Pharmorient, 2014 (23. évfolyam, 255-266. szám)

2014-01-01 / 255. szám

Európai díj magyar dendrit-kutatásért Makara Judit kapta a Boehringer Ingelheim gyógyszeripari vállalat és az Európai Idegtudomá­nyi Társaságok Szövetségének kétévente odaítélt díját. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóin­tézetben dolgozó fiatal tudós az idegsejtek infor­mációfogadó nyúlványainak tulajdonságait kutatja, e témában elért, nemzetközileg is kimagasló ered­ményeiért részesült a nagy presztízsű elismerés­ben. A 2002-ben alapított díjat az Európai Idegtu­dományi Társaságok Szövetsége kétévente egy­­egy 40 év alatti, felfedező kutatásokat folytató szakembernek ítéli oda az idegtudományok terüle­tén elért, kiemelkedően újszerű és innovatív ered­ményeiért. Az MTA KOKI-ban dolgozó kutatók közül Makara Judit­ már a második, aki megkapta a rangos elismerést. A jelenleg szintén Lendület­csoportvezető, a Lendület Celluláris Idegélettani Kutatócsoport munkáját irányító Nusser Zoltán 2006-ban az idegsejtek közötti információáramlás tanulmányozásában elért kutatásaiért vehette át a díjat. Az idegrendszeri információfeldolgozási zavarok jobb megérté­sét is elősegíthetik azok a kutatási eredmények, amelyekről a Nature­­ben számolt be négy amerikai társával együtt a cikket első szerzőként jegyző Makara Judit. A fiatal kutató tavaly tért haza az Egyesült Államok­ból, hogy az Akadémia kiválósági programjá­nak keretében önálló csoportot vezessen az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében. Az idegsejtek nagy részén a más sejtektől érkező információ átadása a fogadó nyúlványokon (vagyis a dendriteken) elhelyezkedő „tüskéken” található szinaptikus kapcsolatokon keresztül történik. A dendritek egy terebélyes fa különböző hosszúságú ágaihoz hasonlóan körbeveszik a sejt központi részét. A kutatók a tanulásban és emlékezésben központi szerepet játszó agyterület, a hippokam­­pusz úgynevezett piramissejtjeiben ezt a „fát” a korábbinál jóval közvetlenebb módszerrel vizsgál­va kimutatták, hogy a feszültségjelek tüskenyakon keresztüli gyengülése nagymértékben függ a tüské­nek a dendritfán elfoglalt pontos helyétől, azaz hogy vastag fő- vagy vékony mellékágon, illetve azon belül a dendrit elején vagy végén helyezke­dik-e el. A rangos folyóiratban megjelent publiká­ció egyik fő megállapítása, hogy a tüskék elektro­mos tulajdonságai jelentősen befolyásolhatják az idegsejtek információtárolási képességét. A méré­sek eredményeit a kutatók számítógépes idegsejt­­modellben is igazolták. Az idegkutatás egyik alap­vető problémája annak megértése, milyen stratégi­ák alkalmazásával oldja meg az ideghálózat az óri­ási mennyiségű információ tárolását. Ez különböző szinteken valósulhat meg, az egyes szinaptikus kapcsolatok működésének módosításától kezdve az idegsejten mint kódoló egységen át a bonyolult hálózati kódolásig, és ezek a mechanizmusok min­den bizonnyal egymással is szorosan összefügge­nek. Makara Judit elmondása szerint korábbi mun­káik már rávilágítottak, hogy az idegsejten belül a dendritfa különböző részei is többé-kevésbé elkü­lönülten működő kódoló egységként viselkedhet­nek, amelyek képesek bizonyos információmintá­zatok felismerésére és akár megtanulására, így az információtárolásnak egy további szintjét jelentik, megnövelve ezzel a lehetséges kódo­lási mechanizmusok repertoárját. A dendrit­tüskék morfológiai és funkcionális eltérése számos idegrendszeri betegség, például az Alzheimer-kór és más mentális zavarok eseté­ben jellemző. A tüskék normális működésének, elektromos tulajdonsá­gainak jobb megismerése tehát hozzájárulhat az idegrendszeri információfeldolgozási zavarok megértéséhez. A kétgyermekes fiatal kutató orvos PhD foko­zatát Spät András akadémikus vezetésével szerezte meg a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetében. Itt fordult érdeklődése a kutatómunka felé. 2003- ban pedig Freund Tamás akadémikus kutatócso­portjának tagjaként az MTA KOKI-ban kezdett el idegkutatással foglalkozni. A hazai indulás után 2006-tól az Egyesült Államokban, a Howard Hug­hes Medical Institute Janella Farm Research Cam­­pus-on dolgozott. A Lendület program nyertese­ként önálló kutatócsoportot vezet, amely az ideg­sejtek információ-feldolgozásával foglalkozik. Forrás: MTA XXIII. évfolyam, 2014. január 1 PHARMORIENT 255

Next