Pesti Napló, 1936. december (87. évfolyam, 275–298. szám)

1936-12-08 / 281. szám

Kedd KÖ PESTI NAPLÓ 1936. decemb 8 27 Tavaszra marad a gazdaadóssági kötvények kibocsátása A gazdaadóssági kötvények kibocsátására az előkészületek nagyjában megtörténtek, de maga az emisszió most már alkalmasint tavaszra ma­rad. Ha a pénzügyminiszter Genfből visszajön, akkor fogják majd vele tisztázni a gazdaadóssá­gok rendezésének még függőben lévő kérdései közt ezt a dolgot is. Mint ismeretes, a bankoknál, biztosítóknál és szociális intézményeknél gondoskodás történt a Pénzügyi Szindikátus által kibocsátandó 80 mil­lió pengő névértékű, 5,5%-kal kamatozó kötvé­nyek elhelyezéséről. A kötvények egész jó befek­tetésnek ígérkeznek. A bennü­k megtestesített követelésért a kibocsátó szindikátuson kívül a követeléseket engedményező pénzintézetek is sza­vatosságot vállalnak és a fix kamatozású papírok mai kurzusát tekintve, az 5,5%-os jövedelem nem olyan alacsony kamatozás többe, mint egy esz­tendővel ezelőtt volt. Az emisszió idő­ontján kívül tisztázásra vár még az is, hogy mennyi legyen a kötvények kibo­csátási árfolyama. Ez szorosan összefügg a köt­vények jövedelmezőségének kérdésével és mivel az 5,5%-os kamat amúgy sem túlságosan magas,­ a kötvényvásárlók érdekeinek védelmére a kibo­csátási kurzus megállapítása során is gondosan, ügyelni kell. Általában itt volna már az­ ideje, hogy a gaz­dák helyzetének örvendetes javulására figyelem­mel, a kormány most már ne csak az adósokkal, hanem valamennyire a gazdák hitelezőivel is tö­rődjék. Kettőjük közül már régen a hitelezők azok, akik rosszabb helyzetben vannak és kímé­letre szorulnak. A kereskedelem nem kér részt a tűzifamonopólium hasznából Az erdőbirtokosok, a Baross Szövetség és az összes érdekképviseletek tiltakoznak a koncesszió ellen, amely 7 pengő fölé hajtana fel a tűzifa árát Ritkán fordul elő, hogy olyan súlyos, nagy hord­erejű, az egzisztenciák ezreinek anyagi érdekeit érintő kérdésben, mint amilyen a fakoncesszió, a vélemények teljesen egységesen alakuljanak ki. A vélemények egy­öntetűségének ezzel a ritkán előforduló példájával találkozhattunk a Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamarában hétfőn délben megtartott szakértekezleten, ahol a tekintetbe jövő kereskedelmi és ipari érdekelt­ség minden rétegének bevonásával tárgyalták le a fa­behozatali monopóliumnak lapunkban már ismertetett tervezetét. Éber Antal elnök megnyitószavai után, amelyekben a kamara elvi álláspontját ismertette, a Tü­zelőanyag­keres­kedők Egyesületeinek Országos Szövetségébe tömö­rült nyolc szakmai érdekképviselet álláspontját dr. Srie­ger György fejtette ki. Ennek során pontról pontra mu­tatta ki azt a tarthatatlan helyzetet, amelyet a kon­cesszió tervbe vett új formájában teremteni fog és amely végső eredményében szükségképpen a tüzelőanyagkeres­kedelem pusztulására vezet. Ezért tehát a kereskedelmi érdekeltség tárgyalási alapként sem fogadja el a terve­zetet és arra kéri a kamarát, hasson oda minden esz­közzel, hogy vegyék azt le a napirendről és a kormány más módon gondoskodjék a tüzifaforgalom szabályozá­sáról. . . A monopólium eredménye A Baross Szövetség tüzelőanyagszakosztályának álláspontját Csapó Géza és Szabó Ödön ismertették. Sze­rintük a koncesszió életbeléptetése olyan katasztrofális hatással lesz a tüzelőanyagok piacára, hogy a tűzifa ára egy év leforgása alatt hét pengő fölé fog emelkedni. Csak ezt az eredményt érhetik el a teljesen felesleges szerv életrehívásával. Teljesen azonos álláspontot foglaltak el a többi fel­szólalók is, majd ismertették az ülésen a Magyar Erdő­birtokosok Faértékesítő Részvénytársaságának a ka­mara elnökségéhez intézett levelét, amelyben úgy a saját, mint a mögötte álló erdőbirtokos csoport nevében a tervbe vett koncesszió ellen nyilatkozott. E felfogás szerint a tűzifaértékesítés megfelelő szabályozása elér­hető volna az igazolványi rendszer fenntartásával, úgy­szintén azzal a korlátozással, amely az import terén amúgy is érvényesül Közös felvásárló szerv létesítésé­hez ez a csoport csak úgy adná hozzájárulását, ha a szerv altruista alapon működnék és nem rendelkeznék semmiféle előjoggal a többi kereskedőkkel és itálialazok­kal szemben. Viszont a kereskedelemnek azt a