Pesti Napló, 1938. március (89. évfolyam, 48–72. szám)
1938-03-05 / 52. szám
8 Szomlmt PESTI NAPLÓ 1938 március 5 BIANCA WALLIN Magyarország a mai svéd festészetben Stockholm, március. (A Pesti Napló külön tudósitójától.) A Strandvägen egyik előkelő műkereskedsében az év első heteiben első önálló kiállítását reirdezte a Magyarországon is jól ismert nagy svéd festőművész, David Wallin magyarrá vált leánya, Bianca Wallin. Különös figyelmet keltettek hangulatos, a magyar táj lelke iránt meglepő megértésről tanúskodó balatoni tájképei. A tehetséges fiatalasszony határozottan apja, a már régen beérkezett figurális mester hatása alatt áll, kinek meleg életörület és mély költőiséget sugárzó kélyei a stockholmi Nationalmuseet büszkeségei. Főleg a kiállítás gyermekportréinak felfogásában érezhető ez, bár a művésznő, mint asszony és anya, nőiségének ösztönszerű kisugárzását is beléjük lehellte. A portrék színéből a svédek hűvös, de biztos, megingathatatlan harmóniaérzése és a fény- és árnyvalőrök elosztása iránti csalhatatlan biztonság árad. Wallin Bianca Iróniában született. Apjától örökölte a Délért való rajongást. Ez eleinte sűrű tanulmányutakra vezette, melyek során Olasz-, Francia- és Spanyolországot utazta be, később pedig a stockholmi magyar kolónia egyik ismert tagjával, Tolnai mérnökkel való házasságát eredményezte. A nászút óta, melynek végállomása Magyarország volt, az ifjú pár minden évben felkeresi a Duna—Tisza vidékét, pontosabban a Balaton partját, a menyecske pedig minden évben a balatoni táj új szépségeit fedezi fel és örünkíti meg a hazánk iránt őszinte lelkesedéssel viseltető svédek számára. Érdekes megfigyelni, hogy ezek a képei, amellett hogy színben és felfogásban meglepően közel állanak Mészölyhöz és a Balaton magyar rajongóihoz, sötét és gyakran kissé kemény tónusokkal mégis mennyire magukon viselik svéd alkotójuknak kézjegyét. Svédországi tájképei, melyeken előszeretettel alkalmaz borongós vagy alkonyi világítást, komor fenyvesek és habzó, tajtékzó vízesések formájában híven tükrözik azokat a természeti jelenségeket, melyek az északi ember jellegzetes lelkivilágának kialakulására oly nagy hatással voltak. Bianca Wallin Magyarországon munka közben Újabb magyar technikai - ipari és természettudományi könyvek Ára Farkas: Kézikönyv könyvkötők és más rokonszakmák részére • 3.50 Feiszt: A selyem és műselyem ismertetése, feldolgozása. Ferdinandy: A papírgyártás és a szükséges gépek 1937. 20.— Fisch: A színkeverés, kézikönyve. Kötve. 1936. 10.— Finály J. Hidrotechnika . 20.— 1. kötet Hidrografia. II. kötet Hidrometriia. III. kötet Hidraulika. Gáspár: Szerkesztő látszatitan. 2 kötet: 1. Gyakorlati rész B.50 II. Elméleti rész. 1936. 6.50 Gépészeti zsebkönyv. Szerkesztette: Pattantyús S. 2 köt. K. 50.— Gépjárművek közúti forgalmára vonatkozó forgalmi szabályok. összeállította: Stollár. 1937. — 1.50 Gépjárművezetői vizsga, rendészeti anyaga kérdések eren és feleletekben. 1937. 1.30 Habán—Dsimár: Modern motorkerékpár. 1931. 4.— Hajós S.: Vizépitéstan. II. 1 — — — B— Hegedűs: Szerszámkészítés kézikönyve. Kötve. 1937. — G— Heller: A fizika története a 19. században. 2 kötet. Kötve. Antiquar példány 12.— Hoffmann: Előkészítő a gépjárművezetői vizsgára. (Kérdés és feleletekben) — 150 Jáky: Talajmechanika — 14.— Kenessey B.: Vízgazdálkodás. Lecsapolás, alagcsövezés, Kauser: Kérdések és feleletük a hangos filmtechnikából 2— Kerber: A gépjárművezetői vizsga teljes anyaga, a gépjármű ápolása és vezetése, kérdés felesetekben. 1937. 4.— — Az automobil teljes vizsgaanyag..), karbantartása, hibák javítása, Riesel-motoros gépjárművek. Kötve. 1937. — 8.50 Kosztka: A könyvkötés mestersége — * 1.20 Kürschák: Matematikai versenytételek — 4.— Laszgatner: Gyakorlati perspektíva. 1937. 8— Lévay: Algebra 2.40 — Algebrai példatár 1-20 — Számtan — —.40 Magyar Elek: Szigetelésmérés és hibakeresés erősáramú házi villamosberendezésekben. IS ábrával. 1937. 1.60 Miklóssy: .laqu.i.rd-kötéstan és szövegelemzés. Kötve. M87. 6.— Mikola: A fizika gondolatvilága. Kötve 10.— Mikola—Rátz: Függvények az infinitezimális számítások elemei. II. kiadás. Antiquár 5.