Pesti Napló, 1938. február (89. évfolyam, 25–47. szám)
1938-02-01 / 25. szám
4 Kedd PESTI NAPLÓ 1938 február 11 VESE-, HOLTAG- természetes t^fktii1* w*i£fJ ' jg gyógyszere gyógyvize « «. _ . . „m^hfrír könnyű, vasmentes, EPEBáJOK * ló,2ami* mm m* M « w m Kérdezze meg orvosát! A nagy víz körül * Nem titkolják tovább a japániak, hogy nem csupán az ázsiai kontinensen akarnak terjeszkedni, hanem az egész Csendes óceánról ki akarják szorítani minden más hatalomnak a befolyását. Évtizedek óta hirdetem, hogy Amerika felfedezése után az első nagy világtörténelmi probléma annak eldöntése, hogy ki legyen az úr a Csendes óceánon? Az első nagy történeti esemény a Földközi tenger partjainak benépesítése volt, ami néhány évezredig tartott. A második nagy esemény: a népvándorlás, mely lebonyolódott a törökök átjövetelével a Balkánra, tehát körülbelül ezer év alatt. Amerika birtokbavételéhez már csak négyszáz év kellett. Lehet, hogy a Csendes óceán problémájának megoldása még kevesebb ideig fog tartani. Egy kitűnő angol újságíró, Archibald SI. Colquhoun, aki Burma, majd Mashonaland kormányzója volt és végül a londoni Times távolkeleti levelezője lett, már harmincnégy évvel ezelőtt írt egy nagy könyvet The mastery of the Pacific (»Ki lesz az úr a Csendes óceánon?«) címmel, amelyben azt jósolta, hogy Anglia, az amerikai Unió és Japán élethalálharcot fog vívni a Csendes óceán birtokaiért. A Csendes Óceán a földrajzi kézikönyveknek nagyon a végén van; a tanár és a gyermek rendszerint akkor foglalkozik vele az iskolában, amikor már mind a ketten meglehetősen ki vannak fáradva és a Távol-Keleten nincs is nekünk semmiféle érdekünk. Nem csoda, ha a Távol-Keletről keveset tudunk, hiszen helyes földrajzi képzeteink nem is lehetnek, ha a gömbalakú Földről csak síkalakú térképek szoktak a szemünk elé kerülni. Az Egyenlítő hossza negyvenezer kilométer, a Csendes óceán szélessége húszezer kilométer, azaz az Egyenlítőnél a Föld felületének felét ez a nagy óceán borítja, mely északtól délre, a Bering-szorostól a Wilkes-földig szintén húszezer kilométer. A Csendes óceán területe körülbelül százmillió négyzetkilométer, jóval nagyobb, mint az öt világrész és a világ összes szigetei együttvéve. A Föld felületének valamivel több mint harmadát a Csendes óceán borítja. Földrajzi szempontból is nagyon érdekes terület ez, mert a nagy óceán fenekén olyan óriási hegyláncok vannak, amelyekhez képest a Himalája aránylag igen jelentéktelen hegyvonulat. Mikronézia, Melanézia és Polinézia húszezer szigetének csaknem mindegyike vulkáni eredetű; időnként eltűnik egyegy sziget és új szigetek merülnek fel az óceánból. Lehet, hogy a Hawaii szigetcsoportnak ezer esztendő múlva már a helyét sem fogják találni. Miért izgatja ez az óriási óceán a nagyhatalmakat? Mi értéke van a víznek? Mindenkinek szabad hajózni és halászni a tengeren, s a halászat úgysem fizetődik ki, ha messze kell menni a zsákmányért... Ha évezredekig nem volt csendesóceáni probléma, miért veszekednek miatta ma a nemzetek? Mi, akik olyan messze vagyunk onnan, hogy értsük ezt? A magyarázat egyszerű: a világforgalom súlypontja vándorol. A 16. századig a világkereskedelem nagy részét a Földközi tengeren bonyolították le. Azután átterelődött a világkereskedelem az Atlanti óceánra. És ma már semmi kétség aziránt, hogy a világkereskedelem nagy részét, a közeljövőben, a Csendes óceánon fogják lebonyolítani. Honnan lehet ezt tudni? Onnan, hogy a világnak már ma is azok a legnagyobb termelő területei, melyek a Csendes óceán körül vannak. Kanada és az Egyesült Államok nyugati része, Brit-Kolumbia, Mexikó, Közép-és Dél-Amerika legnagyobb része, Ausztrália, Kína és Japán a Csendes óceánra néz, ezeknek az anyagkészlete kimeríthetetlen és már ma is ezek a világ legnagyobb termelő területei és egyben a világ legnagyobb fogyasztói is. Mivel ipari termelésük ma még jelentéktelen, ipari szempontból