, papok? A kormány sajtófőnökének elsőrendű kötelessége ezt az általánosan gyanúsító közlést rektifikálni és az általános gyanúsítás helyett megmondani, kik azok, akik ebbe az ügybe bele vannak keverve. Meg kell gondolni, hogy ez a közlés be fogja járni a külföldi sajtót és ezért sem lehet úgy beállítani a dolgot, hogy itt minden társadalmi osztályban vannak gyanús elemek. Én ezt is a sajtófőnök balfogásai közé számítom s azok közé a balfogások közé, ahová a Szovjetoroszországgal kötött szerződés beállítása is számítandó. — Mi tiltakozunk a szovjetszerződés ellen és én most a szovjetnek főleg egyház- és istenellenes munkájára hívom fel a figyelmet. — Ezen a téren Hitler is kitüntette magát, — jegyezte meg Malasits Géza. — Tessék tiltakozni ellene. — válaszolta Petrovácz — én azt is aláírom. Minden vallásos embernek ellenezni kell azt, hogy itt szovjetkövetséget állítsanak fel. Petrovácz ezután felolvasta Pekár Gyula egy cikkét, amelyben a legmesszebbmenően elítélőleg nyilatkozik a szovjetről, s azokról, akik a szovjettel barátkoznak. A baloldalon derűs zajjal és közbeszólásokkal fogadják a felolvasást. — Reméljük, — fejezte be Petrovácz — Koszy Pekár, mint következetes ember, ragaszkodik elveihez és levonja ennek konzekvenciáit. A földbirtok szabad használatának korlátozása Sándor István a paprika-rendeletet tette szóvá. — Ez a rendelet bevezetése a kötött gazdálkodásnak. Meg kell kérdeznünk: hogyan lehet miniszteri rendelettel a földbirtok szabad használatát korlátozni, hogyan lehet valakit bizonyos növény termelésétől eltiltani? Kérdezem, ki fogja ellenőrizni ezt, talán paprika-fináncot neveznek ki. — Paprika, élharcosokat, — jegyezte meg Rakovszky Tibor. — Kívánjuk. — folytatta Sándor István — hogy a földművelési miniszter hozza a törvényhozás elé a kiadott rendeletet, adjon módot arra, hogy a törvényhozás döntsön, hogy szabad, vagy kötött gazdálkodás legyen-e? Klein Antal a gazdavédelmi rendelet hibáira mutat rá és azt hangoztatja, hogy a rendelet nem hozta meg azokat az eredményeket, amelyeket a gazdák vártak tőle. Sokkal radikálisabb intézkedéseket kívánt a gazdatársadalom. Követeli, hogy a hibákat pótrendeletekkel mielőbb küszöböljék ki. A fizetési terminusokat ki kell tolni. Amint az adótartozásoknál tízévi részletfizetési kedvez-3 ményt nyújtanak, ugyanilyen kedvezményt kell adni az illetéktartozásokra is. A Ház elfogadta az elnök napirendi javaslatát és áttértek az interpellációkra.niszter — hogy az interpelláló képviselő úr ezt a témát szóvátette és követelte az adómorál erősítését, mert ezt úgy fogom fel, mint munkám legközvetlenebb segítségét. Az ez időszerint érvényben lévő rendelkezések a jövedelmi és vagyonadóra vonatkozóan biztosítják az adóhatóságok számára azt a jogot, hogy olyan esetben, amikor nem fogadhatják el az adóvallomást, kinyomozzák az illető jövedelmét. De igyekeztünk ezen a téren haladást tenni és újabban könyvszakértőket is alkalmazni. Az adatgyűjtők is dolgoznak. Gondoskodni igyekeztünk azonban, hogy zaklatás ne legyen. Az alkalmi üzletek ellenőrzéséhez az adózás szempontjából megfelelő szervezet szükséges. Remélem, hogy néhány éven belül ez meg is lesz. Ami a büntetőszankciókat illeti, megfelelő szankciók már vannak és igen szigorúak az adócsalásokra és hajlandó vagyok arra, hogy utasítsam a pénzügyi hatóságokat a szankciók legszigorúbb alkalmazására. Inkey Pál és a Ház tudomásul vette a választ. Az interpellációk Fábián Béla kérdései a szovjet egyezményről Utána Fábián Béla interpellált a szovjettel kötött diplomáciai szerződés ügyében. — Tudom, — mondotta — hogy veszett ügyben interpellálok, hiszen a kormányt az egész nemzet aggodalma sem tudja eltéríteni arról az útról, amelyre lépett, mégis olyan kérdéseket akarok megvilágítani, amelyekre talán a kormány sem gondolt, amikor a szovjettel a szerződést megkötötte. Három kérdés körül mozog az interpellációm. Az első az, melyek voltak azok a gazdasági indokok, amelyek a kormányt erre a megállapodásra késztették; a második: melyek voltak e lépés politikai indokai; a harmadik: gondoskodott-e a kormány arról és miképpen, hogy a szovjet magyarországi képviselete agitációval ne foglalkozzék. Ami az első kérdést illeti, meg kell állapítani, hogy az éhes embereknek kenyeret mutattak. De a gyáripar részéről azok, akik olyan nagy hozsannával fogadták a szerződést, vigyázzanak, nehogy az öröm az ajkukra fagyjon, mert a pillanatnyi haszonért kockára teszik egész jövendőbeli vagyonukat. A szovjet éveken keresztül tagadta, hogy állatállománya mennyire csökkent. Legutóbb azonban Oroszország hadügyi népbiztosa már elismerte ezt és azt ajánlotta, hogy a közelgő háborúra gondolva, Szovjetoroszország liállományát növelni kell és javítani kell a lóállomány élelmezését is. Tehát az ellenforradalmi mentalitású Magyarország fogja szállítani a szovjetnek azokat a támogatásokat. Magyarország saját maga szállítja azt a gőzhengert, amellyel gazdaságát le fogják hengerelni. A revízióval is összeköttetésbe hozták ezt a szerződést. Elképzelhetőnek tartom, hogy a trianoni szerződés ellen szövetkeznünk kell mindenkivel, de rá kell mutatnom arra, hogy a szovjet-orosz külügyi népbiztosság szócsöve Radek, a Pravdában, vagyis a szovjet hivatalos lapjában a revízió ellen nyilatkozott, amikor kijelentette: »Nem állhatunk arra az oldalra, amely új háború tüzében akarja megváltoztatni a békeszerződéseket.« Súlyosan veszélyes játék a magyar népet arra a gondolatra hozni, hogy a magyar nép történelmi jogainak érvényesülését Szovjet-Oroszországtól várhatja. Mi Keletről nem várhatunk felszabadulást, csak szolgaságot. A kormány maga is nagyon jól érzi, hogy a nemzeti közvélemény felteszi a kérdést: miként fog védekezni a szovjetpropaganda ellen? Lemond-e a szovjet a világforradalomról ? — Már maga az a tény, hogy itt vanttak, itt van a lobogójuk, az is propaganda. Kikötötték, hoy a diplomáciai szervezet legfeljebb i1i emberből állhat és a diplomáciaikurirpostát nem lehet propagandacélokra felhasználni. De a 16 ember