Pesti Napló, 1935. május (86. évfolyam, 98–123. szám)
1935-05-01 / 98. szám
Ma: Tudományos és Technikai Napló (Melléklet) A,A IÓ ««év (£) Budapest, 1935 86. évfolyam 98. szám Szerda, május SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL VII. ker., Rákóczi út 6& Telefon 455 - 50-161 51-ig 464—18, 464—19. Jegypénztár, hirdetési-, elófir®» tési-, utazási- és könyvosztályi VII., Erzsébet körút 18-20. Szerkesztőség Bécsben• L. Kohlmarkt 7. ELŐFIZETÉSI ARAK• Egy hóra . . 4.0 pengő Negyedévre 10.80 pengő Félévre 21 60 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidékén és a pályaudvarokon 16 fillér Ünnepnapokon 24 fillér Vasárnap 82 fillér A M kormányzó megnyitotta az országgyűlést Nagy beszédben foglalkozott az ország helyzetével és megjelölte az új parlament működésének vonalát Óvatos reformpolitika az ezeréves alkotmány szellemében • Magyarország és az európai béke Történelmi pompában zajlott le az ünnepélyes megnyitás az Országház kupolacsarnokában Tökéletes felépítésű volt az a beszéd, amellyel Magyarország kormányzója az új országgyűlést megnyitotta. Ebben a beszédben, amely rétori teljesítménynek is erősen a mindennapon felülemelkedő volt, a mai magyar élet valamennyi kérdése és problémája szerepelt és egyik sem ötletszerűen, hanem egyik a másikból következve az élet és a felelősség hiánytalan logikájában. Államfői beszéd volt pártokon felül, aki ma minden magyar ember kormányzója, nem feledkezett meg egyetlen magyarrólsem. A kormányzói beszéd, amikor az ország helyzetéről, hogy úgy mondjuk, történelmi felvételt készített, először is a külpolitikai helyzetbe állította, azt be. De mint jól tudjuk, a külpolitikai helyzet ma nemcsak egyszerűen keret, hanem ok és okozó. Kül- és belpolitikai helyzet ma szorosan egybegyökerezik és szervesen egybeágyazódik; a kettőt éppen úgy nem lehet elválasztani egymástól, mint a folyót és medrét. Amit ma pedig Magyarország kormányzója az európai béke mellett és minden új háború lehetősége ellen mondott, azt szebben, emberibben, európaiabban már nem is lehet kimondani. Az európai béke megteremtésében résztvenni, belülről megújhodni, — ebben jelölte ki Horthy Miklós kormányzó a magyar élet legközelebbi szakaszának tartalmát. És azután részletesen foglalkozott ennek a belső reneszánsznak minden lehető területével. Szép, higgadt, okos a gazdasági és pénzügyi passzus, végig realitás, nem eldorádó ígérgetés mágiája, de kenyér és munka járható útja. Ennyit csodák nélkül is el lehet érnünk, ennyit tehát csodák nélkül el is kell érnünk. Tiszta, mérsékelt, az ősi magyar gondolkodás igazságossága, múlt és ma erőivel való számotvetés akar rendet teremteni, a telepítés és a hitbizományi reform aktuálissá vált kérdései körül; a családvédelmi és az egyke elleni védelemről szóló fejezetet legjobb, legmaibb népbaráti politikának kell minősíteni. Igazgatási egyszerűsítése és olcsósítása, itt a bürokráciával torkig levő közönség vágyai és kívánságai honorálhatnak. A gondolatszabadság nagy eszméje mellett elhangzott mondatokat pedig hittételnek vesszük. Az alkotmány szellemét evokálja, amikor a közjogi reformokról szól és bortól szinte elfüggetleníti magát a beszéd, amikor a nemzet időtálló erényeire, az önzetlen hazaszeretetre és a lemondó áldozatkészségre apellál... A vallás lehet legkevésbé elválasztó fal magyar és magyar között és bűnt követne el a nemzet ellen az, aki a hit szent eszméjével igyekeznek politikai vagy társadalmi viszályt kelteni, — egyik sugárzó fénypontja volt ez a mondat az államfő beszédének, amely vége felé kanyarodva testvéri, atyai meleg szavakkal simogatta a tragikus magyar kisebbségeket, hogy végül is a most kétszáz éve holt, de példájában és emlékezetében elevenen élő Rákóczi Ferenc szellemének invokálásában találjon szép drámai kicsengést. Mindent a hazáért és semmit a privátuvért. "K. kormányzó a következő beszéddel nyitotta meg az új országgyűlést: — A nemzet ősi erényeibe vetett bizalommal és hazafias örömmel üdvözlöm az országgyűlés tagjait. — Az országgyűlés tanácskozásai a nemzetközi helyzet igen mozgalmas és jelentőségteljes időszakában kezdődnek meg. A békeszerződések által teremtett politikai és gazdasági viszonyok nemhogy előre vitték volna az emberiséget az együttműködés és a fejlődés útján, de még jobban szétválasztották. — Az egyoldalúan megállapított, erőszakkal kikényszerített békeszerződéseket nem lehet észszerűen békeszerződéseknek nevezni. — A lelkek megnyugvása és békéje, a jólét nyugalma és a népek között a szeretet uralma csak akkor következhetik be, ha a nemzetek és különösen a nagyhatalmak végre elszánják magukat arra, hogy a megegyezéses béke útjára lépjenek. Ki gondolhatna ma Háborúra ? — A közelmúlt világégés véres emlékeinek hatása alatt ki gondolhatna ma komolyan háborúra és ki akarna újabb mérhetetlen katasztrófákat felidézni? Ám a béke