felbecsülhetetlen értékű piacok az Egyesült Államok keleti fele és Európa számára és a jövő nagyipari állama, Japán számára. Hogy csak egy igen jelentéktelen tételt említsek: ma Kínában több amerikai cigarettát fogyasztanak, mint az Egyesült Államokban. Azonban el fog jönni az az idő, amikor a Csendes óceán környéke fogja ellátni ipari termékekkel a világ többi részét is. De kik fogják a termelés hasznát élvezni? Kik fognak ott dolgozni? Azok, akik ott uralkodni fognak. Arra a kérdésre pedig, hogy kik fognak ott uralkodni, Amerika, Japán és a Brit Birodalom egyöntetűen azt feleli: »Majd csak én, magam!« Colquhoun, aki évtizedekig a helyszínen tanulmányozta a csendesóceáni problémát, 34 évvel ezelőtt, amikor könyvét kiadta, nem mindenben látta tisztán a jövendőt, de megfigyeléseinek nagy része ma is helytálló. Úgy látta, hogy Amerikáé a jövő, de abban, amire ezt a véleményét alapította, tévedett. Nevezetesen 34 évvel ezelőtt azt lehetett gondolni, hogy az amerikai bevándorlás rohamosan növekedni fog és ezen az alapon Colquhoun azt hitte, hogy népességének növekedése terjeszkedésre fogja kényszeríteni Amerikát. A helyzet már az 1807-iki nagy válság után, de méginkább a világháború után, egészen másként alakult. Japán jövőjének megítélésében is tévedett Colquhoun, ez azonban nem csoda. 1904 óta ugyanannyi idő telt el, amennyi idő óta Japán modernizálódott Colquhoun idejében; ő »félidőben« látta a játékot, olyankor, amikor az eredményt még nem lehet megjósolni. Azóta csak mégegyszer annyi idő telt el, de ez alatt Japán ipari termelése nem kétszeresre, hanem kétszázszorosra növekedett. Azt azonban helyesen figyelte meg Colquhoun is, hogy Japánnak hadi tekintetben olyan nagy előnyei vannak, melyeket aligha lehet kivédeni. Ennek jelentőségét nem vette észre a békekonferencia, mikor a Csendes óceán 623 kis szigetét Japánnak adta. A Marianna, Marshall és a Karolina szigetek magukban véve nem sokat érnek, de mint tengerészeti támaszpontok, megbecsülhetetlenek. A Brit Birodalomnak életérdeke, hogy a sárga faj Ausztráliába és Újzélandba be ne tehesse a lábát, de nagy kérdés, hogy ezt meddig bírják megakadályozni! A század elején az angolok Afrikában látták birodalmuk jövőjét, azonban ma már nyilvánvaló, hogy az Afrikához fűzött reményeknek csak csekély törecéke válik be. A fehér faj nem bír az afrikai klímával. A Csendes óceán klímája azonban még az Egyenlítő alatt is megfelel a fehér fajnak és már a második nemzedék aklimatizálódása tökéletes. Miután a Csendes óceánon az angolok többet veszíthetnek, mint Amerika, fantasztikusan nagy haditengerészeti készülődésük korántsem távolkeleti hódításokra irányul; szerényen be fogják érni annak megtartásával, ami ma a kezükben van, de mivel az angolok egészben véve okos emberek, nagy készülődésüknek, azt hiszem, inkább a nemzeti önérzet az alapja, és nem a siker biztos reménye. Minden külön értesítés helyett. Mély fájdalommal, Isten végső akaratában megnyugodva jelentjük, hogy szeretett Atyánk, Nagyatyánk, Fivérünk és jóságos Rokonunk Gerber Benjámin vezérigazgató január 28-án, pénteken délután rövid betegség után, élete 74-ik évében csendesen elszenderült. A megboldogultat (határozott kívánságára) a legszűkebb családi részvét mellett január hó 30-án örök nyugovóra helyeztük. Holty Károly Róbert és neje szül. Gerber Erzsébet veje és leánya özv. Perlberg Simonná szül. Gerber Lina Gerber Aloert Gerber Jakab testvérei Részvétlátogatások melletség Kérjük. Budapest, 1938 január 30. Antonia unokája Gerber Albertné sógornője Kálmán Sándor és neje szül. Perlberg Hanna dr Balázs Ernő és neje szül. Gerber Edith unokaöccsei és unokahúgai Nyugodjék békében ! Vitézi avatás lesz májusban a székesfehérvári ásatások színhelyén Székesfehérvár, január 31. Az 1938. évi vitézi avatást május 22-én rendezik Székesfehérvárott az ásatások színhelyén. A kormányzó 1300 vitézt és vitézi várományost