Péteri Szavak, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1993-01-01 / 1. szám

„SAJÓSZENTPÉTERÉRT” BARÁTI EGYESÜLET FÜGGETLEN TÁRSADALMI LAPJA ÁRA: 20 FORINT ^^^^^iavagy, ahogyan én^lía^^/oSm/ ° A Művelődési Ház gyéren megvilágított termében gyülekeztek az érdeklődők. Samu István polgármester a környező üzemek ve­zetőit, környezetvédelmi szakembereit meghívta a fórumra. Saj­nálatos, hogy éppen a városban működő nagyüzemek képviselői nem jelentek meg. A helyi egészségügyet sem képviseltették. A polgármester bemutatta a vendégeket a város polgárainak, akik válaszoltak a felvetett kérdésekre. Amikor a hallgatóság megkapta a szót, szinte záporoztak a kér­dések, megállapítások. Az Epres - tanyai kavicsbánya hulladékkal való feltöltését vetette fel Sz. István. A borsodsziráki vízmű szomszédságában, kb. 500 méterre van a BVK szeméttárolója. K. István, V. József és még sokan mások aggódásukat fejezték ki az ivóvizünkért. V. József elmondta, hogy az ólomszennyezést is kimutatták, még­pedig a műszer határértékét meghaladó mértékben. Ki a felelős azért, hogy a BVK hulladéktelepet létesített ott, ki adott felelőtlenül engedélyt arra?- kérdezte B. Jánosné. Ki kell termelni a veszélyes hulladékot onnan, amíg nem késő! A polgármester sze­rint cca 200.000 m3-re tehető a mennyisége. A BORSODCHEM képviselője szerint folyamatosan vizsgálják a vízminőséget, a kutak szennyezettsége nem haladja meg a megengedett értéket. A pol­gármester és a városlakók véleménye, hogy nem megnyugtató az sem, hogy a vizsgálatot a BVK végzi, egy kívülálló korrekt vizs­gálatára van szükség. Szó esett a város illegális szemétlerakó­helyeiről. A polgármester hangsúlyozta, hogy a környezetvédelem­ben fontos a polgárok szemléletformálása, változtatása. Az önkor­mányzat elrendelte a kötelező szemétszállítási díjfizetést, ezzel biztosítja, hogy a hulladék a kukába és nem az árokpartra, patak­mederbe kerül. A szennyvízhálózat kiépítésének terve, építése elő­készületben van, az ivóvízhálózat védelmében szükség van erre. A másik nagy témakör a porszennyezés, illetve a klórgáz és egyéb veszélyes anyagok. V. Sándor, B. István, S. György, B. Istvánné arról szóltak, hogy a Hőerőmű, a városban lévő virágüzem meny­nyire szennyezi a levegőt, az emberi és növényi életre károsak. A város szívében miért engedélyezték az ipari hulladékkal fűtő üze­met? Az önkormányzat a szabálysértésért büntet, ám ez nem meg­oldás: vagy más fűtésmódra való áttérést, vagy a kitelepítést kell szorgalmazni. A környezetvédelmi szakember szerint nem adtak engedélyt az ipari hulladékkal való fűtésre, az önkormányzat joga ezért bírságolni. Kifogásolták a jelenlevők azt, hogy a hivatal szak­emberei a szóbanforgó üzem szennyezésének mérését előzetes bejelentéssel végzik. Értesítik az érdekeltet arról, hogy mikor mér­nek. Ez igen erős vitát váltott ki, hiszen a bolond is tudja, hogy mi ilyenkor a teendője, ill. mit ne tegyen. A Hőerőmű képviselője megnyugtatta a hallgatóságot, hogy kü­lönös figyelemmel kísérik a zagytelepet, a kritikus időszakokban vízsugárral csökkentik a porzást. A BVK leállította az üzemet, mely a "sárga füst" kibocsátásáért volt felelős. B. István azt kifogásolta, hogy tudomásuk szerint egy mészégető üzem létesítésére adott az önkormányzat engedélyt a