Petőfi-Muzeum, 1888 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1888-04-01 / 2. szám

106 105 KRITIKAI JEGYZETEK PETŐFI KÖLTEMÉNYEIHEZ. do­n katonáskodása után idegen föld­ről (Gráczból, Svárolyvárosból) ismét hazájába térhetett. A különböző kiadások között semmi eltérés sincs. 5. A borozó. Először az Athenaeum 1842-iki évfolyamának május 22-iki számában Petrovics Sándor név alatt. Id Szinnyei Jó­zsef a maga repertóriumában (Tör­téneti Lapok, szerk. K. Pap Miklós Kolozsvárt) tévesen írja, hogy május elsején jelent meg. Ez az első költemény, a­melylyel Pet­ő­fi a nyilvánosság elé lépett, úgy látszik, hogy egyszerre több verset küldött Bajzának, mert Pápán, 1842 május 5-én kelt rövid levelé­ben azt írja neki, hogy „ha csekély ranikácskáim a megjelenésre ér­demesek, kérem őket az Athenae­­umba felvenni.“ (Vegy. műv. Il­ 261). Bajzának megnyerhető tetszé­sét a Borozó, mert nem sokáig tar­togatta a fiókban és már május 22-én közölte. Maga Petőfi azt írja róla Szeberényinek­ Pápáról 1842 július 7-én: „Nekem az Ath­enaeumban jött ki egy versem (nem tudom, olvastad-e? saját nevem alatt), azonban ez az első és utolsó vers, melyet tőlem lát a világ. Lemondok, barátom, a verselésről, le, ez a mai világban szegény embernek háládat­­lan egy mesterség, átkozott keveset hajt a konyhára; lemondok tehát, a prózához állok, barátom! mitől va­laha annyira irtóztam.“ (Vegy. műv. III. 273, 274). Később azonban, 1843 márt. 5-dikén ugyanerre vo­natkozólag már igy ír Kecskemétről Szeberényinek: „Irám, hogy lemon­dok a verselésről? „Nem tudják mit beszélnek“ valami ilyféle van a szent írásban. — Tehát kitaláltad volna a „Borozó“ szerzőjét, ha Petrovics alatta nem volna is ? • (Vegy. műv. III. 279, 280.) Petőfi e költeményét is Pápán írta még diák korában és nagy becsületet szerzett vele tanuló társai előtt „Iskolatársainak nagy része tartózkodó lett Petőfivel szem­ben“, írja Orlay a Budapesti Szemle 1879-iki évfolyamának 342-ik lapján, „sejtették, hogy a szegényes öltöny alatt és igénytelen testben nem kö­zönséges lélek lakik s miután az Ath­enaeumban A borozó czi­­mü verse is megjelent, néma csodá­lattal tekintettek utána.“ Azonban nemcsak tanulótársai kezdtek komo­lyan érdeklődni iránta e sikere után. Ugyancsak Orlay említi, hogy „mi­dőn Petőfi A borozó czimü verse 1842-ik év tavaszán az Athen­ae­­u­m­ban megjelent, Zádor (akkor még Stettner) akadémiai tag és jogtanár, figyelmét is magára vonta. Mivel én Zádor házához gyakran jártam, álta­lam szente neki, hogy bordalaiban mire legyen figyelmes.“ (Bpesti Sz. 1879. 344) A kiadások közti különbségek : 11-ik strófa 1-ső sor az Ath­enaeumban: És mit ámultok, ha mondom, A Versek-ben, 1847-iki és újabb kiadásokban „ „ „ (?) „ „ , 4 ik sor az Athenaeumban : E’ kebelnek mindene? A Versek-ben, 1847-iki és újabb kiadásokban a? elmarad................. Ill­ik strófa 2-ik sor az Athenaeumban : Frittyentek rád, zord világ, A Versek-ben, 1847-iki és újabb kiadásokban „ „ .. „­­ „ „ 4-ik sor az Athenaeumban: Fúriái szaggatták. A Versek, 1847-iki és újabb kiadásokban . Skorpiói „ 6

Next