megszo­rítását, esetleg teljes kiküszöbölését, amit az új ren­dezés maga után von, az erdőbirtokosoknak ez a cso­portja helyteleníti s így ebben az alakulásban nem is hajlandó résztvenni. Minimális árat kapnak a termelők, maximálisan a kereskedők Székács Antal, a kamara alelnöke abban látja a koncesszió lényegét, hogy a hatóság a termelők felé minimális, a kereskedelem felé pedig maximális árakat szab meg. Ezzel a kereskedelem két malomkő közé ke­rül, ahol a védekezésnek "még csak a lehetősége sem marad meg számára. , Gáspár Fülöp szerint a koncesszió mintegy 15 millió pengővel fogja megterhelni a fogyasztást, így tehát az ország minden egyes lakosa két pengővel­­ adózik a tűzifamonopóliumnak. Végül egy felszólalónak válaszolva, aki, sra már a kormány nem hajlandó elejteni a tervezetet, legalább részt kért az alakulásban a kereskedelem számára, Éber Antal érdekes deklarációban fejtette ki a kamara elvi álláspontját. Ki készítette a monopólium tervét? — Jól tudom, — mondotta — hogy a most tárgyalás alatt álló tervezetet annak idején egy fakereskedő készí­tette, azt tette magáévá az erdőbirtokosoknak az a cso­portja, amelynek számára most az egész fakereskedel­met kisajátítják. Azt is tudom, hogy sajnos, mindig akadnak olyan kereskedők, akik, ha másként­"néni megy. álutakon kérnek részt abból a haszonból, amire eg­y-egy ilyen monopolisztikus alakulás szert tesz. Ezek az efemer előnyök azonkénta semmiséétte­ sem érnek fel azzal a hát­ránnyal, amit ezek az erőszakos beavatkozások az egész kereskedelem szempontjából jelentenek, azokkal a sú­lyos következményekkel, amelyekkel szintén a kereske­delem összessége szempontjából kell számolni. Éppen ezért a budapesti kereskedelmi és iparkamara soha nem fog segédkezet nyújtani olyan törekvésekhez, hogy egyik­másik kereskedő vagy kereskedői csoport a monopólium hasznából részt kapjon. Ezeket a harcaikat tehát a szó­banlévő kereskedőknek ezúttal is a kamara megkerülé­sével kell megvívniuk. A Budapesti Kereskedelmi és­ Iparkamara csupán arra vállalkozik, hogy minden er­kölcsi súlyát latba vesse a készülő monopólium ellen, amelyet teljes egészében helytelenít és élvezendőnek tart. Az értekezleten képviselt érdekeltségek­­ egyhangúan tudomásul vették ezt a bejelentést, mire az ülés véget­ért Úgy értesülünk, hogy a fakoncesszió tervezete még ezen a héten a tárcaközi bizottság elé­ kerül, amely az egyes részletkérdésekről fog tanácskozni. Rövidesen megindul tengeri kivitelünk Német­országba és Csehszlovákiába Tengeri exportunk Németország és Csehszlovákia felé tőzsdei hírek szerint most már rövidesen megindul. Ennek hal­latára hétfőn megélénkült a tengeripiac. A hizla­lók élénkebben vásárolnak, úgy azonnali átvételre, mint későbbi szállításra. Tiszai január­ tengeriért 10.75, prompt áruért 9.90 pengőt fizetnek. Vámháború fenyeget Ausztria és Románia közt. Bukarestből jelentik: Az Ausztriában tár­gyaló román kereskedelmi küldöttség az osztrák­román kereskedelmi és fizetési egyezmény módo­sítása tárgyában nem tudott megegyezésre jutni az osztrák küldöttséggel. Ennek következtében­ a Bécsben tárgyaló román bizottságot visszarendel­ték Bukarestbe és egyben­­tanulmányozás tár­gyává tették az osztrák behozatal betiltásának kérdését is. Exkliring országok felé egyelőre nem tudunk búzát exportálni. Bár külföldi piacokon az elmúlt héten meglehetősen magasak voltak a búzaárak, még mindig nagy a diszparitás a távolabbi kül­földi gabonatőzsdék és a mi búza jegyzéseink között. Exportőrjeink a múlt hét elején, amikor a külföldi áremelkedés megindult, arra számítottak, hogy az exkliring államok felé meg fog­ javulni a búza kiviteli lehetősége. Ez azo­lán nem következett be, mert közben nálunk is a pengőre emelkedett budapesti paritásban a búza ára. Jelenleg csak Ausztria felé rentáblis a magyar búza exportja. Rezskivitelünk ebben a relációban is megakadt, mert ex­éien 18,75 schillingnél magasabb árat nem fizetnek az osztrákok. KÖVETKEZETES ÁRPOLITIKA Diocletian volt­ az első uralkodó, aki Krisz­tus utáni 301. évben eredménytelenül megkísé­relte egyes árucikkek hatósági árszabályozását. Az azóta eltelt 1600 év alatt több ilyen kísérlet­ről számol be a gazdaságtörténelem. Mindegyik csődöt mondott. De azért, ha egyes kormányza­tok úgy