barcikai felüljárónál lévő területre. Akik itt élnek, eddig a Hőerőmű porától szenvedtek, most pedig az újabb levegőszennyezésnek vannak kitéve. Az önkormányzat nem rendelkezik olyan területtel, mely ipartelepítésre alkalmas lenne, nincs tulajdonában szabad föld­terület. A város központjából kell kitelepíteni ezt az üzemet, s itt tud biztosítani területet a kisiparos számára. Mivel a lakosság igényli ezt a tevékenységet, azért adtak rá engedélyt, mondta a polgár­­mester úr. A várost átszelő 26-os főútvonal átépítésével kapcsolatban a polgármester úr bejelentette, hogy az utolsó értesülése szerint két éven belül be kell jönnie az útnak az edelényi elágazásig. B. Jánosné és még többen ellenezték ezt a legrosszabb meg­oldást. Ha már az egészségkárosodást nem veszik tudomásul, akkor a műemléképületek védelme érdekében ne járuljon hozzá az önkormányzat. A város kikerülésére kell megoldást találni. A városban és környékén történt fairtásról szóltak többen is. D. István megjegyezte, hogy fagazdálkodás az, ha nemcsak kivágjuk, hanem ültetünk is. Ugyancsak D. István kért választ arra, hogy a bábonyi patak savas szennyezése fennáll-e még, mivel kb. öt évvel ezelőtti bejelentésére választ nem kapott. A polgármester úr is elítéli a vandál fapusztítást, lovasjárőrök járják a hegyeket ennek megaka­dályozására. A bábonyi felvetésre az ÉMV képviselője elmondta, hogy nagy hangsúlyt fordítanak a környezetszennyezés csökken­tésére, fejlesztették a víztisztító berendezéseiket, fokozottan ellen­őrzik a veszélyes anyagok kezelését, felhasználását. T. István - az önkormányzat munkatársa - a közúti és vasúti veszélyes anyagok szállításával kapcsolatban mondta el aggályait. A BORSODCHEM képviselője megnyugtatta a hallgatóságot, hogy vegyi üzem számtalan van Európában és a világon, hasonló szál­lítási móddal, hasonló üzembiztonsággal szállítanak. A lakosság védőeszközzel való ellátására nincs szükség. A megépítendő négysávos út a szállítás biztonságát szolgálja. B. Jánosné arra kért választ, hogy a nagymérvű környezetszennyezés, mely a városlakókat éri, milyen egészségkárosodással jár. 1965-68- as születésű gyermekeinél végeztek vizsgálatot több éven át, azon­ban a vizsgálat megállapításairól, eredményeiről sem akkor, sem azóta semmiféle információt nem adtak. Az orvosi rendelők valójában egyre több idegrendszeri, moz­gásszervi, légzőszervi beteggel találkozhatunk. A megyei főorvosasszonynak nincs tudomása arról, hogy volt-e, vagy van-e folyamatban ilyen vizsgálat, vagy felmérés. Azóta min­denütt kicserélődtek az emberek, lezártak dolgokat, vagy meg­szűntek hivatalok, ezért érdemben válaszolni nem tudott. B. István megemlítette, hogy a ravatalozótól a felső temetőbe vezető utat elszántották, ami a halott felvitelét lehetetlenné teszi. Vagy az önkormányzat, vagy az egyház tegye rendbe az utat. Samu István polgármester ígéretet tett az út rendbehozatalára. A több, mint kétórás fórumot a polgármester úr azzal zárta, hogy maradtak még kérdések, ezt folytatni kell. Lejegyezte 1992. december 7-én B. Jánosné. A TARTALOMBÓL: 1 r 1 86 ALÁÍRAS (tiltakozás a mészoltómű ellen) Volt egyszer egy 103-as RENDŐRTRAGÉDIA? (úgyis megöllek) Rendszerváltás (a vagyonátmentés rejtelmei)­­_________________________________________________J

Next