Pesti Napló, 1935. október (86. évfolyam, 223–249. szám)
1935-10-05 / 227. szám
Szora Sal Nincs szükség pénzszaporításra Irtai Havas Jenő Az a valutáris zűrzavar amelynek immár, négy esztendeje csendes és szenvedő szemlélői Vagyunk, nem csoda, hogy a türelmetlenebb vérmérsékletűekben felkelti a mindenáron ,aktív pénzügyi politika iránti vágyakozást, így aztán egyre gyakrabban hallunk pénzügyi ortodoxiáról és pénzszaporítási tervekről, mint átfogó gazdasági programokról, melyek deflációs vagy inflációs eszközökkel ki fognak bennünket szabadítani a válságból. A konzervatív pénzügyi vezérek szigorúbb költségvetési politikát kívánnak, ami defláció nélkül lehetetlen, mások viszont pénzszaporítással és radikális hitelpolitikai eszközökkel akarják fellendíteni az ország gazdasági helyzetét. A leggyakoribb panasz, amely a pénzszaporítók táborából szokott elhangzani, az, hogy a forgalomban levő bankjegyek fejkvótája nálunk sokkal kisebb, mint Ausztriában vagy a többi nyugati államban. Ez igaz, de korántsem jelenti azt hogy nálunk megjavulnának a viszonyok, ha fejenként ugyanannyi bankjegy kerülne forgalomba, mint Ausztriában, ahol egy lakosra körülbelül 150 schilling jut, míg nálunk alig 40 pengő. Agrárállamokban kevesebb bankjegyre van szükség, mint ipari államokban. Ha egy másik utódállamot hasonlítunk össze magunkkal, például Jugoszláviát vagy Romániát, akkor mindjárt rájövünk arra, hogy ott még kevesebb bankjegy jut egy lakosra, mint nálunk. Igaz, hogy a jugoszláv és a román jegybankok nem százmilliós, hanem milliárdos heti kimutatásokat közölnek, de a fejkvóta pengőben alig éri el a 80 pengőt déli és keleti szomszédainknál. Ausztriában azért kell több bankjegy, mert a lakosság legnagyobb része nem önellátó, hanem bérmunkás. Ez az ipari és kereskedelmi strukturális országok magasabb jegyforgalmának az oka. Bécsben sokkal több pénz kell, mint Budapesten. Nemcsak azért mert több az idegen, akik természetesen mindig jelentékeny összegű bankjegyet tartanak maguknál bevásárlás céljából. Bécsnek kétmillió lakosa van, akik gazdasági szükségleteik legnagyobb részét készpénzzel egyenlítik ki. Ez a kétmillió bécsi lakos Ausztria lakosságának majdnem egyharmadát teszi ki. Viszont a mi fejkvótánk alacsony voltát már az is megmagyarázza, hogy Budapest lakossága alig egynyolcada az országénak, tehát jóval kevesebb kell a központban, ahol a pénzforgalom a leggyorsabb. A vidéki lakosságnak nálunk szintén jóval kevesebb készpénzre van szüksége, mint Ausztriában, ahol a nyári és téli idegenforgalom az alpesi tartományokban megint csak bankókkal bonyolítható le. * - 1 A pénzszaporítás apostolai figyelmen kívül szokták hagyni, hogy az angol és amerikai valutáris reformok egyáltalán nem célozták a jegyforgalom emelését. A dollár és a font sterling bankjegyek aranyértékük 40 százalékos devalválása után sem szaporodtak meg. Viszont azokban az országokban, ahol még kitartanak az eredeti aranystandard mellett, mint például Franciaországban, vagy Svájcban és Hollandiában, a deflációs politika dacára nem zsugorodott össze a jegyforgalom, mert