Pharmorient, 2000 (9. évfolyam, 87-98. szám)

2000-01-01 / 87. szám

Lehetőségek és követelmények Az EU és Magyarország a gyógyszerellátás szempontjából III. rész A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége és a Gyógyszeragykereskedők Szö­vetsége sikeres EU konferenciát szervezett október 28-án. A konferencián a meghívott előadók a gyógyszerpiac résztvevőinek munkáját meghatáro­zó körülményeket, folyamatokat elemezték. A gyógyszerpiac egyes területein várható változáso­kat jelentős mértékben a kialakuló egységes euró­pai gyógyszerpiac fogja meghatározni. Az egysé­ges európai gyógyszerpiacon várhatóan hosszabb ideig jelentős nemzeti specialitások is megfigyel­hetők lesznek. Az egészségügy területén a nemzeti szabályozások egységesítése hosszabb időt vesz igénybe. Indokolt a felkészülés részeként a piacról, a piac szereplőiről, a piac működését meghatározó elemekről a lehető legtöbb információt összegyűj­teni, megismerni. A konferencia szervezői fontosnak tartották, hogy elősegítsék a gyógyszerpiac legfontosabb szereplőinek felkészülését az új körülmények kö­zötti működésre. Sok szempontból várható, hogy a gyártás és forgalmazás szereplői a jelenlegitől je­lentősen eltérő versenytársakkal és módszerekkel fognak találkozni. Előző két számunkban részlete­sen ismertettük dr Orbán István a MAGYOSZ el­nöke, Szabó Ferenc a Gyógyszeragykereskedők Szövetségének elnöke, dr Szabó Sándor a Gazda­sági Minisztérium főcsoportfőnöke, dr Mándi Atti­la a MAGYOSZ Iparjogvédelmi Bizottságának el­nöke, dr Paál Tamás OGYI főigazgató és Novákné dr Pékli Márta szakértő előadását. Szabó Ilona főosztályvezető helyettes (OMFB) „Az EU 5. Keretprogramja, különös tekintettel a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés és az energia tematikus programokra” címmel tartott elő­adást. Bevezetőjében megköszönte azt a lehetőséget, hogy egy kis reklámot csinálhat a témának és az ügynek. Kifejtette, hogy a cím tulajdonképpen itt is egy kicsit félrevezető. A környezetvédelmi program átfogó és sok területet érint. A keretprogramon belül az egyes pontok figyelemmel kísérésére, a munka szervezésére nemzeti felelősöket jelöltek ki. Én az energia és környezetvédelem fenntartható fejlődés című programnak vagyok a nemzeti kapcsolattartó személye. Indokolt először általánosan az 5. keret­­programról szólni, majd az említett egyes programo­kat (a környezetvédelmi, az ipari, az élet) ismertetni, és végül arról beszámolni, hogy Magyarországon az OMFB mint felelőse ennek a keretprogrami részvé­telnek milyen kezdeményezéseket, intézkedéseket indított el a program sikeressége érdekében. A keretprogramokat 1984-ben indították el az Európai Unióban. A költségvetésnek mintegy 3- 4%-át fordítják a közösségben kutatás-fejlesztésre. 1984­ és 1987 közötti első keretprogramban 3,76 milliárd ECU-t használtak fel, amely évről évre nö­vekedett. A legutolsó, az 5. kutatási keretprogram az 1998-tól 2002-ig tartó időszakban 14,96 milli­árd euró költségvetéssel gazdálkodik, legalábbis a jóváhagyott terv szerint. Ezt azonban csökkenti az, hogy az idei évből 8%-ot a koszovói károk helyre­­állítására levettek a keretből. A keretprogram szá­munkra is érdekes és fontos lehet. A keretprogram­ban való részvétel ugyanis nem függ közvetlenül az ország Európai Uniós tagságától. A megelőző kormány döntése alapján Magyarország vállalta, hogy a keretprogramban való részvételhez szüksé­ges mintegy 2 milliárd forintnyi részvételi díjat be­fizeti, és ezzel az ország csatlakozását megelőzően már 1998-tól 2002-ig teljes jogú tagként vehet részt ebben az Európai Uniós akcióban. Ez azt je­lenti, hogy a magyar résztvevők épp úgy, mint a 15 tagállam résztvevői pénzbeli támogatást kaphatnak az Európai Uniótól. Ez a 2 milliárd forint 1999-re vonatkozik. Felét a magyar költségvetés fedezi, a másik felét pedig Phare támogatásból kapjuk. Az összeg úgy lett meghatározva, hogy a magyar GDP 0,52%-ából számoltak vissza. A Phare támogatás évről évre csökken és a magyar költségvetési há­nyad pedig növekedni fog, mindaddig, amíg telje­sen át nem veszi a költségvetési rész, tagdíj teljes egészét. Ez a 4 év gyakorlatilag a mi tanuló időnknek te­kinthető, mert az ország tagságával egyidejűleg ez a társult tagországok részére felajánlott lehetőség megszűnik, és automatikusan az ország közösségi befizetési díjából emelik le ezt az összeget. Ezt a négy évet kell a magyar kutató fejlesztő gárdának kihasználni, arra hogy megtanuljon pályázni. Eb­ben az esetben a tényleges tagság idejére a terület már gyakorlattal és egyre nagyobb pénzvisszaszer­­zési tapasztalattal rendelkezhet. Ezért rendkívül fontos ezt a lehetőséget kihasználni. A program legfontosabb célkitűzései: az életmi­nőség javítása, a felhasználó­barát információs társa­dalom versenyképes fejlődése, a környezetvédelem és annak határterületei. A fő hangsúly ebben a 4, úgynevezett tematikus programban szerepel. A te­matikus programokban fogalmazzák meg a kutatás­­fejlesztési feladatokat. A horizontális programok fo­lyamatosan pályázhatók. A nemzetközi szerep erősí­tését, a kis- és középvállalatok támogatását, a humán IX. évfolyam, 2000. január PHARMORIENT 87 1

Next