Péteri Szavak, 1998 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1998-01-01 / 1. szám

SAJÓSZENTPÉTERÉRT" BARÁTI EGYESÜLET FÜGGETLEN TÁRSADALMI LAPJA ARA: 40 FORINT­ ­ Nemsokára vége annak a ciklus­nak, amelyben Ön a 6. számú vá­lasztókörzet, így városunk ország­­gyűlési képviselője. Ön mit gondol, a polgárok miben láthatják annak előnyét és a tevékenységeiben va­ló megnyilvánulást, hogy Dr. Fa­ragó Péter a képviselő? A polgárok ezt miben látják, nem tudom, de ezt meg fogják ítélni napi gondolkodásmódjukban és egy újabb választáson. Nagyon nehéz feladatot vállaltam amikor itt felvállaltam a kép­viselőséget, ezt a politikai pályát. Az országnak ez a része gazdaságilag elmaradottabb, mint a Dunántúl, de a Dunán inneni részének jelentős ré­szénél is. Miskolc és Ózd között húzó­dik, mindkét helyen tönkrement az ipar. A 6. sz. választókörzetben két üzem: az Üveggyár és a Sajóbábonyi Vegyiművek üzemel. A bányászat gyakorlatilag megszűnt. Van még két szövetkezet, a borsodsziráki és a szir­­mabesenyői.­­ Szűkítsük a kört Sajószentpéterre. Sajószentpéter vonatkozásában az Üveggyár működése vagy nem mű­ködése az alapvető fontosságú. Igye­keztem a gyár jövőbeni helyzetének megoldásában részt venni. Két és fél éve, amikor a Budapesti Reorg Fel­számoló Rt. majdnem eredményt hir­detett, felkerestem a vezérigazgatót, hogy hallgassák meg az én vélemé­nyemet és az itteni emberek vélemé­nyét és ezek ismeretében gondolják újra. Ennek eredményeként egy ú­­jabb befektetőkör került Sajószentpé­terre. De itt is gondok jelentkeztek. Majd megjelent egy amerikai vevő, amelynek az orosházi Üveggyár is a tulajdonában van. A feladat adott volt: a tulajdonos bizonyos garanciák mel­lett a gyárat működtetni fogja. Az én szerepem: meggátolni, hogy a kon­kurenciát letörve bezárják a gyárat. Azt nem lehet ígérni, hogy milyen lét­számmal és milyen körülmények között üzemeljen, de minden lehet­séges eszközt igénybe kell venni an­nak érdekében, hogy a gyárat ne zár­ják be.­­ Azon a kampány szóró­lapon, amelyet a választásokra készítet­tek szerepel egy kitétel, idézem: “Közös célunk, hogy a térség ipa­ri-mezőgazdasági gondjait a kor­mány kiemelten kezelje, mert itt az átlagosnál nagyobb a munkanélkü­liség, nehezebbek a gazdálkodás körülményei.” Hogy látja Ön most ezt, mit sike­rült ebből végrehajtani? Sok vád ért bennünket Borsod me­gyei képviselőket, de elsősorban a 18 szocialista párti képviselőt. Frakció­üléseken is túl sok támadást kaptunk azért, mert túl harcosan lobbizunk megyénk érdekeiért. Mi valóban azt akarjuk, hogy Borsod kilábaljon ebből az áldatlan helyzetből és ebből a gaz­dasági zuhanórepülésből. Ennek e­­redményeként jött létre a Megyei Fej­lesztési Tanács, amely 1996-ban 1,5 milliárd forinttal, 1997-ben 4 milliárd forinttal rendelkezett. Ózdon nagy va­lószínűséggel megoldódik a problé­ma. Miskolcon a DIGÉP új tulajdonosi kör kezébe került. Itt olyan pozitív vál­tozások állnak be, amelyek hatással lehetnek a sajószentpéteri körzetre is és a megye gondjait csökkenteni fog­ják. Minden erőnkkel azon voltunk, hogy rend legyen és az új tulajdonosi kör az ottani munkásság érdekében működtesse az üzemeket. A mező­­gazdaság gondja sokkal súlyosabb. Az előző ciklusban a mezőgazdasági szövetkezetekben üzletrészt osztot­tak, ami azt jelenti, hogy a szövet­kezeti tulajdont felszabdalták és nem csak az kapott üzletrészt, aki behozta a vagyonát, hanem az is aki csak tag volt, a Tsz-ekben. A másik nagy prob­léma az volt, hogy a földet is elvették a szövetkezetektől és jött egy kár­pótlás. Meg kell nézni hány szövet­kezet működött ‘95 előtt és után. Ma Szirmabesenyő mellett Borsodszirák működik. Én büszke vagyok arra, hogy annak a szövetkezetnek lehet­tem az elnöke, amely közel 600 em­bernek ad munkát. 1997. december 12-én lejárt az 5 éves szövetkezeti megbízatásom. A szövetkezet pályá­zatot írt ki az elnöki funkcióra. Én nem pályáztam, így jelenleg főállású kép­viselő vagyok, és a ‘98-as választá­sokat követően remélve, hogy rám szavaznak a polgárok, főállású kép­viselőként kívánom folytatni megbí­zatásomat. Természetesen - miután hosszú időt töltöttem a szövetkezet­ben és érzelmileg tovább is kötődöm a kollektívához - tagja maradtam a szövetkezetnek és felkérésre tagja vagyok az igazgatótanácsnak. Ez azonban részemre csak társadalmi megbízatást jelent, ellenérték nélkül. (Folytatás a negyedik oldalon) MÉRLEG - ahogy Dr. Faragó Péter látja A TARTALOMBÓL? Tökleves nem aratott egyöntetű sikert Önkormányzat 1997 nem jutottunk csődbe Nem tetszik jelképezi a város gazdagságát EMLÉKTÁBLA AVATÁS , természetes kötelezettséggel!

Next