a sok felhalmozott arany mellett ott a lakosság sok bankjegyet is tezaurál. Mindez azt bizonyítja, hogy a forgalomban levő bankjegyek mennyisége, vagy pedig azoknak a lakosság számához való arányítása, azaz fejkvótának az összehasonlítása nem célravezető, ha a gazdasági válságból ily módon keressük a kivezető utat. Ugyancsak helytelen dolog a bankjegyek aranyfedezetének arányát zsinórmértékül elfogadni, ha inflációs vagy deflációs jelenségek után kutatunk. Nagyon sokan vannak, akik még mindig azt hiszik, hogy az a valuta a legjobb, amelyiknek a legnagyobb az aranyfedezete. Nos, a franknak, vagy a holland forintnak az aranyfedezete legalább is kétszerese a törvényes 40 százalékos fedezetnek, a nemzetközi spekuláció mégis éppen ezeket a valutákat kontreminálja. Viszont azok a valuták, amelyeknek az aranyfedezete nagyon csekély, vagy majdnem semmi, mint például a német márkáé, minden inflációs veszély nélkül megúszták a válságot, még akkor is, ha eredeti aranyértékük nem maradt intakt. A devalválás nem jelent inflációt. Anglia devalválta a fontot, de inflációnak ott nyoma sincs. Hasonló valutáris intézkedések történtek a többi sterlingvalutás államokban, de pénzszaporítás nem következett be sehol. Nálunk sincs szükség rá. Ha majd a valutáris zűrzavar alábbhagy, mi is meg fogjuk találni a módját annak, hogy az általános valutarendezés keretében a pengő is megtalálja a belső és külső értékelésének az egyensúlyát. Ez annál könnyebb lesz, mert inflációs veszély nálunk nincs. Költségvetésünk pénztári deficitje olyan csekély, hogy azt olyan hitelműveletekkel tudjuk fedezni, amelyek egyáltalán nem igényelnek pénzszaporítást. Politikai szempontból sincs inflációs veszély, mert hiszen a kormány hároméves működésével eléggé bebizonyította, hogy éppen úgy ellene van minden könnyelmű pénzügyi kísérletezésnek, ami pénzszaporítást vonna maga után megfelelő gazdasági ellenérték nélkül, mint ahogy ellene van minden olyan deflációs kísérletnek is, amely az adófizetők terheinek a súlyosbítását eredményezné. Nekünk meg kell maradni a pénzügyi józanság arany középútján és nem szabad eltűnnünk, hogy könnyűnek látszó pénzügyi bravúroskodásokkal egy csapásra ki tudunk szabadulni a béklyóiból egy olyan súlyos gazdasági válságnak, amelynek mélyreható politikai, szociális és pénzügyi okaival ma már igazán mindenkinek tisztában kell lenni. Állandó mezőgazdasági hivatal a középeurópai válság megoldására. Londonból jelentik. A nemzetközi parlamenti kereskedelmi értekezlet elhatározta, hogy felkéri Közép-Európa 11 kormányát, állítsanak fel állandó mezőgazdasági hivatalt a mezőgazdasági válság megoldására, amely 70 millió főnyi lakosságot sújt ezekben az országokban. Az értekezlet hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági válság gyökeres megoldásának és Közép-Európa gazdasági talpraállításának egész Európa érdekében nagy fontossága van. Tovább lanyhult a font. A nemzetközi devizaforgalomban az angol font a dollárral, a francia frankkal, valamint a hollandi forinttal szemben olcsóbbodott. A dollár szilárdan alakult és Párizsban elérte