— Kaphatók.z Eszékénykereskedésérben, Erzsébet körút 18—20. Befejezték a választójog bizottsági tárgyalását Az új törvény kihirdetése után is lehetséges még egy nyílt választás Csak így lehetett kizárni a közjogi ex-lexet Eckhardt nyilatkozata a vitáról és eredményeiről (Saját tudósítónktól.) A képviselőház közjogi bizottsága pénteki ülésén befejezte a választójogi javaslat tárgyalását. A búcsúülésen is Széll József belügyminiszter, Tahy és Mikecz államtitkár képviselte a kormányt, jelen volt Eckhardt Tibor, Ernszt Sándor, Esterházy Móric és a kormánypárt sok tekintélyes tagja. Kisebb módosításokkal, kisebb vitákkal folyt a tárgyalás. A 218. szakasznál Lányi Márton előadó indítványára elfogadtak egy módosítást, amely szerint ha a törvény kihirdetésekor együttlévő Országgyűlés feloszlatása esetén a választások kitűzése olyan időben történik, amikor az országgyűlési képviselőválasztók új névjegyzéke még nem készült el, illetve a belügyminiszter a választókerületek megalakítására és a lajstromos választókerületekben választandó országgyűlési képviselők számára vonatkozó rendeletét még nem adta ki, a választásokat az 1925. évi választási és az 1937. évi ajánlási törvény rendelkezései szerint kell megtartani. Ennél amódosításnál Eckhardt Tibor felszólalt, elfogadta az új szöveget, megállapította, hogy ezzel megszűnt a lehetősége a közjogi ex lexnek. (A módosítás magában hordozza még egy általános nyílt választás lehetőségét, de szükség volt rá, mert ha az új törvény életbeléptetésével megszüntették volna a régi törvény hatályát és fel kellett volna oszlatni az országgyűlést oly időben, amikor az új törvény fizikailag még nem volt végrehajtható, valóban lehetetlen lett volna közjogi kiutat találni a bonyodalomból.) Pesthy Pál elnök a tárgyalás befejezése után köszönetet mondott az előadónak, a bizottsági tagoknak, a belügyminiszternek, a belügy és az igazságügy képviselőinek a javaslat körül végzett munkájukért. Eckhardt Tibor a választójog bizottsági vitájának befejezése után a következő nyilatkozatot tette: " Az a konciliáns módszer, amellyel a kormány és az ellenzék is ezt a nemzet életére olyan nagy kihatású választójogi törvényjavaslatot bizottsági úton letárgyalta, ezúttal is eredményesnek bizonyult. A független kisgazdapárt a választójog terjedelmére vonatkozólag a maga álláspontját nem tudta ugyan teljesen érvényre juttatni, a választási eljárás tisztaságának biztosítása tekintetében azonban a kormány részéről teljes megértéssel találkozott a kisgazdapárt és meg vagyok győződve, hogy az adott körülmények között elérhető legjobb szövegezésben fog a választójogi törvény eljárási része a képviselőház elé kerülni. Jíntamna (Utódfalatig-Mondcson Mohács, március. (A Pesti Napló tudósítójától.) Ősrégi népszokás a mohácsi sokácok között a farsangvégi »busójárás«. A legények a legfantasztikusabb álarcokat öltik fel, hatalmas, vörösre festett fafaragványokat, kosszarvakkal, ördögfej-formára faragott faálarcokat. A busók öltözete szőrivel kifelé fordított birka- és kecskebőrködmön, a busólegény fából faragott csillagosvégű buzogányt szorongat a markában és minden busócsoporthoz tartozik egy kürtös, aki a két-három méteres fűzfakürtöt fújja. Így indulnak el a farsang utolsóelőtti harmadik napján már kora hajnalban és látogatják végig az ismerősök portáját, ahol minden busónak dukál harapnivaló s egy kupica pálinka. Az ünnepség aztán a város főterén folytatódik, ide gyűlnek az egyes csoportok, itt ég a hatalmas máglya, amit ha kell, egy-egy vödör benzinnel élesztenek fel. Itt folyik a móka, a tánc, itt kólózik a mohácsi sokácság aprajanagyja három napig. Olyan az egész, mint egy háromnapos lakodalom, olyan a város képe, mint az örömszülők háza. A busójárás ősrégi szokásának eredetét mindezideig nem sikerült hitelt érdemlően kikutatni. A nép azt tartja, annak az emlékére kezdték el, hogy valamikor ezek a szörny álarcokba bújt szigeti legények üldözték ki rémítő megjelenésükkel a Mohács-szigetet megszálló törököt. Ez azonban csak a néphit, történelmi alapja nincs, mert a török megszálláskor a sokácok még nem laktak Magyarországon, csak 1687 után telepedtek le. Valószínűbb az a feltevés, hogy az egész valami ősi pogány szertartás csökevénye, abból az időből, amikor még a sokácok pogányok voltak. A busók pedig a sokácság pogánykorának papjai lehettek. Más verzió szerint a tavasz közeledtét ünnepelték ezekkel az álarcos felvonulásokkal. Az idei busójárás háromnapos vidámsága végetért, hogy Mohácson évszázados hagyományok szerint a farsangot az úgynevezett magyar bállal és a messze környéken híres cigánybállal fejezzék be. A város vezetősége, amely a lassanként lanyhuló népszokást, a busójárást felelevenítette, reméli, hogy az a közeli években tovább fejlődik és idegenforgalmi látványosságá terjed. Álarcosok a menetben Töltse szabadságit a tengeren... Felvilágosítást nyújt : JÜZOLT UTAZÁSI ÉS MENETJEGY IRODÁJA, Erzsébet körút 18—20. sz. Olcsó egyéni és társashajóutazások, pengőben fizethető =hajójegyek ::..= Minden utazási ügyben passisi, hajó,repülő és hálókocsi jegyek, egyéni és társasutazások, szobafoglalás és palytaigénylés forduljon AZ EST utazási és menet jegyirodájához Budapest, VII., Erzsébet körút telve