találják, hogy az árak vagy túl maga­sak, vagy túl alacsonyak, mindig u­jból és újb­ól harcba állnak és drákói szigorú büntetésekkel sújtanak le. Hol az árrombolókra, hol fiz­erdrá­gítókra. Úgy látszik, hogy mi is megint elkerül­,­tünk ilyen kritikus lélektani pillanathoz, "ami­kor a kormány —­ külföldi példákra támasz-­ kodva — a hatósági árszabályozás kétes értékű kísérleteihez folyamodik. Egyelőre érthetetlen, hova akarunk eljutni? Még nincs egy esztendeje, hogy az új ipari no­vella külön bírósággal csapott le az árrombol­­lókra• Nem tudjuk, ugyanez a bíróság fog ítél­kezni az árdrágítók fölött is? Vagy a bírósági folyosó jobboldalán lesz az árdrágítási, balolda­lán az árrombolási statáriális bíróság? Eddig éveken át hallottuk, hogy mezőgazdaságunk romlását az árszínvonal csökkenése okozta. Még ma is fennáll az úgynevezett balettaalap, amely mintegy 50 millió évi dotációval felfelé segíti a mezőgazdasági árakat. Most igyekeznek öt évre felfelé tornászni újabb monopolista kereske­delmi szervezettel a tűzifa árát. És egyidejűleg lefelé is akarják a közszükségleti cikkek árát szorítani? A­­mezőgazd­asági és állattenyésztési árindex, amely 1935 október végén 87 volt,, most,­ október végére 7- re süllyedt. Vagy talán a gyáripari indexről van szó? Hét ez egy év óta valóban 111-ről 119-re emelkedett. De hiszen az éppen az állami intervencionizmus természetes következése, amelynek fokozását, nem pedig enyhítését szolgálja az ipari kényszerkartellek­ terve, amelyet most dolgoznak ki az illetékes mi­nisztériumban. Kényszerkartellekkel akarják az ipari árakat mérsékelni? Ha egyes országokban, amelyekben az ex­port a magas árszínvonal folytán megtorpant, ebből az okból mesterséges árbeavatkozáshoz nyúlnak, az még valahogy talán csak érthető. De a mi exportunk a most folyó gazdasági év első 4 hónapjában úgy mennyiségben, mint ér­tékben is emelkedett a múltévivel szemben. Jó volna tehát végre elhatározni, hogy az árak emelkedését vagy csökkenését akarjuk e. Ha pedig azt kívánjuk elérni, hogy­ a ter­­melői és fogyasztói árak párhuzamosan halad­janak, úgy ennek érdekében első dolgunk az el­viselhetetlen közterheket lebontani, amelyek az árut a termelőtől a fogyasztóhoz vezető rögös úton éktelenül megdrágítják. Ezt pedig, újabb és újabb hivatalok, rendőrségek és bíróságok létesítésével nehéz lesz biztosítani. Éber Antal Tovább emelkedett a szén-, nyersvas- és a­ f­auxittermelés. Az év első tíz hónapjában a hazai szénbányák 62,554.898 métermázsa szenet termel­tek, 3 millió métermázsával, illetve 5,2 százalékkal­többet, mint az elmúlt évnek ugyanebben az idő­­szakában. A vaskohók nyersvastermelése, az első tíz hónapban 2,579.173 métermázsa volt, szembeni az előző évi 1,466.853 métermázsával. A vasérci bányák termelése 2,390.197 métermázsát tett ki. A termelt mennyiség 944.422 métermázsával volt több a tavalyinál. A bauxitbányákban termelt bauxitmennyiség az első tíz hónap alatt 2,653.580 métermázsát tett ki, 807.890 métermázsával többet, mint az elmúlt évnek ugyanebben az időszakai­ban. A mangánércbányák a tavaly októberig ter­melt 42.319 métermázsa mangánércnél több mint ötszörte nagyobb mennyiséget, 232.533 métermázsát termeltek. A földgáztermelés 2.275.374 köbmétert tett ki, 230.000-rel többet, mint tavaly. Szerdán kezdődnek a gazdanapok a Köztelken. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület gazdanapjai a Köztelken december 9-én, szerdán kezdődnek. Délelőtt tíz órakor a Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Or­­­szágos Egyesülete tart igazgató választmányi gyűlést, utána pedig fél 12 órakor az egyesület közgyűlése kö­vetkezik. Ugyancsak szerdán délelőtt 11 órakor­ az OMGE egyesületi tanácsa tart gyűlést.­­ Megszűntek a lombardigénylések, olcsóbbodtak a­ prolongációs díjak. Az utóbbi időben történt lombard­ megszorítások folytán elmúlt héten kicsit szűkösen volt pénz a tőzsdén. Ezen a téren a mostani kassza­ napon enyhülés fog bekövetkezni, mert az előző hétenyi lebonyolításra került részvények ellenértéke ekkor ke­­rül kifizetésre. Hír szerint vannak ü­gynöki cégek, ame­­lyek­ többszázezer pengőt fognak kikapni a pénteki kasszanapon. A fokozott lombardigénylések ezért meg is szűntek és a prolongációs díjak is olcsóbbodtak.

Next