a felső aranypontot. A francia frank és a hollandi forint is lanyhulásra hajlott, ési aranyvaluták daportkaillattére is alig változott. A Ura irányzata lanyhuló volt. Az afrikai háború első vámszedői. Két napon át a nemzetközi árupiacokról szóló tudósítások olyan képet festettek a helyzetről, mintha teljes pánikhangulat ejtette volna hatalmába a nyugati országok árutőzsdéit. A ma érkezett jelentésekből azonban láthatjuk, hogy nincs és nem is volt semmiféle pánik és amit »rakétahossznak« neveztek el a tudósítók, az a spekuláció vásárlásai nyomán keletkezett áremelkedés volt. Pénteken kissé elcsöndesedett az üzlet és kitűnt, hogy nem az angolok és az olaszok lázas vásárlásai, hanem az árdrágításra dolgozó spekuláció üzleti akciói idézték elő a hosszt, abban a reményben, hogy az összevásárolt árukat, gabonát, gyapotot, fémeket, stb. pár nap, vagy pár hét múlva nagy haszonnal tudják majd továbbadni. Az értékpapírüzlet most nem sok nyereséggel biztat a nyugati tőzsdéken. Annál biztatóbbnak ígérkezik az áruspekuláció az afrikai háború első vámszedői számára. Teljes üzemmel dolgoznak a nagymalmok. Az évekig tartott dekonjunktúra után valamivel jobb napok köszöntöttek a magyar malomiparra. A legtöbb nagymalom most teljes mértékben kihasználhatja kapacitását, amire nagyon régen nem volt alkalom. A gabonapiac szilárdságával összefüggően, jelentős liszttételek elhelyezése vált lehetővé befolyásos vevőknél. Azok a hírek azonban, melyek szerint a malmoknak sikerült volna újabb 100.000 méter mázsa lisztet elhelyezni a nyugati piacokon, nem felelnek meg a tényeknek. Folyamatban vannak ugyan bizonyos tárgyalások, de ezek kimenetele egyelőre egész bizonytalan. Ausztriában a kereskedelemre bízták a rozs importálását. Bécsi híradás szerint az osztrák gabonakereskedelem, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek között megegyezés jött létre a rozsbevitelre vonatkozólag. Ennek alapján a bevitel kizárólag a kereskedelem feladata lesz, mely az importált rozs,ennyiségeket a szövetkezeteknek adja tovább. A szövetkezeti malmok és a termelők a szükséges rozsmemnyiségeket a szövetkezetektől veszik át, míg a kereskedelmi malmokat és kenyérgyárakat továbbra is a nagykereskedelem fogja ellátni. A gazdaadósságok ügye a GyOSz-ban. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége dr. Hirsch Albert alelnök elnöklése mellett ülést tartott, melyen Fenyő Miksa ügyvezető igazgató beszámolt a Szövetség elnökségének a pénzügyminiszterrel a gazdaadósságok rendezésének ügyében folytatott tárgyalásairól. Dr. Knob Sándor országgyűlési képviselő tájékoztatta azután az igazgatóságot a gyári biztosítások ügyében megkezdett tárgyalásokról, majd Lengyel Géza titkár ismertette a legutóbb Belgrádban lefolyt magyar-jugoszláv vegyes, bizottsági tárgyalások anyagát. Miért éppen a hatodik? Alig indultak meg a fővárosi közmunkák, máris panaszok és kifogások hangzanak el vállalkozói körökben a munkák odaítélésével szemben. Az érdekelt cégek — mint értesülünk — megfellebbezik az ügyosztálynak azt a döntését, amely az angyalföldi szivattyútelep