fenntartása, az igazi béke megvalósítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a népek egymást megbecsülve, kölcsönös megértésben és szeretetben éljenek egymás mellett, mint az igazságra alapított nemzetközi társadalomnak szabad és egyenjogú tagjai. — A bizalmatlanság, nyugtalanság és visszavonás okozta általános gazdasági és szociális válság még mindig fennáll és — sajnos — még ma is lehetetlenné teszi hazánk számára, hogy minden erejével a jövőt építő munkához fogjon. — A társadalom, a nemzet s a kormány erőfeszítéseinek túlnyomó részét állandóan az az igyekezet tartja lekötve, hogy a nemzet hajóját, a veszélyes szirteket kikerülve, a hullámok fölött tudjuk tartani. — Ez az igyekezetünk — hála a nemzet sorsa fölött őrködő Gondviselésnek és népünk ősi erényeinek — mindezideig sikerrel járt s bár a nemzeti társadalomnak súlyos szenvedéseket kellett elviselnie, a világválság magyarországi kihatásaival szemben a nemzet mindezideig csorbíthatatlan ellenálló erőt tanúsított. Nemcsak hogy megőrizte lelki egyensúlyát, fenntartotta a belső rémet, nyugalmat és a legsúlyosabb viszonyok közepette sem vesztette el a jobb jövőbe vetett hitét, de gazdasági és társadalmi nehézségek ésSzép beszéd volt, beszédnél több, mert államfői gesztus, emberi megnyilatkozás, bölcsességgel és jósággal való magyar segítség erősen a pártokon felül és abból a pártonkívüliségből, amely ha semlegességet jelent a pártokkal szemben, ugyanakkor azonban együttérzést és részvétet az ország minden polgárával. Mert ez a beszéd mindenkihez szólt, a törvény előtti egyenlőségen túl megteremtve a jogok és kötelességek egyenlőségének magas és tiszta etikai atmoszféráját. E beszéd után minden magyar ember nyugodtabban hajthatja fejét pihenőre, hogy másnap még serényebben dolgozhasson. Optimista szózat volt és árad belőle a megnyugtatás: nem kell tartanunk felbomlástól, pártütéstől, radikális megrengésektől. Ez a beszéd, bár mélyen a mában gyökerezett, hangjának megnyugtató és bátorító méltóságával, szempontjainak, stílusának, célkitűzéseinek emelkedettségével a ferencjózsefi legszebb időkre emlékeztetett A lelkesedés, amivel fogadták, nem volt csinált, az éljen, amivel egyes passzusait lezárták, nem udvariasan üres. Visszhangos szózat volt szép és bölcs mértékletességében, szellemének gáncstalan magyarságában. Jó útravaló országgyűlésnek és országnak, választóknak és megválasztottaknak. A kormányzói beszédről és az országgyűlési megnyitásáról részletes tudósításunk a következő elenére is meg tudta teremteni az eljövendő békés és termékeny kibontakozás előfeltételeit. Magyarország kész együttműködni a béke megteremtésében . .. A vezető európai államokban mindjobban megerősödik az a belátás, hogy a nemzetek egymás közötti viszonyában kiegyensúlyozott és szilárd helyzetet kell teremteni. A gazdasági élet általános válsága is összefogásra indít s azt a reményt kelti, hogy talán a közös nyomorúság fogja megteremteni azt, amit az emberi belátás és jóindulat eddig elmulasztott. A magyar nemzet készségét fejezi ki aziránt, hogy részt vegyen az európai béke és együttműködés nagy művének megteremtésében. A béke azonban csak akkor érdemli meg ezt a nevet, ha az igazságosság és a jog talapzatán nyugszik. Ezért nem csupán hazánk és nemzetünk érdekeit tartjuk szem előtt, de az igazi béke ügyét is szolgálni véljük azzal a törekvésünkkel, amellyel az európai kibontakozásra irányuló elkövetkező tárgyalások során hangot kívánunk adni a nemzet jogos igényeinek. Hogy azonban ez kellő erővel történhessék, szükséges, hogy a nemzet belső erejének latba,vetésével tudjon fellépni a nemzetközi fórumok előtt. Ennek pedig nélkülözhetetlen feltétele, hogy az állami és nemzeti élet egyre súlyosbodó mindennapi feladatainak megoldása mellett nyomban hozzáfogjunk a nemzet belső életi erőinek gyarapításához. Újítások az alkotmányosság és a fokozatos fejlzetés szellemében A nemzetnek, ha továbbra is teljesíteni akarja történelmi küldetését, meg kell újhodnia gazdasági, szociális, jogi, kulturális és politikai vonatkozásokban egyaránt. Ez alkotások megvalósításánál azonban nem a mindenáron való újítás gondolata a vezérlőszempont, hanem a reális élet szükségleteinek mérve fogja megállapítani azokat a feladatokat, amelyek az ezeréves magyar alkotmányosság szellemében hivatva lesznek szolgálta a fokozatos fejlődést, a nemzet belső életerőinek megsokszorozását és a minden szélsőséges kísérletezéstől tartózkodó építőmunka alapjainak megszilárdítását. Meg kell tehát teremteni a megélhetés, a méltányos boldogulás lehetőségét minden dolgozó magyar számára; gyorsabbá, hatályosabbá, olcsóbbá kell tenni az állami és közületi szervek működését; a társadalmi együttműködés érzését és kötelékeit meg kell erősíteni; át kell szervezni nemzetnevelésünket; fenn kell, tartani ősi életképes , kormányzó beszéde