Petőfi-Muzeum, 1888 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1888-04-01 / 2. szám
106 105 KRITIKAI JEGYZETEK PETŐFI KÖLTEMÉNYEIHEZ. don katonáskodása után idegen földről (Gráczból, Svárolyvárosból) ismét hazájába térhetett. A különböző kiadások között semmi eltérés sincs. 5. A borozó. Először az Athenaeum 1842-iki évfolyamának május 22-iki számában Petrovics Sándor név alatt. Id Szinnyei József a maga repertóriumában (Történeti Lapok, szerk. K. Pap Miklós Kolozsvárt) tévesen írja, hogy május elsején jelent meg. Ez az első költemény, amelylyel Petőfi a nyilvánosság elé lépett, úgy látszik, hogy egyszerre több verset küldött Bajzának, mert Pápán, 1842 május 5-én kelt rövid levelében azt írja neki, hogy „ha csekély ranikácskáim a megjelenésre érdemesek, kérem őket az Athenaeumba felvenni.“ (Vegy. műv. Il 261). Bajzának megnyerhető tetszését a Borozó, mert nem sokáig tartogatta a fiókban és már május 22-én közölte. Maga Petőfi azt írja róla Szeberényinek Pápáról 1842 július 7-én: „Nekem az Athenaeumban jött ki egy versem (nem tudom, olvastad-e? saját nevem alatt), azonban ez az első és utolsó vers, melyet tőlem lát a világ. Lemondok, barátom, a verselésről, le, ez a mai világban szegény embernek háládatlan egy mesterség, átkozott keveset hajt a konyhára; lemondok tehát, a prózához állok, barátom! mitől valaha annyira irtóztam.“ (Vegy. műv. III. 273, 274). Később azonban, 1843 márt. 5-dikén ugyanerre vonatkozólag már igy ír Kecskemétről Szeberényinek: „Irám, hogy lemondok a verselésről? „Nem tudják mit beszélnek“ valami ilyféle van a szent írásban. — Tehát kitaláltad volna a „Borozó“ szerzőjét, ha Petrovics alatta nem volna is ? • (Vegy. műv. III. 279, 280.) Petőfi e költeményét is Pápán írta még diák korában és nagy becsületet szerzett vele tanuló társai előtt „Iskolatársainak nagy része tartózkodó lett Petőfivel szemben“, írja Orlay a Budapesti Szemle 1879-iki évfolyamának 342-ik lapján, „sejtették, hogy a szegényes öltöny alatt és igénytelen testben nem közönséges lélek lakik s miután az Athenaeumban A borozó czimü verse is megjelent, néma csodálattal tekintettek utána.“ Azonban nemcsak tanulótársai kezdtek komolyan érdeklődni iránta e sikere után. Ugyancsak Orlay említi, hogy „midőn Petőfi A borozó czimü verse 1842-ik év tavaszán az Athenaeumban megjelent, Zádor (akkor még Stettner) akadémiai tag és jogtanár, figyelmét is magára vonta. Mivel én Zádor házához gyakran jártam, általam szente neki, hogy bordalaiban mire legyen figyelmes.“ (Bpesti Sz. 1879. 344) A kiadások közti különbségek : 11-ik strófa 1-ső sor az Athenaeumban: És mit ámultok, ha mondom, A Versek-ben, 1847-iki és újabb kiadásokban „ „ „ (?) „ „ , 4 ik sor az Athenaeumban : E’ kebelnek mindene? A Versek-ben, 1847-iki és újabb kiadásokban a? elmarad................. Illik strófa 2-ik sor az Athenaeumban : Frittyentek rád, zord világ, A Versek-ben, 1847-iki és újabb kiadásokban „ „ .. „ „ „ 4-ik sor az Athenaeumban: Fúriái szaggatták. A Versek, 1847-iki és újabb kiadásokban . Skorpiói „ 6