építési munkáira tizenegy ajánlattevő közül az ajánlati árak sorrendjében a hatodik ajánlatot hozta javaslatba. Ez az ajánlat kerek 130.000 pengővel drágább a legolcsóbbnál és mivel öt elsőrendű, tőkeerős cég előzte meg a nyilvános versenytárgyaláson, nem látják semmi magyarázatát, miért részesítik ezt a céget előnyben. Úgy halljuk különben, hogy ebben az ügyben a polgármester sem mondta még ki az utolsó szót és az irtatót a városházáról a belügyminiszter elé fognak kerülni-kiterjesztik az állami kedvezmények körét. Erről ad autentikus hírt a Honi Ipar most megjelent száma, amely egyébként érdekes közleményekben számol be a Nemzetközi Vásár ügyéről, az exportkasszáról, az ipari ügyek decentralizációjáról, a gyapjútervgazdálkodás bonyodalmairól, a kereskedelempolitika időszerű kérdéseiről, stb. Fizetésképtelenségek. A budapesti törvényszék elrendelte a csődönkívül kényszeregyességi eljárást Bányay és Kálmán (Múzeum körút 21.) fűszerkereskedők ellen. Vagyonfelügyelő dr. Joó Ferenc; bírósági jogi megbízott dr. Frankl Pál. Követelések bejelentése október 23-ig az OHE központjánál. Blau Samu (Kiscelli út. 30.) , szatócs 06 Weisz Adolf (Teleki tér 26—27.) zsibárus kényszeregyességi ügyében a törvényszék az egyességet jóváhagyó végzést jogerősnek nyilváosította. Gean Sammé silii. Hoffmann Katalin (Váci út Ift.) bőrkereskedő ügyében a kényszeregyességi eljárást a törvényszék megszüntette. PESTI NAPLÓ 1935 október 5 17 KÖZGAZDASÁGI NAPLÓ Barátságosabb a tőzsde A csütörtöki nagy fatyliaságot pénteken nyugodtabb hangulat váltotta fel. Rendezési nap lévén, a kontremín fedezővásárlásokat bonyolított le, azonkívül véleményes vételek is emelték az árfolyamokat. Záglot ellőtt kisebb gyengülés mutatkozott az utótőzsdén azonban a napi legmagasabb árfolyamok voltak érvényben. Végeredményben a Kőszén 5, Bauxit 3.5, Uriká,Vigi 2.25, Nemzeti Bank 2, Magyar Cukor 1.5, Műtrágya 1.5, Rima 3.45, Ganz, Tröszt, Dreher 1.1, Salgó 0.8, Georgia, Diana 0.5 pengővel drágult. Ezzel szemben az Izzó 1,5, Délivasút 1,1, Onkni 1, Fegyver 0,5 pengős árveszteséget szenvedett. A fixkamatazósú papírok »Utcán is javult az iránynt. A Nemzeti Bank a dollár árfolyamát 10, a Holland* forintét 41 fillérrel leszállította. Pénteki hivatalos árfolyamok: Előző zárlat Magyar Nemzeti Bank 165.— Elsu Magyar Bistysitó 330.— Fgndére 38— Borsodi Malom . ... 8,— Haacíris Malom . . . 19— Bauxit . . 103— Borsodi Szén ...... 5.60 Cementig ..... 105,— Kehé ... — Magyar Asztalt . . . . . 8.50 Magyar Általános Kőszén 284.50 Salgó 31.90 Licikányi 53— Athenaeum . . . . . . 30,— Grlobus 26.— Stephineum 8.15 Fegyver 50.50 Gabe , . . . . . . . . 18.60 Lámpagyár 61.50 Metallochemia ..... 70,— Rlmamurányi . . . • . 4136 Ofa • , • 1«,Kasid . . 51.20 Duna—Száva—Adria Vasút ll.io Nova 18.60 Trizezt ......v . 70— Délcukor . ,«'••. . 62— Magyar Cukor . . . . . 135.50 George 28— Egyesült Izak 193— Dreher—Haggenmacher . . 140.— Iischwipdt — Magyar Kender . . . . 31.— Szegedi Kender ...... 30— Chippia 8.80 Diana . 55 — Hungária Műtrágya . . . 25— Magyar Buggyanta .... 47.