avat ezen a napon. Ugyanekkor a 2. számú vitézi törzs, amelyhez Fejér, Veszprém, Győr, Moson, Esztergom és Komárom megye vitézei tartoznak, vitéz törzsnapot tart. A Műemlékek Országos Bizottságának képviseletében Gerevich Tibor és Lux Kálmán megtekintette az ásatások területét és megállapította, hogy a rendezési munkálatok május elsejére befejezést nyernek. Székesfehérvár műszaki hivatala pedig már elkészítette a hatezer nézőt befogadó emelvények tervrajzát. Jávai ültetvényesek budapesti kalandja (Saját tudósítónktól.) Néhány hónappal ezelőtt európai körútja során húgával együtt Budapestre érkezett Nhuabuy dúsgazdag jávai ültetvényes s egy penzióban szállt meg. A földbirtokos és húga sok exotikus ékszert hoztak magukkal, amelyeket pénzükkel együtt e£y táskában őriztek. Egy nap a penzióból eltűnt a táska, de az ültetvényes följelentésére néhány nap múlva Óbudán elfogták a tetteseket: Kürti József napszámost és Magyar Eleket, a penzió háziszolgáját. A vitéz Litvay Sándor törvényszéki bíró előtt megtartott tárgyaláson Kürti tagadta híncsségét, míg Manyar Elek beismerő vallomást tett. Rajtuk kívül a vádlottak padjára került Nagy Tibor és Mecsán Ignác, akiket orgazdasággal vádoltak. Mindketten jóhiszeműségükkel védekeztek. Tanuként kihallgatták Nhuabuy Nanavét, a földbirtokos húgát, aki Madu ruhában, de euokai bundában jelent meg a bíróság előtt. Angol tolnács segítségével tett valloatást, amelyben elmondta, hogy körülbelül 7000 pengő értékű ékszert lopnak el tőle. A nagy kárösszegre való tekintettel a törvényszék az iratokat a büntetőtanácshoz tette át és a tárgyalást elnapolta. T . Meghalthuránszky Lucián etektivf ő£eügyelő (Saját tudósítónktól.) Nagy gyásza van a rendőrségnek, elsősorban a főkapitányság dbetektívtestületének: vasárnap meghalt az egyik legkiválóbb detektív, Thuránszky Lucián főfelügyelő. Thuránszky a század elején színész volt és annak idején a legtehetségesebb fiatal művészek között emlegették. Huszonhat évvel ezelőtt lépett a rendőrség szolgálatába. Fellebbvalói azonnal felfigyeltek rá. Egész sereg bonyoult ügyet nyomozott ki már karrierje elején. A háború után az árdogítók ellen harcolt, majd amikor életbe léptették a devizakorlátozó intézkedéseket, Thurárskyt bízták meg a valutasikerek ellen nyomozó deaktívcsoport vezetésével. Később a hatóságok külön valutaügyészséget szerveztek. Thurárszky ekkor csoportjával együtt átvonult a Szent István körúti helyiségbe és ott dolgozott tovább. Később a valutaügyészségről a főkapitányság bűnügyi osztályára került, rettegett üldözője volt az óvedéksikkasztónak. Iniránszky szombaton lakásán rosszul lett, beállították a Poliklinikára, ahol megállapították, hogy menthetetlen rákja volt. A tragikus ,sorsig kiváló detektív eszméletlen állapotban került a klinkai ágyra és vasárnnp, anélkül, hoggy magához tért volna, meghalt. Ötvenhat éves volt. Kedd délután félháromkor temetik a farkasréti temető fealottas házából. Ösztreicher Dezsőné szül. Herzfelder Sarolta családja nevéban is megtört lélekkel tudatja, hogy imádott férje, a legjobb apa, nagyapa, testvér ée rokon Ösztreicher Dezső földbirtokos, Heves vármegye v. kisgyűlési és évtizedeken át törvényhatósági bizottsági tagja, Gyöngyös város képviselőtestületének tagja stb. hosszú, fájdalmas betegség után, áldásdús és embertársainak szentelt élete 71-ik, boldog házasságának 46-ik évében csendesen elhunyt. Drága halottunkat február hó 1-én délután 2 órakor a gyöngyösi gyászházból temetjük. Ösztreicher Kornél, Martos Zolánné szül. Ösztreicher Anna, dr. Frankl Gézáné szül. Ösztreicher Erzsébet gyermekei, Láng Sándorné szül. Ösztreicher Fanny nővére, ösztreicher Elemér, ösztreicher István, Frankl György unokái, Duschnitz Bertholdné szül. Székely Gyöngyike, ösztreicher Kornélné szül. Wiener Magda menyei, Martos Zoltán, dr. Frankl Géza vői, továbbá sógorai, sógornői, a nagyszámú rokonság és barátai.