— Magyar Vasútforgalmi . . ..75 3983 évi pénztárjegy . . . 110. I—V. hadikölcisön .... 0.15 VIII. hadikölesím ... 0.0B 1910. évi fővárosi köles. 41' 165— 1811. évi fővárosi föles. 4'130 — 1914. évi fővárosi külös. 4.5% 351— 1027. évi fővárosi köles. 54.75 Előfordult kötéssek 166.50—166.350.— Zárlat 1950—19.10 104.50—107.50 10— 487. 298.— 22.10—22.75 54.35—55.75 50.50—50 18.80—19.60 62— 42.10—43 18.18.50 51.50—51— 10— 18 80—18— 70. 71,— 61.50 61.50 125.50—127 — 180——19»— 148— 840 — 21.50 30. 30.30 8.60—8.25 55.50 26.50 46— 11.60 100— 0.16 183., 165— 30. 30.— 353. 258— 54.25 —55.35 166— 345.— 387.— 19— 106.50 5.68 105— 10— 8 — 289.50 32.70 55 25 30— 36.8.35 58 — 19.30 62— 70— 42.75 11.51— 10— 11.80 70.30 61.50 127— 38.50 18150 143— 640— 31.50 30. 8.80 55.50 26.50 46— 9— 108 — 0.15 8.08 164— 30.30 337.— Állatvállilah BUDAPEST. Sertésvásár. Felhajtás 271, eléző vásárról maradt 1573, összesen 1844 darab, eladás 740, eltátatlan maradt 1104 darab. Angol hússertés 386 darab volt. Az irányzat változatlan maradt. Arak: Export nehéz hátszalonna 20— 30 kg-os 150, könnyű 31-36 kg-os 147, 15—22 kg-os 143, export, sstt márkázott 176, lehúzott félhún nagyban 92—100, kivételesen 110, vágottsertés 118-136, kivételesen 136 fillér kg-ként. A többi cikk ára nem változott. Borjú vásár. Felhajtás 1,95 darab borjú. A forgalom élénkebb volt. Az árak a legtöbb esetben változatlanok maradtak. Arak élősúlykgként: la borjú 0.66—0.74, kivételesen 0.85, Ila 0.56—0.65, Illa 0.40—0.55 pengő. Húsvásár. Készlet: 275 darab nagymarha, eladás 345, 1 növendék-marha, eladás 1, 741 borjú, eladás 541, 141 birka, eladás 141 darab- A forgalom közepes volt. Arak kgként: Marhahús la egészben 112—124, kivételesen Vi drb 150, '-'/s drb 156, egészben 137, hátulja 124—143, eleje 100—108, szegye 02—102, Na egészben 76—90, hátulja 02—108, eleje 70—80, szegye 70—80, csontoznivaló 46—54. Amp.ndékuwlui fia, borjú elfitt bőrben la 110—116, Na 96—108, borjú nyúzott eleje la 84—94, hátulja la 123—130, Na 116—120, juh elött nyúzott la 78-94, zsiger 40-46, faggyú 40—64, csont 20, marhafej 90—115, orr és köröm 10—16, Ub 4 darab 50—100, pacal egészben 50—64, marhabél 400,ion, borjúfodor egészben 30—45, juhbél 57—60, marhavértál 20 fillár. Hideghúsvásár. Készlet: 8 nagymarha, eladás 1, 4 növendékmarha, eladatlan maradt, 482 borjú, eladás 482, 192 félsertés nyúzott, eladás 102, 152 félsertés szalonnával, eladás 152, 13 süldő, eladás 12, 39 malac, eladás 39 darab. A forgalom közepes volt. Arak: Marhahús Ha 60, csontoznivaló 32—54, borjú ölött bőrben la 92—110, Ha 80—90, félsertés szalonna nélkül 94, szalonnás félsertés 100—126, süldő 90, malac 90-100 fillér kg-ként. A budapesti nyersbőrpiac A nyersbőrpiacon az irányzat pénteken egyenetlenül alakult. A marha- és juhbőr tartottak voltak, mir a borjúbőr szilárd volt, lóbőrökben pedig folytatódott a lanyhaság. Jegyzéseik: Ezek az árak budapesti vágású elsőrendű mészáros, árura értendők. Marhabőr . 0.82—0.85 pengő Borjúbőr hosszú lábbal . . . 1.35—1.40 » Juhbőr köröm ég szarv nélkül 0.55—0.60 i» Juhbőr, száraz , 1.10—1.20 » Lóbőr darabonként ..... 10—11 *